Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-08 / 210. szám

A PEST MEGVCI H I Rl A P KÜLÖNKIADÁSA VÁLOGATJÁK A SZŐLŐT VIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1961. SZEPTEMBER 8, KEDD HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA javítják a motorokat o, ; r A Gépjavító- és Faipari Ktsz műhelyében naponta tiz—ti­zenöt darab motor garanciális javítását végzik. Képünkön Po- mázi Mihály csoportvezető egyik „beteg” motornak adja vissza a munkabírást. (Tomcsányi felv.) ★ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI ÜLÉS Szeptember 10-én, csütörtök reggel 9 órakor a városi" ta­nács végrehajtó bizottsága ülést tart. Napirenden: a Köz­séggazdálkodási Vállalat to­vábbi "eredményes munkájá­nak biztosítása érdekében ho­zott vb-határozat végrehajtása, jelentés a város ez évi parko­sítási és fásítási tervének vég­rehajtásáról. Az ülésen javas­latot tesznek az őszi fásítás, és az 1965. évi parkosítási és tavaszi fásítási terv összeállí­tására. Jelentés hangzik el az őszi mezőgazdasági munkák állásáról is, ★ Ötszázhatvanöt hektoliter szeszt készítettek a konzerv­gyár szeszfőzdéjében a.z első félévben. ★ Szeptember 1-tól négy nap­közis csoport az Arany János Általános Iskolában étkezik. Korszerűsítették a konyhát, kiegészítették a felszereléseket. ★ Rohamosan közeledik az ősz. Ennek egyik elő­jele, hogy a Pálfájában bezárták a földműves­szövetkezet kisvendéglő­jét. Tavasszal ismét meg­nyitják kapuit. 314 405 forintot helyeztek el takarékbélyegekben általános iskoláink tanulói az elmúlt tanév során az OTP helyi fiókjában. Átlagosan egy-egy tanuló 92 forintot gyűjtött ösz- sze. •k Javítják a járdát az új RÄ- VILL szaküzlet előtt. * Holnap, szeptember 9-én délután 4 órakor kezdődik a tanítás a Közgazdasági Tech­nikumban. ★ Nyelvtanfolyamok a művelődési otthonban. Október 1-én orosz, né­met, angol, francia és eszperantó nyelvtanfo­lyamok indulnak szak­tanárok vezetésével. * MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Ké"z kezet mos. Angol film­vígjáték. Szélesvásznú. Kísérőműsor: Kinek higy- gyek? Magyar híradó. Évente több mint egymillió forint felár Naponta négyezerötszáz liter pasztőrözött tej a falvakban A tbc elleni küzdelem egyik fontos része az a mozgalom, amely mintegy másfél eszten­deje, 1963. január elsején in­dult. Célja a szarvasmarha­tartásban a negatív állomány kialakítása. Tíz esztendővel ezelőtt ez még vágyálom volt. Ki tudta volna azt megállapí­tani, hogy egy tenyésztésben mennyi a pozitív és mennyi a negatív jószág. Klingi József, a tejüzem ve­zetője lelkes propagandistája a mozgalomnak. — Az állami felvásárlás a mozgalom érdekében jelentős áldozatokat vállalt — mondot­ta Klingi József. — Megfelelő propagandával támogatja, emellett komoly anyagi áldo­zatokkal is segíti népszerűsí­tését. Minden olyan tejszállí­tónak, aki hitelt érdemlő hatósá­gi állatorvosi bizonyít­vánnyal tanúsítja., hogy állománya tbc-mentes, li­terenként harmincfilléres tejfelárat biztosít. •— Nagyobb tenyésztésekben is igen nagy számmal vannak negatív jószágok, de egyelőre még férőhely akadályozza az állatok elkülönítését. Vegyes állományról pedig az állator­vos- hatósági bizonyítványt nem adhat. — Másfél esztendő kétségte­len eredménye, hogy ma már annyira vagyunk, hogy a beérkező tejmennyiség több, mirit "negyven száza­léka tbc-mentes. Például az idén július hónap­ban 9242 hektoliter tejet vet­tünk át és ebből 4108 hektoli­ter volt negatív, vagyis a be­érkezett mennyiség 44 százalé­ka. Érdemes megjegyezni, hogy a termelők ebben a hó­napban 123 240 forintot vettek fel felár címén és