Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 225. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 25. PÉNTEK HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA KÉSZÜL A PRITAMIN Pritamint készítenek a kon­zervgyárban, amely a téli hó­napokban megfelelően bizto­sítja a vitamint (Godány felv.) ★ A PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Szombaton reggel, a városi pártbizottság tagjai, székhá­zukban ülésre gyűlnek össze. Megvitatják hazánk felszaba­dulásának huszadik évfordu­lójára készített intézkedési tervet. Második napirendi pontként a pártválasztások le­bonyolítására készített intéz­kedési terv megvitatására ke­rül sor. ★ Kedden, szeptember 29-én nyílik a belorusz kiállítás a művelődési otthon tanácster­mében. A kiállítást Szabó Sán­dor, a megyei tanács vb-elnök- helyettese nyitja meg. A szov­jet nagykövetség is képvisel­teti magát a kiállításon. •k Elkészült a szénaszárító a Hunyadi Termelőszövetkezet­ben. A szénaszárítóra 62 ezer forintot költöttek. ★ Ülést tartott az fmsz igazgatósága. Csütörtö­kön délután tartotta együttes ülését a nagy­kőrösi, kocséri és nyárs­apáti földművesszövet­kezet igazgatósága, fel­ügyelő bizottsága és tag­sága. A felszabadulási évfordulóra való készü­lés mellett, megvitatták az őszi megyei könyv­hetek mostani tapaszta­latait. ★ Száznyolcvanhat vagon uborkát vásárolt az idén a konzervgyár. Szeptember 21- én a hűvös idő miatt befejez­ték az uborka felvásárlását. Az idén közel egy forinttal volt magasabb az uborka át­lagára az előző évihez képest. ★ A revizorok megkezdték a földművesszövetkezetnél az évi általános vizsgálatot. Mint ahogy ez szokás, a la­kosság észrevételeit ez alatt az idő alatt is figyelemmel kí­sérik. ★ Harminc holdnyi silót ké­szítettek az elmúlt, hetekben a Szabadság Termelőszövetke­zetben. k Százkilencvenkét kőrisfát ültettek el a városi tanács köz­úti dolgozói terven felül a kipusztult, illetve a kitördelt facsemeték helyébe. MIT LÁTUNK MA A MOZI­BAN? Morál 1963. Nyugatnémet film. Főszereplő: Nadja Til­ler. Csak 18 éven felülieknek! Szélesvásznú. Kísérő műsor: Gondolkodó gépek. Jom-gépek a konzervgyárban 7000 címkét „ragaszt" egy óra alatt — Évente 217 ezer forint megtakarítás A konzervgyár két Jowe (Johann Weiss) RO 51/L típu­sú automata címkézőgépet vá­sárolt. Az egyik cimkézőgép már egy hónapja dolgozik, a másik gép a II-es telepen a napokban kezdi meg munká­ját. A két gép beszerzési ára és szerelési költsége összesen 920 000 forint volt. A gépekkel a megtakarítás összege évente 217 098 forint. A cimkézőgép használata a munkaerőhiány csökkentését segíti elő, egyben lehetőséget nyújt a csomagolás többi mű­veletének gépesítésére. A teljesen önműködő for­gó cimkézőgép teljesítmé­nye 4000 darab óránként. A teljesítmény fokozható 7000 darabra is. Mellékes, hogy az üveg szá­raz, vagy nedves, hideg vagy meleg, amint az edényzet át­halad a beosztó csigára he­lyezett bevezető automatán, akkor a vácuum szívás alatt levő címkéző (hengerről az enyvező szerkezethez vezeti. Vízszintes vonalakban enyve­zi és ráhengereli az üvegre. Az elektromágneses rend­szer biztosítja: ha nincs üveg, — nincs cimkc — ha nincs cimkc, nincs enyve- zcsi folyamat. Végül a címkézett üveg át- hengeredik egy szivacs szer­kezeten, ami a címke teljes tapadását biztosítja. A cimkézőgépcn automa­tikus számlálószerkezet mutatja a címkézett üveg darabszámát. A gép működését hátráltat­ja, ha nem egyenletes a cím­ke, 5 milliméternél nagyobb eltérésnél már hiba adódhat, további hátránya, hogy ovál címkére a gép