Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
CEGLÉDI JÁRÁS CEGLEDX VAROS RESZERE VIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 23. SZERDA Ugyanaz a kocsi hozza, amely vitte Megy as áru vándorútra Egyes ceglédi termékek már világhíresek. Nagyon sokan ismerik a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén készült orkánkabátot, női kabátokat, legkevésbé a ceglédiek. Ugyanígy van ez a ceglédi pálinkával is. A Szeszipari Vállalat jelentős mennyiségű pálinkát gyárt ízléses cím-kével ellátott palackokban, amelyek igen keresettek az ország egész területén. A pálinkát feliküldik a budapesti Szeszipari Vállalathoz, és lehet, hogy ugyanaz a gépkocsi, amelyik felvitte, visszahozza és ellátja vele a ceglédi üzleteket. Sok esetben azonban nem ceglédit hoz vissza, hanem valamelyik más palackozó üzem készítményeit. Pedig idegen- forgalmi szempontból sem lenne rossz Cegléden forgalomba hozni a ceglédi pálinkát. A Ruhagyár is elküldi készítményeit különböző vállalatokhoz s azok visszahozzák Ceglédre. Szűcs Lajos telepvezető nagyon sok ilyen ceglédi kabáttal találkozik az áruházban és a készruhaboltban. És még egy érdekesség. Exportra nem így történik a szállítás. A külföldi ügyfelek takarékoskodnak a szállítás költségével. Például a Szovjetunióba küldött export már közvetlenül az eladó vállalat telephelyére érkezik. A ceglédi Cipőgyár országos hírnévre tett ' szert a gyójy betétes gyermekcipők gyártásával. • Itt—mér- szervezettebben folyik a szállítás. A ceglédi cipőbolt közvetlenül a ceglédi gyártó kapja a cipőket, sőt, innen látják el a nagykőrösi, monori boltokat is. Azonban a szövetkezeti áruház a ceglédi cipőt már a budapesti nagykereskedelmi vállalattól kapja. A Rendeltruhaipari Vállalat — Kádas László tájékoztatása szerint — különböző férfiöltönyöket, fiú és lányka iskolaköpenyeket készít. Ezek a termékek is megjárják a különböző nagykereskedelmi vállalatokat és úgy kerülnek visz- sza Ceglédre. Sokszor van olyan eset, hogy Cegléden nem lehet kapni iskolaköpenyt, pedig a Rendeltruhaipari Vállalat raktárában több száz darab van raktáron. A rossz példák mellett vannak jó példák is. A Cipőipari Ktsz és a MÉK nem utaztatja feleslegesen az árut, hanem közvetlenül elégíti ki a ceglédi üzleteket. Nem állunk olyan jól szállítóeszközökkel, hogy ne kelljen velük takarékoskodni. Helyes lenne, ha megszűnne az áruk felesleges szállítása, mert ez nemcsak Cegléd, hanem az egész ország érdeke. (Kecskeméti) IRÁNY: TOKIÓ Tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtérről elindult a KLM Légiforgalmi Társaság 120 személyes különrepülőgé- pe, amely a magyar sportolók első csoportját viszi Tokióba, az olimpiára. Az utolsó szabadnapját töltötte vasárnap Cegléden Reznák János, városunk nehézsúlyú olimpikonja. — Jártam már Tokióban a világbajnokságon — mondta —, így számomra ez az út már nem újdonság. Azért mégis érdekesnek ígérkezik, hiszen más útvonalon jutunk el az olimpiára, mint legutóbb a világbajnokságra. — Az első versenynapig — folytatta — még nagyon sok idő van háttá. Körülbelül október 12-én lépek szőnyegre, addig a helyszínen végezzük edzéseinket és akklimatizáló- dunk. Egy hét kell arra, hogy a szervezet átálljon az új éghajlati, és jdőbeli viszonyokra. — Mi, a ceglédi-járás sportolói — mert ketten vagyunk, akik az olimpián részt veszünk, birkózótársammal, Varga Jánossal ez úton is üdvözletünket küldjük. Jancsitól, ahogy mi nevezzük. „Pacsirtától” a vezetők és úgy gondolom. a sportközvélemény is jó szereplést vár. Véleményem szerint dobogóra kerül és az sem lenne meglepetés, ha aranyéremmel térne haza. — Az olimpia után bizonyára sok élménnyel, térek haza. Addig is üdvözlöm a ceglédi sportszerető közönséget, barátaimat. ígérem, becsülettel helytállók! Mi pedig sok sikert kívánunk városunk olimpikonjának, s kívánjuk, szerezzen dicsőséget szűkebb hazájának a 600 éves Ceglédnek. (Kecskeméti) Huzavona az építkezések körül Ebben az évben szépen gyarapodott a ceglédi Táncsics Tsz j | állatállománya. Szarvasmar- j ha-állományuk csaknem a duplájára emelkedett. Az ál- ! | latoknak .több férőhelyre len- i ne szükségük. A tsz veze- i j tősége időben gondoskodott j is erről, de az építkezések [ j jelenleg olyan lassú ütemben haladnak, hogy máris j férőhelyhiánnyal küzd a tsz. A borjúnevelő építéséhez I j például minden lehetőség I megvan, csupán a Magyar I Nemzeti Bank nem segíti elő | az építkezést. Különösen az 1 anyagbeszerzés és a munka- > bérkifizetés megy nagyon von- j tátottán, ami természetesen nem hat serkentőleg az épí- j tők munkakedvére. Hasonlóan lassú ütemben halad a 108 férőhelyes tehénistálló építése is, a 23. számú Építőipari Vállalat kivitelezésében. Jó lenne, ha az említett -két szerv, az MNB és az építőipari vállalat mindent megtenne annak érdekében, hogy a ceglédi Táncsics Tsz állatállományának fejlődését ne akadályozzák ezek a tényezők. — A Rákóczi úton épülő 18 lakásos társasház építése befejezéshez közeledik. Jelenleg a külső munkák folynak. A lakásokban a szakiparosok a festési, parkettázási és kőburkolási munkálatokat végzik. A 37 lakásos társasház építésénél a tetőszerkezet szerelésén dolgoznak az építők. — A járási nőtanács pénteken délután két órára összehívta végrehajtó bizottságát. A végrehajtó bizottsági ülésen az 1964 IV. negyedév feladatai szerepelnek, különös tekintettel a téli oktatásra és a művelődési rendezvények megszervezésére. Százezer ember igényli: Legyen végre gazdája az idegenforgalomnak Cegléden is! Az idegenforgalom napjaink egyik központi kérdése. Utazni, látni, tapasztalni — ma már százezrek, milliók igénye. Hogyan is állunk mi e tekintetben, ceglédi vonatkozásban? Városunkban nagyon nehéz erről a kérdésről átfogó és pontos képet adni, mert jelenleg egymástól függetlenül, illetve párhuzamosan számos szerv foglalkozik az idegenforgalom szervezésével. ¥ Kevesen tudják például városunkban, hogy a Kossuth Művelődési Házban működik az IBUSZ helyi megbízottja: Szőke Rózsa. Tájékoztatása szerint ez évben eddig 15 egyéni és 5 csoportos turistaút ügyeit intézte. Ez mindösz- sze 260 embert érintett. Vajon csak ennyi lenne azoknak a száma, akik Ceglédről turistaként utazni szeretnének? Közelről sem! Ennél lényegesen nagyobb tömegeket mozgattak meg például a járási TIT-szervezet „Ismerd meg hazánkat” túrái. Mészáros István tájékoztatása szerint a TIT ez évben 3000 főt Vitt el túrára. Kirándulások, turista utak szervezésével foglalkozott még k Hazafias Népfront városi bizottsága — például a szege- Ü ünnepi játékokra — és a *elyi autóklub. Ez utóbbin keS L resztül 224 személygépkocsival voltak'külföldön, A ceglédi ÖTP-kirendeltség szerint ez év eddig eltelt részében közel 1900-an igényeltek és kaptak külföldi valutát, közülük 150-en nyugati országokba. A legnagyobb méretű turistaforgalom a vállalati kirándulások formájában jelentkezik. Ez évben megközelítően mintegy 400 külön autóbusz indult városunkból. Hatalmas tömeg ez, és egyben hatalmas gond. A szakszervezeti titkároknak, a kirándulás szervezőinek főhet a fejük az elszállásolást, élelmezést illetően, míg n megfelelő idegenforgalmi szervekkel megtalálják a kapcsolatot, egyeztethetik a rengeteg szempontot. Ki tudná pontosan felmérni, mennyi felesleges utánjárással, levelezéssel, telefonálással jár az ilyen szervezés? Mindezt intézhetné a sokkal illetékesebb és szervezettebb apparátus: az IBUSZ-iroda, amit évek óta igényelnek a ceglédiek. A ceglédi IBUSZ-megbízott azonban nagyon kevés ügyben tud pontos felvilágosítást adni. Az IBUSZ által szervezett külföldi utaknak csak egy töredékét ismeri. Több úttal kapcsolatban nem tud felvilágosítást adni a költségekre, a jelentkezés elfogadására vonatkozóan. Mindezekre csak a jelentkezés utáni levelezés alapján kaphatunk felvilágosítást. Így a ceglédiek döntő többsége a fővárosi, kecskeméti, szolnoki irodákhoz fordul. Olcsóbb nyugati utakra jelentkezni a fővárosban szinte lehetetlen. Még ami az újságokban megjelenik, másnap már arra sincsen hely. Kecskeméten ugyan néha lenne, de a Bács mégyei keret terhére ceglédiek nem kaphatnak helyet. (Bürokrácia, óh!) Hol van tehát a „ceglédi keret”? — kérdezik az itteniek. S mivel ezt sehol sem találják, joggal bosszankodnak. Százezer ceglédi és járási ember nevében tesszük fel a kérdést: miért ilyen döcögős, „fapados” a ceglédi idegenforgalom, ha „párnáz” is lehetne? Ügy gondoljuk, egy új IBUSZ-iroda létesítésére ma már égetően szükség lenne. Reméljük, a városi tanács is meg tudja oldani a szükséges helyiség kiutalását, mint ahogy már ennél nehezebb kérdéseket is közmegelégedésre meg tudott oldani. Nemcsak a belső és külső idegenforgalom szervezése, hanem 100 ezer ember is igényli, hogy a ceglédi idegenforgalomnak végre legyen gazdája. — Zoltán — (Folytatjuk) — A Cegléd—Csemöi Állami Gazdaság nőbizottsága a gazdaság dolgozói részére kirándulást szervezett Egerbe. A mintegy ötven résztvevő megtekintette vasárnap a vá- rps. peyez?tességeit, műemlékeit. majd ellátogattak a Szép- assfcony völgyébe borkóstolóra. — A csemői Szabad Föld Tsz ebben az évben nagy gondot fordít a szarvasmarhaállomány növelésére. A napokban, 10 előhasú üszőt vásároltak, hogy ezzel biztosítsák a tenyészállat állományt. — 60 ezer tő árvácska, 30 ezer tő nefelejcs, 11 ezer tő százszorszép fogja díszíteni városunk parkjait az ősz folyamán. Kiültetésükhöz már hozzáfogtak a városi tanács kertészetének dolgozói. Felkészültek a névnapokra, valamint születésnapokra is. Több ezer különböző cserepesvirág áll majd a vásárlók rendelkezésére. — A szakszervezetek szakmaközi bizottsága ma este 6 órakor a Teleki utca 10. szám alatti irodahelyiségében bizottsági értekezletet tart. Egyben értesíti városunk dolgozóit és nyugdíjasait, hogy a vasutas otthonban levő klub- helyiség mindén szerdán és csütörtökön 5 órakor, szombaton 4 órakor és vasárnap egész nap a nagyközönség rendelkezésére áll. — Szüreti bál Cegléden. A Vasutas Művelődési Házban a szakszervezeti bizottság rendezésében szeptember 26-án, szombaton este 7 órai kezdettel szüreti bált rendeznek. A zenét a Holdfény-együttes szolgáltatja. A büfében hidegmeleg ételek és nagy választékban italok állnak a bálozók rendelkezésére. Belépődíj 5 forint. " A SZÜRET PREMIERJE A Cegléd Csemői Állami Gazdaság törteit üzemegységének 18 holdas szőlőjében vasárnap reggel megkezdődött a szüret, Wachtemhein Gábor és Ábli Imre századosok vezetésével 50 katona látott neki a dús szőlőfürtök szedésének. Felvételeink a szüret első napját örökítették meg. íü,- ... mMri Gyorsan telnek a puttonyok Molnár János, az 1-es üzemegység vezetője és a katonák parancsnokai a leszedett szőlőt értékelik. A sárfehér 8«, míg az ezerjó holdanként 45 mázsát termett. Élvezet megkóstolni az ilyen gyönyörű fürtöt, ami nem ritkaság a táblán. is Hármas névadás a járási tanácsnál Szombaton munkaidő után nem mentek haza a szokásos időben a járási tanács dolgozói, hanem összegyűltek a névadó szobává varázsolt nagyteremben, hogy első ízben megrendezzék három tanácsi dolgozó: Szalisznyó Sándor pénzügyi osztályvezető, Baranyi Tibor tanulmányi felügyelő és Fülöp Demeter titkársági előadó kisgyermekének névadó Október 5-én kezdődik a sorozás Mészáros Ferenc alezredes, a ceglédi járás és a város kiegészítő parancsnoka tájékoztatott a sorozás időpontjáról. A sorozás október 5-én kezdődik. A sorozás nemcsak a kiegészítő parancsnokságra, hanem a különböző állami és társadalmi szervekre is fontos feladatot ró. A műveltségi és szociális körülmények figyelembevételével választják ki azokat a fiatalokat, akik két éven keresztül a néphadseregben szolgálják a hazát. — A fiataloktól kérik, hogy a behívón meghatározott időben, pontosan jelenjenek meg, hozzák magukkal az egészségi állapotukat igazoló írást és a behívóban meghatározott iratokat. Mindenki pontos időiben jelenjen meg, mert esetleges késés, vagy távolmaradás súlyos következménynyel járhat a fiatal részére. ünnepségét. Fülöp Kornélia Szalisznyó Sanyika és Baranyi Tibiké bölcsődal hangjaira „vonult be” a névadó szülők karján, aztán az abonyi Szelei úti általános iskola énekkara énekelt nekik. Kutasi Sándoi városi anyakönyvvezető megnyitó szavai után Győré Pál abonyi anyakönyvvezető mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után fogadalomtételre került sor. A járási tanács részéről Rév János vb-titkár mondott köszöntőt. Az albertirsai Fekete Valéria szavalatai emelték az ünnepség színvonalát. A járási tanács dolgozói, a járási nőtanács és az abonyi Szelei úti általános iskola úttörői ajándékokkal és virággal kedveskedtek a kicsinyeknek. Peresztegi Rózsa — Befejeződött a Lenin park sarkában fúrt 180 méteres kút fúrása. Az építők a kompresszorozást is elvégezték, átadása a napokban már meg is történt.