számításunk szerint egy évben több, mint egymillió forintot fizetünk ki tbc-mentes felárként. — Ma már a tbc-fertőzést a minimumra csökkentettük. Ebben a tekintetben az üze­mek is sok komoly erőfeszí­tést tesznek. Egy csepp tej nem megy ki tőlünk pasztőrözés nél­kül. Sőt az ipari feldolgozásra ke­rülő tejet is szigorúan pasztő­rözzük. A napközi otthonok, bölcsődék, üzemi konyhák, gyermekotthonok nem is kap­hatnak mást, csak pasztőrö­zött tejet. — Ma már a falvak népe is pasztőrözött tejet vásárol — mondotta befejezésül Klingi József. — Négy gépkocsi min­den hajnalban négyezerötszáz liter tejet szállít Jászkara jen ő. Kőcser, Alpár, Tiszaűjfalu, Nyárlőrinc községekbe. A bol­tokban csak pasztőrözött tejet hozhatnak forgalomba. Géppel szedik a babot Ebben az évben már há­rom babszedőgép működött az országban, melyek közül ket­tő a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban dolgozott a fő­szezonban, a másodvetésű babokat pedig a Szolnok melletti Alcsiszigeti Állami Gazdaságban szedik ameri­kai, belga és NSZK gyárt­mányú gépekkel. Az ameri­kai gyártmányú gép két sori szed egyszerre, nyolcvan cen­timéteres sortávolság szük­séges. A többi gépeknél a sortávolság közömbös, mert egyszerre csak egy sort szed­nek. Teljesítményük: napi 4«— 50 mázsa bab egy géppel. Géppel szedve 5—10 fil­lérbe kerül 1 kilogramm bab leszedése, kézzel szedve SPORT LABDARÚGÁS Törökszentmiklósi Vasas— Nagykőrösi Kinizsi 1:0. A kiesés elleni küzdelem idegessége rányomta bélyegét a mérkőzésre. A játékosok — főleg a támadók — kapkod­tak, vitatkoztak és sokat hi­báztak, ezenkívül szerkezeti hibák is voltak a csapatban és több tényező is közrejátszott a mérkőzés eredményének ala­kulásában. Csikós I hátravonása — azért történt, mert a pénteki játékosértekezleten Szomolá- nyi nem vállalta a játékot (en­nek ellenére a' II. csapatban játszott!?) — gyengítette a tá­madójátékot, Csikós II első félidőbeli rossz felfogású játé- J? ka befolyásolta az eredmé- 2 nyességet, szünetbeni maga- g tartása miatt pedig a csapat a g második félidőben tíz ember­rel játszott. Egyetlen mérkő­zésen, de főleg ilyen sorsdön­tő mérkőzésen, nem lehet egy ember előnyt adni az ellenfél­nek. Mindezek ellenére mégis nyerhetett volna a csapat, ha a csatárok a helyzeteket ki­használják. Sorrendben ez a harmadik mérkőzés, amikor a csajxit nem rúgott gólt. Jel­lemzője a csapatnak, hogy csaknem külön két részből áll: egy jó szellemű, jól küzdő, elég kemény hátsó alakzatból és egy széteső, könnyű súlyú, gólképtelen, félénk csatársor­ból. Egyénileg: Cömörinek nem volt dolga, a gólt nem védhet- te. Vass megfelelőt nyújtott, a második félidőben sok jó tá­madást is vezetett. Kecskés I jól játszott, csak a mérkőzés végén volt egy-két megingása. Csikós I mint védő is és mint támadó is jól játszott, a gól-; lövésben nem volt Szerencsé-; je. A két fedezet, Pécsi és Aszódi sokat volt játékban, fő- í leg a második félidőben jól' dobták támadásba a csatáro-' kát. Decsi az első félidőben kevés labdát kapott, fordulás után igyekezett, de lövései nem sikerültek. Lányi inkább tetszetősen igyekszik játszani, mint hasznosan és a kapura teljesen veszélytelen volt. Csi­kós a gyengén játszott. Kleno- vics elég mozgékonynak bizo­nyult, de lövései nem mindig voltak pontosak. S. Szabónak volt egy-két jó elmenése, de kissé bátortalan. Ennek a mérkőzésnek az el­vesztése azt jelenti, hogy most már számítás szerint a csapat a kiesést nem kerülheti el. Je­lenleg a csapat a 14. helyen áll. , P. S. 90 fillér 1 kilogramm bab szedési költsége. Igaz, hogy a bab körülbelül 10—15 száza­lékát töri és horzsolja a gép, de csak olyan mér­tékben, hogy az feldolgo­zásra még alkalmas marad. Kétségtelenül szükségesek a babszedőgépek a nagyüzemi kertészetekben, mert a kon­zervipar lényegesen növelni akarja a feldolgozott zöld­bab mennyiségét, ez pedig csak a szedőgépek segítségé­vel lehetséges. A babszedőgép kihasz­nálása akkor megfelelő, ha öntözés segítségével nemcsak fő vetésű, hanem másodvetésű babot is ter­melnek. A nagyüzemi kertészetek gé­pesítését szolgálja a para- dicsomszedő-gép is, amely­nek mintapéldánya a Kecs­keméti Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben van és a szükséges javítások és módo­sítások után valószínűleg pár év múlva már a termelőszö­vetkezetek kertészetében lát­hatjuk, munka közben. Dr. Konrád Zoltán ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Varga György ée La- tenik Karolina fia: György. Házasságot kötöttek: Lévai Imre és Oláh Julianna, Hupka Dénes és Biczó Klára, Grónai Janos és Bá­lint Erzsébet. Tóth László és Hor­váth Mária. Névadó ünnepség: Kovács Gábor és Pozsár Róza fia: Gábor. Meghaltak: Bagdi Lászlóné Deák Erzsébet, Körtvélyesi Lajos, Héj- jas Elek, Szűcs Pálné Balogh Ju­liánná, Kovács Sándorné Kis Ir­ma.. Az állami gazdaságban válogatják az exportra, illetve belföldre kerülő szőlőt, (Tomcsányi felv.) Játék a homokban Homokban ját­szik két srác. Pon­tosan úgy, mint mi annak idején, meg sem tudnám mondani, hány esztendővel ez­előtt. Megállók mel­lettük, amint a vi­zes homokból for­máznak. A múltra emlékezve, meg­kérdezem őket: — Kelj-ki-kalá- esot játszotok? Értetlenül néz­nek fel rám. Fo­galmuk sincs ar­ról, hogy mit mondtam, mintha valami idegen nyelven szóltam volna hozzájuk. Arcukról tisztán leolvashattam, hogy nem értették szavaimat. — Tudjátok — egészítettem ki előbbi kijelentése­met — úgy ját­szottunk, hogy kis edénybe belegyö­möszöltük a vizes homokot, kikere­kítettük és ami­kor kiborítottuk, olyan formája volt, mint a fris­sen sült kalács­nak. Hát ti mit játszotok? A nagyobbik — lehetett olyan hat- esztendős — húsz­centis csodarabot gyömöszöl teli ho­mokkal. Aztán megrázza. A cső végén kibújik a kész forma és szé­pen megáll a tal­pán. — Hát ez mi­csoda, gyerekek? Álmélkodva néz­nek rám. — Nem tudod, bácsi? Ez a raké­ta. Akarod, hogy megmagyaráz. zarn. — Nem, gyere­kek, köszönöm! Én ezt éppen olyan kevéssé ér­teném, mint ti a kelj-kalácsot. Más világ! —R— Ötszáz hektó must és közel negyvenezer mázsa szőlő Szép eredmény a nyársapáti pincegazdaság szerződéskötési kampányában A nyársapáti pincegazdaság préselő üzemének hallatlan fejlődését két nagyon is jel­lemző adat világítja meg. Az idei szerződéskötés során a termelők már csak ötszáz hektoliter must szállításra kö­telezték magukat, ezzel szem­ben negyvenezer mázsa szőlő szállítását vállalták szerződés keretében. Néhány évvel ezelőtt a ter­melők túlnyomórészt mustot értékesítettek. Különösen a háztáji és egyéni gazdák küz­döttek ezer nehézséggel. Hor­dóproblémák, munkaerőgon­dok kínozták a szőlőtermelőt, hiszen a betakarítás és az őszi vetés idején igen nehezen tud­tak megfelelő munkaerőt biz­tosítani a szüretre. A termés szállítása is sok nehézséggel járt, a már említett okoknál fogva. — Ma csak elenyésző mér­tékben szállítanak mustot a termelők és az értékesítés a termelő részéről majdnem tel­Az édességek művésze 2 ÖTVEN EV alatt mennyi 2 süteményt készíthet egy cuk- $ rósz? Ne is törjük rajta a fe- % jünket, nagyon nehéz lenne $ megszámlálni, hát még egy % helyre összehordani! Pedig % nem lenne rossz, f Klemsche Lajos, a Kőrisfa í cukrászda közismert cukrásza f még nem gondolkodott azon, '•) hogy összeszámolja élete $ munkáját, pedig már ötven $ éve van a szakmában. Sok J krémest, tortát, fatörzset, mig- £ nont, fagylaltot készített az (édesszájúnknak, félévszázad % alatt. \ Három éve a Kőrisfa vendé- '} geit örvendezteti meg finom \ falatokkal. Budapestről jött, 'í ott is megemlegették süterné- j nyelt. j — Mi a kedvenc süteménye? í — Mindig az a kedvenc, ami í ízlik a vendégnek. Itt Kőrö- í sön krémesből fogy a legtöbb, ; ez a legfontosabb, ez a favo- \ rit. Naponta bizony nyolcszáz ! —ezer darabot is el kell készí- \ teni, hogy elegendő legyen. \ — Nyáron a fagylalt a \ „sztár”. Feleségem készíti a ’ fagyit, abból is elfogy napon­ta 200—250 kilogramm. A kö­rösi kedvenc a csokoládé és a puncs. Ezekből kell a legtöbb, de vendégeink szeretik a kü­lönlegességeket is, mint pél­dául a múltkor készített kó­kuszt és a tejszínt. A KITÜNTETÉSEKRŐL ne­hezen beszél Lajos bácsi. Pedig több versenyen győzött, számos jutalom díszíti ottho­nát. Tavaly a Pest megyei cuk­rászversenyt kiemelkedő ered­ménnyel megnyerte. Nem könnyű a munkája, még a jóval fiatalabbakat is elfárasztaná. Minden nap nyolc féle tortát készít, ezen­kívül különböző aprósütemé­nyeket, mignonokat, krémese- két, negyedmagával. Nemcsak a Kőrisfa vendégei ismerik sü­teményeit, hanem Jászkaraje- nő, Törtei. Kőcser, a Kossuth utcai és az állami gazdaságban levő cukrászdákat is ő látja el naponta friss édességekkel. Nemcsak szakmája a cukrá­szat, hanem hivatása is. Jól érzi magát itt Kőrösön. Boldo­gan beszél arról, hogy a föld­Forró túrós rétest szeletel Lajos bácsi művesszövetkezet megbecsüli, méltányolja odaadó munkáját. És talán legnagyobb büszkesé­ge: az utcán mindenki köszön neki. Főleg a kisgyerekek is­merik és szeretik Lajos bá­csit, a sütemények mesterét, az édességek avatott művészét. (Végh — Godány) jesen a szőlőszállításra állt át, amiben feltétlenül része van a szőlő ár kedvező alakulásá­nak — mondotta Kovács Já­nos, a pincegazdaság vezető­je. — A szüret teljesen meg­változott^ Az egykori hagyo­mányos szüretből már csak a szedés maradt meg. A termést egyenesen szál­lító edényekbe hordják a szüreteink és a jármüvek egyenesen a pincegazda­ságba szállítják. A kocsik ráállnák a hídmér­legre, a pincegazdaság dolgo­zói lemérik, ezzel párhuzamo­san mintát vesznek a szőlőből, amelynek alapján megállapít­ják a cukorfokot, a vételárat számfejtik. Azonnal és kész­pénzzel fizetünk. — Június közepén indult a szerződéskötés. Közel ezer szerződést írtunk meg. Külön­böző szektorokból különböző mennyiséget. A legkisebb 405 kilogramm szőlőről szól, a leg­nagyobb eléri az ötezer má­zsát. — Teljesen felkészülve in­dulunk. A gépek javítása, kar­bantartása befejeződött. Tá­rolótér tekintetében semmi gondunk nincs, hiszen pincegazdaságunk nagy pincével rendelkezik, amelynek befogadó képes­sége 33 500 hektoliter. — A kampánnyal kapcso­latban megjegyezhetem, hogy vannak munkaerő gondjaink. Nagyon szívesen látnánk munkabíró, szorgalmas embe­reket a szüreti idényre. Mun­kánk sürgős és halaszthatat­lan. — Feltétlenül segíti a munkát és hasznos, ha kü­lönösen a háztáji gazdák és az egyéniek a szedés megkezdése előtt felkeres­nek bennünket. Igen hasznos tanácsokat tu­dunk adni. — Mint a leglényegesebbet említhetem azt, hogy válogat­va szedjék a szőlőt! — mon­dotta befejezésül Kovács Já­nos. — Fontos ez a pincegaz­daságnak. amely a fajtatiszta borok értékesítésére törekszik. De fontos ez a termelők szem­pontjából is, akik bizonyos fajták szállításánál — ezerjó, rizling, kadar — fajtatisztasá­gi felárat kapnak. R. k.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents