Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

1904. SZEPTEMBER 5, SZOMBAT K/Liriuu NAGY FEJEK LESZNEK INGASOK Mi az inga? Hosszú karon, nagy, fényes réztányér, amely aliandó mozgásával hajtja az óra szerkezetét. De kik az in­gások? Nem, nem az órásokra gondolok, akik ezt a szép, hasznos szerkezetet készítik. Az ingások — vonatozók. Hajna­lonként az első kakasszó éb­reszti őket, a második kakas­szóra indulnak el otthonukból, s mire a kakas harmadszor ku­korékol, már a vonaton ülnek, robogva pesti munkahelyükre. Vagy fordítva. Albertir sáról hajnalonként háromezerötszáz ember vonato­zik. Albertirsa—Budapest—Al- bertirsa — ez a kerete hétköz­napjainak. Egyesek olvasnak az úton, mások ultiznak, me­gint mások alkalmi ismeret­ségeket kötnek. Valahogy elte­lik az idő. A színpadon Borul már a káposzta levele és mekkora fejek lesznek — mutatja büszkén Lázár István az ócsai Üj Barázda Tsz kertésze (Foto: Gábor) vonatozás valóban sok embe­ri konfliktus okozója. — A mozdonyvezető, ha hosszú útja van, idegen vá­rosban száll meg éjszakára. Hogy is mondta Csőri a da­rabban? Amikor este a szál­láshelyünkre megyünk, senki sem kérdezi meg tőlünk: hol jártunk, mit csináltunk, az ember nagyon egyedül érzi magát. — Igen, ez így igaz — bó­lintanak rá a vonatozók. Az ember társas lény, nehezen viseli a magányosságot. S máris adva az ok egy futó ka­landra. A futó kaland azonban gyakran tartóssá válik. Az emberek ilyekor a vasárnapi arcukat mutatják egymásnak. A vasárnapi arc pedig mindig derűs. A következmény: csa­ládok felbomlása. Az ipari tanuló mondja: — Az egyik fiú, akivel együtt dolgozom a gyárban, még csak tizenyolc éves, de már két éve nős, egy gyerek apja. Most válnak. Az ok: a különélés, ö a munkásszállá­son lakik, az asszony odahaza a faluban. Jó, ha hetenként egyszer találkoztak ... Most vége... Egymást érik a történetek: — Tudom, hogy felesége van, a vonaton mégis mindig keresi az alkalmat az új is­meretségre ... — Ha kiderülne a dolog, bi­gámistának mondanák. Kéthe­tenként utazik haza a család­jához. De Pesten éppen olyan szemrevaló háziasszonya van, mint a darabban Csórinak. S mert az ember nincs fából... — A vígjátékban Soltész ki­mondja az igazságot: a vidé­kiek Pestre járnak, a munká­sok a tsz-ekbe segíteni. Nyü­zsög az egész ország ... A színészek na haja, szeretné még egy­szer próbára tenni férfiúi erejét. A sorban utána nyomban Gyulányi Éva, a feleség meg­személyesítője következik. Jól alakítja a szerető feleség fi­guráját, aki még idejében rá­ébred arra, hogy két évtized után sem szabad beletörődni abba, hogy a házasélet meg­szokás csupán. A nő húsz év után is nő kell, hogy legyen. Garamszegi Márta ízig-vé- rig mai fiatal. Okos, pimasz, egy kicsit érzelmes, egy kicsit szemtelen, szókimondó és őszinteséget váró: pontosan olyan, mint a mai "tizennyolc- éves Katik. S ez elsősorban játékának érdeme, mert az író Kati alakját nem túlságo­san nagy műgonddal formálta meg. Élettel teli figurát állít a színpadra Hollay Bertalan Barsi szerepében. Bár a fia­tal osztályvezető figurája csá­bít a túlzásokra, Hollay mind­végig mértéktartó marad s ez játékának legnagyobb eré­nye. Még inkább csábít a túlzá­sokra Soltész és Pálos szere- j pe. De Fóti Fülöp Sándor és Tordai Gábor pontosan isme­rik a határt, amely a vígjáték és a burleszk között húzódik. Játékuk egyetlen pillanatra sem téved idegen felségvi­zekre. Jól egészíti ki az együttest Fáy Györgyi és Petrán Kata­lin játéka. Jár az inga. Amikor a ka­kas harmadszor kukorékol, Albertirsáról háromezerötszáz emberrel indul a vonat. Haj­nalban Pestre, délután vissza. Napi három óra. Pontosan annyi idő, mint egy színházi előadás. Hogy melyik kelle­mesebb? Lehet, hogy még nem dön­tötték el? Prukner Pál EMLÉKÜNNEPSÉG ÜRÖMÖN Az ürömi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetke­zet, a községi Hazafias Nép­front-bizottság, valamint a köz­ségi és járási társadalmi és tömegszervezetek Bulgária felszabadulásának 20. évfordu­lója tiszteletére, vasárnap dél­után 6 órai kezdettel, Ürö­mön, a művelődési otthon­ban műsoros emlékünnepélyt rendeznek, amelyen felszólal Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. MAGYAR DELEGÁCIÓ UTAZOTT ATHÉNBA Dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek ügyvezető elnöke, Vályi Gábor, az intézet osztályve­zetője és Argyelán Sándor, a Külügyminisztérium mun­katársa pénteken Athénba utazott. A delegáció megbe­széléseket folytat a kultu­rális együttműködés kérdé­seiről és aláírja a máso­dik munkatervet, amely a két ország kulturális kapcso­latainak 1964—65. évre szóló programját határozza meg. (MTI) Az autóbuszok péntek reg­gel érkeztek. A Duna menti Hőerőmű sorompóját népes vendégsereg előtt engedte fel a portás. Budapesten rendez­ték meg az első magyar aero- solkonf erenciát, amely a le­vegő szennyeződéséről tár­gyalt. A jó tüzeléstechnika gyakorlati bemutatására ér­keztek. Külföldi szaktekintélyek részvétele s a hazai kutatások eredménye mutatja, hogy minden lakost érintő témá­ról van szó. Reminiczky Ká­roly, a munkabizottság elnö­ke szerint: — Évi 10 milliárd forint értékű tüzelőanyag száll a le­vegőbe. Űjabb kár, támadás az egészség ellen, hogy a ren­geteg, rosszul elégett ter­mék a levegőt szeny- nyezi. Ezek túlnyomó többsége a há­zi tüzelésből származik. Vé­dekezés: városainkban, na­gyobb településeken a gáz-, olaj- és távfűtés elterjesztése. Az erőmű megszemlélésekor jól látható, hogy a 200 mé­teres kémény végén „tiszta” füst bodorodik. A hosszú füst­pályán a mérgező anyagok mennyisége erősen lecsökken s .ami megmarad, azt is annyira elkeveri a légmozgás, hogy közvetlenül a föld felszínét nem szennyezi. Orom volt hallgatni a csodálkozást és megelége­dést a szabadtéri hőerő­mű láttán. A nyugatnémet küldött, aki sok erőművet ismer hazájában s a nagyvilágban, meglepve gratulált s azonnal meghívta a magyar szakembereket né­metországi látogatásra. Itt jegyezzük meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és ha­zánk légszennyezést tanul­mányozó és azok elhárítását kutató tudósai három eszten­deje közös munkaprogram szerint dolgoznak. Csenterics Sándor, a házi­gazda, a százhalombattai erő­mű igazgatója a rövid körút után megvendégelte látoga­tóit. Az ugyancsak rövid ba­ráti beszélgetés után a konfe­rencia résztvevői útnak in­dultak az ország különböző ne­vezetességei hez. Es az eletben • • Ónként jelentkezett a sikkasztó Juhász Gábor negyven éves •s »adai lakos, a Szadai Községi Tanács volt titkára még műkö­dése idején a közpénzhez nyúlt: 1963 második felében 20 000 forintot sikkasztott. Amikor megneszelte, hogy bűncselekményét felfedezték, elhatározta, hogy kibújik a fe- lelősségrevonás alól. Ezért jú­nius 10-én eltűnt otthonról, majd levelet írt feleségének, hogy öngyilkos lesz. A Gödöl­lői Járási Tanács június 19-én mag is tette Juhász ellen a feljelentést, de Juiászt már az országos körözés sem tud­ta kézrekeríteni. Nem is ke­ríthette, mert a férfi szabályos útlevéllel Romániában tar­tózkodott. Ügy gondolta, ott nem éri bántódás, új életet kezdhet, ott nem is keresik, mert arra gondolnak, hogy öngyilkos lett. Lelkiismeretét azonban nem tudta megnyug­tatni, ezért augusztus 30-án hazatért Magyarországra. Szeptember 1-én pedig ön­ként jelentkezett a Pest me­gyei Rendőrfőkapitányságon. A rendőrség előzetes letar­tóztatásba helyezte és sik­kasztása miatt megindította ellene az eljárást. öten ülnek a művelődési ház igazgatójának szobájában. öt albertirsai vonatozó. Az ifjú házas Koska-pár, az őszü­lő halántékú Kürtösi Pál mozdonyvezető, Hován László, a Monori Gépállomás szerelő­je és Szuda János ipari ta­nuló. — Nagyon igaz a darab! — vallják egybehangzóan. — A Nagyon szeretik az általuk életre keltett figurákat. Ahogy ők mondják: azéletet játsszuk a színpadon. Jól játsszák. Vereczkey Zoltán Csórija ki­tűnő alakítás. Sokszínűén for­málja meg a magát aggle­génynek valló, de a lelke mé­lyén kalandra éhes férfit, aki mielőtt teljesen őszbe borul­Nyolcszázezer lakóhely­változtatás évente A statisztikai kimutatások szerint az állandó, illetve az ideiglenes lakóhelyváltoztatá­sok száma évente országosan mintegy 800 000. A „vándor­mozgalom” következtében Bu­dapest lakosainak száma 1960 óta évi átlagban 23 000 fővel gyarapodott. (MTI) Kiterjesztették a betegbiztosítást a íszcs-tagokra A termelőszövetkezeti cso­portok tagjai eddig a terme­lőszövetkezetek dolgozó pa­rasztjaival szemben hátrányos helyzetben voltak a betegbiz­tosítás terén. Nem terjedt ki rájuk a biztosítás, s így be­tegségük esetén, ha orvoshoz Október 25 az őszi vetés határideje Felkészült a szobi járás az őszi feladatokra A szobi járás termelőszö- vetkezteinek lényegében ez idén is ugyanannyi őszi vetést kell elvégezniük, amennyit az elmúlt évben. Őszi kenyérga­bonából a járás termelőszö­vetkezetei 5100 katasztrális holdat irányozták elő. Ezen belül a búza 4300, a rozs pedig 800 hold. A ke­nyérgabonán kívül 110 hold őszi árpa és 239 hold őszi takarmánykeveréket kell elvetniük. A szövetkezeti gazdaságok teljes egészében biztosították a vetőmagot, úgyhogy ezidón nem kell vetőmagkölcsönhöz folyamodniok. Miután a kalá­szosokban az idei szárazság miatt megszorult a szem, a csírázókéoesség némileg csök­kent. Ezért elrendelték a ve­tőmagvak csírázást próbáját, amit a termelőszövetkezetek végre is hajtanak A rendelkezésre álló erő- és munkagép-kapacitás elegendő az őszi munka elvégzéséhez, úgyhogy az őszi árpát szep­tember 16-ig, a rozsot szep­tember 30-ig, a nagyhozamú búzákat október 18-ig, a hazai búzákat október 25-ig elve­tik. Mintegy ezer holdon a ga­bona a kukorica után kerül a földbe. A jelek szerint a ku­koricatörést a tervezettnél ha­marább" megkezdhetjük, he­lyes munkaszervezéssel és si- lókombájnok igénybevételével a kukoricaszárat gyorsan be­takarítják, tehát a vetőágyat ezen az ezer holdon is, kellő időben elkészíthetik, s az őszi vetést határidőre az egész já­rásban befejezik. iskolaruhát, iskolaszereket a szövetkezeti boltban vásárolunk I fordultak tiszteletdíjat, kór­házban ápolási díjat, gyógysze­rért pedig az SZTK-tagokkal ellentétben teljes árat kellett fizetniök. A tszcs-tag számá­ra tehát jelentős anyagi meg­terhelést jelentett, ha akár maga, akár családtagja meg­betegedett és gyógykezelésre szorult. Szeptember elsejétől kezd­ve a betegbiztosítást rájuk is kiterjesztették. Ebben a szo­ciális kedvezményben azon­ban csak az a tszcs-tag része­sülhet, aki bizonyos számú munkanapon át a tszcs közös munkájában részt vesz és havi 30 forint biztosítási dí­jat fizet. A tszcs a közös mun­kában a megkívánt ideig részt­vevő tagjaira nézve az SZTK- val megállapodást köthet. A betegbiztosítási díjat a tag fi­zeti be, de ha elmulasztja, a tszcs — miután a díjak megfi­zetéséért a társulás egyetem- legesen felel -— a nem fizető tag munkabéréből az esedékes díj, valamint a hátralék össze­gét levonja. A tagnak módjá­ban áll, ha a társulás nem köt csoportos biztosítást, önkéntes tagként belépni a betegbizto­sítottak sorába. A biztosított tszcs-tagolcat ugyanolyan betegellátás illeti meg, mint a termelőszövetke­zetek tagjait, vagyis díjtalanul vehetik igénybe a körzeti és a szakrendelőintézeti orvost, szükség esetén a kórházi ápo­lást, s az orvos által rendelt gyógyszerért csak a rendes ár 15 százalékát tartoznak megfi­zetni. Ittasan motorozott Botka Ferenc 29 éves, im­már négyszer büntetett nagy- kátai alkalmi munkás, augusz­tus 12-én egyik barátjának motorján furikázott. Mégpe- i dig Nagykátán, a forgalmas 31-es úton — és úgy, hogy elő­zőleg ivott. „Bravúrját” 16-án megismételte, de ekkor már nem egyedül ült a motoron és vezetői igazolvány sem volt nála. Botka ellen bűn­vádi eljárás indult. Ketten beszélgetnek az állo­máson. Két, Pestre utazó, kö­zépkorú férfi. Soltész hat éve vonatozik már. Régi, rutinos ingázó. Így oktatja az újonc Csőrit: — Pesten csak úgy kaphat albérletet, ha nőtlennek mond­ja magát. Vagyis: amíg Pes­ten van, „szünetelteietni kell” a családot. A legbiztosabb módszer: jegygyűrűt a mel­lényzsebbe! Vagyis az ingázó: vidéken nős, Pesten nőtlen. A másik két ingázó: Pálos és Barsi, fiatal emberek. Ök Pestről utaznak vidékre, ahol megkezdték már a gyári lakó­telep építését is. A bökkenő az, hogy lakásra csak az jo­gosult, aki nős és legalább egy gyerek apja. Pálos büszkén je­lenti ki: — Már mindent elintéztem. Téged is felírattalak a lakás­igénylök listájára. S kezdődik a sok mulatsá­gos fordulattal teli bonyoda­lom. a családos Csórira csak­hamar szemet vet fiatal, szemrevaló s ráadásként öz­vegy háziasszonya. Barsi a vé­letlen folytán éppen Csőri vi­déki házában kap albérletet s mert a bemutatkozó látogatás fölöttébb sikeres: kombinéban pillantja , meg Csőri csinos érettségiző lányát, Katit, egy óra leforgása alatt megkéri Ka­ti kezét. Ám azért vígjáték a vígjá­ték, hogy a szálak összekuszá- lódjanak. Az agglegénynek hitt Csőriről kiderül, hogy nős. két gyermek apja, a legénynek hitt Barsiról úgyszintén. A hazugság oka mindkét esetben: a vonatozás. Erről szól Tóth Miklós: Jegygyűrű a mellényzsebben című három felvonásos vígjátéka, amelynek hőseit az Állami Déryné Színház művészei derűs, őszin­te játékkal keltik életre a színpadon. A tiszta levegőért Az aerosolkonferencia résztvevői Százhalombattán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents