Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-24 / 224. szám

A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE I. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 24, CSÜTÖRTÖK Sok as áram Áramszünetek sorozata Megszüntetik a hibákat Egyenletes lesz a feszültség Akik nem vágják le a fák ágait Az utóbbi időben megsoka­sodtak járásunk területén az áramzavarok. A nap legkü­lönbözőbb óráiban aludt el a villany. Nagyon gyakran, és sok helyen például haj­nali négy, öt órakor borult sötétségbe a lakás, amikor tudvalevőleg a munkások százai készülődnek a vona­tokhoz. Vagy például, a kö- zeLmúltban napokig halványan pis­lákoltak a villanykörték, igen gyenge volt a fe­szültség. A panaszokkal felkerestük az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykátai kirendeltségét, — Kendkívüli áramzava­rok az év minden szakában előfordulnak — válaszolt a kirendeltség vezetője —, de kétségtelen tény, hogy a kö­zelmúltban igen gyakran kö­vették egymást. Az esetek többségében az időjárás volt a „ludas”. A kedvezőtlen, csapadékos, szeles időjárás zárlatokat, huzalszakadáso­kat okozott. Ezenkívül a madarak is mintha összebe­széltek volna, régen okoztak ennyi kárt egy bizonyos időn belül ilyen sűrűn, mint most. A zavarokról általá­ban időben értesültünk, s a lehetőségekhez képest azon­nal hozzáfogtunk azok meg­szüntetéséhez. — A hajnali áramszünetek különösen Szentmártonká- tán és környékén ismétlődtek — vetettük közbe, — s külö­nös volt, hogy fél órai sötét­ség után fél órai világosság következett, majd megint sö­tétségbe borult minden. — Valóban így volt. Ez két dolgot bizonyít. Először azt, hogy & hiba kijavításához Az ígéret szép szó... Úgy látszik, szeretnek vic­celni az Állami Biztosító nagykátai fiókjánál. Ugyanis az önsegélyező csoportok ré­szére kétnapos balatoni kirán­dulást szerveztek. A főszezonnak vége. a mun­ka is sok a termelőszövetke­zetekben, a vasútnál csúcsfor­galom van, az idő is hűvösre fordult, tehát a legjobb idő­pont egy ilyen balatoni kirán­dulásra. Készültek is a tagok seré­nyen. Magtárosunk például három napra előre kiadta az abrakot, hogy Siófokon nyu­godtan kiáztathassa a nyári fáradalmakat. Az utolsó pillanatban lefúj­ták az egészet, mert ahogy mondják, a MÁV nem tudott különvonatot biztosítani a mezőgazdasági kiállítás miatt. Hát ez viccnek nem rossz! (d. i.) Növekedett a sertésállomány Fontos gazdasági kérdések a népi ellenőrzés napirendjén A népi ellenőrzés feladatkörébe tartozik a lakosság élet- körülményeivel kapcsolatos gazdasági feladatok végrehajtásá­nak ellenőrzése is. Ezért vizsgálta meg a NEB az elmúlt he­tekben a termelőszövetkezetek háztáji állatállományának helyzetét és a felvásárolt gabonafélék tárolását. SPORT Nagykáta—Tápiószele 5:0 Nagykáta: 1300 néző. Vezet­te: Pusztaszeri, Tartalékkapussal állt ki a tápiószelei csapat, ennek el­lenére az első 10 percben ők kezdeményeztek többet, sőt, Molnár két esetben is nagy helyzetből a kifutó kapusba lőtte a labdát. A 14. percben Túri a félpályáról hozta fel a labdát, majd váratlanul 30 mé­terről lövésre szánta el ma­gát, s a jól eltalált labda a későn vetődő kapus felett a hálóba vágódott. Ettől kezdve a kátaiak vették át a játék irányítását, s több veszélyes támadást vezettek. A 27. perc­ben Kármán középen kitört, s a kifutó kapus mellett ballal a jobb sarokba helyezte a lab­dát. A 38. percben Kármán a baloldalon futotta le a védő­ket, beadás helyett lőtt, s a lapos labda a kapus kezét érintve a jobb kapufa tövében jutott a hálóba. A második félidőben is Ká- ta támadott többet. Az 58. percben egy jobb oldali táma­dás végén a szelei 16-oson be­lül kézzel fogták meg a lab­dát, s a megítélt büntetőt Lendvai értékesítette. A 69. percben Péter középen kiug­rott, faképnél hagyta a védő­ket, s nagy erővel a jobb sa­rokba vágta a labdát. Az utolsó 20. percben Káta engedett az iramból, de még így is több helyzetet hagyott ki, több esetben a szelei ka­pus szerencsével védte meg hálóját a góltól. A területi bajnokság déli csoportjának járási rangadó­ján Nagykáta sokkal korsze­rűbben játszott, gyorsaságban és labdakezelésben is felül­múlták ellenfelüket, győzel­mük ilyen arányban is telje­sen megérdemelt. A tápiósze­lei csapat az első 10 percben nagy lendülettel rohamozott, azonban az első váratlan gól után védelmük teljesen össze­omlott, s a meg-megújuló tá­madásokat a tartalékos véde­lem nem tudta hárítani. A szelei csatársor a szokottnál gyengébb teljesítményt nyúj­tott. Góllövő: Kármán 2, Túri, Péter, Lendvai. Jók: Basa I., Basa 11., Túri (a mezőny legjobbja), Molnár illetve Berták, Konc I., Kiss A- (Lendvai) Tóalmás—Pánd 2:1 (0:1) Szeptember 20-án a járási labdarúgó-bajnokság egyik legjobb, legizgalmasabb mér­kőzése volt Tóalmás—Pánd bajnoki ütközete. A tóalmásiak kicsit maga­biztosan léptek pályára. Az el­ső perctől támadtak és a 6.- ban gólt kaptak. A vendégcsapatot váratlanul érte a vezetéshez jutás. Örö­mükben az első félidő végéig leszorították az ideges tóal- másiakat. A második félidő újra pán- di támadásokkal kezdődött. Lassan lélegzethez, erőhöz ju­tottak a hazaiak, a 60. perc­ben megtáltosodtak, és hosz- szú ostrom után a 75. percben Fejős kiegyenlített. 1:1. A már nem is remélt egyen­lítés újjászülte a tóalmási csa­patot. Még Tóth, a kapus is gólt akart lőni. A 86. percben Fejős húsz méteres lövése megszerezte a vezetést, a vég­eredményt. Így az őszi forduló negyedik mérkőzését is meg­nyerte Tóalmás. A győztes csapat összeállítá­sa: Tóth — Somogyi I., Csa- lami, Urbán — Halasi, Ré­pás — Romhányi, Somogyi II., Fejős,' Povázson, Lénárd. Jók: Fejős, Somogyi II., Po­vázson, Csalami, illetve az egész pándi csapat és Zombori játékvezető. (u. 1.) A járási NEB szeptember 16-i ülésén megállapította, hogy az átmeneti visszaesést követően az utóbbi évben egészséges fejlődés tapasztal­ható a termelőszövetkezeti tagok háztáji állattenyésztésé­ben. A szövetkezeti vezetők helyes intézkedései folytán a tagságnak évről évre bizto­sabb takarmányalap áll ren­delkezésére. A folyó gazdasá­gi évben már csak az alom­szalma tekintetében vannak helyenként nehézségek. A sertésállomány számszerű fejlődése igen jelentős: a já­rás háztáji gazdaságaiban kö­zel 24 ezerre tehető. Ez a szám 4,5 százalékkal maga­sabb, mint 1961. évben volt. Növekedett a koca létszám is 5,3 százalékkal. A szarvasmarha-állomány fejlődésének számos akadályá­ra mutatott rá a népi ellenőr­zés vizsgálata. Ezek elhárítá­sára, a háztáji állatállomány további fejlesztése érdekében számos javaslatot készítettek. Követendő példának állítot­ták a tápiógyörgyei Zöld Me­ző Termelőszövetkezet háztá­ji gazdaságait, amelyek állat- állománya a járásban mind mennyiségi, mind minőség te­kintetében a legfejlettebb. A gabonafelvásárlás és tá­rolás ellenőrzéséről készített jelentést is elfogadta a bizott­Szeméttárolóra nem, kerítésre igen Körültekintőbb költségvetéseket várnak a járási tanács pénzügyi osztályától Alaposabb munkát várunk a járási tanács pénzügyi osztá­lyától az 1965. évi költségveté­sek összeállításánál. Mindenki tudatában van annak, hogy az ésszerű takaré­kosság a szocialista építés alapfeltételei közé tartozik. De ... ésszerű-e az a taka­rékosság, amely a legelemibb egészségügyi követelményeket sem veszi figyelembe? Ilyen alapvető egészségügyi követel­mény, hogy mindazokon a he­lyeken, ahol közétkeztetési HÍREK — A fegyveres erők napja tiszteletére rendezett járási lövészcsapatversenyt szep­tember 27-én reggel 9 óra­kor Tápiószecsőn rendezi meg az MHS járási elnöksége. — Nagykáta községben át­adták az új benzinkutat. A kútnál készpénz ellenében le­het benzint, olajat vásárolni. — A TIT járási szervezete szeptember 25-én 1000 szemé­lyes hajókirádulást szervez Vácra. A kirándulók megis­merkednek a város neveze­tességeivel, és üzemeket láto­gatnak meg. — Üj gyógyszertár építését kezdték meg Tápiógyörgyén, régi kívánsága teljesül ez­zel a falu lakosságának. — Tápiószecsőn szeptember 24-én a József Attila Színház együttese vendégszerepei. Fel­lép: Gobbi Hilda, Szabó Er­nő, Bodrogi Gyula, Szemes Mari, Darvas Iván és a szín­ház többi, ismert művésze. — Tápiószentmártonból 110 termelőszövetkezeti tag láto­gatást tett a Kecskeméti Sző­lészeti Kutató Intézet tele­pein. A szentmártoniak a lá­tottak alapján úgy határoz­tak, hogy őszre a „Pannónia Kincse” korai érésű csemege szőlőből telepítenek. Hallottuk... Pista bácsi bemegy a hiva­talba. A tisztviselőnő megkér­di tőle: — Pista bácsi, maga már megint itt van_ hát milyen a maga aktája? — Olyan kérem, mint a te­hervonat. — Hogy értsem ezt? — Hát, úgy kérem, hogy to­logatják innen oda, onnan meg ide. — ász — Varjú a toronyórán ? konyhák működnek, az előírás­nak megfelelő szeméttároló le­gyen. Több helyen még göd­rökbe gyűjtik a szemetet és a konyhai hulladékot. Ezek a tények semmiképpen sem szolgálják az egészségügy elsődleges feladatát, a beteg­ségek megelőzését. Nem tudjuk, szándékosan, vagy ötletszerűen történt-e, hogy egyes költségvetésekből tö­rölték a szeméttárolóra előirányzott összegeket. A költségvetés összeállításá­hoz a Pénzügyminisztérium tájékoztatót adott ki, amely­ben a törvényerejű rendelet szabályozza a normás tétele­ket. Ilyen normás tétel pél­dául az általános iskoláknál a gyakorlati foglalkozás tan­tárgy tanításához előírt tanu­lónkénti évi negyven forint, továbbá a műhelytermek fel­szerelésére, karbantartására és kiegészítésére csoporton­ként ezer forint. Általános a panasz, hogy ezeket a tétele­ket erősen megnyirbálták. Feltűnő, hogy a takarékos­ságot legtöbbször a művelő­désügyi kiadásoknál kezdik. Csak egy kiragadott példa: a györgyei szociális otthon tég­lakerítésének a javítására eb­ben az évben százezer forin­tot engedélyeztek, bár szak­értők szerint a kerítés kisebb javításokkal még igen sokáig megfelelt volna rendeltetésé­nek. Ugyancsak ennél a szo­ciális otthonnál a múlt évben huszonötezer forint értékű vö­rös kavicsot szórtak el az utakra. Aránytalan eltolódások ezek, amire fel kellene figyelni ma­gasabb szinten is. Igazságtalanok lennénk, ha 4 bírálatunkat csak a járási í pénzügyi osztályra szűkíte- ; nénk le. \ Az alapvető hiba nagyon ! sok esetben a korszerűtlen ; és a gyakorlattól elszakadt ! pénzügyi rendeletekben l van, melyek közül nem \ egy gátolja a takarékos­ságot is. ! Talán nem lenne eredmény- í télén gyakorlat, ha már a költ- í ségvetés készítése előtt az ér- I dekelt gazdálkodó szervek ve- j zetőivel megbeszélést folytat- j nénak és a hiteligényléseknél j a fontossági sorrendet tarta- ! náfc szem előtt. : — ob — | ( : Lakonikus rövidséggel I Orvosi igazolások hitelét ; erősen rontja az a bizonyít- ; vány, melyet szeptember 5-én j adott dr. Konsanszky Antal j tápiószentmártoni orvos, Gal- I bács István ötödik osztályos : tanulónak felmentése ügyé- I ben: „Kérésére igazolom, hogy ; a lába fáj”. > Ez indok? ÖT ÉY UTÁN Egy találkozó margójára szí hangját, a tápiószelei mű­velődési ház igazgatóját. — A nagykátai gimnázium gondnoka lettem — vallja be szerényen Heimann Gyözöné, aki magára vállalta ennek a találkozónak a megszervezé­sét. A terem lassan megtelik az elmúlt öt év eredményeivel. Gyári szakemberek, Szovjet­unióban kiküldetésben levő mérnökök, szolgálatot teljesí­tő katonák üzenetei, táviratai érkeznek a feszültséggel és vá­rakozással teli iskolába. Lassan már a végső vallo­mások hangzanak el. Vala­mennyi leírására nincs lehető­ség. A nagykátai járás majd­nem minden községéből jöt­tek ide azok a fiatalok, akik 1959-ben búcsúztak a nagy­kátai gimnáziumtól. Ma már édesanyák és édesapák, vezető emberek és tanácsot adó mér­nökök lettek az öt éve elbú­csúzott fiúkból és lányokból. Büszkén mondják további cél­jaikat: — Tanulni, dolgozni kell még sokkal fokozottab­ban. Nem állunk meg! Igen, nincs megállás. Járá­sunkat ők fogják tovább emel­ni a termelőszövetkezetekben, a tanácsok élén, a hivatalok­ban, az iskolákban, hogy újabb öt év elteltével már ko­moly eredményekről adhassa­nak számot. Rada A. — Hamarosan férjhez men­tem. Aranyos kislányom van. Férjem az építőipari vállalat­nál mérnök — mondja kedves egyszerűséggel a szentmárton- kátai Demeter Ida. — A járási rendelőintézet­nél laboráns vagyok — foly­tatja vallomását a mindenki által jól ismert tápiószecsői Ofella Mária. — A magyar néphadsereg hadnagya vagyok — vallja ön­tudatosan á tápiószentmártoni Forgács Dezső és Szász József. — Most szereztem meg az állatorvosi diplomát — említi az államvizsga súlyától meg­könnyebbülten .a kókai Varró Imre és a tápiószelei Kreven- ka Antal. — Műszerész vagyok a Te­lefongyárban — emelkedik fel a tápiógyörgyei Sztankovics István. — Ápolónőképzőt végeztem, de tanítani mentem — halljuk a pándi Karsai Mfurgit vallo­mását. — Az Orion-gyárban dolgoz­tam, de én is tanítok. Gépál­lomáson dolgozom. Növényter­mesztő szakember vagyok. Férjhez mentem. Még fő-isko­lai hallgató vagyok... — foly­tatódnak a vallomások. — A népművelés terén sze­retnék dolgozni járásunk fel­virágoztatásáért — hallottuk az örökké vidám Náday Gyu­Számottevő esetben okoz kisebb-nagyobb bajt az, hogy a házak előtt magasodó fá­kat tulajdonosaik hagyják az égig, de legalább is a vil­lanyvezetékig nőni. Hanyag­ságukkal — amely egyéb­ként büntetést is vonhat ma­ga után — kellemetlenséget, sötétséget okoznak nemcsak maguknak, de az utca vala­mennyi családjának is. Reméljük, hogy a panasz meghallgatásra talál. <d. g.) nyomban hozzáfogtunk, má­sodszor azt, hogy a hibát bizony nem min­dig sikerül rögtön meg­találnunk. A határban húzódó vezeté­kek sérülése esetén telefonon kell kérjük a jászberényi ál­lomást, hogy áramtalanítsa a szakaszt, s ez időt vesz el. Las­sítja ebben az esetben a mun­kánkat az is, hogy a postások esetben nehezen ad összeköt­tetést Jászberénnyel. — Mi volt az oka a napokig tartó gyenge feszültségnek? — kérdeztük. — Pontosan négy napig tartott. A pislákoló villany­körte, a halvány fény minket éppen úgy zavart pihené­sünkben, szórakozásunkban, mint a fogyasztók ezreit. A jászberényi állomás felújí­tását végezték el ezekben a napokban, a hatalmas mun­kához viszonyítva igen rövid idő alatt. Ez befejeződött, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyenletes feszültségre számíthatunk, s a köz­pontban keletkező za­varok eshetősége a mi­nimumra csökkent. Kérdéseinkre, olvasóink panaszaira — úgy véljük — kielégítő .válaszokat kaptunk. Búcsúzáskor azonban a ki- rendeltség vezetője megkért minket, hogy tolmácsoljuk ezúttal az ő panaszukat is. ság, és úgy határozott, hogy a népgazdaságilag fontos terület munkáját továbbra is figye­lemmel kíséri és ellenőrzései­vel segíti. községi tanácsházára. Van£ ott jószándék, terv és gond { bőven. Sokkal bővebben, ? mint anyagi lehetőség. Azon$ se töprengjünk, hogy a hely- $ reállítás költségvetési tétel-e $ vagy sem? Adott esetben % nem költségvetés, hanem 0 költség kérdése. Annyit mindenesetre kér- $ hetünk és kérünk is a köz- £ ség vezetőségétől, mint szer- ^ ződőképes — s később re- £ ■mélhetőleg tényleg szerződő % — jogi személytől, tájéka- $ zódjon, szerezzen be / költ- \ ségvetést az óragyártól. En- % nek birtokában pedig, szer- $ vezeti útján mozduljon meg $ Nagykáta közönsége. Osszuk £ fel a szerkezetet órákra, £ percekre, vagy másodper- £ cekre forintokban, utcánként, £ házanként vagy családonként. £ Legyen elindítója a szép és ? jó iránti közösségi érzet és f. közös áldozatvállalás. így lesz$ az óra a miénk, mint ahogy $ miénk az idő, amiben hala- $ dunk. Járjon, haladjon ve- $ lünk. f Méltatlan, mert dermedt mozdulatlansága az élet hiá­nyát jelképezi. Hazug jel- képezés! Serdülő korából már kilépett új életünk, mind nyugodtabb és mind erősebb lüktetésével élénk cáfolata a felette álló der­medtségnek. A fejlődésnek, szépítésnek és szépülésnek számos, már megvalósult tényezője mel­lett a közeli és távoli ter­vek sokasága vár megoldásra. Élünk, haladunk előre. Jelképes súlyánál, szépér­zékünket bántó mostani for­májánál fogva legyen a to­ronyóra is a megoldásra vá­ró feladatok egyike. Nem időszerűtlen, az elkövetkező év jubileumi esztendő, már a küszöbén állunk. Mozduljon meg a társa­dalmi akarás s nyomában megindulnak az óramutatók! Ne nézzünk várakozóan a Igen. De nem a nagykátain, Csathó Kálmán regényeimé­ben. A nagykátai toronyórára nem szállhat varjú, ijedten tovarepül, mint ahogy te­kintetünket mi is elfordít­juk róla. Rozsdamarta vörös­feketében, megbénult muta­tókarokkal mered házakon innen és házakon túlra a messze semmibe ... hosszú év- : tizedek óta! : Csak a háztetők szintjéig ereszkedő őszi, ólmos esőt | szülő felhő takarja el elő- i lünk ezt a szomorú<• képet s l vonja méltó környezetbe, vagy i az éj sötétje, amibe látha- i tatlanul befúrhatta magát. \ Ma már ezt sem teheti. A \ mellette kigyulladt ostor- \ lámpák fénye — misztikus ; kontúrokkal felfokozva — éj- ! szaka is elénk tárja ezt a I lehangoló, szomorú és mél- ! tatlan képet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents