Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

EZT ESZEM MEG! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1984. OKTOBER 11, VASÁRNAP HALLOTTUK ÍRUNK Róla A ZENE ÉS NAGYKÖRÖS Minden csepp je élet iVíhcs ofi ti félelemre * .1 gyógyullak hálája a kiissánet Sokan nézik meg a múzeumi hónap alkalmából megnyílt „A zene és Nagykőrös” című érdekes kiállítást (Godány felv.) * KISZ CSŰCSVEZETÖSÉGl ÉRTEKEZLET A gimnáziumban október 16-án, a konzervgyárban pe­dig október 17-én tartják a KISZ csúcsvezetöségi érte­kezleteket. ★ Tízezer forintot biztosit a város műemlékvédelmére a városi tanács jövő évi költ­ségvetési javaslata. ★ Szünetel a postán a csomagfelvétel tataro­zás miatt. Helyette a le­vél, illetve pénzfeladá­st részlegben történik csomag feladása és át­vétele. ■k 630 kilogramm nyulat adtak át október 2-ig a földműves- szövetkezet felvásárlótelepén a szerződés szerint a nyúlszak- csoport tagjai. ★ Megkezdődik a kötelező ba­romfioltás, október 19-én. k Elvesztette katonai igazol­ványát, hanyagságáért két­száz forintot fizetett a szabály­sértési hatóságnál Tóth Mi­hály (Ceglédi út 1.). k FÉNYT a STRAND ELÉ! A strand előtt, a Ceglédi úton, az est beálltával hosszú szakaszon nincs semmiféle vi­lágítás. Többször előfordul, hogy néhány féktelen kedvű fiatal a strand kinthagyott ke­rékpármegőrző vastartóját keresztbe rakja a járdára. Ed­dig szerencsére komolyabb baleset még nem történt. Jó j lenne, ha mihamarább vilá- j gítást kapna ez a rész is (az ; építkezés miatt is) és az ügye- letes rendőr pedig, esetenként ; kedvét szeghetné a furcsa j passzióval élő fiataloknak. * \ Megkezdte a beköltözést a j Kecskeméti üli új szövetke- j zeti házba, a tizenkét család. ; ★ ! Még 25 hold takarmányrépát \ kell betakarítani a Szabadság j Termelőszövetkezetben és ez- j zel befejeződik a répa szedé- j se. : * Harminc holdon végeztek a ; napraforgó betakarításával a \ Hunyadi Termelőszövetkezet-: ben. : * MIT LÁTUNK MA A MOZI- ■ BAN? Négy lány egy udvarban.: Magyar film. Főszereplő Tó- : rocsik Mari. Szélesvásznú. Matiné: Az elnök úr látogatása. sik a lakosságot. Kérünk min­den becsületes embert, hogy ne utasítsák el kérésükkel őket. Hozzanak áldozatot, je­lentkezzenek véradásra, gon­doljon mindenki a bajba ju­tottakig! Horváth József. a városi pártbizottság osztályvezetője Kukoricatörés, almaszedés - diákszüret (Tudósítónktól) A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban ja­vában folyik a betakarítás. A munka sürgős, nem tűr ha­lasztást. A munkaerőhiány a vezetőket tehát arra kész­tette, hogy a gimnáziumtól és az általános iskoláktól kérjenek segítséget. így adó­dott, hogy majdnem min­dennap két osztály dolgo­zik a termelőszövetkezetek­ben, a gazdaságokban. Ebből a munkából a II c. osztály is kiveszi részét. Szívesen men­nek dolgozni, mivel erre a napra — az igazat meg­vallva — tanulni sem kell, s a pénz is jól jön majd a nyári kirándulásokra. A munkából jut minden­kinek. Van almaszedés, szü­retelés, kukoricatörés bőven. Közben pedig enni is sok­kal jóízűbben lehet, kint a szabad levegőn, mint az is­kola falai között. Egyesek a hazait fogyasztják, mások viszont a termelőszövetkezet adta ennivalót küldik a gyom­rukba. Jólesik a munka a sok elmélet után, szinte pihenés­nek számít. Dél felé csitul a munlza üteme, elfáradunk, de azért másnap ismét szívesen jövünk ki segíteni. (erdélyi) (Godány felv.) H er pai éktói — útban a húsos fazékba A belépő földindulásra gya­nakszik, valójában ezt az illúziót az a számtalan ba­romfi okozza, amely Her- pai Ferencék udvarát ellepi. Annyi van belőlük, hogy adataikat még feljegyezni is elég, hát még felnevelni! A háziasszony november közepéig százhúsz pulykát, ötven hízott kacsát, és har­minc hízott libát ad át a földművesszövetkezet felvá­sárlójának. Háromezer tojást már eljuttatott, a hátralevő ezer tojást decemberig viszi be a telepre. Ötven gyöngy tyúkra is ha­sonló sors vár; a felvásár­lókhoz kerülnek, majd pe­dig a húsos fazékba. A baromfi mellett nyolc malac sivalkodik az udva­ron. Ezek is nemsokára az Állatforgalmi Vállalat átve­vőjéhez utaznak. Herpai Ferenc megbecsült tagja az Arany János Ter­melőszövetkezetnek. Mellette azonban nem kisebb az asz- szony érdeme sem, mert e sok jószág felnevelése ugyan sok gonddal, bajjal jár — de jelentős hasznot hoz a Herpai-családnak. SPORT Orosházi Kinizsi—Nagykő­rösi Kinizsi. A józan számítás és a le­hetőségek számszerű latol­gatása alapján a Kinizsi­nek nincs esélye a bent maradáshoz. Ennek ellenére a vezetőség, a játékosok és a szurkolók még mindig bíz­nak abban, hogy a csapat bent marad. Ehhez a hátra­8. Orosháza 25 7 16. Nagykőrös 25 6 Orosháza játszotta a Sz. Építőkkel együtt a legtöbb döntetlent. A gólarányt vizs­gálva a két csapat között nem látszik a helyezés sze­rinti nagy különbség. Oros­háza eredményeit vizsgálva az látszik, hogy jobb, stí­lusosabb csapat ellen job­ban játszanak. Sajnos ez a Kinizsinek nem kedvez. Ér­dekesebb eredményeik: ha­— Írd alá, Petikém! Te tudsz írást. Hogy milyen tekintettel néztem az asszonyra, azt meg sem tudnám mondani. De ö elértette kérdésemet és sietve magyarázkodott. a mikor én kisiskolás lét­ei tem volna, akkor itt a tanyán nem sokat törődtek azzal, hogy a gyereket fel­írassák az iskolába. „Gye­rünk, fiam, hajtsd ki a ma­lacokat! Vigyázz a libákra, gyerek! Söpörd fel az ud­vart, kislányom!” — ez jár­ta. Azzal nem törődött sen­ki, hogy megyek-e iskolába, vagy sem. Édesanyám meg azt vallotta, hogy ő is meg­volt az iskola nélkül, ugyan miért kívánkoznék én fel­jebb? — Ez mind igaz. drága Tolnai néni! De azóta na­gyot fordult a világ. Nem ha-llott még a felnőttek isko­lájáról? De okos lenne, ha maga is megpróbálkozna vele! — Restellem . — Nem maga lesz ott az egyetlen. Ebben az eszten­dőben is tizenöten vizsgáz­tak. — Meg ugyan kinek van ideje a tanulásra...? — Ilyet ne mondjon. Egy C-’ondolom, hogy önök is r találkoztak már olyan fiatalosan, hegyesen lépege­tő nagymamával, aki annak idején tizenhat éves korá­ban ment férjhez. Hamaro­san jött a család. Rohant az idő, Tolnai néni alig érte meg a harmincöt esztendőt, azzal adta férjhez Rozikát, hogy akkor kell a lányt ad­ni, amikor kérik. Egy év múlva ringatták a gyerekkocsit. Tolnai nagy­mama éppen csakhogy ha­ladta a negyven esztendőt, amikor az unoka kisiskolás lett. Péterkét a második osz­tályba kellett beíratni. A nagymama vitte kézen fog­va az ügyes kisfiút. Szépen, türelmesen álltak az íróasz­talom előtt. Hárman voltak előttük. Péterke kíváncsian nyújtogatta a nyakát, hogy minél többet lásson. Közben piszkálta az előtte várakozó kislányt. Huncutságból meg is lebbentette a szalaggal befont haját. A beiratás gyorsan ment. Egymás után engedtem el az asszonyokat. Egy-egy ked­ves szót minden gyerekhez megeresztettem. — No, Pirikém, a máso­dik osztályban is olyan jó tanuló leszel, mint tavaly? A kislány halkan lehelte az igent. — Hát te, Sándorka? Re­mélem, nem sírsz, amikor elkezdődik az iskolaév? — Dehogy is sir ez, taní­tó úr, kérem! Még a napo­kat is számolja, hogy mikor jöhet újra az iskolába. L ehet, hogy csak a fele "volt igaz a dicséretnek. A fontos, hogy nagyon szé­pen hangzott. Tolnainé közelebb lépett az íróasztalhoz. — En jöttem el az édes­anyja helyett! — mondotta ijedten. — Beteg! Félfüllel hallgattam, köz­ben Péterke fejét simogat­tam. A gyerek pirult. Le­hajtott fejjel pötyögtette a feleletet kérdéseimre. Az egész beiratás nem nagy dolog. Egy-két adat a nagykönyvbe. Pici szöveg és kész. Már fordítom is a pa­pírt az asszony elé és nyúj­tom a tollat. — Írja alá, kedves Tolnai néni. A lánya helyett. Az asszony összefogta a két kezét. Nagyon jól hal­lotta, hogy mit mondtam. De nem mozdult. Elpirult. Za vartan nézett Péterkére. negyedóra szabad ideje min­dennap van. A javát úgyis itt az iskolában tanulják meg. No, beírjam magát is? — Ilyen öreg fejjel? — A jó pap is holtig ta­nul — ütöttem el a felele­tet az ismert közmondással és már kerestem a füzetet a fiókban. Az asszony nem til­takozott a beiratás ellen. Amikor elé fordítottam az irkát, mutaóujjait odabök­tem az aláírás helyére. írja csak oda bátran a 1 három keresztet, Tolnai mama. Ügyis ez lesz az utol­só ilyen macska!; armolása. Fél év múlva már szépen odakanyarítja a nevét a pa­pír aljára. Tolnainé körülnézett. Lát­ta, hogy rajtunk kívül sen­ki sincs az irodában. Meg­kapta hát a tollszárat és ügyetlenül odakaparta a három, keresztet. — De legalább azt tessék megmondani, hogy mikor kell jönni?! — Hetenként kétszer, ked­den, csütörtökön hat órára. : Az asszony megkötötte óla \ alatt a kendőt. Illedelmes: köszönés után kézen fogta Péterkét. Amint mentek ki-: felé, az ajtóból visszafor-' dúlt: — Aztán, tessék mondani. \ kapok róla bizonyítványt is? ; (—-rossi—) í levő öt nehéz mérkőzést meg kellene nyerni. Ilyen bravilr már előfordult o Jzö- rösi labdarúgás történeté­ben. Reméljük, talán most is sikerül. Az újra bizakodó korszak első izgalmas ki­lencven perce ma Oroshá­zán lesz. A két csapat állása: 10 8 36:42 24 6 13 27:28 18 zai pályán nyertek Martfű ellen 5:2-re, Halas ellen 4:0-ra, viszont, a Csabai Honvéddel és a Sz. Építők­kel döntetlent értek el. Ide­genben Kecskeméten 4:l-re kikaptak, de Makón és Vá­sárhelyen döntetlen volt az eredmény. Az ősszel 15:13- as gólaránnyal tíz pontot szereztek, az egész évet te­kintve hazai pályán csak egy vereséget szenvedtek: az UTC-töl 5:1 arányban. A mai találkozó eredményét befo­lyásolja a hazai pálya, de döntő tényező lehet a pilla­natnyi forma és főleg a kö­rösi játékosok akarása és közösségi, egymásközti baráti szelleme. Bízunk a jó csa­patszellemben és csapatmun­kában, A csapat a követke­ző: Gömöri — Vass, Csikós 1, Kecskés I — Pécsi, Szómo- lányi — Lányi, Decsi, Csi­kós II, Klenovics. S. Szabó. Játékvezető: Kiss J. A Kinizsi II. délelőtt 11 órakor a szintén NB III-as Ceglédi Vasutas tartalék­csapatával játszik. Sajnálattal kell megállapítani, hogy mind a két csapat a tabella alján szerepel, ennek ellené­re jó mérkőzés várható. Az ifik mérkőzése fél tíz óra­kor kezdődik. A 9. helyen álló Építők szintén hazai pályán játsza­nak a 7. helyezett Pilis el­len, délelőtt léi tizenkettő­kor. Győzelem esetén meg­erősíthetik közép helyüket. Az ifik 10 órakor kezde­nek. KÉZILABDA: A Spartacus kézilabdázói is hazai pályán .játszanak az 5. helyezett Tököl ellen. A Spartacusban a rosszabb he­lyezés ellenére is megvan az a tudás, amellyel győzhet, A mérkőzések 10 és 11 óra­kor kezdődnek. P. S. Az önkéntes, térítés nélküli véradás emberi, emberbaráti dolog. Városunkban az eddigi véradások azt mutatták, hogy tovább lehet és kell is fejlesz­teni, nemcsak a konzervgyár falai között hagyni ezt az em­berbaráti mozgalmat. Igaz, amit eddig tettünk — ha ki- i emelkedő eredmény nem is volt — de az életet jelentette. Mihez kell az emberi vér? Azért, mert sok betegségen csak vérátömlesztéssel vagy emberi vérből készült gyógy­szerekkel lehet segíteni. Ehhez ! viszont vér keli, amit mi I adunk, emberek. i A dunántúli városokban — ! különösen Várpalotán a bá­nyászok sok vért adtak a kö~ I zelmúltban, Nyolcszázihetven- három várpalotai embertől 258,6 liter vért vettek a vér­adó szolgálat asszisztensei és orvosai. Ennyi vérrel több mint öt­száz embert lehet meg­gyógyítani, a családjuknak és a társada­lomnak visszaadni. Az alföldi városok lakossá­ga eddig kevés vért adott, En­nek egyik oka a véradástól való félelem, s persze legyünk őszinték, a közömbösség is szerepet játszott benne. Nincs ok a félelemre. Az a mennyi­ség, amit levesznek, az egész­ségre ártalmatlan. Két-három deciliter között van, a test­súlytól függően. Sokan azért félnek, mert a palackban ennél sokkal több vért látnak. Azért tűnik az többnek, mert a palackba konzerváló oldatot öntenek, amelyet a vér meg­színez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta városunk me­zőgazdasági dolgozóinak az életkörülményei is megváltoz­tak. A gépesítés sok baleseti veszélyt rejt magában és a bajba jutottaknak sokszor kell adni vért. Gondoljunk er­re, és a mezőgazdasági dolgo­zók minél többen jöjjenek el véradásra! A Magyar Vöröskereszt ok­tóber 27-én véradónapot ren­dez Nagykörösön. A célja az, hogy minél több vért gyűjtse­nek össze a város lakóitól. A Vöröskereszt, a Hazafias Nép­front és a nőtanács aktívái a jelentkezési lapokkal íelkere­Konzcrvek a nagy számok tükrében A konzervgyár szeptember 30-ig. kilenc hónap alatt, 311 millió forint értékű kenzervet gyártott. Ez 16 millió forinttal több, mint az elmúlt évi eredmény. Tavaly szeptember 30-ig exportra 2214 vagont indítottak, 174 millió fórint értékben. A tervet 350 vagonnal, azaz 26 millió forinttal szárnyalták túl az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az idei ter­melés SPO vagonnal, azaz 64 millió forinttal több. Belföldre kilenc hónap alatt 1160 vagon kon-zervet szállítot­tak, 80 millió forint értékben. Szeptember 30-ig a konzervgyár éves tervét 79 százalékra teljesítette, a negyedik negyedévben 83 millió forint értékű konzervet kell még gyártania. Az utolsó macskakeresztek

Next

/
Thumbnails
Contents