Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

MÍSSV' ‘'^ttártap 1964. OKTÓBER 11, SZOMBAT A XX. és a XXII. pártkongresszus szellemében A péntek reggeli moszkvai sajtó első oldalon, Brezsnyev és Koszigin fényképével kí­sérve, számol be az SZKP Központi Bizottságának októ­ber 14-i és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének október 15-1 üléséről, közli, a Legfelsőbb Tanács elnökségé­nek törvényerejű rendeletéit N. Sz. Hruscsov felmentéséről a kormányfői tisztségből, va­lamint A. N. Kosziginnak, a minisztertanács elnökévé ki­nevezéséről. A Pravda pénteki száma a következő mottóval indul: „.4 Szovjetunió Kommunista Pártja szilárdan és következe­tesen megvalósítja az SZKP XX. és XXII. kongresszusán kidolgozott lenini irányvona­lat A szovjet nép szeretett pártja köré forrva, hősiesen harcol a kommunista építés nagy feladatainak valóra vál­tásáért. A marxizmus—leninizmus zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével a kommuniz­mus újabb győzelmei felé!” fis© süanrsdEl RUcosióühan ' TizeiiSiárom év után.. Tito jugoszláv elnök pénte­ken délelőtt Ciprus fővárosá­ba érkezett. A jugoszláv ven­déget Makariosz elnök fogad­ta )a repülőtéren, majd a két államfő gépkocsin a városba hajtatott. A közel 8 kilométe­res útvonalon lelkes tömeg gyűlt össze a jugoszláv elnök üdvözlésére. Tito rövid látogatása, amely részben hivatalos, részben udvariassági látogatás, még a pénteki nap folyamán véget ért. A tervek szerint a ju­goszláv államfő Nicosiából sa­ját jachtján folytatja útját hazafelé. WcMeck Rochet Ben Bellánál Az Humanité tudósítója be­számol a Waldeck Rochet ve­zette francia pártkü’dötlség Ben Bellánál tett látogatásá­ról. Waldeck Rochet tízezer frankos csekket nyújtott át Ben Bellának az annabai (az­előtt Boine) iskolla újjáépíté­séhez. A Francia Kommunista Párt küldöttsége Ben Bellánál tett látogatása után hosszabb megbeszélést folytatott az FLN politikai bizottságának képviselőivel. Johnson nyilatkozata az atomcsendegyezmény évfordulóján Johnson amerikai elnök nyi­latkozatot adott a CBS rá­diótársaságnak a moszkvai atomcsendegyezmény aláírá­sának első évfordulója alkal­mából. Johnson méltatta az egyez­mény jelentőségét, hangoztatva, hogy a moszkvai megállapodás csökkentette a nemzetközi feszültséget, gá­tat szabott a radioaktiv csapa­dék növekedésének, fokozta az Egyesült Államok biztonságát. — A megállapodás ellen, csak alig néhányan emelték fel hangjukat, közöttük az, aki most az Egyesült Államok vezetőjének posztjára kíván lépni — mondotta nyílt cél­zással Goldwater republiká­nus elnökjelöltnek az atomcsendegyezmény- nyel szemben megnyilvá­nuló ellenséges magatar­tására. — Bár a megállapodás nem vetett véget a fegyverkezési Versenynek — mondotta — megmutatta, hogy van lehető­ség egyezmények megköté­sére. Feltámasztotta a reményt, hogy további lépéseket le­het tenni a béke megszi­lárdításában. Johnson kijelentette, kész „elutazni a világ bármelyik részébe”, hogy ezeket a remé­nyeket tartós egyezményre váltsák be. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára Leonyid Brezsnyev, aki diplomás mérnök, több mint 25 év óta a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatának szenteli életét. 1906-ban született Kameszk ukrajnai faluban, amely a szovjethatalom évei alatt nagy ipari központtá vált, belőle fejlődött ki Dnyepro- dzerzsinszk városa. Brezsnyev munkáscsaládból származott, ti­zenöt éves korában kezdett dolgozni. Munká­ja mellett 1923-ban tanulni kezdett, és négy év alatt elvégezte a kurszki mezőgazdasági technikum talajjavító tanszakát. Leonyid Brezsnyev 25 éves korában szülő­városának kohászati főiskolájára iratkozott be. Ugyancsak szülővárosában kezdte meg mérnöki tevékenységét. 1937 májusában Brezsnyevet a dnyepro- dzerzsinszki városi tanács végrehajtó bizottsá­gának alelnökévé választották. Ekkor kezdő­dött tevékenysége az állam és a párt szolgá­latában. 1938-ban az SZKP Dnyepropet- rovszki Területi Bizottságának titkára lett. A háború alatt Brezsnyev a hadseregben végzett politikai munkát, 1943-ban vezérőr­nagy, később altábornagy lett. 1946-tól 1950-ig különféle felelős párttisztségekre választották meg, Ukrajnában, 1950 júliusában pedig a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára lett. Az SZKP XIX. kongresszusán, 1952-ben Brezsnyevet a Központi Bizottság tagjává, ké­sőbb, a Központi Bizottság plénumán a Köz­ponti Bizottság elnökségének póttagjává és a Központi Bizottság titkárává választották. Az SZKP XX. kongresszusán, 1956-ban, ismét megválasztották ezekre a tisztségekre. 1954-től Brezsnyev a Kazahsztáni Kommu- nyista Párt vezetője lett. 1957 júniusában az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­jává, 1960 májusában a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé válasz­tották. Az SZKP XXII. kongresszusán 1961-ben, Brezsnyevet a párt Központi Bizottságának tagjává, a Központi Bizottság plénumán pe­dig a Központi Bizottság elnökségének tagjá­vá választották. 1963 júniusa óta Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság titkára. Az SZKP Központi Bizottságának 1964. ok­tóber i:4-i plénumán Brezsnyevet az SZKP Központi Bizottságának első titkárává vá­lasztották. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Alekszej Koszigin az egyik legtapasztaltabb szovjet államférfi és politikus, szintén mér­nöki végzettségű. A legutóbbi négy évben a kormányfő első helyettesének tisztét töltötte be. s tagja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének. Koszigin életének első 35 éve szorosan ösz- szeforrott Lcningráddal, ahol apja esztergá­lyos volt. Tizenöt éves korában önkéntesnek jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Három évi katonai szolgálat után szövetkezeti iskolába ment, amelyet 1924-ben fejezett be. A felső­fokú képzettséget a leningrádi textilipari in­tézetben csak 12 évvel később tudta megsze­rezni. Alekszej Koszigin mintegy hat esztendeig dolgozott a szibériai fogyasztási szövetkezeti hálózatban. Később az egyik textilgyárban, mint mester dolgozott, majd mint mérnök a gyár igazgatója lett. 1938-ban Leningrád vá­rosi tanácsának elnökévé választották. A har-> mincöt éves mérnök a szovjet kormány tagja lett: a Szovjetunió textilipari népbiztosa. Két év után még magasabb megbízatást kapott: kinevezték a Szovjetunió Népbiztosi Tanácsa elnökének helyettesévé, majd 1953 márciusáig a szovjet minisztertanács elnökhelyettese volt. Ezekben az években csaknem állandóan ő irá­nyította & könnyű- és az élelmiszeripar fej­lesztését. 1960-ban a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese lett. Koszigin munkásságában fontos szerepet játszottak a külföldi gazdasági kapcsolatok kérdései. Gyakran tárgyalt sok ország hiva­talos személyiségeivel és üzletembereivel, ke­reskedelmi és gazdasági küldöttségeivel, s hi­vatalos látogatást tett sok európai és ázsiai or­szágban. Koszigin különösen népszerű a szovjet ipar dolgozói körében. Sok évet szentelt az ipar fejlesztésére, jól ismeri az országot, járt a Szovjetunió valamennyi ipari körzetében. Alaposan ismer sok konkrét gazdasági és mű­szaki problémát, járatos a technológiai folya­matok részleteiben is. Munkatársai kiemelik a 60 esztendős Koszigin rendkívüli munkabí­rását és fáradhatatlanságát, amelyet a többi között annak is tulajdonítanak, hogy rendsze­resen sportol. Koszigin állandóan érdeklődik a kultúra és művészet új eredményei iránt, tud­ják róla, hogy ismeri Moszkva csaknem min­den színházi újdonságát, és figyelemmel kö­veti a mai irodalmat. Hcmán-pakisztáni megbeszélések Csütörtökön Rawalpindiben nyilatkozatot tettek közzé Ajub Khan pakisztáni elnök és a köztársaságban hivata­los látogatást tett Gheorghe Maurer román miniszterelnök megbeszéléseiről. A nyilatko­zat szerint a Román Népköz- társaság és Pakisztán kormá­nya úgy döntött, hogy a két ország közötti együttműködés további bővítése céljából dip­lomáciai kapcsolatokat léte­sít. He Gaulle befeje&te dél-amerikai körútját De GauUe francia államfő Sao Paulából Rio de Janeiro- ba, dél-amerikai körútja utol­só állomására érkezett. A fran­cia államfő Sao Pauloban, Brazília ipari fővárosában az ország egyik legnagyobb ko­hóipari üzemét és a Simca francia gépkocsigyár brazíliai leányvállalatát látogatta meg. A dél-amerikai út záróaktusa a De Gaulle tiszteletére adott hivatalos vacsora volt és ezt a Colbert cirkáló fedélzetén megrendezett nagyszabású fo­gadás követte. Őrizetbe vették Johnson személyes tanácsadóját Johnson elnök csütörtökön este először hallatta szavát a Jenkins-ü gyben. Washington­ba történő visszautazása előtt kijelentette, hogy ö kérte fel lemondásra személyes tanács­adóját, Jenkinst, akiről — mint ismeretes — az utóbbi napokban a republikánusok „jóvoltából” kitudódott, hogy október 7-én erkölcsi vádak alapján őrizetbe vették. Ha­sonló vádak merültek fel el­lene állítólag már 1959-ben. Johnson kijelentette: fel­kérte az FBI-t, a szövetségi nyomozó irodát, az ügyben kezdjen haladéktalanul átfo­gó nyomozást, és utána te­gyen jelentést neki és az ame­rikai népnek. Sünjét veteránok az Egyesült Államokban A második világháború szovjet veteránjai csütörtökön New Yorkban a külföldi saj­tóklubban sajtóértekezletet rendeztek. A náci megszállók elleni harcok hősei válaszoltak az amerikai tudósítók szá­mos kérdésére. A szovjet küldöttség Prince- tonban a szovjet csapatokat az libánál fogadó 69. ameri­kai gyaloghadosztály vete­ránjaival találkozott. I. Lev- esenko a mai szovjet iroda­lomról tartott előadást a princetoni egyetem oroszul tanuló diákjainak. Az ameri­kai veterán szervezet vezető­sége Washingtonban ebédet adott a szovjet kü'döttség tiszteletére. A szovjet és az amer'kai háborús veteránok között szá­mos kötetlen beszélgetésre ke­rült sor. A második világháború szovjet veteránjainak küldött­sége kéthetes egyesült álla­mokbeli tartózkodás után szombaton hazautazik. I Kínai atombomba- robbantás Peking (MTI) Űj-Kína. 1964. október 16-án pekingi idó szerint 15 órakor (ma­gyar idő szerint 8 óra) Kína az ország nyugati körzetében atemrobbantást hajtott vég­re. — A III. századból szárma­zó, 15 négyzetméteres, több színű római mozaikot fedez­tek fel Franciaországban, a Pessanból Auchba vezető úton. MEG MA kösse meg háztáji biztosítását! Megtérülnek: tűz, vihar, baleset, szavatos, jégverés, betöréses lopás, állatelhullás, kényszervágás okozta kárai! Bővebb felvilágosítást adnak az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ i fiókjai, kirendeltségei, megbízottai. i Az angol tőzsde előre jelezte az eseményt, hogy Nagy-Britanniában 13 évi kormányzás után az ural­mon levő konzervatív párt alulmarad a választáso­kon. És íme, az ország háború utáni történetében harmadízben a munkás­párt, a Labour alakít­hat kormányt. Az eredmények alapján, a munkáspárt győzelme nem „földcsuszamlás”. Er­re nem is lehetett számí­tani. A második világhá­ború óta lezajlott válasz­tásokon a két nagy párt mellett a liberálisok min­den esetben megszerezték a szavazatok néhány szá­zalékát. így ezért aztán az 1945 óta tartott hat választáson a győztes párt sosem kapta meg a szava­zatok ötven százalékát, a vesztes nagy párt pedig csak egyetlen esetben (1945- ben) csúszott a negyven százalékos arány alá. Esze­rint az angol választók tö­megei meglehetősen me­rev hagyományok szerint szavaznak. Voltaképpen az adott politika árnyalatai döntik el, hogy egy-egy választáson a toryk vagy a Labour kerül-e hata­lomra. Figyelembe véve az an­gol választási rendszer sa­játosságait — a munkás­párti győzelem okait nem elvi-világnézeti, inkább gyakorlati politikai hatá­sokban kell keresni. Ezeknek a sorából min­denekelőtt a gazdasági té­nyezőket szükséges ki­emelni. Wilson, a mun­káspárt vezetője, Nagy- Britannia új miniszterel­nöke, legutóbbi választá­si beszédében kigúnyolta Home volt miniszterelnö­köt, azt mondta: „való­színűleg azt sem tudja, mi a különbség költségvetési hiány és a költségvetési felesleg között”. A konzervatívok a vá­lasztásokon e gyakorlati és a tömegeket érintő gazdasági kérdésekben nem tudtak komoly vá­laszt vagy programot ad­ni. Mindössze azt hajto­gatták, hogy abszolút ér­telemben az életszínvo­nal emelkedett. A munkáspárt sikeréhez hozzájárultak külpolitikai tényezők is. A párt egy sor kérdésben a konzervatí­voknál reálisabb és az angol átlagember számára rokonszenvesebb álláspon­tot foglalt el. Az említett tényezők mellett meg kell jegyez­ni, hogy a munkáspárt a külpolitikában is gondo­san ügyelt az ingadozó középosztálybeli, sőt na­cionalista rétegekre. Nem mulasztotta el hangsúlyoz­ni, hogy külpolitikájának alapja továbbra is az Egyesült Államokkal való szövetség és valamennyi fontos pontban (Malaysia. Ciprus, adeni támaszpont stb.) a „birodalom kato­nai érdeke” hűséges kép­viselőjének tüntette fel magát. Végeredményben ezek voltak ama fő okok, ame­lyek a tizenhárom éves tory-kormányzást követő politikai fáradságon, a változás természetes vá­gyán túlmenően „kiter­melték” a Labour győzel­mét. Az ÉM. Befonelemgyártó Vállalat vád üzeme azon­nali felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokat. vizsgázott kazánfűtőket és férfi segédmunkásokat Munkásszállást és naponta egyszeri étkezést biztosítunk, •elentkezni lehet személye­sen: Vác, Kisrét-dülő 1. sz. (Forte mellett)

Next

/
Thumbnails
Contents