Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

2 “%/iíirlqp 1964. SZEPTEMBER 11. PÉNTEK CARAPKIN: A varsói szerződés és a NA TO tagállamai között kötendő meg nem támadási szerződés csökkentené a nemzetközi feszültséget A genfi leszerelési bizottság 215. plenáris ülése A gyanúsított megszökött Dél-Tirolban folytatódnak a merényletek A .tizennyolchatalmi genfi leszerelési bizottság csütör­töki 215. plenáris ülésén a résztvevők ismét a nemzet­közi feszültség enyhítését célzó úgynevezett részintéz­kedésekről tanácskoztak. Carapkin szovjet küldött felszólalásában hangoztatta, hogy a varsói szerződés és a NATO tagállamai között megkötendő megnemtá­madási szerződés, a kül­földi katonai egységek kivonása idegen terüle­tekről, továbbá a kül­földi katonai támaszpon­tok megszüntetése — je­lentős részintézkedésként — nagymértékben csök­kentené a nemzetközi fe­szültséget. Carapkin a nemzetközi enyhülést előmozdító más részintézkedések sorában meg­említette az atomfegyver­mentes övezetek megterem­tésére, a Közép-Európában felhalmozott atomfegyver­készletek befagyasztására vo­natkozó szovjet és lengyel javaslatokat, valamint az NDK-nak azt az indítványát, hogy mindkét német ál­lam mondjon le az atom­fegyverekről. William Foster amerikai fő­delegátus beszédében azt ál­lította, hogy a tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság nem megfelelő fórum a megnemtámadási szerződés és a külföldön állomásozó ide­gen csapatok kivonásának megvitatására. Foster két­ségbevonta a leszerelési érte­kezlet illetékességét a több­oldalú NATO atomhaderő tervének megtárgyalására vo­natkozóan is, és azt han­goztatta, hogy a tervbe vett NATO-atomhaderő „nem se­gíti a nukleáris fegyverek elterjedését”. Bulgária, Csehszlovákia és Románia küldötte támogatta a szovjet javaslatokat. A burmai küldött szem­beszállt a NATO atom- haderő létrehozásának amerikai tervével. A leszerelési bizottság jö­vő kedden tartja legköze­lebbi ülését. Tudományos konferencia Berlinben az I. Internacionálé megalakulásának 100. évfordulóján Csütörtökön délelőtt Berlin­ben, az NSZEP Központi Bi­zottsága mellett működő mar­xizmus—leninizmus intézete épületében megkezdődött az a kétnapos tudományos értekez­let, amelyet az I, Internacio- nálé megalakulásának 100. év­fordulója alkalmából rendez­tek. Az értekezleten részt vesz­nek az NDK vezető történé­szei, valamint az NSZEP kör­zeti vezetőségeinek keretében működő ideológiai bizottsá­gok képviselői. Képviselőket küldtek az ér­tekezletre a Szovjetunió, Len­gyelország, Magyarország, Ro­mánia, Csehszlovákia és Fran­ciaország marxizmus—leniniz­mus intézetei, illetve párttör­téneti intézetei. Az értekezle­ten képviselteti magát a Nyu- gat-N émetországban működő Német Kommunista Párt is. A kétnapos értekezleten részt vesznek angol, osztrák, svájci történészek és más szakembe­rek is. Az osztrák hatóságok szer­dián letartóztatták George Klotzot, a dél-tiroli terroris­ták egyik vezetőjét. Társát, Luis Amplatzot, akivel ala­pos gyanú szerint a legutóbbi merényleteket elkövették, kedden holtan találták egy alpesi kunyhóban, olasz területen. A terrorista halálának körül­ményeiről különböző, egy­másnak ellentmondó változa­tok látnak napvilágot az oszt­rák és az olasz sajtóban. Míg az osztrák lapok jelentős ré­sze többc-kevésbé nyíltan az olasz csendőröket gyanúsítja azzal, hogy álmában hátulról lelőtték Amplatzot, olasz rész­ről egy Peter Hoffmann nevű osztrák diáknak tulajdonítják a cselekedetet. Hoffmannt az olasz csend­őrök le is tartóztatták, Tizenegy hónap — kétezernél több kivégzés A Prensa Latina hírügynök­ség tegucigalpai tudósítójának jelentése szerint az Osvalda Lopez Arellano ezredes vezet­te katonai junta, amely aa 1963 októberében végrehajtott államcsíny eredményeként ke­rült hatalomra Hondurasban, nem egész egy esztendő alatt több mint kétezer embert vé­geztetett ki, mintegy ötezret pedig börtönbe vetett de börtönbe szállítása közben sikerült megszöknie. Az elmúlt napok fejlemé­nyeinek ellenére Dél-Tirolban nem csillapodott le a terror­hullám; a csütörtökre virradó éjjel egy olasz csendőrautó el­len követtek el bombame­rényletet. A robbanás öt sebe­sült áldozata közül ax egyik életveszélyes sé­rüléseket szenvedett Ez volt a hatodik terrorakció aa elmúlt két héten belül. A brit külügyminiszter­helyettes Jugoszláviában Harold Caccia brit külügy­miniszter-helyettes hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodik. Caccia szerdán Marko Nikezics külügyi ál­lamtitkár-helyettessel folyta­tott tanácskozást. A megbeszé­lésről kiadott közlemény hang­súlyozza, hogy a két politikus között hasznos és nyílt eszme­csere folyt a két ország kap­csolatairól és több Időszerű nemzetközi kérdésről. Tombol a „Dóra“ KÉPESLAPOK NÖVI SADRÓl Sok új ház épül a városban. Képünkön: hétemeletes modern lakóház — félkészen... Utcai csendélet. Kilátás a régi várból. (Foto: Kotroczó) Szófiából vidékre utazott a magyar küldöttség A magyar párt- és kormány- küldöttség, amely Fehér La­josnak, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, a magyar kormány elnökhelyet­tesének vezetésével részt vett a Bulgária felszabadulásának 20. évfordulóján rendezett szó­fiai jubileumi ünnepségeken, csütörtökön rövid vidéki útra indult A nap folyamán Per­nikbe és Küsztendilbe láto­gattak el, ahol találkoztak a megye vezetőivel. Ipari válla­latokat és szövetkezeti gazda­ságokat tekintettek meg. A küldöttség este visszatért Szó­fiába. Vidéki körútra indultak más külföldi vendégek is, így Leo- nyid Brezsnyev vezetésével a szovjet delegáció is. A „Dóra” hurrikán, amely kedden este elérte Florida ál­lam partvidékét, teljes erővel tombol. A hihetetlen erejű és sebességű szélvihar elsősorban Jacksonville és St. Augustine városokban okozott jelentős, károkat. Az óránként közel 150 kilométer sebességgel szá­guldó szél által felkorbácsolt, tenger hullámai több hciyütt áttörték a partmenti gátakat és a víz elárasztotta a közeli utcákat. Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy a szokatlan erejű orkán emberéleteket követelt volna áldozatul. Ennek oka az, hagy a vihar közeledtét időben jelezték és idejekorán megtörténtek az intézkedések a különösen veszélyeztetett területek kiürítésére. A vihar által elsősorban érintett flo­ridai partvidékről 50 000 sze­mélyt költöztettek biztonságo­sabb vidékekre. A ..Dóra” hurrikán Észak- Karolina és Georgia államom kát veszélyezteti. Erhard fogadta a francia nagykövetet Erhard kancellár csütörtö­kön délelőtt fogadta Roland de Margerie francia nagykö­vetet. Diplomáciai körök fel­tételezik, hogy a megbeszélés középpontjában a Bonn és Párizs között támadt nézet- eltérések álltak. Hírek szerint november elején Adenauer is Párizsba utazik és találkozik De Gaulle elnökkel. Letartóztatások Brazíliában Rip de Janeiro állam rend­őrsége — a brazil sajtó jelen­tése szerint — mintegy há­romszáz személyt tartóztatott le, közöttük ismert baloldali politikusokat és szakszervezeti vezetőket. Fejsze, fegyver, ceruza (Egy néphős életéből) FEKETE HAJA kétoldalt már enyhén deresedik. Arcát hosszában mély árkok baráz­dálják. Bozontos szemöldöke alatt kutató, villogó tekin­tet fogadja ügyfeleit. Kato­nás kérdésekkel rögzíti a gépkocsivezetők adatait, mi­előtt a teherrakományokat beengedné a kikötőbe. Egyik karján tetovált hajóhorgony árulkodik az Adria szerete- téről. Kezében néhány éve ceruzát tart a jugoszláv nép hőse, Anton Komadina par­tizánveterán. [3 HEGYES, ERDŐS KISKÖZ­SÉG Ledenice az Adriai-ten­ger partján. A királyi Ju­goszláviában, a nincstelen- ség sújtotta milliók között él a Komadina-család. An­ton ifjú éveiben, apjával együtt, Bosznia erdeit járja, hóna alatt a fejszével, hátán a szegénység bátyújával. Mire jó a távoliét? Nagy a tenger, széles a partja, de munka nincs. A távoli he­gyekben szeptembertől már­ciusig tart a favágás, on­nan érkezik néha a ma­mának és a kis testvérek­nek néhány száz dinár. Múl­nak az esztendők. Jön egy olyan is, amelynek telén egy lezuhanó fatörzs eltöri apja lábát. Felére csökken a ké­rését. összébb húzzák a nad­rágszíjat. Még keményebben zúdul a csapás a fa törzsére, még messzebbre repül a forgács, a messzi völgy még inkább megtelik a keserű kiáltások­kal: „húzd rá, gyorsabban járjon a kéz ...!” Szikrázik Anton fejszéje, növekszik ke­serűsége. f Ekkor születnek halántékán ^ azok a deres szálak. s I ELMÜLTAK A HABORÜS| ÉVEK... A 75 partizán hőst közös sírban gyászolják, Lede- í nice főterén emlékművük áll, ? tetejében vörös csillag. Közel ^ a negyvenhez végre Anton is ^ családot alapíthat. Múló dolgos esztendők... A gyerekek, Zla- £ ta és Zseljko megnőnek, s a ^ községben csak 8 osztály van. ^ „Az én gyerekeimnek az már ^ kevés!” Beköltöznek a kikötő-g városba. Komád ina néphős — sok de­rék társával együtt — az űj lakótelep egyik toronyházában kap napfényes, kényelmes la­kást. Az erdei utakhoz szokott > partizán liften repül a hatodik \ emeletre. Lakása kandallóé, \ fejszéje a pincében hever egy j farakáson. Mire hazaérnek i munkából a szülők, a nyolcadi- i kos Zlata, s a technikus Zselj- : ko már kitakarítottak. Az er- ; kélyről belátni a fehéren vib- > ráló adriai várost, a forgalmas | utcákat, s a sürgő-fodrozódó | kikötő partokat. Ott, a világítótorony mellett, | abban a kicsi házban jelent- í keznek a gépkocsivezetők: \ „Engedjen hát be Anton bácsi, « rakományomat várja a hajó!” S Komadina kemény, pattogó ; hangon intézkedik, helyet kér, ; ceruzája sebesen írja a bebo- j csátási engedélyt. Ma tőle függ ; a kikötő rendje, a munka fo- í lyamatossága. ra ANTON KOMADINA leteszi | ceruzáját, bozontos szemöldöke \ kisimul, villogó tekintete * messzire néz. — Az élet folyamatossága -1- r, mondja — megkívánja, hogy a j fiataloknak is szüntelenül be- £ széljünk, mi öregek, a régi í harcokról, amelyekből megszü-í letett ez a békés, alkotó mai? élet. í Itt születnek arcán az ár­kok. ÖD szennyes Áradatként érkezik a tenger partjára a háború. A királyi Jugoszláviát le- igázták a náci hadak, né­metek, olaszok, együttműkö­dő horvát usztasák kezén vergődik az Adria tája. Az usztasa vezér, Ante Pavelics behívót küld a fiatalságnak: ágyútöltelék kell a fenevad­nak, ostor a népnek. Itt, Ledenice környékén erős az ellenállás. Egy er- dőmunkás a kommunisták szavát tolmácsolja, amerre jár: „egy katonát se az usz- tasáknak”. De hát akkor ho­vá? Fel a hegyekbe! 1941 szeptember közepén hat er­dőmunkás indul el az éjsza­kában két lóval, négy pus­kával és két pisztollyal — közöttük Anton. Zsákjában hűséges társa, a fejsze. Csoportból század, századból ezred, ezredből divizió lett. A környéken három falu határá­ban retteg a fasiszta a parti­zánoktól. S a partizán nem tart a haláltól — az erdők szé­lén hősök sírja domborodik, de nem szűnik a harc heve. A kommunisták házról-házra járnak, élesztik a megszállók elleni gyűlöletet, beszélnek a győzelem utáni életről. A falvakban gyakran fello- bógnak a lángok. Fiad, férjed partizán? Vörös kakast a ház­tetőre. Bátyád, öcséd kommu­nista? Csukódik a vagon ajta­ja, valahol Németországban zsúfolódik a láger. Anton is magára marad, család nélkül, otthon nélkül. Kezében még szaporábban kattog a géppisz­toly...

Next

/
Thumbnails
Contents