Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
resr MEGYEI kJCMíw> 1964. SZEPTEMBER 6, VASÄRNAP FOGADALOM 1947-ben még csak a hercegség majorjának 9 közös konyhás hosszú cselédháza állt itt. Ma több mint 300 új, egészséges házban 1700 ember lakik. Csalk a község neve őrzi egykori mivoltát. Pusztavacs körül lassan megszűnik a tanyavilág. Az emberek beköltöznek a faluba. Pusztavacs növekedik, gazdagodik és kulturálódik ... Enyhén szólva is idealizmus lenne ma még túl rózsás képet festeni a faluról. Vasútállomása nincs, hetenként egyszer játszik a mozi, ez is csak február óta. Az utcákon sár, kevés még a járda. Az egykori cselédházakban még emberek laknak, az öregek között analfabéta is akad, sokan élnek itt, akik még a most Ausztriában élő Kohburg herceg cselédei voltak. Persze évszázadok elmaradottságának behozásához kevés egy évtized. A faluban így is több történt ~az elmúlt években, mint azelőtt évszázadok alatt... Erről mesél, kicsit büszkén Paál József iskolaigazgató is. Élete mintha válasz lenne az Élet és Irodalom nagy vitájára, mely hónapok óta zajlik „Vidéken élni” címmel. Paál József a fővárosban élt. 3 évvel ezelőtt vállalta az itteni iskola igazgatását. És ma úgy beszél, mintha a falu az övé lenne. A községi pártszervezet titkára, a tanács vb-tagja, a falu társadalmi életének energikus szervezője. Az egykori tanyai iskola tanítói lakásában él. Kívülről esett, szomorú viskó ez. Bent világos, modern bútorok, divatos lámpatestek, színes szőnyegek, televízió, az újvonalú vázákban virágok, láthatóan jó ízléssel megkomponált elrendezésben. — Hatvanöt tv működik a faluban, minden házban rádió szól, 140 motorkerékpár-tulajdonos van és egy házra két kerékpár jut. Egyre többen jelentkeznek a dolgozók esti iskolájába. Az idén végzett 27 általános iskolás gyerek közül 25-en tovább tanulnak. A falu közepén szép, bekerített parkot építettünk, egy év alatt kétezer facsemetét ültettünk — sorolja Paál József a falu kulturálódásának és civilizáló- dásának adatait. — Lehet-e vidéken élni? — kérdezem kicsit ^ltúlzottan, utalva a hírlapi vitára. Mosolyog a kérdésen. Válaszai meggyőzőek, érveinek igazolása saját élete. A vitákban a város elsősorban mint kulturálódási és szórakozási lehetőség merül fel. Ezelőtt harminc évvel a legkulturáltabb fővárosi ember legfeljebb hetenként egyszer elment színházba vagy moziba. Most az elmaradott Pusztavacson a lakosság több mint féle, heti több mozielőadást, színházi bemutatót láthat a televízión. A sznobok a televízióra lekicsinylőén legyintenek, de gondoljanak bele: a technika eme csodája egy pusztavacsi parasztember számára is nagyobb lehetőséget nyújt, mint egy harminc évvel ezelőtti művelt fővárosi értelmiségié volt. — Nem kívánkozom el innen. A munka sok, ez leköt Az eredményeket napról napra saját életemen is érzem. A környezet gyönyörű. Ha időm van, kimegyek a határba és hódolhatok legnagyobb szenvedélyemnek: festhetek. Lakása falán sok kép látható. Saját festményei. Falusi utcarészletek, tájak, érdekes fejek. A képek nem egy kiforrott művész alkotásai, de alkalmasak arra, hogy esztétikai élvezetet nyújtsanak a szemlélőnek és az alkotónak is. Árulkodnak arról, hogy alkotójuk nem időtöltésként neu hobby- ból fest, hanem közölnivalója van. Véleményt, ítéletet alkot a körülötte lévő világról és sokat elmond önmagáról is. Színei harmonikusak és vidámak, a táj, a falu szépségének keresése és színvonalas tükröztetése arról vallanak, hogy Paál József szereti az életet. Az élet szeretete pedig egyet jelent azzal, hogy az ember tenni tud azért, hogy életét még szebbé, tisztábbá tegye... ★ — Elem, lakom, vizsgálom ezt a falut. Szeretem? Igen... Az idézett mondat Buda Ferenc költő egyik szép verssora. Buda Ferenc is itt él Pusztavacson. Egy éve költözött ide. Egyik kicsit átalakított cselédházban lakik, az iskolában tanít. A méltán országos-hírű Ígéretes költői tehetségként számontartott fiatalember, kis falusi nebulókat tanít oroszul, földrajzra és a magyar irodalom szeretetére. ö is élt a fővárosban. Rossz lakásviszonyok között, nehéz munkában. — Itt megtaláltam a hivatást ... A költészet mellett ezt szeretem a legjobban. — mondja. Szavai póztalanok és határozottak. Olyan ember hittem, hogy egyedül üdvözítő és célravezető eszközei azon megfontolt törekvésemnek, amely a művelődési ház gazdasági felvirágoztatását és mindenkitől történő teljes függetlenítését van hivatva szolgálni. a z elmúlt évad tapasztaladul tai szerint, ha a gazdasági felvirágoztatást nem is, de a függetlenítést sikerült megvalósítani. Teljességgel függetlenné váltunk a nagyérdemű !közönségtől, amely — ki tudja miért — függetlenítette magát tőlünk és inkább időt, költséget és fáradságot nem kímélve felutazott Pestre ahelyett, hogy a mi nemes kultúrát sugárzó, patinás falaink között költötte volna el szórakozásra és művelődésre szánt kemény forintjait. Ez a nagy függetlenség vezétett végül arra a szilárd elhatározásra, hogy a holnapi naptól új életet kezdünk és az önnfenntar- táshoz szükséges százezer forintot hathatósabb rendezvényekkel kívánjuk megszerezni, a lehetőséghez képest már gz első félév végére, hogy azután függetlenítve magunkat a bevételi tervtől, csak a tiszta kulturálódásra fordíthassuk minden megmaradt energiánkat. Ezért a holnapi naptól kezdve legfőbb bevételi forrásainknak az alábbi rendezvényeket tekintjük: tsz-akadé- mia, ismeretterjesztő előadás- sorozat, író-olvasó találkozót ateista ismeretelmélet, gyufacímke- és papírszalvéta-gyűjtés, kétszemélyes mai magyar drámák előadása, ankétők a szocialista realizmusról, a legsikeresebb magyar filmek felújítása. Amennyiben tervünk valamilyen oknál fogva mégsem válna gazdasági sikereink gazdagon áradó forrásává, felújítjuk az ultiklubot és megkezdjük Rab Csák Ödön folytatásos élménybeszámolóját arról, hogyan és miből vásárolhatunk legújabb nyugati márkájú, drótkerítésen alig megrongált személyautót. Addig is azonban, amíg holnapot jelez az óra, aláíratom a megyei tanácson a művelődési ház utolsó fővárosi táncdal- énekeselkkel kombinált monst- rebáljának engedélyét és egyben ünnepélyesen, ismételten megfogadom, hogy a vezetésem alatt álló rekettyéi művelődési ház vezetősége holnaptól kezdve nem rendez sem bált, sem... sem ... és így tovább. Mindezen, kizárólag anyagi gyarapodást jelentő programok rendezésének jogát — gebines alapon, ötvenötven százalék — átadtuk a helyi tömegszervezeteknek. Pataki Pál tetés légkörében cseperedett fel, s 15 éves volt, amikor kitört a forradalom, s mi sem természetesebb, mint az, hogy ő is fegyvert fogott, ő is a küzdők első sorában volt. A forradalom napjainak leírásán túl rendkívül értékessé teszi a könyvet az a tény, hogy írója — családján keresztül — közelebbről is ismerte Lenint, s Szverdlovot, majd később Szverdlov titkárnője is volt. A proletárforradalom első évét, a harcot, az összeesküvések történetét, a legfőbb vezetők vívódását, emberfeletti munkáját a közvetlen szemtanú, sőt, részt vevő szemével látta és örökítette meg. Ezért műve, amely szépirodalmi olvasmánynak is élvezetes, elsősorban dokumentum jellegű. OlWWWWWWWWwvwwwwwwwxvwvxwkw BUDA FERENC: matizálódás” után — újra dolgozom. Felesleges lenne a kérdés: lehet-e itt dolgozni. Az őt körülvevő élet ha nem is hangos és látványos harcai, eredményei és buktatói a magyar falu történelmileg is jelentős átalakulásának soha nem rekonstruálható momentumai. Ezt észrevenni és maradandóan rögzíteni: igazi költői feladat. Buda Ferenc itt él és figyel. Jelenléte már most jelentős. A gyerekek szavalják verseit, az idősebbeknek ő szaval. Azt mondják kitűnő előadó is. Vele egy kicsit az élő irodalom költözött a faluba. Hatására az emberek talán jobban odafigyelnek a versre, a leírt gondolatra, a szépségre. Sétáiról nehéz kövekkel tér haza. Ebbe faragja bele a szóval el nem mondható gondolatait. Markáns, erőt sugárzó fejek kerülnek ki vésője alól. E portrék kissé nehézkesek, de statikus nyugalmukból is lendülni kész energia árad. Olyanok, mint modelljeik. A párttitkár-festő, a tanító- költő nem kiránduláson vannak itt. A környék, a falu, a táguló horizont közegük, életterük. Hat rájuk az itteni környezet és ők is hatnak a pusztavacsi életre. ősz Ferenc MELY SÁR Mély sár a falum, sár-patak, sár-folyam. Nő, a gond ágaival fölém. Görcsös, Űehéz fa, magas fa. Nézek, a kútra, kemencére, kocsmára, a felbukó Napra a piros kakasra. Kutyát vernek: hörög, visít, ugat. Harmonikaznak a ludak. Lágyul az idő: disznók túrják a tavalyi gyepet. Sok disznó. Sok tyúk. Sok gyerek. Jönnek a tanítványaim. Köszönnek. Visszaköszönök. Köszönök előre is. Itt mindenki köszön mindenkinek. Mély sár, mély sár. a falun, sár-patak, sár-folyam. Várnak a gyerekeim huszonhatan. Megyek magam. Tél volt, de micsoda tél! Fákat zúzott a fagy. Elment ez is. Meggyógyul minden, ami él, talán az erdő is kiegyenesedik, ha tud. Elem, lakom, vizsgálom ezt a falut. Szeretem? Igen. Várnak a gyerekeim. Tiszta az ég, hűvös, fellegtelen. Hajnalra deres lesz minden, halottat markolsz a megfagyott ingben. Nő csak a gond, e görcsös nehéz fa, magas fa. Ráforrt az én kezem és szívem a vasra. Pusztavacs. 1964. vasmányosságával és izgalmas cselekményvezetésével leköti a figyelmet és úgy ismerteti meg az olvasót ennek a hősi korszaknak történetével, ahogy történelemkönyvek és dokumentumok megismertetni soha nem tudják. Akár a szépirodalmi művek legjobbjainál, itt is cselekvő részesnek érzi magát az ember, s szinte kézközeiben látja a 45—50 évvel ezelőtti eseményeket. Drabkina könyve minden bizonnyal megnyeri a magyar olvasóközönség tetszését (Európa Könyvkiadó, Árvay János fordítása.) Richard Hughes: Róka a padláson rí ughes a 20-as évek kísér- j £] létező korszakában tunt y fel, mint az új angol irodalom y érdekes egyénisége, remény- $ sége. Első munkája, amelyre fj felfigyelt nemcsak a kritika, $ hanem a nagyközönség is, a 6Szélvihar Jamaicában című y regénye, amelyben a gyermek- y lélek, a gyermekkori élmé- nyék boncolgatásával foglal- $ kozik, mesteri módon, magas £ művészi színvonalon. Ezután % az örvény című munkája volt y a következő jelentősebb állo- ^ más, amely elismert, tekinté- fy lyes íróvá avatta. Legújabb $ regényében, a Róka a padlá- % son című műben ismét a lé- fy lekelemzés dominál, de rend- y kívül kényes témához nyúl: a y hitlerizmus születését mutatja lbey Hitler politikai előtörténeté- % röl ilyen hitelesen, ilyen meg- $ győző erővel eddig csak a $ történészek írtak, de míg ők az értelemre hatnak, érveket, y tényeket sorakoztatnak fel, s y fő fegyverük a dokumentálás 'y mellett a logika, addig Hughes $ az érzelmekre hat, s gyűlöletig re lobbantja az olvasót. 'y Cselekménye csendes folyá- 'y sú, gyakori a kitérő. Egy an- $ goi főnemesi fiatalember éle- % tét, gondolkozását, s ezzel $ együtt az angol társadalom % háború utáni világát mutatja y be, de rövidesen a háborút y vesztett Németországba viszi $ el főszereplőjét, és az 1923-as % müncheni puccs leírásával ff már forró légkört, feszültséget $ teremt. Az olvasó a történe- $ lemkönyvek után most érti y meg csak igazán, milyen lelki 'y gyökerei voltak a hitlerizmus- % nak, hogyan következhetett be £ a fasizmus, az emberiség leg- % szégyenletesebb korszaka, y Hughes okkal-móddal felveti | a felelősség kérdését is. $ A mindvégig feszült, érdé- J; kés regény, bár nagy figyel- 4 met. igényel, rendkívül érté- olvasmány. (Európa __ „ ____, Kéry László for% dítása.) Í (tm) y met £ kés '4 Könyvkiadó, i Jelizaveta Drabkina: Viharos esztendők A forradalom romantikusan hős korszakáról, a j szovjet proletariátus világtör- í ténelmi jelentőségű harcáról ! olvasni mindig érdekes. A ! szemtanú, a kortárs személyes ! vallomása azonban még több, \ mint szépirodalom. Hitelesebb, < meggyőzőbb, érdekfeszítőbb. ! Drabkina, Guszev leánya, a ! forradalommal együtt nőtt fel. ! Az alig néhány éves gyerek ! „konspirációs segédeszköz” \ volt, amikor anyja illegális (irodalmat, fegyvert, robbanó- j szert szállított, titkos összejö- \ vetelekre utazott, pártutasitá- ! sokat továbbított. A gyerek a \ konspiráció, a harc, az üldözKÖNYVESPOLC Ifin, Kaczor Balázs, Re ke ty- Ju tye ‘község önfenntartású művelődési házának igazgatója, fogadom, hogy a most kezdődő új népművelési évadban a vezetésem alatt álló kulturális intézmény teljes egészében és csakis a falu lakossága művelődésének szent és nemes ügyét kívánja szolgálni. Tanulva az elmúlt esztendő hibáin és visszásságain, ünnepélyesen kijelentem, hogy a holnapi naptól kezdve a művelődési ház fenntartásának tervéből töröltem — mint első és legfontosabb bevételi forrást — a táncmulatságok : napirenden tartását; a zenés i klubdélutánok megrendezését: í a háború előtti, lehetőleg ame- ; rikai archív filmek műsorra i tűzését; a száztagú színjátszó csoport ötször egymás után megismételt szerepeltetését, mint valamennyi fel- és lemenő rokonságunk ezúton történő mozgósítását; neves fővárosi színészeknek és tánc- dalénekeseknek az ŐRI által külön erre a célra rendszeresített „Hoci a pénzt” című hakni-fantáziájának műsorba iktatását; a tájoló színházak valamennyi operett produkciójának bemutatását és minden olyan rendezvény programba állítását, amelyekről eddig szent meggyőződéssel akinek hinni kell. Azt sem titkolja, hogy nehéz az élete. Lakása még nem alkalmas a vendég fogadására. Fizetése nem magas, nincs kertje, udvarában nem kapirgálnak csirkék, a helyi kereskedelemre van utalva. Ez pedig nem irigylésre méltó állapot. De ezen egy könnyed mozdulattal átsiklik: — Lassan leszokom a húsról... nem baj... nem ez a lényeg. Első kötete a „Füvek példája” címmel tavaly jelent meg és egy csapásra ismertté tette nevét: Gyakran jelentkezik az irodalmi folyóirat hasábjain is. — Tud-e itt dolgozni? — kérdezem.-T- Az átállás nekem mindig nehéz. Itt is egy fél évig tartott. Ma már — fél évi „akii-