jelenlegi cim- keadogatója nem alkalmas, csak átállítással. A konzervgyárban a koráb­bi cimkézőgép teljesítménye óránként 1000—1500 darab volt, a Jowe RO 51 teljesít­ménye ennek négyszerese, amire nagy szükség van, mert a konzervgyár ez évben 39 millió 5/4-es üveget es 5 millió 5/8-as üveget tölt meg és címkéz. A gép üzemeltetéséhez egy kezelőlakatos szükséges és természetesen női dolgozók, akik az üvegeket a futósza­lagra helyezik és a másik ol­dalon a címkézés után az Működésben a Jowe címkéző (Godány íelv.) üvegeket kartondobozokba rakják. A cimkézőgéppel a raktár dolgozói és vezetői meg van­nak elégedve, megkönnyíti és meggyorsítja a munkát, és ezen kívül olcsóbban is végzi el a címkézést. Dr. Konrád Zoltán Beérett a kukorica — várja a törést Az időjárás nem kedvez túlságosan a kukoricatörésnek. Talán ennek tulajdonítható, hogy elég lassan halad ez a mun­ka. A Hunyadi Termelőszövetkezetben 3 holdon „sikerült” le­törni a csöveket. A háztáji gazdaságokban már 30 holdon tör­ték le a kukoricát. Csak a háztájin törik még a kukoricát az Arany János Termelőszövetkezetben. 40 holdon letörték a sárga csöveket, húsz holdon már a szárat is levágták. Hamarosan górékba rakják. A közös termest 20 holdon törték le a Szabadság Terme­lőszövetkezet kukoricatábláján. A háztájiban 230 holdon tör­ték le kukoricájukat, ebből 150 holdon a szárat is levágták. A Rákóczi Termelőszövetkezetben is csak a háztájin tör­ték le a kukoricát, 40 holdon. Lámpázzák a tojást a piacon és a felvásárlóhelyen Senki sem hinné, hogy volt bátorsága az egyszeri asszony­nak arra, hogy pontosan hu­szonkét apadt, záptojást csem­pészett bele a kosárba és a ma született bárány ártatlan­ságával állított be a felvásárló helyre. Sok mindenre számí­tott, de az álmában sem jutott eszébe, hogy éppen azon a na­pon rendelj el a hatóság azt, hogy a beszállításra kerülő to­jást lámpázni kell. Rossz, emberi fogyasztásra használhatatlan tojás nem ke­rülhet forgalomba. Az egyszeri asszony nagyon sikeresen megjátszotta azt, hogy semmiről nem tud sem­mit. A kapuban azonban már odasúgott a másiknak. — Ha rossz tojásod van, meg se pró­bálkozz véle. A rendelkezésnek hamarosan híre terjedt és ma már jól meggondolja mindenki, mielőtt hasonlóval próbálkozik. Nagyon helyes intézkedés, hogy párhuzamosan fő­ijük a lámpázás a piacon és a felvásárló helyen. Ilyenformán elejét vették an­nak, hogy a felvásárló helyen visszautasított tojást a piacon értékesítsék vagy éppen fordít­va. Felelős a gépkocsivezető és a rakodók... Jegyezzük meg jól az idő­pontot. Szeptember 22-én dél­után fél ötkor robogott végig a Kossuth Lajos utcán a jól megtermett tehergépkocsi, te- íejesen megrakva befőttes üvegekkel. Az első üveg a Szellő-ház irányában csattant az utca kövezetén, vagy kétszáz lépés­sel arrébb a háziipari szövet­kezet varrodája előtt zuhant le a másik és természetesen izzé-pofrá robbant szét a kö­vezeten. Jutott üveg a Szabad­Be vezeti ék a vonal címkézést az R VIII-as raktárban Eső és napsütés... Párbeszéd a növcuvíermesztési brigádvczeiővel így szüret táján a szőlőter­melés szakemberei nyugtala­nul nézegetik az eget. Ha bo­rul, hogy mekkora esőt hoz. Ha esik, vajon tisztul-e vala­merre. Amikor világosodik, vajon veresedik-e az ég alja, ami reggelre mindig szelet je­lent, s annak nagy haszna, hogy gyorsan szárít. — A mezőgazdaság nem so­kat ad az esőre, ha így ősz tá­ján a szokottnál is előbb meg­látogat bennünket, — mondja Kosa Ferenc, a Hunyadi Ter­melőszövetkezet. növényter­mesztési brigádvezetője. — Az új vetésnek nagyon használ, a gépek számára pedig meg­könnyíti a munkát. — És ha egy nap húsz mil­liméter esik? — Hagy jöjjön! Úgyis na­gyon ritkán van országos eső. — Így szüret előtt néhány nappal nem sok kárt tesz a szőlőtermesztésben sem. Akadnak ugyan vékony héjú fajták, a szegedi, meg a ka­darka, amelyek megsínylik. A duzzadt bogyók a sok csa­padékra kirepedeznek, a tö­mött fürtök könnyen rotha­dásnak indulnak. — Szerencse azonban, hogy az idő mindig igyekszik jó­vá tenni mindent! — mondot­ta befejezésül Kosa Ferenc. — Igaz, hogy jó kis eső volt teg­nap is, de látja, máma már milyen meleg szél fúj. Alig van már nyoma a tegnapi zu- hogósnak. — Amit eddig kaptunk, at­tól ne fájjon a szőlőtermesz­tők feje. Attól még nagyon szép termést fogunk betakarí­tani. ság térnek, de még a Szolnoki út is kapott pgy erős csalta, nást. A járókelők mindenütt ri­adtan néztek a csörömpölés irányába. Akadt olyan, aki sajnálta a drága üveget, de biztosan olyan is volt, akinek eszébe ötlött: micsoda szeren­cse, hogy éppen akkor nem állt valaki az úttest szélén, vagy nem haladt arra valami gya­nútlan kerékpáros. Mindkét eset nagyon szomorú következ­ményekkel járhatott volna. A társadalmi tulajdon vé­delme nevében, de különösen az embervédelem jogán arra kérjük a konzervgyári rakodó­kat és gépkocsivezetőket, hegy gondosabb én helyezzék el az árut és még gondosabban biz­tosítsák a szállítást. Annál js inkább, mert egy ilyen gondatlanságból okozott baleset súlyos következmé­nyekkel járhat azokra is, akik­nek a lelkiismeretét, ez a je­lentéktelennek látszó gondat­lanság terheli. Zeller: Madarász című há- romfelvonásos nagyoperettjét szeptember 29-én, kedden es­te fél nyolc órakor mutatja be a kecskeméti Katona József Színház a művelődési otthon­ban. A SZAKEMBER SZEMÉVEL BULGÁRIÁBAN Gyümölcs az út mentén - Jól termett az ,,Afuz Ali' Teljes gépesítettség/ Mivel kísérleteznek Markában ? A Ceglédről indult autó­busszal járási szakembe­reink Biharkeresztesen át hagyták el az országot. Kora délelőtt érkeztek Nagyvárad­ra, délután már Kolozsvár szépségeiben gyönyörködtek. Másnap kora reggel indul­tak Gyulafehérváron, Nagy- szebenen keresztül Brassó felé. Útközben a falvakon át­robogó autóbuszból figyel­ték a kukoricával, burgo­nyával, zabbal és rozzsal beültetett földeket. Brassóból állandó emelke­déssel jutottak fel a Kár­pátok gerincén levő magas­latra, ahol már csak kuko­ricát, burgonyát és vörös­herét látlak a lejtős része­ken. Az évi csapadék itt eléri a 900—1200 millimé­tert is. A kukoricát hol­danként 22—25 ezer tőszám­mal termelik. Bivaly, birka és borzderes marha tenyész­tésével foglalkoznak ezen a tájon. Ploestiben megálltak. A hatalmas ipari központban megnézték az olajfinomítót, a cement-, mész-, bútor- és papírgyárakat. Minél délebbre haladtak Romániában, annál szembe­tűnőbb volt a mezőgazda­ság fejlettsége. A szalmát például már közvetlenül a földeken bálákba préselik., tetemesen megkönnyítve ez­zel a hordást és a kazalo­zást, illetve a gúlázást is. Bukarestben megnézték a várost. Délután érkeztek a tulaj­donképpeni célhoz, a Bolgár Népköztársaság határállomá­sára, Russeba. A fertőtlení­tés után — fehér porral hin­tették be az utat — cipőben végig kellett gyalogolni egy klórmeszes részen, ahol az autó kerekeit is fertőtlení­tették. A rövid hivatalos aktus után megható fogad­tatásban részesítettek a ma­gyar szakembereket a bol­gárok. A határról Pirnavóba me­net, egy útbaeső termelő­szövetkezetet nézett meg a csoport. Érdekes és szép lát­ványt nyújtottak az országút szegélyein telepített dúsan termő gyümölcsfák. Az út későbbi szakaszain is min­denütt gyümölcsfákkal sze­gélyezett utakkal találkoz­tak. A meglátogatott termelő­szövetkezet ötezerhatszáz hek­táros. Ebből ötszáznegyven hektár termő szőlő. Az „Afuz Ali” fajta szőlőt fa- és be­ton támberendezéssel ter­melik, holdanként hetven­nyolcvan mázsa terméshoza­mot érnek el. Lánctalpas gépekkel művelik a szőlőt, a jeltös részeken sánco­lással védekeznek az erózió ellen. Újdonság, hogy csak fél százalékos bordói lével per­meteznek és így is kitűnő eredményt érnek el, a szőlő metszését pedig ősszel vég­zik. — Az őszi szőlőmetszést és az óriási megtakarítást jelentő fél százalékos bordói lével való permetezést a jö­vő évben a Hunyadi Ter­melőszövetkezetben kísérlet­képpen bevezetjük — mon­dotta közbevetőleg Huszár Kálmán tsz-elnök. A földeken kukorica, nap­raforgó, hagyma, paradicsom, cukorrépa és lucerna terem. A paradicsomot karózzák, s így holdanként körülbelül háromszáz mázsás termést ér­nek el. A gazdaságban csak szarvas­marhát, bivalyt és szama­rat tenyésztenek. A következő napot Vár­nában pihenéssel, fürdéssel, hajókirándulással töltötték. Felejthetetlen élmény marad ez a gyönyörű fürdőhely! Burgasba is ellátogattak. Másnap Haskovóban egy gaz­daságban néztek széjjel. A gazdaság nevezetessége, hogy a terület nyolcvanöt száza­lékát öntözéssel művelik. A közeli völgyben víztárolót létesítettek, ahová az egész évi csapadék összegyűlik a hegyekből, s ezt vezették el a gazdaságba. Szárazság ide­jén még a szőlőt és a gyü­mölcsöst is elárasztják. Másik érdekessége ennek a gazda­ságnak a több száz főből álló nőbrigádok. A haskovói termelőszövet­kezetet egyetlen falu lako­sai képezik. A háromezer­ötszáz lakosú falunak ezer- kilencszáz lakója a terme­lőszövetkezet tagja. A gaz­daság területe harmincezer dekár, (ami ötezerötszáz hold­nak felel meg). Múlt évi bruttó bevételük 2 282 ezer leva volt, vagyis harminc- nyolcmillió forint. Egy tagra kilencszázhetvenegy leva (ti­zenhatezer forint) jövedelem jutott. A szőlőt nyolcvanöt száza­lékban exportálják. Jó út­jaikon Chamionnal a termő­helyről harminckét óra alatt eljut a szőlő a távoli európai piacokra is. Szociális vívmányaik köve­tésre méltóak. Alkalmazzák a fizetéses szabadságot, és a termelőszövetkezeti tagok orvosi ellátása azonos az ipari dolgozókéval. Nyugdíj­korhatáruk ugyanaz, mint a miénlc. A termelőszövetkezeti tag havi nyugdíja húsz leva, azaz háromszáznegyven fo­rint, amit a termelőszövet­kezet anyagi erejéhez mér­ten még kiegészít. A gaz­daságban bölcsőde, óvoda, és isleola is van. Saját üzemi konyhát tartanak fenn a dolgozók részére, ahol a tel­jes napi étkezést (reggeli, ebéd, vacsora) olcsón bizto­sítják. A gazdaság száz százalékig gépesített. Egy három és fél tonnás tehergépkocsit négy­ezer leváért kapna7c, ami 68 ezer forintnak felel meg. A negyvenöt lóerős szántó traktor pedig kétezerhatszáz levába kerül, ez 44 200 fo­rint. Bulgária leghíresebb ma- ricai kísérleti telepét is meg­tekintették a magyar szakem­berek. A kísérleti telep fő­leg kertészeti növények ne­mesítésével foglalkozik. Elis­meréssel emlegetik ott a kecskeméti konzervfajta pa­radicsomunkat. Szófiában két napot tartóz­kodott a csoport. Majd Ni- sen, Belgrádon, Szabadkán keresztül érkeztek haza, tele tapasztalatokkal, élmények­kel, tanulságokkal, amelye­ket olvasóinknak Huszár Kál­mán, a Hunyadi Termelő­szövetkezet elnöke nyújtott at, aki a Bulgáriában járt csoport tagja volt. Lejegyezte: Fehér Szilári}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents