Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

4 ífCtrlap 1981. OKTOBER 2. FENTEK MAGYARORSZÁG ÁLLATVILÁGA Alig egy hónap telt el az új rendelkezés kibocsátása óta, a hatóságoknál még is­merkednek a módosított jog­szabályokkal, de már megál­lapítható, hogy az Elnöki Ta­nács rendelkezése, amely mó­dosítja az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendeletét, nagy­mértékben javítja a kisipari szolgáltatást. Mi tette szük­ségessé a módosítást, mit je­lentenek a megváltozott sza­bályok a kisiparosok munka- j jában, főleg pedig mennyivel javítják a lakosság ellátását? — ez iránt érdeklődtünk a ' magánkisipar állami irányí­tóinál, a Könnyűipari Minisz­térium kisipari osztályán. 123 EZER HELYETT 66 EZER MESTEREMBER Az 1958. óta eltelt hat esz­tendőben jelentősen megvál­toztak a szolgáltatások körül­ményei — mondta Homolai Lászlóné osztályvezető. Az életszínvonal emelkedésével együtt nőtt á lakosság, első­sorban a falusi emberek igé­nye. Az anyagi gyarapodással több motorkerékpár, autó, a villamosítással több televízió, háztartási gép járt együtt, de nagyobb ma az igény fod­rászra, szabóra, fényképészre is falun. Azoknak a száma vi­szont, akik ezt a munkát el­végeznék, egyre kevesebb. Hat évvel ezelőtt még 123 ezer mesterembert tartottak számon az országban, 1961- ben már csak 84 ezret, az idén pedig mindössze 66 ez­ren dolgoznak. A falusi kis­iparosok száma ugyanezen idő alatt felére, 65 ezerről 33 ezerre csökkent. Ennek az aránytalanságnak egyik —r s talán legfőbb <— oka az elöregedés. „Maszek­nak” lenni, ez lassan csak az öregek foglalkozása lesz, a fiatal szakemberek szíveseb­ben dolgoznak szocialista kö­rülmények között, üzemben vagy szövetkezetben; a kis­iparosoknak 40 százaléka 60 évnél idősebb. A mezőgazda­ság átszervezésével tovább csökkent a falusi kismeste­rek száma, mert sok földtu­lajdonos-iparos belépett a tsz-be, s feladta műhelyét. Mivel azonban a lakosság igénye a következő években biztosan tovább nő, az állami és szövetkezeti ipar pedig még sokáig nem tud minden igényt kielégíteni, a megren­delők, a lakosság érdekében Egy mufloncsoport (MTI Foto: Mikó László felv.) .v\\\\\\\\\\\\VN\\\\\\\\\\\\\\\\Y\\V^\\\\V\\\\\Vv\\\\\\\^^^ Kulturális távprogram Gödöllőn Gödöllőn a szakszerveze­tek szakmaközi bizottsága felbuzdulva a bizottság ál­tal szervezett Ismerd meg Gödöllőt, illetve Gödöllői él­mények, gödöllői emlékek című klubestek sikerén, egy­éves kulturális programot állított össze. A távprog­ram ismeretterjesztő előadá­sokkal, tanfolyamokkal, szak­körök szervezésével, klubes­tekkel, ankétókkal, műso­rokkal, táncestékkel, tanul­mányi látogatásokkal, szel­lemi vetélkedőkkel kívánja kielégíteni a lakosság igé­nyeit. Október 15-től A beszéd, az előadás, a fellépés mű­vészete a mindennapi élet­ben című előadássorozat in­dul a járási könyvtárban. Október 22-én, ugyancsak több hónapos előadássorozat kezdődik A film alkotása az ötlettől a bemutatóig ... cím­mel. Az Ismerjük meg Gö­döllőt mozgalom továbbfej­lesztéseként előadásokra, sé­tákra, fotókiállításokra, film­vetítésekre kerül sor ha­vonta, sőt szellemi vetél­kedőt is tartanak, melynek jelmondata lesz: Ki mit tud Gödöllőről. Az IBUSZ—TIT ország—világjárók baráti kö­rének gödöllői tagozata • is elkezdi a tervszerű munkát. A fotókör, amatőr filroklür, sakk-kör, nyelvtanfolyamok és nyelvklubok mellett a szakmaközi bizottság jogi ta­nácsadó szolgálatot is szer­vez. A veteránok és nyug­díjasok klubja a járási mű­velődési ház klubhelyiségé­ben már e hónapban meg­tartja az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók baráti ta­lálkozóját. A járási tanács vb kis tanácstermében októ­ber 7-én a járási tanács munkaügyi csoportja munka-' jogi ankétot. rendez. Októ- berbérf