Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-03 / 206. szám
VIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 3, CSÜTÖRTÖK Napirenden: Cegléd állattenyésztésének Az MSZMP megyei Bizottságának az állattenyésztés fejlesztéséről szóló irányelvei alapján elkészült a város állattenyésztése fejlesztésének távlati terve. Az állattenyésztés irányelveit a városi párt- bizottság tárgyalta meg a múlt héten. A tanácskozáson részt vettek a város termelő- szövetkezeteinek, valamint állami gazdaságainak vezetői és szakemberei. Az irányelvek felölelik a város termelőszövetkezeteinek, háztáji és kisegítő gazdaságainak, az állat- tenyésztés területén végrehajtandó intézkedéseit A terv az állattenyésztés jelenlegi színvonalából indul ki, s megállapítja, hogy az állattenyésztés jelenlegi színvonala koránt sem áll azon a fokon, melyen az állattenyésztés minden ága jövedelmező lenne. Ennek egyik fő oka az állatállomány alacsony hozamaiban keresendő. Az alacsony hozamok egyenes összefüggésben vannak a hiányos takarmányozással, tartási, és gondozási feltételekkel. Az állattenyésztés hozamainak alacsony voltában köztejátszik az is, hogy a dolgozók anyagilag nem kellően érdekeltek a hozamok növelésében, a takarmányfelhasználás és a termelési költségeik csökkentésében. A mindennapi fejlődés, mely az emberek táplálkozásában végbemegy és mindinkább eltolódik a fehérjedús állati eredetű termékek irányában. A megnövekedett igényeknek megfelelően városunkban emelni kell az állattenyésztés hozamait, valamennyi állatfaj tekintetében. Az állattenyésztés hozamainak növelésével egyidőben növelni kívánjuk a szarvasmarha, a tojó baromfi és a juhállományt. A város területén három korszerű háromszázas tehenészeti telepet kívánunk kialakítani, 1967-íg. A tehenészeti telepek létrehozásával el tudjuk érni, hogy a szarvasmarhaál lomáÚj vér pessdül■... A dánszentmiklósi MEDOSZ.sportkör életéből Az elmúlt egy-két év alatt alaposan leromlott a dánszent- miklósi sportélet. Sok minden közre játszott, hogy a szép múltra visszatekintő sport erősen visszahanyatlott. Kis lélekszámú község. Kimagasló sporteredményeket nem is lehet várni tőlük. Versenyzőik utaztatása sok nehézségbe ütközik, mivel Albertirsa állomás 10 km-re van tőlük. Az oda-vissza utazás költsége nagyobb, mint más sportköröknél. Az eredményeket gátolja még az indulási és visszaér- kezési időpont is. Ilyen és ehhez hasonló nehézségek és a régi vezetőség gyenge irányítása természetesen a sportélet hanyatlásához vezetett. Új vezetőséget választottak az elmúlt év szeptemberében. Lelkes, sportszerető embereket, kik szívügyüknek tartják a sportélet fejlődését. Nézzük, mi a jelenlegi helyzet? Az elmúlt időben nem volt hivatalosan nyilvántartott tagság. A tagtoborzás eredménye: 53 tag és 25Ö pártoló tag, akik ez évben tagdíjfizetési kötelezettségüknek 66%-ban eleget tettek! A rendezvényeken senki belépőjegyet nem váltott. Jelenleg az első félévi tervezett rendezvény be vételükét 263%-ra teljesítették! A nézők most már nem vonakodnak a belépőjegy-váltástól. Sportlétesítményeiket elhanyagolták. Társadalmi munkával elegyengették a labdarúgópálya gödreit. Két sorban körülültették a sportpályát nyárfával. Az öltöző életveszélyes mennyezetét kijavították és kimeszelték. Az öltözőbe padokat, fogasokat, szekrényeket csináltattak. Ä labdarúgócsapatnak nincs edzője és a járási bajnokságban mégis előkelő helyet foglalnak el. Egyik idősebb játékos — Dorogi Mihály — irányítja őket. Sakkszakosztályuk jól működik. Tervbe vették a röplabda- és asztalitenisz-szakosztály létrehozását, mert a két sportág iránt nagy az érdeklődés. Azt hisszük, ennyi is elég egy elhanyagolt sportkör újraéledésének ábrázolására. Sok sportkör és vezetőség tanulhat a felsoroltakból. nyon belül a tehenek száma eléri a 48—50 százalékot. A korszerű telepek létrehozása lehetővé teszi az állattenyésztés kézi munkaerőt igénylő munkafolyamatainak gépesítését is. Lehetővé teszi azt is, hogy nagy lépést tegyünk előre a tehenészetek minőségi javítása terén. Mivel az állattenyésztés ho- zamainaik színvonala függ a takarmánytermesztés színvonalától, ezért komoly erőfeszítéseket kell tenni a iömeg és abraktakarmány-bázis megteremtéséhez. Még ebben az esztendőben ki kell dolgozni a takarmánytermesztés fejlesztésének lehetőségeit is. Az állattenyésztés fejlesztését, illetve annak mértékét az alábbi számokkal lehet legjobban érzékelni. Hízott sertésből 1965-höz viszonyítva 10 százalékkal többet, 7200 darabot kívánunk leadni. Az egy tehénre eső tejtermelést 2450 literről, 1970-re 2900 literre kívánjuk emelni. Az állam felé történő tojás értékesítést 670 ezer darabról 1 500 000 darabra kívánjuk felemelni. Tejből a 26 ezer hektoliter helyett 31 800 hektoliter leadását tűztük ki célul. Az intézkedési terv alapján minden termelőszövetkezetünk el fogja készíteni a saját üzemére vonatkozó irányelveket. A termelő üzemek szakemberei a város, irányelveiről úgy vélekedtek, hogy annak célkitűzései reálisaik, és megvalósíthatók. Szinte minden hozzászóló hangsúlyozta a szükségszerűségét. a szilárd takarmánybázis megvalósításának, a takarmánytermő területek öntözéses-fejlesztésének, a rétek és legelők, valamint az állategészségügyi helyzet javításának és az állattenyésztésben dolgozók szakmai tudása növelésének. — K — Túlteljesítik... Igen szép eredményeket ér cl az abonyi József Attila Termelőszövetkezet a sertéshizlalásban. Egész évi tervük 1650 hízó, s ebből már több mint 1200-at leadtak. A jelek szerint az éves tervet 200 hízóval fogják túlteljesíteni. Külön érdemük, hogy a hizlá- lásl Időt 9 hónap alá szorították. Guti Béla, Medveczky István és Szép Béla állattenyésztők megérdemlik a dicséretet és a tagság külön megbecsülését a szép eredményekért. A KGV-ben láttuk Felépült a futószalag rendszerű termelésre alkalmas dömper-szerelőcsarnok, s már ebben folyik a termelés. — A ceglédi KERAVILL szaküzletben igen keresett, de hiánycikként szerepelt a kávéfőzőgép. A napokban jelentős mennyiségű gép érkezett, 100—135 és 250 forintos árban. / — A Kárpáti Aurél Irodalmi Klub szeptember 6-tól, minden vasárnap délelőtt 10—12 óra között tartja klubnapját a Kossuth Művelődési Házban. — Városunk termelőszövetkezeteiben az elmúlt félév alatt a tejtermelés istállóátlaga 7.3 liter volt. A sertések 8.fi fialási átlaga egyike e legjobb megyei átlagnak, szorosan nyomában van az állami gazdaságok megyei átlagának. — Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi kirendeltségének egyik brigádja a városi strand vizének hűtését szolgáló kút fúrásán dolgozik. A 180 méteres mélységű kutat eddig 80 méterre fúrták le. — Megtartották a tanévnyitót a Széchenyi téri általános iskolában is. Dankowszky Sán- dorné igazgatónő ismertette az iskola életében, a nevelő testületben bekövetkezett változásokat. Nyolcadikos úttörő köszöntötte a kis elsősöket. A tanévnyitó ünnepséget az iskola tanulóinak énekszámai emelték. Zászlódarukkal látták el a nagyobb munkadarabokat megmunkáló szerszámgépeket a műszaki fejlesztés keretében, hogy csökkentsék a dolgozók fizikai igénybevételét. Szerzői estek, előadások, kamarahangverseny Érdekes programmal várja régi és új tagjait a Kárpáti Aurél irodalmi klub Hétfő este tartotta vezetőségi ülését a ceglédi művelődési ház Kárpáti Aurél irodalmi klubja. Dr. Zoltán Zoltán titkári beszámolójában értékelte a klub féléves működését. Megállapította. hogy a klub létrehozása helyes volt. Ezzel kezdeti, de mégis jelentős lépést tettünk városunkban egy tevékeny kulturális fórum létrehozására. A Kárpáti Aurél klub elsősorban az irodalom és a művészetek barátait kívánja tömöríteni, nemcsak a városból, hanem a járásból is. Ezért CEGLÉDI SPECIALITÁSOK A szőlőtermelés II. A CEGLÉDI szőlőtermelés mind ez ideig leghíresebb fajtája, a borok koronázatlan királya kétségkívül az ezerjó. — Az ezerjó az Alföldön itt van a legtömegesebben. Nagy előnye, hogy tömeget és minőséget ad — mondja Nyújtó Ferenc. — Az ezerjó általános térhódítását környékünkön a harmadik nagy szölőtelepítési hullámmal hozhatjuk összefüggésbe. Az 1885. évi nagy. filoxéravész után indult meg az Ugyertól délre eső homokrészek betelepítése. (ügyért ugyanis már 1817-ben kezdték telepíteni.) Boda János tudni véli ezzel kapcsolatban, hogy az ezerjó Cegléden való meghonosítása Végh Sándor nevéhez fűződik. Róla járja ma is az ezerjóval kapcsolatos legtöbb szólás-mondás. Állítólag azt mondta: „Ez nem is ezerjó, hanem milliószor jó”. Az ezerjó eddigi sikerei feltétlenül indokolttá teszik, hogy sorsával, propagálásával és főként városunkban való árusításával többet törődjünk. A csemegeszőlő-termelés is jelentős Cegléden. Régen a goher, újabban a chasselas (saszla) és a Mathiász hibridek a legelterjedtebbek. Ezek közül is a szőlőskertek királynője, a Mathiász Jánosné és az ezeréves Magyarország. Legkevésbé a Cegléd szépe, aminek bogyói ugyan páratlanul szép színűek, szeptember második felében érnek, de nagyon gyenge termőképességű és ezért nem állja a versenyt. HA A SZŐLŐKNÉL TARTUNK, említsük még meg a szőlőművelést is. A „horolás” speciálisan ceglédi kifejezés. Csak nálunk mondják így. Egyébként, hivatalosan sarabolás. Az itteni „horolókapa” is némileg eltérő a más vidéken használtaktól. Érdekessége, hogy eltört kaszából készítik. — Zoltán — (Vége) szeretettel várják Abony, Törtei, Albertirsa képviselőit is. Az elmúlt időszakban felvették a baráti kapcsolatot a kecskeméti Katona József Társasággal, tagjaik munkásságának kölcsönös megismerése céljából. Tovább bővül a klub havi programja. Negyedévenként mintegy 10 klubestre készülnek helyi és meghívott résztvevőkkel. Az őszi programban többek között Farkas László és Dajka János ceglédi, valamint Hatnay Dániel kecskeméti költők és írók szerzői est- . je szerepel. Két helytörténeti j előadásra is sor kerül a „Há- j rom város” történelmi kap-. : csolatairól és a ceglédi szüre- : tekről. dr. Balanyi Béla nagy- ; körösi . múzeumigazgató, va- ; lamint Nyújtó Ferenc tudo- ; mányos kutató előadásában. ; Szeptemberben, októberben \ irodalmi est lesz a ceglédi ! őrsről, novemberben Csák \ Gyulát, az Élet és Irodalom \ munkatársát látják vendégül. ! Decemberben pedig megem- ; lékeznek Kárpáti Aurél 80. születésnapjáról. A zeneisko- : Iával közösen kamarabang- j versenyt is rendeznek. : A tagság szervezettebbé té- í tele érdekében a klubtagokat j tagsági igazolvánnyal látják ; el. Negyedévenként a legjobb \ előadásokat nívó-díjjal jutal- l-mazzák. Gondoskodnak a fia- ! tál irodalmi tehetségek fel- : karolásáról és a vasárnap dél- < előtti klubnapok formájában > létrehozzák a közös alkotói ! műhelyt, ahol a tagok kicse- í rélik véleményüket írásaik- í ról, olvasmányaikról. ; A titkári beszámolót élénk í és helyeslő vita követte. * 1 11 1 ■ » i > \ — Járásunkban megkezdték ! a kenyérgabona vetését. Cse- ; mő községben 250, a törteli ! Aranykalász Termelőszövet- í kezetben pedig 80 hold rozsot ívetettek el eddig ; — Nagy az érdeklődés a ; Kossuth Művelődési Ház ál- í tál kibocsátott színházbérietek í iránt. Eddig 241 darabot adtak ! el. A vállalatok közül a leg- ! nagyobb érdeklődés a Vendég- ; látóipari Vállalatnál volt. Itt ja dolgozók 38 darabot vásá- í roltak. i i J Megválasztották \ az első küldötteket \ * i A járás területén elsőnek a ! kocséri Uj Élet Tsz fiataljai í tartották meg küldöttválasztó \ közgyűlésüket. Kedden este 50! fiatal gyűlt össze, hogy meg- \ hallgassa a vezetőség beszá- ; mólóját négy év munkájá- í ról. A beszámolót Rapi Ilona, \ az alapszervezet titkára tar-! tóttá. Értékelte a fiatalok ed- j t dig végzett munkáját. Elmon- j dotta többek között, hogy j egyik legfontosabb feladatuk- j nak tartották a tsz termelő-! munkájában való aktív rész-; vételüket, s igyekezetük nem\ volt hiábavaló. Szép eredmé- \ nyékét értek el a fiatalok szó- ; rakozási lehetőségeinek meg-j teremtésében is. A tsz biztosi- ; tóttá számukra a helyiséget, ■ ők pedig éltek a lehetőséggel. í Megalakították a kultúrcsopor- ■ tot, mely most is rendszere- i sen működik, s megszervezték \ az állandó klubéletet. Az eddi- : gi eredmények ismertetése \ l után megbeszélték az előttük j álló legfontosabb feladatokat,! majd több hozzászólás, javas- • lat hangzott el. Ezután meg- ] i választották a küldötteket. Az j október 31-én tartandó járási j küldöttértekezleten ezt az \ alapszervezetet Rapi Ilona, \ Csőke Anna, Fehér János és j Varró Dénes képviseli majd. \ tettek szükségessé. A jövőben nagymértékben csökken majd a kötelező témák száma, s helyette inkább szabadon választott, saját alapszervezetükre vonatkozóan aktuális problémákkal foglalkoznak a fiatalok. Határ Gyula elvtárs, a KGV csúcstitkára a kiemelt ipari üzemek titkárainak háromnapos királyréti eligazítását a következőképpen értékeli: — A háromnapos eligazítás értékét és hasznosságát főleg abban látom, hogy a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt is igen részletesen megvitattuk azokat a feladatokat, melyek az ipari jellegű alapszervezetek fiataljaira várnak az ipari termelés során. Jól tudom például hasznosítani alapszervezetemnek a kongresszusra való felkészítésében, a KISZ termelési mozgalmakról és a védnökségvállalásokról hallottakat. Egyszóval sokat tanultam ez alatt a rövid idő alatt is, és nagyon hasznosnak tartom az ilyen irányú továbbképzést. Tudjuk, hogy nem csupán ők ketten vettek részt továbbképzésen, hanem városunkból a nyár folyamán 80 fiatal. Az eredmény, reméljük, nem marad el, s ezek a fiatalok itthon valóban hasznosítják majd a tanultakat. - zy Mint minden nyári tábor, az idei is bővelkedett továbbképző tanfolyamokban. A városi és járási KISZ-bizottság lehetővé tette, hogy minél több fiatal hallgathassa ezeket az előadásokat. A vezetők elmondották, hogy elégedettek a fiatalok munkájával, a fiatalok azonban még nem nyilatkoztak. Most tehát övéké a szó. A városi tanács pénzügyi osztályán sikerült néhány szót váltanunk Licsák Erzsébettel, aki a városi tanács KISZ-alapszervezetének propagandistája. — Én egy hétig voltam továbbképzésen — mondotta, s elmondhatom, hogy értékes tapasztalatokkal gazdagodva tértem haza. Részletes és konkrét eligazítást kaptunk az 1964—65. évi KISZ-oktatás megszervezéséhez és lebonyolításához. — A KISZ-oktatás formáira és tematikájára vonatkozóan hallottak-e valami újat, amely módszertanilag segítséget nyújt a propagandisták további munkájához? — Természetesen. Ezen a téren mind tartalmi, mind pedig szervezeti vonatkozásban olyan változások történtek, melyeket a politikai oktatás elmúlt évi tapasztalatai Mit tanult ön a nyáron?
