Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-29 / 228. szám

Naponta 150 mázsa paprika A ceglédi vásártéren elég mostoha körülmények között működik augusztus eleje óta a Nagykőrösi Konzervgyár pap­rikaválogató telepe. Bállá Józsefné müszakvezetőtöl érdek­lődtünk, aki a következő felvilágosítást adta: — Naponta át­lag 100—150 mázsa paprikát készítünk elő a gyár résziére. Át­lag 50—60 fő dolgozik itt s általában megelégedettek a kere­settel is. VIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 29, KEDD A vázákban virág, az asztalon fehér abrosz Példa a jó kisvendéglőre: a tört éli Tulipán Az illetékesek figyelmébe: Víz és fűtés nincs Ritkán alakul ki olyan egybehangzó jó vélemény, mint a törteli Tulipán Ét­teremről. Ezt az elismerést megerősíti a járási kereske­delmi felügyelő, aki még hozzáteszi, hogy a kisvendéglő jelenlegi vezetői, Csajka László és felesége nemcsak a köz- étkeztetést cdották meg kiválóan. hanem meg­változtatták az üzem egész arculatát is. Ennyi dicséret után már nem lepett meg, hogy a nem­rég átalakított étteremben terítéskor tiszta fehér asz­talneműt, a vázákban virá­got, tisztaságot és rendet találtunk. Csajka László kér­lelhetetlenül eltávolítja ebéd­idő alatt a helyiségből a duhajkodókat és biztosítja a nyugodt étkezést. Felesége az Ízléses terítéssel vívta ki a vendégek rokonszenvét. A régebbi 7—8 helyett ma már 15—16 étel közül válo­gathat a közönség.. A -ven­dégek mind a mennyiség­gel, mind az ételek minősé­gével elégedettek. Kedves fi­gyelmességnek tekintik, hogy a vezetőnő személyesen szolgálja ki őket. Az ételek jó ízéről pedig Antal Lászlónk, az üzem sza­kácsnője gondoskodik, 6ok hozzáértéssel. —a Mostoha munkakörülmények a Vasipari Ktsz Déli úti üzemében Miért nincs víz a Vasipari Ktsz Déli úti üzemében? Miért használják raktárnak a zuhanyozót? A több mintegy éve elkészült fürdőt miért nem kötik be a vízhálózatba? A víz bevezetésének mind­össze egy akadálya van: nincs hová bekötni! Van az üzemmel szemben egy köz­Irodalmi est Abonyban „Abonyi Lajos (1833—1898) író, családi nevén Márton Ferenc, népies irányú re­gényei, elbeszélései és szín­művei a maguk korában köz­kedveltek.” Mindössze ennyit talál az olvasó a Révai Kis Lexikon­ban az Abonyban élt író­ról, Márton Ferencről. Ez a kevés is elég volt NYÁRUTÓ Kertünkben a nyár még ott ragyog. De már halkulnak az illatok. Okörnyál leng a fényben felé: Ősz hajszál a természet fején. A mező még élő, zöld lepel, De reggelenként rajta köd legel. Szarkalábból, zsályából harap, Hisz rest a csősz: későn kél a nap. é ág a lepkét elringatja még, De már néha szürkét ölt az ég. Szelidebb az élő napsugár, Arcomat csak simogatja már. , Mélyebb a sóhaj, a jókedv kevés, Nem vágy már a dal. — emlékezés. A kerti mályva bámul, vetkezik, Búcsúziás ez — ősz következik. Szálkái Miklós ftendőrségi hírek. Ungur Imre budapesti la­kos, a 4. számú főútvonalon Cegléd határában, személy­gépkocsijával neki ütközött a hódmezővásárhelyi Lenin Tsz tulajdonát képező és Miklósi István agronómus ál­tal vezetett, vele szemben szabályosan haladó motorke­rékpárnak. A baleset követ­keztében a két járműben kö­rülbelül 2500 forint anyagi kár keletkezett. 'A balesetet a gépkocsivezető felelőtlen magatartása okozta, aki sza­Az utolsó fagyi (Opanszky felv.) bálytalanul előzte az előtte haladó lovaskocsit. ★ Abony belterületén az egyik mellékutcában Bucsi Lajos 18 éves ipari tanuló, gépjár­művezetői igazolvány nélkül motorkerékpárt vezetett, mi­közben elütötte a kerékpár­ral szabályosan haladó Barna Irén 12 éves abonyi lakost. A baleset azért következett be, mert Bucsi Lajos a motorke­rékpárral megfelelő gyakorlat hiányában vezetői igazolvány nélkül figyelmetlenül közle­kedett. ★ Varga Péter 54 éves segéd­munkás, motorkerékpárral Abony község belterületén, a 4. számú főútvonalon elütötte Krizsán Teréz 14 éves iskolai tanulót, aki kerékpárral köz­lekedett. A baleset következ­tében mindketten megsérül­tek. A rendőrség a helyszínen megállapította, hogy a baleset a fiatalkorú figyelmetlen ma­gatartásának következménye, aki a földútról figyelmetlenül hajtott ki, és nem adta meg az elsőbbséget a főútvonalon közlekedő motorkerékpáros­nak. •k Kaezkó György békéscsabai lakos, Cegléd határában a 4. számú főútvonalon az általa vezetett személygépkocsival az árokba borult, majd egy fának ütközött. A gépkocsi vezetője, valamint a vele uta­zó Dénes Miklós és felesége súlyosan megsérült. A sze­mélygépkocsiban körülbelül 15 000 forint anyagi kár kelet­kezett. Kaezkó György az út- kanyarban a gépkocsi sebes­ségét nem csökkentette és fi­gyelmetlenül vezetett Az ügy­ben a rendőrségi vizsgálat megindult azonban ahhoz, hogy egy pécsi tanár az ő munkássá­gát válassza doktori érteke­zése tárgyául. Az irodalmi kör meghí­vására, 1964. szeptember 26- án Abonyba érkezett dr. Bencze János, pécsi kollé­giumi igazgató, hogy az iro­dalom abonyi barátai előtt ismertesse Abonyi Lajos élet­művét és tevékenységét A hallgatóság nagy érdek­lődéssel hallgatta végig a tanulságos ismertetést, amely­ből többek között azt is megtudtuk, hogy a „Nagy- abonyban csak két torony látszik..kezdetű dal az író „Siróki románc” című színművében szerepelt elő­ször. Abonyi Lajos nem volt nagy író, de munkássága hozzájárult a magyar szín­padi kultúra fejlődéséhez. Egyik legismertebb szín­padi művében, „A betyár kendője” című darabban olyan nagy művész is ját­szott, mint Blaha Lujza, aki ezt a darabot választotta ju­talomjátékául is. Az abonyiak nem voltak hálátlanok a község írójá­hoz, akinek tiszteletére szob­rot és emléktáblát állítot­tak, és utcát is elneveztek. Az előadást követő baráti beszélgetés során elhang­zottakból kitűnt, hogy a hagyományok további ápolá­sa jeléül a közeljövőben megnyíló falumúzeum is Abo­nyi Lajos nevét veszi fel. —inka — Ápolják magukat a vá­ros és járás lányai, asszonyai. Ez megmutatkozik a ceglédi illatszerbolt forgalmán is. Éves tervüket eddig 105, a harmadik negyedéves tervüket pedig száz százalékra teljesí­tették. Különösen nagy for­galmat bonyolítanak le a kül­földi és magyar bőrápoló sze­rekből és a divatos színű rú­zsokból. kút és ott húzódik az út má­sik oldalán a nagy méretű nyomócső is. Mindössze 30 méter csővezetékkel kellett volna annak idején átszelni az amúgy is felbontásra ke­rülő úttestet, hogy az üzem­résznek jusson víz — ez azon­ban akkor elmaradt. Az időközben korszrerűsített út ma már a KPM kezelésé­be tartozik és a ktsz után­járásának mindössze egy le­vél lett az eredménye, amelyben a rendeletek tanul­mányozására s új tervek ké­szítésére szólították fel őket. A szépen fejlődő üzem a közeljövőben a Mizsei úton új üzemház építését kezdené meg, ha nemcsak a telket kapta volna meg, hanem a rajta levő, lebontandó épüle­tet is. Amíg az új telephely körüli vita folyik, a közel 30 embert foglalkoztak üzem­ben addig is dolgozni és té­len fűteni kell! Erre azok­ban nincs lehetőség. A mun­kások előreláthatóan hideg műhelyben fognak dolgozni a télen. Az új gépek ugyanis any- nyira zsúfolttá teszik az amúgyiis szűk, korszerűtlen helyiséget, hogy ott a kály­hát elhelyezni már nem le­het! A műhelyben a zsúfolt­ság miatt a napi munka is veszélyes. Csakhogy ezt a zsú­foltságot a fejlődés hozta ma­gával és könnyen lehetne raj­ta segíteni. Mindössze a Vas­ipari Ktsz-nek átadott Kos­suth Ferenc utcai telepről, a Faipari Ktsz még ott levő kis részlegét kellene elvinni. Tu­domásunk szerint a Faipari Ktsz-nek Albertirsán egy ki­használatlan asztalosműhelye van, így ennek nem volna akadálya. Víz tehát egyévi huzavona után sincs és a fűtés is meg­oldatlan. Kíváncsian várjuk a Vasipari Ktsz vezetősége és a megyei KISZÖV intézkedé­sét. D. Szabó Pálné három hete dolgozik, naponta 4 mázsa pap­rikát dolgoz fel Török Józsi bácsi egyike a legszorgalmasabbaknak. Időn­ként a lánya is segít neki — Ozv. Ladányi Jánosáé Cegléd, Folyó utca 9/b szám alatti lakos, saját termésű bo­rát engedély nélkül kimérte. A ceglédi pénzügyőri szakasz feljelentése alapján a Pest megyei Illetékkiszabási Hiva­tal 400 forintra büntette a bögrecsárda gazdáját. — Albertirsán szombaton rendezték meg a fegyveres erők napját» MIT MOND RÓLUNK A STATISZTIKA ? I. A közelmúltban jeleni meg a KSH Pest megyei Igazgató­ságának 1963. évi statisztikai évkönyve. Az évkönyvben lapoz­gatva sok érdekes és értékes adatot találhatunk a megye, ezen belül Cegléd város és a járás népességére. iparára, mező­gazdaságára, valamint szociális egészségügyi és művelődési helyzetére vonatkozóan. Ezekből ismertetünk az alábbiakban néhányat: A népesedési helyzetet ta­nulmányozva megállapíthat­juk, hogy amíg a megye lakos­Gazdag a szüretünk F isszavonhatatlanul itt az igazi ősz. Nyirkosak már a reggelek. Lábunk alatt sár­guló levelek zörögnek. Az ősz legbiztosabb jele azonban az a szüreti sürgölő- dés, ami most az egész várost betölti. Hajnalonként zsúfol, tan pöfög ki a csemői vonat a szőlővidékre. A Mizsei úton kerékpárosok, mopedesek, mo­torosok sűrű rajai indulnak ki a városból, „szüretes öltö­zetben”, vödrökkel, kannák­kal, lábasokkal felszerelve. Modem időket élünk, a híres szüreti pörkölt jobbára ma már félkész, vagy kész álla­potban kerül ki a szőlőbe. Igaz, sokan hiányolják a bir­kahúst, de a marhapörkölt is megteszi! Űj hagyomány van születőben A legtöbb helyen pulykapörkölt járja a „bürge” helyett. Ez is jelent valamit... A szőlőkben még harmato­sak a tőlték, amikor az első puttonyokból már kádakba kerülnek az aranysárga vagy hamvaskék fürtök. Gazdag a szüretünk az idén, bár néhol egy kicsit hevesük a cukorfo­kot, de ha ilyen jó időnk lesz, minden nap egy fél fokot je­lent — mondják az idősebbek. Ilyenkor boldog igazán a gaz­da, még akkor is, ha az egy napra „tervezett’ szüretből vé­gül kétnapos lesz, mert nehéz szedőt és fuvarost szerezni. A szüret persze nemcsak vi­galom: evés és ivás, hanem komoly munka is. De a jó­kedvről, a mókáról azért se­hol sem feledkeznek meg. Sokan azonban nem kint, hanem a városban préselnek. Gazdag terhet cipelnek a gu­mikerekes kocsik. A kocsi las­san megy, sokat késnek a fu­varok. Türelmetlen emberek lesik, várják vissza a kocsi­kat a dűlőszélen,. Mézes szőlő- illat, émelygős törkölybűz len­gi körül a tanyákat és az egész várost. ste, miJcént a méhrajok, újból megindul az embe­rek sűrű áradata a városba. Izmaikban a fáradságos nap zsibongásával. De a gazdag szüret minden vesződséget feledtet. Zoltán <— Es sága 1963-ban megközelítően 10 ezer fővel növekedett, a város és a járás népességében lassú csökkenés tapasztalható. (Cegléd: 179, a járás 682 fővel van képviselve ebben a csök­kenésben.) Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az elköltözés üteme Cegléden az 1962. évihez ké­pest nem növekedett, a járás­ban pedig mérséklődött. Jelentős javulás tapasztal­ható a járás természetes szapo­rodásában is. A születések és halálozások különbsége az 1962. évi 110-ről 190-re emel­kedett. Különösen Csemőben, Abonyban és Kocséron volt nagy a fejlődés, az előző évi 2—2,5-szerese. Járásunkban különösen Csemőben és Dán- szentmiklóson a legmagasabb a születések arányszáma 17,1, illetve 16,9 ezrelék; Cegléd városában sajnos ne­gatív irányba csapott át a né­pesedés egyenlege. 1963-ban ugyanis 11-gyel születtek ke­vesebben, mint ahányan meg­haltak. Az élveszületések arányszáma itt csak 11,9 ezre­lék volt. A halálozás pedig 12,2 ezrelék. 1963-ban 448 új kis állampolgárral szaporodott vá­rosunk lakossága, 28-cal keve­sebbel, mint az előző évben. (Folytatjuk) — Drága mulatság. Tóth József nyársapáti lakos a na­pokban a községi művelődési otthoniban szórakozott. Sok szeszesital fogyasztása után tettleg bántalmazta a bál ren­dezőjét, Vida Józsefet. A rend­őrség a garázda mulatozót 400 forint, pénzbírság megfizetésé­re kötelezte. — Szerdán egész napos ha­dijátékot rendez a városi út­törőelnökség a putrisiarki er­dőben az általános iskolások közreműködésével. ­— Káló Julianna Cegléd, Bezerédi utca 11/a szám alatt lakó tanulót 1964. augusztus 1-én játék közben baleset ér­te. A balesetből kifolyólag 12 százalékos rokkantsága ma­radt fenn, ezért szülei részére 1800 forint kártérítést fizetett az Állami Biztosító ceglédi fiókja. Nevezettnek év4 5 fo­rintos tanuló balesetbiztosítá­sa van. ANYAKÖNYVI HÍREK Abony Házasságot, kötöttek: Balassi Er­vin és Bartus Hona, Scheigl Dezső és Víakeletl Mária. Juhász István és Kállai Erzsébet, Halasi Zoltán és Hegedűs Mária, Somogyi Józ.sei és: Nyull Terézia, Mészáros István és Rimóczy Klára, Krupincza Já­nos és Káló Borbála, Antal Mi­hály és Pán Hona. * Elhaltak: Magyart Pálné Seres Rozália 14 éves. Skultéti Istvánné Csáki Mária 80 éves, Hegj'es Gyürgyrté Szegedi Hona 60 éves. Farkas Ferenc 68 éves, Tóth Imré­dé Szabó Hona 69 éves. Albertirsa Házasságot kötöttek: Bsler Sán­dor és Vági Irén, Hernádi László és Jóni Katalin, pnazsák Mátyás és Siinó Erzsébet, Szedlák Mihály és Kaina Katalin, Oláh Mihály és Hódos Anna, Lengvári János és Kalina Zsuzsanna, Elhaltak: Halmondi Mátyás 41 éves, Szalai Károly 81 éves, Szász György 67 éves. Nyársapát Házasságot kötöttek: Hatvani Sándor és Tóth Márta. Oánszentiniklós Született: Hegyvári Katalin. Elhalt: Papp István 17 éves. Ezúton mondok hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, a Ceglédi Mélyfúró Vállalat dolgozóinak; munkatársaknak és mindazoknak; akik felejthetetlen jó féljem: Pin­tér Frigyes temetésén megjelen­tek, részvétükkel nagy bánatom­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. tfev. Pintér Frigyesné.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents