Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-29 / 228. szám
4 PEST MEGYEI s/fiívíap 1961. SZEPTEMBER 29. KEDD TŰZ A kulturális élet központja - a művelődési otthon hagyhattam a három gyereket ... A Bányagyutacsgyár- ban — onnét a nagyobb darab kenyerünk — kérdezték: ki ez nekem, hogy ennyit szaladok értük? Kijöttek, látták, s azt mondták: „Csináld csak!” Adtak gipszet, nádpallót, fát, filléres áron. — És most milyen a ház? — (Felcsillan a szeme.) Szép. Szebb, mint volt — és rápillant a Juhász-lányra, tőle várva valamiféle igenlést. Az visszanéz nagy szemekkel. Egy árnyalatnyi keserűséig görbül a mester szájára. — Bár apád szerint nem ... Az apa közben szabadult. Haziajött a készre, de „köszönöm” helyett úgy látszik, csak egy „jobb volt”-ra futotta. Nem találkoztam sem vele, sem az anyával, akit tisztelni és szánni egyszerre kell. Most mindketten kölnit csomagolnak az illatszergyárban. A ház áll. Éppoly kicsi, mint volt. A kutya már nem ugat, játszik a lánnyal. Olyan a kép, mint egy igazi mesében. Az a feltámadt pici ház teszi. Csak bámulni lehet, hogy egy ilyen tenyérnyi tető alá mennyi minden befér. Tóth György Az utóbbi napokban többször is foglalkoztunk a falusi lakosság körében dolgozó állami, társadalmi és tömegszervezetek kulturális együttműködésének szükségességével. Az együttműködés oka ismert, kézenfekvő. A korábbi években nemegyszer megtörtént, hogy a nőtanácstól a helyi sportkörig minden szerv, testület, intézmény a maga külön útját járta, s az erők szétforgácsolása eleve csökkentette az eredményeket is. Ezen a helytelen gyakorlaton változtat a kulturális tevékenység koordinálása. Az együttműködés a tervek összehangolásánál jelentkezik először. A következő lépés azonban a tervek végrehajtása. Nemegyszer megtörtént már, hogy a különböző tömegszervezetek helyi vezetői a maguk részéről el- intézettnek vélték a munkát, amikor letették obulusaikat a tervkészítés idején. Az ötleteket, kívánságokat, elgondolásokat azonban helyettük senki nem fogja megvalósítani — legfeljebb velük együtt. Az együttműködésnek tehát folyamatosnak és intenzívnek kell lennie év közben is. A falusi népművelési tervek megvalósításának központja mindenütt a művelődési otthon, s egyszemélyi gazdája a művelődési otthon igazgatója. Munkájában azonban arra a társadalmi vezetőségre támaszkodik, amelyben jelen vannak a tömegszervezetek, társadalmi szervezetek képviselői is. Az elgondolások megvalósításánál tehát így jelentkezik az együttműködés, s a tömegszervezetek akkor tesznek jó szolgálatot a közös ügynek, ha tagságukat a művelődési otthonba irányítják, így válik a művelődési otthon valóban a falu kulturális középpontjává, a művelődésügy otthonává. Jó néhány községünkben azt mondhatják erre a különben helyes elvre, hogy jójó, de mindezt hogyan lehet lebonyolítani egyetlen teremben? Megyénk harminchét községében ugyanis gyakorlatilag egyetlen teremből, a nagyteremből áll a művelődési otthon, s még az is megtörténik, hogy ezt az egyetlen helyiséget is kiadták bérbe heti két, vagy három napra, mozi céljára. A népművelési tervek végrehajtásának nehézségei itt, ilyen helyeken jelentkeznek csak igazán. Mit lehet ebben az esetben tenni? Az elmúlt években a népművelési szakemberek körében gyakran szóba került a decentralizálás gondolata. Ez azt jelenti, hogy központosított tervek, s együttműködés mellett a falu különböző pontjain rendezkednek be egy-egy szakkörrel, klubbal, együttessel. Más-más helyen működik az ifjúsági klub, a színjátszó együttes, a termelőszövetkezeti klub, a bábcsoport, a képzőművészeti kör, a bélyeggyűjtők asztaltársasága, s a többi szakkör, amelynek létjogosultságát elsősorban nem a művelődési ház terjedelme ás szobáinak száma határozza meg. Az ilyen okkal végrehajtott decentralizálás során tud igen nagy segítséget adni minden tömegszervezet, s velük együtt az iskola, a termelőszövetkezet, valamint a .WXVXWWWVWWWWVWWWWVWWWWVW Kell-e Szobnak OTP-kirendeltség? désben az lenne, ha az OTP Szobon is létesítene egy járási kirendeltséget. A megyei igazgatóság hajlandó is lenne erre, azonban arra hivatkozik, hogy itt a községi tanács megfelelő épületet, helyiséget nem tud biztosítani. Véleményünk szerint azonban lehet, és kell is megoldást találni. Hiszen az egyre nagyobb idegenforgalmat lebonyolító, nagymarosi közös csehszlovák—magyar vízierőmű építése során fellendülő járási székhely nem nélkülözheti ezt a fontos intézményt. <h. f. p.) földművesszövetkezet Másként, mint együttműködve,' nem is érhetnek el eredményt. A kétségtelenül hasznos központosítás mellett szükséges a decentralizálás olyan helyeken is, mint például Nagykőrös és Cegléd, ahol a város nagy kiterjedése miatt nem várható el, hogy hatnyolc kilométert gyalogolja-1 nak az emberek őszi, vagy téli időben, este, sötétben; bármily érdekes program kedvéért is. Elsősorban a külterületi lakosság szempontjából fontos ezekre a körülményekre gondolnunk. Még azt is számításba kell venniük népművelőinknek, hogy a tanyai lakosság nincs még hozzászokva a város közepén levő reprezentatív művelődési házhoz, s oda egy-egy különösebb megmozdulás kivételével — nem is megy eV Idegenül érzi magát, szokatlan a környezet. A decentralizálás célja ilyen helyeken: közelebb menni egy-egy kerület, városrész, tanyavidék lakosságához, s érdeklődési körüknek megfelelő programot biztosítani. Jó példája ennek Nagykőrösön a termelőszövetkezeti klubok hálózata. Nagykőrös parasztklubjai azonban sajnos, még különlegességként hatnak, követőjük alig van a megyében. A falusi, elsősorban is a tanyai lakosság társadalmi életének ezek a fórumai pedig nagy segítséget adnának a paraszt- fiatalok közösségi szellemű neveléséhez is. Cegléden a KISZ-vezetők felismerték már ezt a lehetőséget, a végrehajtáshoz azonban a termelőszövetkezeti vezetők segítő megértése is szükséges. A falusi kulturális élet középpontja tehát a művelődési otthon, Ezt az elvet azonban úigy kell megvalósítani, hogy a művelődési otthon ne váljék hivatali intézménnyé, ne szakadjon el a falu lakosságától, a tömeg- szervezetek ■ és társadalmi szervezetek tagságától, s ne csak néhány ember szűkkörű művészeti kedvtelésének helye legyen, Tenkely Miklós „Emberség. Hát mi lenne.. (Foto: Gábor Viktor) szomszédok. Aztán megcsinálták a házat. — Kik? — Sokan. Nem is tudom, de Nagy Istvánék biztosan. Nagy István kőműves. Az asszony kihívja a szobából, ahol pihen. — Meghúztam magam, azért vagyok most idehaza, beteg- állományban. Odabenn megemeltünk néhány mázsát, ezért történt. Új szövetkezeti boltok, cukrászdák, kisvendéglők nyíltak Megyénk földművesszövetkezetei hálózatfejlesztésre a népgazdasági beruházási keretből az év első felében több mint 10 millió forintot használtak fel; a beépített érték mintegy hárommillió forinttal több, mint az előző év hasonló időszakában. Elkészült a szadai élelmiszerbolt, a tnag- lódi TÜZÉP-telep, a tápiósze- c sói és tápiószelei ruházati bolt, a szigetszentmártoni ön- kiszolgáló élelmiszerbolt, az úri élelmiszerbolt; a vendég- látóipari hálózat fejlesztési programból megvalósult a tápiósági eszpresszó, hamarosan elkészül a herceghalomi bisztró s év végéig megnyílik az Örkényi kisvendéglő. A múlt évről áthúzódott beruházásokból befejeződött a kar tali vendéglő, a magdolna- telepi falatozó, a csobánkai kisvendéglő építése, hamarosan üzembe helyezik a vámos- mikolai szikvíz- és bambiüzemet. A felvásárlótelepek korszerűsítése ugyancsak sürgető feladat a megyében, ennek ellenére a betervezett építkezések megvalósulása az év végéig nem látszik biztosítottnak — állapítja meg a MÉSZÖV vizsgálata, a kereskedelemfejlesztési osztály azért a másirányú építkezésekre lekötött kapacitást kénytelen a felvásárlótelepek építkezési munkálataira átcsoportosítani. í — Én sosem tudtam, hogy milyen rettenetes a tűz. Filmen láttam, de az nem volt ilyen borzalmas ... Éjszakánként, ha felébredek, most is rágondolok és sírni kezdek. Az iskolaköpenyes lány 14 éves, de 12-nél többre nem tartaná senki. Pici ház előtt áll. Ez az otthonuk Tárnokon. Meseszerűen kicsiny. De a tűz csöppet sem volt érzelgős. Nagyon reális volt és éhes. Harapta a rozoga tető korhadt gerendáit. — i.. Hárman aludtunk, az öcsi, a hugicám, meg én. Arra ébredtem, hogy törik az ablakot. Én nem tudtam mi van, csak menekültem kifelé, semmire sem tudtam gondolni. Arra sem, hogy öcsiék odabenn vannak. A szomszéd ház közeli ajtajából Venczák József vasutas festi a most is eleven képet — A feleségem kiabálta: pi- roslik a tető odaát! Alighanem a villanyvezetéktől gyulladt ki. Szaladtunk, ahogy voltunk. Akkor már a kéménynél jártak a lángok. Percek alatt tele lett az utca. Mindenki oltotta Juhász Margitkáék házikóját. Az édesanya ezalatt hazafelé döcögött a pesti vonaton a délutáni munkából. A férj aludt. Nem otthon, a börtönben. Akadt néhány sötét históriája. De — mint mondják — apának sem volt sokkal különb. A sors furcsa játéka, hogy egy rendőr százados s a fia Juhászék csöpp háza — Azt mondják, e ház gazdája volt a legfőbb segítség. — Hát valamicskét, nem oly sokat. De nagyon sajnáltam a gyerekeket. Érdekes, milyen hirtelen át„A kéménynél jártak a lángok...” vált az asszonnyal együtt arra a nevezetes éjszakára. Olyan lángnyelves, olyan eleven, hogy mindannyiszor előkívánkozik. „Rohant egy szál pizsavolt, aki kimentette a gyermekeit. Szomszédok. Mire a tűzoltók jöttek, kialudt a tűz. Szomorúan nézett a csillagos égre a tetőtlen, leszakadt mennyezetű ház. Az anyát és nagylányát az orvos élesztgette. A lány most a kis fekete kóckutyát csitítja. Neki is ilyenkor nagy a hangja, akkor vonított. •— Itt álltatok az éjszakában? — Nem. Mindegyikőnk másfelé szállásolt Odavettek a mában ... Mire megjött, a verejtéktől, a pernyétől vastagon takarta a piszok. Éjjel 1-kor mostam le a hátát.” — Nincs másképp, édesanyám. Ilyenkor menni kell. (Kipillant áhítattal a kertre, ahol a saját aprósága szala- doz.) Ha magunkra vesszük a sorsot, menni kell... Meglep a mondat, de nincs idő elemezni. Az is lehet, hogy a maga tiszta egyszerűségében nem is az értelemnek szól, csak a szívnek. — Hogyan lett megint ház Juhászék hajléka? — Emberség, hát mi lenne? Kötelesség. Lehettünk nyol- can-tízen vasárnaponként. Csak akkor volt időnk. Ha hiszik, ha nem, nekem mindig van elég munkám pihenőnapra is a magánosoknál. Mondták is. hogy ne hagyj itt, fejezd be, megfizetünk. De én nem tudtam, nem (Foto: Kotroczö) A nagymama Az egész országban mindenütt, így Pest megyében is, kiépült az utóbbi években az Országos Takarék- pénztár fiókhálózata, amely ma már, mint a legkülönbözőbb hitelügyletek, egyéb pénzügyi feladatok intézője, szinte nélkülözhetetlen a lakosság számára. A megyében jelenleg 29 takarékpénztári fiók, illetve járási kirendeltség működik. Az egyéni takarékbetétek kezelése, az üzemi KST-k és a falusi takarékszövetkezetek ügyeinek intézése mellett, az OTP-fiókok olyan fontos munkát látnak el, mint az áru- és személyi hitelek folyósítása, a társas- és magánházépítési akciók lebonyolítása. A helyi tanácsok által rendelkezésre bocsátott telkek, házhelyek árusítását is az OTP-fiókok végzik. Egyetlen járási székhelye van csak a megyének, amely nem rendelkezik takarékpénztári kirendeltséggel: Szob. Lakosságot szolgáló közérdekű munkájára pedig ezen a területen is lenne igény. Ezt bizonyítja a két évvel ezelőtt Vámosmikölán létesített fiók eddigi működése. A ■ környék falvaiban, különösen Bernecebarátin, Kemencén akkor kezdődött meg nagy számban a családiházépítés, amikor itt az állami kölcsönök folyósítása megindult. A szobi járás falvaiban lakók ilyen, vagy egyéb hitelkéréseit jelenleg a messze levő váci kirendeltség intézi. Ez a helyzet mindenképpen hátrányos a szobiak számára. Gyakran egy hitelkérelem miatt többször is kénytelenek Vác ra utazni, az emiatt túlterhelt kirendeltséghez. Az egyetlen helyes és célszerű megoldás ebben a kér-
