Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

PEST HEGY kJíívInp 1964. SZEPTEMBER 30, SZERDA Megérdemlik a támogatóst Gombgyár — így hívják a zsámbékiak a község közepén működő üzemüket. Pedig ma már a vállalat nevét adó gombkészítés mindössze 18 százalékát teszi ki azoknak az ipari termékeknek, amelyeket itt előállítanak. Különösen az utóbbi két évben egyre na­gyobb arányban rendezkedtek be a különböző műanyagter­mékek készítésére. A fejlődés olyan gyors ütemű, hogy a ré­gen ittjárt látogató csodálko­zik: hogyan tudják a vállalat vezetői ezt biztosítani? Nincs könnyű dolguk, mert s másfél évtizeddel ezelőtti, 70—80 embert foglalkoztató, kis gombüzem tényleges adott­ságai: a keskeny, hosszú pa­rasztházakból átalakított mű­helyek, a kis terület és a je­lentősebb beruházások .hiánya igen szűk kereteket nyújt a fejlesztéshez. Nagy kezdeményező kész­ség, sok ötlet és lelemé­nyesség kellett ahhoz, hogy a jelenleg három mű­szakban, 4"'» fővel dolgozó üzem eV millió forin­tos terme tervet vállal­hatott. Hogy mi mindenre futotta ebből a kezdeményező erőből, annak felsorolására e cikk terjedelme kevés. Csak néhány dolgot említünk meg. Hogyan hozták létre például a jelen­legi termelés egyik alapját ké­pező fröccsöntő műhelyt? Régi kisipari gépeket alakítottak át, •a hét közül négy traktorok, 'kombájnok hidraulikájával működik. Büszkeségük a mo­dern, félautomata fröccsgép, amelyet egy nagyüzemben dolgozó mérnök szerkesztett. A gép — ez a jelentős újítá­sok sorsa? — a Bizományi Áruházba került. A zsámbé­kiak lecsaptak rá, 126 ezer fo­rintért megvették, s több mint egy éve hibátlanul működik. A műhely előtt felállításra vár egy nagy kapacitású fröccsölő: ezen új terméket, vasúti talp­fák alá, ruganyos polietilén papucsokat gyártanak majd. Öt tehetséges fiatalt talál­tunk az új szerszámműhely­ben. Mind helybeliek, úgy „szipkázták” őket haza főváro­si nagyüzemekből. A szer­számkészítők kitűnően dolgoz­nak. Kialakították a különböző A zsdmbéki ,,gombgyor" 25 milliós terve Új fröccsöntő és szerelő műhely Müonyqgszékek exportra — Mit segít a leleményesség ? Vendégeskedett e Montesquieu Ráckevén? Charles Montesquieu, a XVIII. század egyik legis­mertebb filozófusa — amint életrajzírói feljegyezték — közel két évtizedig tartó ta­nulmányútja során járt Ma­gyarországon is, sőt hosszabb időt töltött itt és behatóan tanulmányozta a politikai, társadalmi és gazdasági vi­szonyokat. Itt gyűjtött ada­tait jól is hasznosította ké­sőbb írt politikai tanulmá­nyaiban. Magyarországi ta- nulmányútjáról azonban ed­dig . vajmi kevés adat ke­rült napfényre, úgyszólván semmit sem tudunk arról, hogy merre járt, mit lá­tott és kikkel érintkezett. Annál nagyobb jelentősége van annak az adatnak, amelyre mostanában buk­kant dr. Kovács József, a ráckevei gimnázium tanára, aki évek óta nagy buzga­lommal és igen jó eredmé­nyekkel végez helytörténeti kutatásokat a Csenel-szige­ten. A legbehatóbban talán a törökverő Savoyai Je/rtő herceg ráckevei kastélyának, a legelső magyar főúri kas­télyok egyikének múltiával foglalkozik és sokat fára­dozott azért, hogv az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség iktassa munkaprogramjába a háború alatt alaposan meg­rongálódott nevezetes műem­lék helyreállítását. I jsághír 1790-l)ől Anna királynő palotája A múltai vallató tanár A kastélyt kétségtelenül Jenő herceg — Csepel volt Xöldesura építette, mégpedig Hildebrand hadmérnök mű­vészi tervei szerint. Az volt a szándéka, hogy hadvezért pályája befejeztével Rácke­vén tölti el élete hátralevő részét. Életrajzírói azonban — legalább is eddig — úgy tudták, hogy ez a szándéka sohasem vált valóra. Bécs- ben, az osztrák császárváros­ban élt, ott is halt meg 1736-ban és sohasem lakott gyönyörű ráckevei kastélyá­ban. Dr. Kovács József levéltári kutatásai során egy 1790-ből fennmaradt komáromi újság­ban olyan közleményre buk­kant, amely szinte kétség­telenné teszi, hogy az ed­digi felfogással szemben Sa- vmiai Jenő herceg hosszabb időn át mégis lakója volt ráckevei kastélyának, amely­ben korának sok hírességét" látta vendégül, köztük Mon- tesquieu-t is. aki meghívásá­ra néhány hetet töltött nála. Az utóbbi időben olyan' adatok és leletek is fölbuk­kantak, amelyekből dr. Ko­vács József arra következ­tet, hogy a ráckevei kas­tély helyén már századok­kal korábban is diszes, nagy palota állt, mégpedig 11. Ulászló király feleségének, Anna királynőnek a palo­tája. A levéltárakból előke­rült ugyanig egy régi okle­vél, amelyben Anna királynő megengedi a ráckevei halá­szoknak, hogy ráckevei pa­lotájáig terjedő halastavait szabadon használhassák. Ezek­nek a régi halastavaknak az emlékét őrizte meg ne­vében a Tókert dűlő, Rác­keve belterületének az a ré­sze, amelyen Jenő herceg kastélya áll. A kastély kert­jében végzett földmunkák során nemrég vaskos alap­falak nyomaira bukkantak, amelyek valószínűleg a régi királynői palota maradvá­nyai. A felfedezésre a Nem­zeti Múzeum is felfigyelt, további kutatásokat azon­ban nem végezhetett, mert a kastélykertnek ezen a ré­szén több melléképület áll. Lehetséges, hogy a renová­lási munka folytán sor ke­rül a melléképületek le­bontására és akkor majd tisztázhatják a régészek az érdekes problémát. (m. 1.) Jó szervezés = jó szüret Tudnivalók a szóló- és must felvásárlásról akadás főként csak a nem : mindig kielégítő minőségű | alapanyag miatt van. Mindezt a már említett kő- ] rülmények között, korszerűt- | len, elavult gépekkel érik el! Az itt dolgozók szorgalmasak, lelkesek — a munkafegye­lemmel nincs sok baj -r, ezért tudnak megbirkózni a feladatokkal. Megbecsülik, szeretik üzemüket a zsámbé­kiak, hiszen helyben munkát és egyén­re számítva, összesen " millió forint keresetet biztosít számukra. A sikerek elsősorban a kis- létszámú szakmunkás-gárdá­nak — a harminchat laka­tosnak, a tizenöt vegyipari szakmunkásnak — köszönhe­tők. A vezető beosztású mű­szakiakkal ők képezik azt a biztos keretet, amelyben a betanított dolgozók százai, i többségekben nők, eredmé­nyesen termelnek. A zsámbéki „gombgyár” lassan kinövi a meglevő ke­reteket. Az üzem már jelen­leg is túlzsúfolt. S bárhogy is igyekeznek a vállalat ve­zetői, hogy egészséges mun­kakörülményeket teremtse­nek, ezen ai helyen — az egyre növekvő, ma már 3200 lakosú község közepén — nincs lehetőség a további fejlődésre. A végleges meg­oldás az lenne, ha kiköltöz-; nének Zsámbék külső terüle- ' téré. Ehhez új, korszerű üzemépületek, berendezések kellenek. A tervtanulmányok állítólag már készülnek is. Persze, míg ezekből elfoga­dott tervek lesznek — sok iidő eltelhet. Egy biztos: a zsámbéki üzem minden támogatást megérdemel. Hetesi Ferenc Pál tehát leszedése nem ajánla­tos, mert az idevonatkozó ár­rendelet értelmében a 15 cu­korfokon aluli szőlőt, illetőleg mustot nem vehetik át a fel­vásárló pincészetek­Szőlőtermelőink érdeke, hogy a próbafokolások ered­ményeit — amit a területileg illetékes felvásárló pincésze­tek a helyi hírközlő eszközök útján közhírré tesznek — fi­gyelembe vegyék a szüret megkezdése előtt. A népgazdasági, de ezen túl­menően a termelők egyéni ér­típusú. nagyságú befogó- szerszámokat. A tízféle, hőre lágyuló mű­anyaghoz olyan fröccsöntő for­mákat készítenek, amelyek megfelelnek az anyagok spe­ciális tűrésének. Erre nincse­nek szabványok, maguk kísér­letezték ki. A keskeny, hosszan hátra­nyúló üzemudvarról átmen­tünk a szomszédba. Ezt a tel­ket a rajta levő régi házzal együtt nemrég vásárolta meg a vállalat. A házat átalakítot­ták, irodákat és tálaló-étkező helyiséget rendeztek bz benne. Az udvaron nagy fémvázas csarnokot építenek, szerelnek össze. Az előregyártott épüle­tet a belkereskedelemtől köl­csönözték. Felállításán min­denki dolgozik: a lakatosok, a villanyhegesztők, a KISZ-fia- talok, még a normások, a meó- sok is. Október 15-én már dolgozni akarnak benne. Itt szerelik, állítják össze azokat a fémvázas, műanyaggal be­húzott színes székeket, ame­lyekből az első negyedévre öt­ezret rendelt exportra az ÄR- T EX. Az igazgató szobájában el­helyezett vitrinben ott sora­koznak azoknak a bakelit és hőre lágyuló műanyag-alkat­részeknek a mintái, amelye­ket a zsámbékiak a Mecha­nikai Művek, a Gamma, a Beloiannisz, a MOM, a szé­kesfehérvári rádió- és tv- g!yár, az Egyesült Villamos­gépgyár részére készítenek. Mellettük a kereskedelemnek gyártott fogyasztási cikkek: műanyag .habverő, mosogató szivacs, autóporoltó, gyógy­szerdobozok. Rövidesen el­kezdik az SZTK részére a szemüvegkeretek fröccsönté­sét is, 160 ezer darabot ren­deltek tőlük. A nagy gyá­rak igényei a különböző mű­anyagalkatrészek iránt egy­re nőnek: idén, csak az első félévben, 146 féle új termé­ket kezdtek gyártani Zsámbé- kon. Rugalmasak, gyorsak, az iparágban kialakult selejtszá­zalék alatt dolgoznak, fenn­TANYAVILAG Túl jól sikerült a lelevizióhónap Fogytán a nagyképcsöves készülék Az őszi televízióvásár az idén a szokásosnál előbb kez­dődött. A szezont bevezető te­levízióhónapot ugyanis, te­kintettel a tokiói olimpiára, nem novemberben, hanem már augusztusban megtartot­ták. Az „olimpiai csúcsforga­lom” széthúzása és a televízió­vásárlási kedv növelése ér­dekében már júliustól külön­féle intézkedéseket vezettek be, kedvezményeket adtak. Ezek hatására az egyébként holt szezon­nak számító júliusban és augusztusban erősen fel­lendült a tclevíziófor- galom. A fővárosban kétszer annyi készülék fogyott el, mint az előző év azonos időszakában. A RAVILL Nagykereskedelmi Vállalat — amely a 2. negyed­évben mindössze 7000 televí­ziót adott el az üzleteknek — a két hónap alatt mintegy 20 000 készüléket szállított utánpótlásként a kiskereske­delem kiürült raktáraiba. Or­szágosan is jelentősen meg­csappantak a felhalmozódott készletek; körülbelül 40 000 te­levíziót adtak el júliusban és augusztusban. A televízióhónap talán túl jól is sikerült. A RAVILL-nak úgyszólván nincs egyetlen nagyképcsöves készüléke sem és ez a típus fogytán van a kiskereskedelemben is. Az Al­ba Regia, az AT 505-ös és az AT 611-es az üzletekben még kapható ugyan, utánpótlás azonban ezekből egyelőre nincs. Sőt, az Alba Regia és az AT 611-es gyártása már meg is szűnt. A nagykereskedelmi vál­lalat tájékoztatása szerint a negyedik negyedévben — a készletek csökkenése el­lenére — a mennyiségi igényeket ki tudják elégí­teni. Az év végi csúcsforgalomra ugyanis a tavalyi húszezerrel szemben 28 000 televíziót hoz­nak forgalomba a fővárosban és a környező megyékben. Az eddigi bőséges típusválaszté­kot azonban nem tudják biz­tosítani. A hátralevő hónapok­ban ugyanis az AT 505-ösből és az ugyancsak nagyképcsö­ves Horizontból mindössze 6000-ret kap a RAVILL. Az AT 650-esből és az új „sztár­ból”, az AT 550-es „csupa- szemből” csak néhány száz ke­rül a boltokba. Valamelyest enyhít majd a problémán, hogy a negyedik negyedévben az ugyancsak új típusú, 19 colos sarkított képcsöves ké­szülékből is leszállít az ipar háromezret. (MTI) — A kutyákat jobban fi­zetik, mint a női manöke­neket az Egyesült Államok­ban. Egy amerikai ügynök­ség szép és tökéletesen be­tanított kutyákat ad kölcsön fényképészeknek. A -kutyu- sok órákon át ugyanabban a pózban tudnak maradni. A „cover-doggok” bére óránként 40 és 100 dollár között mozog. deke is ezt kívánja, mert a na­gyobb cukortartalmú szőlőért és mustért magasabb felvásár­lási árat fizet az Állami Pin­cegazdaság. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, célszerű, ha a szőlőtermelők valóban várnak a szüret megkezdésével mind­addig, amíg a szőlő, gazdasági felhasználásának legmegfele­lőbb érettségi állapotát eléri. Ismeretes, hogy egy-egy ked­vező, napsütéses nap jelentős mértékben növelheti a szőlő cukorfokát. A végleges termésbecslést ,;NXXXXXXN\XXXXXXX'.XXXXXXXXXX\NNNXXXX\.XXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXX\XNXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXX^.XXXXXXXXXX\XXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXX^ adatok igen jÓ terméssel SZÚ­molnak megyeszerte, így a fel­vásárlásra felkínált must és szőlő is lényegesen több lesz, mint az elmúlt években. Első­rendű érdek tehát az átvétel terv szerinti zavartalan lebo­nyolítása, mert ezzel a feles­leges várakozástól, torlódástól mentesülnek a szőlőtermelők. A megyében levő állami, tan-, kísérleti és célgazdasá­gok, valamint a termelőszövet­kezetek vezetőségével a fel­vásárló pincészetek napjaink­ban kötik meg a megállapodá­sokat az egy-egy napon szál­lítható szőlő- és mustmennyi­ségre, ami egyúttal a szőlő szedését is megszabja. A háztáji, részes művelésű szőlőterülettel rendelkező, va­lamint egyénileg gazdálkodó szőlőtermelők leszerződött és szabadon felkínált szőlő- és musttételeit hasonlóképp terv­szerűen kívánja átvenni a bu­dafoki üzem. Ennek gyakorlati végrehajtása csaj? úgy lehetsé­ges, ha a háztáji és részes mű­velésű területtel rendelkező, valamint az egyénileg gazdál­kodó szőlőtermelők a szüret megkezdése előtt felkeresik a területileg il­letékes pincészetet, ahol megállapodnak az átadás, illetve átvétel pontos idő­pontjában. Ezzel a felesleges várakozást a minimálisra le­het csökkenteni. Az idei termésre vonatkozó borszőlő, must- és borértéke­sítési szerződések határideje az alábbiak szerint módosult: Seprős és egyszer fejtett borra mind az alap-, mind a pótszerződéseket október hó 15-ig lehet megkötni. Kétszer fejtett borra december hó el­ső napjáig lehet szerződést kötni. Napjainkban még tartanak a szerződéskötések. Azok a termelők tehát, akik eddig j nem kötöttek megállapodást, a fenti áruféleségekre a megje­lölt időpontig megköthetik a szerződést. Verdon János, az Állami Pincegazdaság budafoki üzeme felvásárlási oszt. v. (Foto: Kotroczó) A kedvező időjárás a korai , érésű mézesfehér és ezerjó szőlők egy részét beérielte, en­nek következtében az Állami Pincegazdaság budafoki üze­mének felvásárló pincészetei megkezdték a szőlő és must átvételét. Nem_ lehet általánosságban •minden szőlőfajtára elmonda­ni, ho'gy szüretre kész, érett állapotban van. Az eddigi próbafokolások azt igazolták, hogy sok esetben 15 cukorfokon aluli a szőlő,

Next

/
Thumbnails
Contents