Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-13 / 240. szám

Pt Si MEGY El i/Cti-lao 1964. OKTÓBER 13, KEDD Újhelyi József számadása Százhalombattán ünnepélye* sen búcsúztak el a község dol­gozói. a tanács, a párt- és a tömegszervezetek. a szülők képviselői az általános iskola á4 évi szolgálat után nyuga­lomba vonuló igazgatójától. Cjhclyi József elvtárstól. Most már itt van az új igazgató. Amikor a tanítás kezdődött, szeptemberben két hetet még vele töltött, hogy végleg átadja neki az ügyeket. Még két hétig taní­tott, megtartotta történelem- óráit. De azóta nagyon lassan telnek a nappalok, hosszúak az álmatlan, forgolódá&sal teli éjszakák. Hiába. Negyvennégy évet töltött el a katedrán, a szüne­tekben zsibongó, csivitelő gye­rekek között. Negyvennégy évet pontosan beosztott óra­rend szerint. Látta, az iskola­padba kerülő kicsik értelmé­nek lassú nyiladozását. Búcsú­zott évről évre a piruló lá­nyokká, kamaszokká serdült tanítványaitól. Nagyon nehéz most tőlük végleg búcsút venni. Még jó, hogy itt van a lakása az ófalu öreg iskolaépületében. Leg­alább láthatja, hallhatja őket. ★ Több mint fél évszázada már annak, hogy édesapja, a szegény falusi asztalosmester, beíratta a váci gimnáziumba és utána Pestre a piaristák­hoz. Tandíj nélkül, mert kitű­nő tanuló volt. De a tudást a kegyes rend nem adta ingyen: évekig felszolgáló volt a kon- viktusban, még a nyári szün­idő alatt is. De pap nem akart lenni, hanem nevelő. Ezért ment át az esztergomi tanító­képzőbe. Tizenkilencben taní­tói oklevéllel a kezében vonult be a vörös hadseregbe. Har­colt a Tanácsiköztársaságért a Felvidéken. Ott is kezdett ta­nítani, odaát, egy kis Ipolysá­gi faluban töltött három évet. De amikor vissza kellett jön­nie, itthon nem fogadták el érvényesnek a „vörösök’1 alatt szerzett diplomát. Újból vizs­gázott Nagykőrösön. A falusi tanítók életének nálunk külön irodalma van. Nem volt más az övé sem a többiekénél. Három évet Jász- szent’lászlón, ugyanennyit Te-) rényben, nyolcat pedig Tápió- ^ györgyén küszködött. Huszonhét évvel ezelőtt jött ^ ide, Százhalombattára. í * I Százhatvan gyereket tanítót-^ tak akkor ketten, a szűk, zsú-^ folt római katolikus egyházi ^ iskolában. Ő százat egy tan- 2 teremben. A harmadik, negye-2 dik, ötödik és hatodik osztá- ^ lyosokat egyszerre. Mire lehe- ^ tett jutni, a legnagyobb erőfe- ^ szítéssel is, ennyi gyerekkel? ^ Jó, ha az írásra, olvasásra és ^ az egyszerű számtani műve-5 letekre megtaníthatta őket. 2 De nemcsak emiatt volt ne- ^ héz azokban az időkben. A fa- ^ lu két nemzetisége -között ^ mesterségesen szították az el- ^ lentéteket... Ma már majd- ^ nem teljesen eltűnőben van- ^ nak ezek a különbségek. A 2 délszláv gyerekek anyanyelvű- ^ kön tanulhatnak itt, az állami iskolában. A felszabadulás í; utáni fiatalok már együtt nőt- íj tele fel, együtt dolgoznak a £ nagy építkezéseken, az üze- ^ mekben. És sem a lányok, 2 sem a legények nem nézik, 2 ki, mifajta, ha egymásba sze- ^ retnek. Ott emelik egymás ^ után az új családi hajlékokat ^ az erőműn túl kialakuló vil- ^ lanegyedben. 2 * Igen, szép volt minden. A ^ háborút, 1956 októberét kivé- ^ ve, szépén teltek az évek. Min- 2 dig fájt, ha a nagyok kiröp- 2 péntek az iskola falai közül. ^ De a kicsik, az elsősök jöttek, ^ hozták az új örömet. Mind rendes, dolgos, becsű-2 letes emberek lettek. Megáll-2 ják a helyüket az életben. Ezt 2 biztosan tudja, hiszen a régi 2 kis Batta lakóinak fele — kő- ^ zöttük nagymamák is vannak ^ — hozzá járt iskolába. ^ De a legnagyobb öröme az 2 volt, amikor 1948-ban államo- 2 sították az iskolákat. Akkor 2 mehettek az itteni gyerekek is á tovább. Mert a Horthy-rend- £ szerben csak egyetlenegy ta- ^ nítványa volt, aki középiskola- ^ ba tudott menni, a Kácser Mi- 2 hály. Ö is gyalog járt át Érd- ^ re. a polgáriba. 2 Most, ha elvégzi a nyolcadi- 2 kát, az a gyerek tanul tovább, ^ aki akar. Büszke rá, mert ő is ^ részes abban, hogy milyen so- ^ kan haladtak előre. Ki tudná 2 elsorolni mindegyiket... De itt van például a Teikes Jóska, Belőle vállá-atvezető lett. Vagy a Szegedi, a Radován és a Bo- bonkov. Ók technikusok. Vagy a Pfeiffer Ádám. ö tanár az érdi gimnáziumban. És meny­nyien szerették meg a nevelői hivatást. Tóth Mária, most már Szabó Lajosné, hozzá járt és itt is tanít, Kaposvári Mária az érdi, Jankovich Gizella pe­dig a diósdi állami általános iskolában neveli a gyerekeket. Milyen sok emlék, életút és mennyi szereíet fér el ebben a számadásban... ★ A fejlődés óriási. Igaz, csak létszámban. Most már négy­száznyolcvan gyerek tanul és húsz pedagógus tanít a százha­lombattai általános iskolában. Sajnos, az épületek nem jók. Itt a régi faluban a két épü­let és a zoltánpusztai is el­avult, szűk, zsúfolt. Az építke­zésnél működő barakkiskola sem felel meg a célnak. Igen, igaz amit már megírt egyszer az újság. Hogy a nevelők a há­tukon viszik magukkal a szem­léltető eszközöket, egyik hely­ről a. másikra. De most már el­kezdték a földmunkákat az új lakótelepen. Ott épül majd fel a modern, tizenhat tantermes iskola. Mennyit kellett érte harcolni, vitázni, érvelni. Igen, az lett volna a szép, ha onnan megy nyugdíjba, ha azt adta volna át az új igazgatónak. De így ás, most is szép min­den. Az utolsó történelemórá­kon a tanítványai elárasztották virággal. Nem hiába mondta mindig a kollégáinak: ha sok bosszúságot is okoznak, csak szeretettel lehet a gyerekeket megérteni és nevelni. ★ Nehéz lesz nélkülük ezután. Még jó, hogy a dolgozók esti iskoláját tovább vezetheti és a történelmet ott ő taníthat­ja. Az erőműtől és a finomí­tótól százharmincán jelentkez­tek eddig. Nem, ezt a hivatást nem lehet egyik napról a má­sikra abbahagyni. És milyen jó, hogy ittmarad, még egy ide­ig ebben a lakásban. Legalább láthatja a gyerekeket. Mert hová is mehetne ő innen a fe­leségével? Hiszen huszonhét évet, fél emberöltőt itt töltöt­tek. És ha majd megkapják az új lakást a lakótelepen, ta­lán az új iskola is megépül addigra. És talán ki lehet majd látni annak is az udvarára ... Hetesi Ferenc Pál MADE IN HUNGARY Világverseny milliók részvételével Egy-egy nemzetközi sport- esemény alkalmával százezrek és milliók szurkolnak a televí­ziós készülékek vagy a rádió mellett a hazai színekért. Nem­zeti önbecsülésünket fejezzük ki akkor, amikor adunk hí­rünkre a világban. Egy ország Megkezdték a jövő évi naptárak árusítását A kereskedelem ebben az évben több mint 50 féle 1965- ös naptárt hoz forgalomba. A fővárosi papírboltok a gazdag választéknak mintegy a felét már megkapták, s meg­kezdték az árusítását. Az egyszerű irodai asztali és falinaptárakon kívül a Képzőművészeti Alap többféle művészi kivitelű, ajándékozás­ra is alkalmas naptárt készí­tett. Érdekes az asztali levelező­lap-naptár. Minden hónap lap­ját neves magyar festőművé­szek alkotásainak reproduk­ciói díszítik, s ezeket leve­lezőlapként is fel lehet hasz­nálni. Több ezer kerül for­galomba a nagy méretű dí­szes asztali naptárból is, ame­lyen Mednyánszky László 13 művének reprodukciója lát­ható. Ugyancsak újdonság a főváros fejlődését, hazánk ne­vezetesebb városait 56 színes és fekete-fehér fényképpel ismertető előjegyzési napló. FELBORULTAK Szombaton alkonyaikor, 18 óra 10 perckor, Galgahé- vizen az ittas Száraz Fe­renc galgahévízi lakos fel­borult kétfogatú lovas kocsi­jával. A kocsi nem volt kivilágítva, s az út menti árokba fordult. A kocsin utazó Bori Sándor galgahé­vízi lakost súlyos sérülések­kel a Koltói Anna kórház­ba, Bérezel Pálné, galga­györki lakost pedig a köz­ponti ambulanciára szállí­tották a mentők. Fél hétkor Isaszegen, pótkocsis vontató­val, gondatlan vezetés miatt, felborult Molnár Pál galga- györki lakos. Útpadkára ha­ladt, majd onnan „vissza­zökkenve” dőlt fel. Utasát, Garaba János, galgagyörki lakost súlyos sérülésekkel szállították a mentők a Szán­tó Kovács utcai kórházba. Vasárnap reggel Dömsö- dön, személygépkocsijával árokba borult Téglás Sándor budapesti lakos. A baleset oka gyorshajtás volt. Tég­lást súlyos sérülésekkel szál­lították az I. számú Sebé­szeti Klinikára. Hétfőre virradóra Bank­házán, az 57-es mellékúton, az ittas Erdős András bank­ház; motorkerékpáros borult az árokba. A gyorsan hajtó motorost bordatöréssel, fele­ségét gerinctöréssel szállí­tották az I. számú Sebé­szeti Klinikára. — Tizenegy százalékkal nagyobb forgalmat bonyolí­tott le a földművesszövetke­zeti kereskedelem megyénk­ben idén szeptember végéig, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A vegyes és tar­tós iparcikk fogyasztás 3 százalékkal, a könyvforga­lom 20 százalékkal emelke­dett, . nemzetközi rangját, helyét a világban azonDan nemcsak centiméterekben és tizedmá- sodpercekben, gólokban és ki­ütéses győzelmekben mérik. A legemben bb tevékenység, a munka frontján szintén világ- verseny van. Mi magunk is — a békés gazdasági verseny je­gyében —> termékeinkkel be­nevezünk e nagy vetélkedő nyilvános fórumain, a nemzet­közi árubemutatókon, vásáro­kon — és az olykor kevésbé látványos világpiacon. A vi­lág minden részébe eljutnak hazánk követei, a Made in Hungary feliratú termékek. Külföldet járva, jóleső érzés találkozni ezekkel a követek­kel; az Ikarus-buszokkal, a szép vonalú női cipőkkel, a termelékeny szerszámgépek­kel. A magyar munkás és rend­szerünk jó hírnevét öregbítik az ORION AT—550-es „csupa­széin” tv-készülékek, amelyek­ből 15 ezer darabot rendeltek az iparilag fejlett nyugati or­szágok. Nemcsak a hírnév Termékeink azonban nem mindig aratnák osztatlan si­kert. Sőt, néha pontozásos, vagy kiütéses vereséget is szen­vedünk. Ennek a vereségnek nemcsak erkölcsi, hanem ér­zékeny anyagi következményei is vannak, közvéleményünk általában mégsem veszi ezt úgy a szívére, mint — mond­juk — válogatott labdarúgó­csapatunk esetleges kudarcát. Jóllehet, e sajátos nemzetközi verseny kevésbé látványos, ta­lán kisebb a „szurkolók tábo­ra”, a résztvevők száma azon­ban aligha. Minden második- harmadik magyar munkás ex­portra termel, nemzeti jöve­delmünknek, az előállított új értékeknek mintegy hamva.da a külkereskedelemben realizá­lódik. Ezen a világpiaci vetélke­dőn — mint mondottuk — nem egyszerűen csak a hír­név forog kockán. „Ha nem tudjuk külföldön értékesíteni az exportra szánt egyik vagy J másik szállítmányt, akkor sem £ éri kár az országot, elfogyaszt- f juk, felhasználjuk mi magunk’’ £ — mondhatná bárki. Csakhogy í akkor miből szerzi be iparunk ^ a folyamatos munkájához 2 nélkülözhetetlen importanya- 2 gökat, színesfémeket, ércet, 2 kokszot, nyersbőrt, kőolajat, 2 gyapotot, ;a fejlődéshez nél- 2 külözhetetlen műszereket, az idehaza nem gyártott, korsze- i rű gépeket. A piacról élünk — hangoztatjuk, ha & családi bevételekről van szó, de va­lahogy nincs még eléggé a köztudatban, hogy oz ország is a piacról él. A devizabevé­telek nélkülözhetetlenek a népgazdaság vásárlásaihoz. Korszerűt, szép kivitelben Érdemes tehát jobban ta- í nuhnányozni a világpiacot, : ahol kialakul a termékek töb­bé kevésbé objektív, és min­denképpen szigorú mércéje. A piaci verseny törvénye: az eredeti megoldásért, az újért, a valóban korszerűért magas árat fizet a vevő, az elavult, viszont legtöbbször még ár­engedménnyel sem értékesít­hető. Ki vesz ,ma például gőz­mozdonyt? A „trumanokat” már 1945-ben ócskavasáron vásároltuk! S nálunk még ma is készülnek, ha nem is gőzmozdonyok. de alig értóke- r/ síthető elavult termékek. 2 Ezért oly fontos feladat a mű­Í _____________ s zaki fejlesztés, s a kutatás eredményeinek gyors realizá­lása a termelésben. Minden olyan műszaki eredmény, amely gyorsan kerül beveze­tésre és piacra, sok milliós többleteredményt hozhat a népgazdaságnak. A késedel­mekből viszont, felbecsülhe­tetlen kár származik. Töre­kedjünk tehát a korszerű ter­méknek kijáró magás árak elérésére, a gyorsasággal szer­zett többletbevételek növelé­sére. Gyakori dolog, hogy pro­dukáljuk a megfelelő műszaki színvonalat, s a befejező, apróbb simításoktól, a gondos szereléstől, adjusztálástólj csomagolástól sajnáljuk & tü­relmet, a fáradságot és a vi­szonylag elenyésző többlet­költségeket Külkereskedelmi szakembereink a megmond­hatói hányszor kényszerü­lünk a vételár egy részét köt­bér és büntetőkamat formájá­ban visszafizetni, mert az áru — útközben — a rossz csoma­golás miatt megrongálódott (a korszerű csomagolás nem luxus!), -vagy mert használat­ba vételkor apróbb szerelési hibák mutatkoztak. • Máskor azért marasztalnak el bennün­ket, mert nem biztosítjuk idő­ben a folyamatos üzemben tartáshoz nélkülözhetetlen tartalékalkatrészeket. Az ipar és külkereskedelem egy üti működése Néha csak akkor figyelünk fel a hibákra, amikor egy-egy termék esetében már piaci po­zícióink megrendültek. A kül­kereskedelmi munkának nincs kellő nyilvánossága üzemeink­ben. (Bezzeg, a nyugati kon- kurrens cégek legkisebb hibá­inkat is igyekeznek nagydobra verni!) Néha üzemeinkben azt sem tudják, melyik országba exportálják termékeiket, csak úgy „általában” kivitelre dol­goznak, a piac specifikus igé­nyeinek ismerete nélkül. A külkereskedelem és az Ipar harmonikus együttműkö­dése még sok kívánnivalót hagy maga után. Az ipari üze­mek gyakran beérik azzal, hogy a külkereskedelmi szer­vek átvették termelvényeiket, s termékeik további sorsával már nem törődnek. A külke­reskedelem állami monopóliu­mát viszont több IMPEX- ünk saját monopóliumának tekinti, s, nem fordít megfelelő gondot arra, hogy bevonja az üzemeket az üzletkötésekbe. Ebben az esztendőben már több intézkedés született,- amely az ipari üzemeket anyagilag jobban érdekeltté teszi az exportmunka eredmé­nyében. A könnyűipari üze­meknek megtérítik például a magas exportigényekkel járó anyag-, bér-, mintázási, minő­ségi stb. költségeket. A kohó- és gépiparban a reklamációk alakulásától függően növelik, illetve csökkentik az export­terv túlteljesítési prémiumot. Országunk jó hírének, gaz­dasági életünk szüntelen fej­lődésének záloga az eredmé­nyes és hasznos exportmunka. A munkások, a dolgozók tíz- és százezrei, akik hazánk meg­annyi követét, a Made in Hun­gary jelzéssel ellátott terméke­ket készítik, útjukra bocsát­ják, gondoljanak arra, hogy nemcsak sportolóinkon, az ő személyes munkájukon is mú­lik hazánk rangja és helye a világban. Kovács József Uj külsőt kapnak a kereskedelmi hűtőgépek j. n Tfamselektró bemutató ^ terme a hónap végén nyílik ámeg Bécsben. A bemutatóra (Foto: Gábor) 2 meg 2 az „ausztriai kollekció” a ^ Jászberényi Hűtőgépgyár kí- 2 sérleti műhelyében készül. A 2 kereskedelmi hűtőgépek tel- 2 jesen új külsőt kapnak. A 450 ^ és 600 literes, egyajtós alap- ^ típus, valamint ezek kétajtós ^változatai, az 1100 és az 1400 ^ literes szekrények néhány nap 2 múlva útrakelnek. Készül a ^ 260 és az 500 literes mély- 2 hűtőpult kísérleti példánya is. | Bemutatják a hópehely hűtő- 2 vitrint is, amely az eszpresz- 2 szók, bisztrók pultjaira helyez- ^ hető. A hűtőgépgyár fejlesz­tési főosztálya és a formater­vezők arra törekednek, hogy a kereskedelmi hűtőpultnál a motorkompresszorokat is íz­léses külsővel zárják. (MTI) — Szegény harmadik tiszt! A több mint 7000 tonnás „Kopalnia wujek” nevű len­gyel teherhajó kapitánya, a 34 éves Damuta Kobylinsk- Walas asszony, az első női hajóskapitány, aki valaha ha­jót vezetett be Hamburg ki­kötőjébe. A női kapitány ha­jóján a harmadik tiszt a férje. A kapitányasszonyt Hamburgban whiskys kész­lettel köszöntötték. A FASORBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents