Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-10 / 212. szám
Olcsóbb, gyorsabb, korszerűbb Vándor méhes az állami gazdaságban pest MiGfii hírlap különkiadása VIII. ÉVFOLYAM. 212. SZÁM HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA PONTOS, GYORS MÉRÉS 1964. SZEPTEMBER 10, CSÜTÖRTÖK Lajtár István, a konzervgyár laboratóriumában PH- mérést végez az új mérővel, amit 22 ezer forintért vásárolt a gyár. Ezzel a mérővel a dzsemek, izek optimális savasságát állítja be, ettől függ a keménységük. Az új műszerrel pontos és gyors mérést lehet végezni. (Godány felv.) ■k MA: VB-ÜLÉS A mai vb-ülésen — amit reggel 9 órakor tartanak a városi tanács vb-termében — a Községgazdálkodási Vállalat további eredményes munkájának biztosítása érdekében hozott vb-határozat végrehajtásáról tárgyalnak. Az ez évi parkosítási és fásítási terv és a jövő évi parkosítási, fásítási terv is napirendre kerül. ★ Az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz háromszázezer forintot kapott telepe kialakítására. Ebből az összegből a részlegeknek megfelelő munkahelyeket tudnak biztosítani. Megoldják a József Attila utcai korszerűtlen fűrésztelep áthelyezését is az Örkényi útra. ■k Ma délután szövetkezeti küldöttség érkezik városunkba. A SZÖ- VOSZ nemzetközi kereskedelemszervezést konferenciájának résztvevői közül néhányan a földművesszövetkezeti áruházat nézik meg. ■k Nyolcvanférőhelyes általános iskolai diákotthon építését tervezi — elsősorban állami beruházásból — a városi tanács. A terveket az 1965. évi községfejlesztési alapból rendelik meg. ★ Silónapraforgót vágnak a Dózsa Termelőszövetkezet területén nagy teljesítményű szovjet silókombájnnal. ★ Huszonnyolc hajszáritóbú- rával és nyolc dauergéppel rendelkeznek a fodrászszövetkezet részlegei. ■k Az elmúlt tanévben nyolcszáz tanuló tevékenykedett a szakkörökben az általános iskolákban. Negyvennégy féle szakkör működött. ■k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A vasszűz. Angol filmvíg- játék. Egy különös verseny vidám bonyodalmai. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Emberek, legyetek éberek. MMate&er kenyér naponta LÁTOGATÁS A KORSZERŰ SÜTÖDÉBEN Mennyi kenyeret eszünk naponta? Talán ezen nem is nagyon gondolkodtunk. Persze azt mindenki tudja, családja mennyit fogyaszt. De menynyit fogyaszt egy város, mondjuk a mienk? Erre a kérdésre kaptunk feleletet Lendér Lászlótól, a Sütőipari Vállalat telepvezetőjétől, miközben járjuk a modern gőzkemencével, elektromos dagasztóval felszerelt pékséget. Két és fél, háromezer kétkilós kenyeret és ugyanannyi egykilósat fogyasztunk el naponta. Hogy ezt súlyban is kifejezzük: 80—90 mázsát, átlagosan. Ez péntek, szombati napokon felfut száztíz-százhúsz mázsára is — mondja Lendér László. Naponta majdnem hatezer kenyér. Jó nagy gyomra van városunknak! Ez a telep látja el Kocsért is. A közeljövőben egytonnás autót kapnak, amely megkönnyíti a kenyérszállítást a külterületi boltokba és Kocsérra. — Az idei nyáron volt az utóbbi évek legnagyobb kenyérfogyasztása, 25—30 százalékkal több mint például tavaly. — Kilencszáz zsák liszt van most a raktárunkban — folytatja Lendér László —, ez tíz napi készletünk. Abonyból -két vagonnal. Kecskemétről egy vagonnal szállítottak nemrég lisztet. Annak örülünk, ha minél több helyről kapjuk, hiszen minél nagyobb a keverési arány, annál jobb kenyeret tudunk sütni. A fehér kenyér száz százalékos BE 80-as búzalisztből készül. a kétkilós kenyér húsz százaléka rozs. — Most már természetesen új lisztből sütünk. Az idén az első „új kenyeret” július 18- án szegték meg városunk polgárai. A nehéz fizikai munkát gépekre bízzák ebben az üzemben. A centrifuga egy perc alatt egy zsák lisztet szitál meg, teljesen higiénikusan. A dagasztást sem emberi erővel végzik. Az ügyesen megkonstruált, villanyárammal működő dagasztóban 15—18 perc alatt négyszáz kilogramm tészta válik kenyértésztává. A februárban üzembe helyezett, nyolcszázezer forintos költséggel készített két gőzkemence ötven percig „tartja rabságban” néhányszáz fokon a kenyereket, s egy-egy sütőtérben kétszáz kilogramm kenyér sül meg ezalatt. Nyaranta a méheknek „legelőre” szállítása, vándoroltatása mindig nagy gondot okozott a méhészettel foglalkozó gazdaságoknak és szövetkezeteknek. A vonattal és autókkal való szállítás bonyolulttá, nehézkessé és költségessé tette ezt a munkát. A kaptárak le- és felrakása a járművekre, a helyszínre fuvarozás több dolgozót igénybevett. A méhek kísérőjének, gondozójának a kiszemelt helyen sátor lakásról kellett gondoskodni. Sok segédeszközt, szerszámot, mézpergetőt kellett magával vinnie. Nagy Imre, az állami gazdaság főméhésze, akinek a gazdaság 210 méhcsaládjának nyári vándoroltatása sok problémát adott vándor méhest tervezett, amit a gazdaság jónak talált és kiviteleztetctt. Ez a lakókocsira emlékeztető „vándor méhes” igen tetszetős. Egy méter magas csőlábakon áll, amelyek szabályozhatók. hogy a kívánt magasságra lehessen állítani a méhest. Belül a két oldalán három-három sorban elhelyezve 24—24 kaptár van, megfelelő röpnyilásokkal. Az ablakokkal ellátott méhesben kényelmes helyet talál a kísérő méhész is. A mézperge- téshez szükséges berendezést ugyancsak a méhesben helyezte el. A vándor méhest Csepel teherautóra méretezte tervezője, Nagy Imre. Ez a méheknek nemcsak a vándorlás alatt biztosít védett helyet, hanem benne laknak a méhek télen, nyáron megszakítás nélkül. Már három ilyen kocsit építtetett a gazdaság és ilyen vándor méhesbe költöztetik az egész méhállományukat. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatott vándor méhesük nagy érdeklődést váltott ki. Előnye a gyorsaság. Több, nagyobb területeket lehet a vándor méhessel bejárni, rakodások nélkül, ezzel a mézhozam tetemes emelkedése várható. Sokkal olcsóbb is az eddigi módszernél. —fehér— A forró, ropogós kenyeret kiszedik a gőzkemencéből (Godány felv.) Az üzem dolgozói automatizált gépi berendezést kapnak az ősz folyamán, hogy minél kisebb fizikai erővel készíthessék el mindennapi 'kenyerüket. Az újabb berendezés közel négyszázezer forintba kerül. <—végh— Egyszerre négyszáz kilogramm tésztát dagasztanak A gépipari táblázatokat nézi, .fogaskerék fúratáshoz jüc, lesz'.ést keres a ládagyár tmk- irodájában a fiatal technikus, Strifler Albert. Az idén végzett'Vácott, a gépipari technikumban. Az iskolapadot most már felváltotta a munkahely. Ma tölti az első napot új üzemében. — Ide kértem magam, a ládagyárba, .a karbantartókhoz. Több helyen megfordultam már a nyári gyakorlatok során, de ez a hely tetszik a legjobban. Itt kicsiben minden megvan, ami elég az embernek ahhoz, hogy az elméleti tudás mellé gyakorlati tapasztalatokat is szerezzen — mondja. öt hónapig fizikai munkát végez. A gyakorlatban is látni akarja mindazt, amit az iskolában könyvekből tanult. — Érdemes megfogadni az idős, tapasztaltabb szakmunkások jótanácsait — jegyzi meg. A tapasztalat, a rutin hiányzik még a fiatal technikusból. Tenyerét mutatja. A hólyagok még a balatoni csónakázás emlékeit „idézik”. Két hétig nyaralt, kipihente az iskola fáradalmait, hogy újult erővel kezdhesse a munkát. Tervei között szerepel, hogy beiratkozik a felsőfokú technikum levelező tagozatára. Fiatal, most kezdi pályáját. Előtte az élet. — szentpéteri — Szabás-varrás tanfolyom kezdődik október 1-én a művelődési otthonban. ★ A Szabó Ktsz javítási munkáit a lakosság körében 102,1 százalékra teljesítette. * Karai Dénes, Eötvös utca 6. szám alatti lakos segédmotorkerékpárral vezetői igazolvány nélkül hajtott. A szabálysértési hatóság kétszáz forintra bírságolta. A KONZERVGYÁRBÓL JELENTJÜK Teljes kapacitással dolgozik az özem Teljes kapacitással dolgozik a konzervgyár. A vagonokat szünet nélkül rakják, beérkezik a nyers áru, és üvegekben, ízlésesen becsomagolva kerül ki a konzerv. Szeptember 7-ig 235 vagon paprikát, 184 vagon uborkát, 1230 vagon paradicsomot, és 116 vagon zöldbabot dolgozott fel a konzervgyár. Ha az adatokat összehasonlítjuk az elmúlt év adataival, megállapíthatjuk, hogy ebben az évben tíz vagonnal dolgozott fel többet a gyár, mint tavaly. Uborkából és paprikából közel száz-száz vagonnal kevesebb a felvásárlás, mint az előző évben. Paradicsomból azonos a felvásárolt mennyiség a múlt évivel. Az augusztusi hűvös időjárás az uborka- és paprikatermésben lemaradást okozott. A termelési területben lényeges csökkenés azonban nem volt. EGYETÉRTÉS KÉT szomszédasszony ösz- szekoccant. Egyik kiengedte a libáit az úttest szélére. Hadd legeljen, szedegessen az ártatlan jószág. A gágogó had nem tisztelte a szomszédasz- szony járdáját. Bepiszkol- ták, mire a szomszédasszony felfutott indulattal vágta ki a hét kiengesztelni. Sámán nem lehet akárki. A jó sámán örökli a szellemeket, kapja a szellemet, vagy szerzi a szellemeket. A sá- mánság apáról fiúra is maradhatott, de más sámántól is lehet szellemeket kapni és szerezni. A sámánok jósoltak és gyógyítottak is. Megmondták, milyen lesz valakinek az útja, szerencsés, vagy szerencsétlen. Miért hullottak el az állatok, miféle ártó szellem idézte elő a betegségeket és a halált. A sámánénekek szövegei nem voltak versszerűek. Néhány varázslatos szó kivételével a sámán rögtönözte a szöveget. Gajdolás volt tehát, zavaros, sokszor érthetetlen szöveggel. A révületbe esést legtöbbször kábítószerek okozták. A sámánizmusnak nem vol kidolgozott elmélete. Nem előzte meg hosszadalmas tanulás, mint más szellemhitnél ma is szokásos. A sámánkodásra hajlamos embert a másik sámán 3—4 nap alatt betanította. Általában gyenge idegzetű emberekből lettek jó sámánok. Nemcsak a férfiak, de nők is lehettek sámánok. A boszorkányságban, a kuruzslás- ban való hit gyökerei a sámánhit világába nyúlnak vissza. Régi hit a sámánizmus, már a bronzkori sziklarajzok is ábrázolnak sámánokat. A sámánok tánca, éneke, dobjaik dübörgése a rénszarvastartó észak-szibériai népeknek, a ló- és szarvasmarhatartó sztyeppelakóknak is már csak múló emlék. A magyar sámánok (táltosok) dobja, botja és dala is rég feledésbe ment, de a „látó emberekről” a nép még nemrégen beszélt. A gonosz szelAZ ELSŐ NAP A GYÁRBAN A múzeum kisebbik termében táblákon és szekrényekben lapuló tárgyak ismertetik a szibériai népek lassan feledésbe menő hitvilágát. A magyar néprajz- tudomány az utóbbi években felgyűjtötte a még élő hagyományt. Sikerült még minden részletét tisztázni e természeti vallásnak. A sámánizmus felkutatása azért volt fontos a magyar néprajztudománynak, mert népünk az őshazában ezen a hiten élt és megtartotta új hazájában is az állam alakulásáig. Maradványai még egy évezred múltán is élnek a babonákban, és a nép ajkán megmaradt mesevilágban. Mi a lényege ennek a hitvilágnak? A természet minden megnyilvánulását a jó és az ártó szellemek munkájának tartja. A világot három részre osztja. A kö- í zépső világban élnek az era- : berek, az alsó és felső vi- ; lágban pedig a szellemek. A i szellemekkel csak a sámán I tud beszélni. Ismeri szándé- i kukat, ő tudja megmon- ; dani, hogy a haragos szel-* '• lemet milyen áldozattal leXX\X^NX^^^^^^XX^X^XXX\X^X'^<V<\VCCV^^XXXXXXX\X\\XVvX\XX\X^XXXVS^^^^^X\X^XX\X\^XX^X^^ A jó sámán örökli a szellemeket Kiállítás a város múzeumában kaput. Seprűjével odasuhintott és a riadt ludak hangos gágogással csapkodtak az úttest közepe felé. A tulajdonos szintén asz- szonyi fegyverrel a kezében vágódott ki az utcára. Mi baja van? Már a békésen legelésző jószágtól sem maradhat? — Nézze meg a járdámat. Ha van szeme, láthatja, hogy még a fal alját is összemocskolták, adta ronda férgei. — Szeretne maga ilyen ronda férgeket. — A két asszony már a ; söprűt is emelgette. Biztos voltam benne, hogy verekedés ; lesz a vége. Közéjük léptem. — Kedveseim, hát szép do- : log ez? Egy egész utca szeme- \ láttára, fülehallatára egymás- : nak esnek? Ejnye, ejnye! A két ellenfél megmeredt. [ Gyűlölettel néztek rám. Elő- :ször a libás asszony pattant .fel. — Mi köze magának a mi dolgunkhoz? Vén szájtáti! Menjen csak a dolgára. Semmi köze hozzánk! A másik sem hagyta a magáét. — Szép dolog. Erős, egészséges férfi létére, csavarog és beleszól a mások dolgába. Jó lesz, ha minél előbb elhordja magát. — Csirkefogó! — Naplopó! — Pernahajder! — Békapapucs! Hát nem szép, hogy menynyire egyetértett a két asz- szony? R. K. Egy érdeklődő a sok közül ^ lemekkel cimboráló boszor-í kányokról, rontásokról, szem- $ melverésről nemrégen még; történeteket tudtak öreg pa- j rasztjaink. A bemutatott kiállítás né- \ pünk ősi hitvilágát mutatja J be. A magyar nép őstörté- £ netének egy részecskéjét teszi \ ismertté. <