dt\ Bak ka.v-Tóth Ber­talan országgyűlési képviselő kül- és belpolitikai tájékoz­tatót tart. Sic transit gloria HAZAFELÉ AZ ISKOLÁBÓL A napokban d televízióban lát­tam a holdat. Azokon a fényké­peken láttam, melyeket a világ­űrbe fellőtt cso­dás szerkezet ké­szített és még csodásabb mó­don a földre to­vábbított. „Lelki” szája­mat eltátva vár­tam az előadó beharangozása után a hold arc­képeit, s mikor megjelentek a képernyőn, mély­séges csalódást keltettek. Csupa ránc, csupa rü­csök, csupa him­lőhely! Drága szépséges Lxma asszony, hát kö­zelről ilyen csú­nya, ráncos és öreg vagy? Amikor még utoljára xxrltam veled * közelebbi kapcsolatban: ezüstfátyol lebe­gett . körülötted, hajad ragyogó sá­tora úszott utá­nad a tintakék égen s előttem terült szét a tó fodrain. Szelíd szép arcod bizta­tóan mosolygott rám, ahogy mond­tad: „Öleld át” s én át is öleltem a kislány dere­kát. Csókunkra pedig felhőfáty­lat vontál. Szó­val, cinkosok vol­tunk ... Node, azóta sok idő telt el. An­nak a kislánynak négy gyereke van, én meg... én m eg belenézek a tü­körbe és látnom kell, hogy az én arcom is csupa ránc, csupa rü­csök. Megöreged­tem épp úgy, mint te, drága Luna asszony. Téged a csillagászok ta­nulmányoznak, engem meg az Or­vosok. i Nem vagyok kedves hold, a haladás, a tudo­mány ellensége, de azért most bi­zalmasan megkér­dem tőled: hát nem volt jobb mindkettőnknek a tudomány leg­újabb eredményei előtt? Akkor még te is ezüstpalást­ba burkolóztál, én is a kislány derekát fogtam. Sic transit glo­ria mundi! Bi­zony, igy múlik el a világ dicső­sége. F. M. A váci Sztáron Sándor Gimnázium ünnepe J 250 éves a váci gimnázium. fj 1714-ben történt alapítása je- ^ lentős esemény volt Vác kul- ^ túrtötténetében és a magyar 4 oktatásügy fejlődésében. A vá- 2 ci kegyestanítórend abban a ? korban haladó szellemben, a ^ közműveltség emelésének cél- fj kitűzésével, magyar nyelven ^ és a természettudományos ^ tárgyak tanítását is bevezetve ^ alapította iskoláját. Az itt ^ végzett tanítványok két és fél 2 évszázadon át magukba szív- ^ ták a kultúra szeretetét, a 'j műveltség terjesztésének vá- ^ gyát, a haza és a nép ügyé- fj nek szolgálatát, a haladó esz- ^ mék iránti fogékonyságot. ^ Az intézet 250 éves évfor- í dulója egybeesik az egész em- ^ beriség kultúrjavait is hallat- ^ lan művével gyarapító nagy ^ tanítványnak: Madách Imre ^ halálának 100. évfordulójával. '' Ennek a két évfordulónak (Foto: Kotroczó) egyidejű megünneplésére ké­szül az elkövetkező hetekben a váci Sztáron Sándor Gim­názium. Az iskola múltját ismertető évkönyv már megjelent. Ezt követően október 1-én a váci múzeumban iskolatörténeti kiállítás nyílt. Október 3-án, szombaton az iskola 100 fő­nyi küldöttsége részt vesz a csesztvei Madádh-múzeum felavatásán és emlékünneoé- lyén. Október 24-én, szomba­ton este egy 200 éves iskola­drámát (Pállya István: Ra- vaszy és Szerencsés, 1768) mu­tatnak be az iskola növendé­kei. A hivatalos ünnepségek­re október 25-én délelőtt 11 órakor kerül sor az iskola dísztermében. Az ünnepsésso- rozat 25-én este iskolai ifjú­sági bállal fejeződik be. Kerekes Sándor igazgató A MEGVÁLTOZOTT IPARTÜRVÉNYRÖL Miért előnyös az új rendelkezés a lakosságnak és a kisiparosoknak ? A harmadik országos múzeumi hónap alkalmából szeptember 30-án nyitották meg a ter­mészettudományi múzeum új állandó kiállítását a Nemzeti Múzeumban. Az első ilyen jel­legű kiállítás, a fejlődéstörténeti kiállítás folytatásaként, a jégkorszak utáni állatvilág fö képviselőit mutatja be napjainkig. A 24 diorámában és 22 tablón több, mint ezer élő és ki­halt faj szép példányát helyezték ql. csak képesítéssel, mester- vizsga alapján lehetett mű­velni; most ezeknek a szá­ma 65-re csökkent, a ké­pesítéshez nem kötött mű­ködési engedélyeké viszont 6-ról 23-ra nőtt. Méltányo- sabb az ipar jogosítványok kiadása is. Eddig büntetett előéletű szakember egyálta­lán nem nyithatott műhelyt, akkor sem, ha például köz­lekedési balesetért ítélték el néhány hónapra. Most a rendelkezés külön felsorolja, melyek azok a valóban sú­lyos büntetések (állam- és 1 vagyon elleni bűntettek stb.), amelyek miatt megtagadható az engedély kiadása. Ez a szükségszerű és igaz­ságos könnyítés nyilván szin­tén tovább emeli az iparosok számát. Ugyancsak a jobb el­látást segítik elő azzal,» hogy bizonyos szakmákban (aszta­los, cukrász, fényképész, kár­pitos, kelmefestő stb.) megen­gedik a lakóhelyen kívüli, más községben (mindig a má­sodfokú iparhatóság, tehát a megye területén) nyitott vál­laló-, kész munkát kiadómű­helyhelyiség fenntartását. Ez azt jelenti, hogy a tisztításra, festésre szánt ruhaneműt pél­dául a falusiaknak sem kell behordaniuk a városba; a városi kelmefestő például nyithat még egy üzletet vala­melyik községben is. A lakosság érdekében A módosított törvényerejű rendelet leglényegesebb ren­delkezéseiről szóltunk csak. Ezeken kívül még egy sereg változás könnyíti a kisipari munkát. Néhány olyan szigo­rítás is született, emellett, timely a becsületes iparosok és a lakosság érdekeit védi. Ezek közül a legfontosabb az. amely a kontárokat sújtja. Mostantól fogva az engedély nélkül dolgozó kontár munka­eszközét el lehet, ha ismétel­ten tetten érik, el kell koboz­ni. A lakosság kifogásait is jobban figyelembe veszik, ha a kisiparos szakszerűtlen, fe­lelőtlen munkát végez a KIOSZ írásos figyelmeztetése ellenére is, ipari^azolványát visszavonják. Be kell vonni az igazolványt akkor is, ha a mester nem fizeti rendszerer sen alkalmazottja SZTK-já- rulékát vagy ha nagy nyug­díjhátraléka van. R. Gy. is javítottak a kisiparosok kö­rülményein. A módosított rendelkezés erősíti a törvé­nyességet, nyugodtabb, bizto­sabb élet- és munkakörülmé­nyeket teremt az iparosok szá­mára, s egyben növeli az el­ső- és másodfokú iparhatósá­gok, tehát vidéken a járási és megyei tanácsok önállósá­gát. MUNKAVISZONYBAN ALLÖ IS KAPHAT MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYT A törvényerejű rendelet a gyengébben ellátott vidéki lakosok, a kisebb települé­sek közönségéről gondosko­dik leginkább. Az egyik ren­delkezés lehetővé teszi, hogy (az eddigi háromezres felső határ helyett) szükség esetén ötezer lakosú községekben és külterületi településeken is adjon a járási, illetve a megyei tanács működési enge­délyt mesterképesítéssel nem rendelkező, de szakmunkás vizsgát tett szakembernek. Indokolt esetben még mun­kaviszonyban levő személy is megkaphatja ezt az en­gedélyt. (Az építőipar kivé­telével.) Ez azt jelenti, hogy ha egy kis községben nincs például villanyszerelő ipa­ros, de lakik villanyszerelő szakmunkás, aki a szom­szédos város gyárában dol­gozik, a vállalat vezetője hozzájárulásával, és, az ipar­hatóság (a járási tanács) en­gedélyével falujában is vé­gezhet munkát. Mindenfajta iparos termé­szetesen nincs és nem is lehet minden községben. Az új rendelet ezért lehetővé teszi, hogy a kisiparos az elsőfokú iparhatóság egész területén, tehát járása min­den községében vállaljon munkát, akkor is, ha járás- székhelyen, városban lakik. A járási tanács külön en­gedélyével, indokolt esetben a saját szakmáján kívül, a rokonmesterségek munkáját is elvégezheti a kisiparos. A bádogos tehát — ha enge­délyt kér rá — elvállalhatja a kovács-, lakatos-, műsze­rész- és köszörűsmesterség­beli megbízatásokat is, az asztalos pedig végezhet csó­naképítő, faesztergályos, kár­pitos és üveges munkát is. Megkönnyítették egyéb mó­don is az iparjogosítvá- nyok kiadását. Eddig 91 olyan szakma volt, amelyet j

Next

/
Thumbnails
Contents