Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-23 / 223. szám

1964. SZEPTEMBER 23, SZERDA Pfíf HEGYEI '’ZJ&rSap 3 tteszöhött na fisa... Mára virradó éjszaka, két perccel negyed 2 után megér­kezett az ősz. Ma a nap 5 óra 31 perckor kelt és délután 17.40 perckor nyugszik le a lá­tóhatáron. Szerdán hajnalban csaknem pontosan keleten bukkant fel a horizonton. Ez az eset az évnek csupán két rapján fordul elő: a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség ide­jén. Zenés óvoda Vácott A váci Mártírok útjai óvoda, amelyet 175 ezer forintért kor­szerűsítettek, október elsején nyitja meg újból kapuját. Az 54 személyes óvoda Vác első zenei óvodája. Szervezettség vagy demokrácia? í Összeszerelhető raktárak készülnek Vácott * A Vác és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Beton­áru Üzeme összeszerelhető raktárak gyártását kezdte meg. A 24 négyzetméter alap- területű tárolóhelyiség minden elemét — a padlózattól a tető­zetig — előregyártják, s az elemeket a raktár felállításá­nak helyén szerelik össze. Az üzemben ebben az évben 200 raktárépületet készítenek. (MTI) Első mondatom: beismerés. A cím rossz. A két dolog, a szervezettség és a demokrácia nem zárja ki egymást, ellen­kezőleg: feltételezik egymást. Nincs vagy — vagy. Mégis ez kívánkozik címként, mert így tette fel a kérdést megyei kö­zépüzemünk főmérnöke, aki a művezetők egy csoportjával vitatkozott, akik közül néhá- nyan nem értettek egyet uta- \ sításaivál. Vagy van szerve­zettség, vagy demokrácia, de akkor a termelés látja kárát — mondta. A nézet eléggé tipikus, kü­lönösen ipari üzemeinkben, ahol a termelés valóban mind magasabb fokú szervezettséget kíván meg, s a technológiai előírások maradéktalan betar­tását. A szervezettség biztosí­tásának kulcsemberei kétség­telenül a művezetők, a mű­helyvezetők, akik a gvárirá- nyítás által megadott felada­tokat végrehajtatják, s akiken lényegében a siker vagy a si­kertelenség múlik. A szerve­zettség, még a magasfokú szer­vezettség sem zárja ki a de­mokráciát, sőt, megkívánja azt. Minden dolognak megvan azonban a maga ideje. Viták, de meddig ? Az ipar átszervezése, bizo­nyos iparágak centralizációja, az iparirányítás színvonalának növelése együtt kell, hogy jár­jon bizonyos vezetési módsze­rek megváltotásával, újak, jobbak kialakításával is. Más a helyzet, amig önálló volt az üzem, s megint más, ha most már telephelyként dolgoznak tovább. A megváltozott hely­zet nemcsak előremutató eredményeket hozott, hanem kibúvókra is módot ad. így például arra, hogy a gyárrész­legek, a telephelyek vezetői a kérdésekre ezt a választ ad­ják: a központból jött az uta­sítás, mi semmit sem tehe­tünk, végre kell hajtanunk. Az. erre vonatkozó példák ese­tében kivétel nélkül kimutat­ható, hogy az utasítások, az irányelvek és termelési fel­adatok kidolgozásakor meghallgatták az érintettek véleményét, vitatkozni — oly­kor még veszekedni —, is le­hetett, s csak ezután került sor a végleges formába ön­tésre. Ez a demokrácia. Ahol ezt elmulasztják, hibát követnek el. De hibát követnek el azok is, akik akkor akarnak vita­fórumot létrehozni, amikor már nincs min vitatkozni, amikor a termelési tervek, s azok végrehajtásának bizto­sítékai, az utasítások és gyár- táselőirások véglegesek, tehát végrehajtandók és nem meg- intatandók! A cikk elején említett mű­vezetők itt követték el a hi­bát. Az úgynevezett vezetői értekezleten elmondhatták — el is mondták — véleményü­ket, s azok egy részét figye­lembe is vették. Amikor a fő­mérnök utasított, nincs helye, jogosultsága a vitának, s bár­mennyire is érveltek, a de­mokrácián nem esett csorba! Amiről hallgatunk Egyiptomi szakemberek továbbképzése hazánkban A TESCO Műszaki Tudo­mányos Együttműködési Iro­da mind nagyobb számban fogad olyan egyiptomi szak­embereket, akik továbbkép­zésre jönnek Budapestre. Je­lenleg négy vezető állású mérnök gyarapítja ismere­teit műszergyárainkban. Né­hány napos itt-tartózkodásuk alatt megismerkednek az elektronikus és optikai mű­szerek gyártásával, szerelé­sével, használatával, vala­mint karbantartásával. A magyar berendezésekkel ellátott egyiptomi elektróda­gyár már korábban küldött szakértőket hazánkba, e hé­ten pedig újabb két szak­ember érkezett, hogy a Cse­peli Elektródagyárban elsa­játítsa a magyar technoló­giát. Az egyiptomi szakemberek egy másik csoportja az ipari- tanuló-képzés módszerei iránt érdeklődik. Néhány hét óta öten tartózkodnak itt, hogy a Munkaügyi Minisztérium budapesti I-es, 2-es és 21-es számú intézeteiben tapaszta­latokat szerezzenek, TANÉVNYITÓ . Húsz Pest megyei hallgató az egyéves pártiskolán (Munkatársunk telefonjelen­tése.) Tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közppnti Bizottságának egyéves párt­iskolája Pécelen. A mezőgaz­dasági togozatú pártiskolán ezúttal kilenc megye: Pest, Nógrád, Heves, Szolnok, Bács, Csongrád,' Győr, Komárom, Veszprém mezőgazdasági üze­meinek jelenlegi, illetve le­endő párttitkárai tanulnak. A száz főnyi hallgatóság tíz hónapi oktatási tervében az öthónapos pártiskola tan­anyaga, valamint a mezőgaz­dasági szakmunkásvizsga anyaga szerepel. A hallgatók tehát nemcsak magasfokú marxista-elméleti képzettsé­Az ajándékgép A barátság ta­valy kezdődött. Anni Döring, az oránienburgi já­rás nőtanácsának elnöke megkérte a berlini magyar követet, legyen segítségükre ab­ban, hogy egy ma­gyar termelőszö­vetkezettel ver­senyezhessenek. Így jött aztán lét­re a munkaver- senyszerződés az alsógödi Egyesült Dunámé nti Tsz és az NDK-beli zehlendorfi tsz között. A megállapodás egyik pontja az volt, hogy a vesz­tes szövetkezet üdülteti a nyer­tes szövetkezet legjobb tagjait. A németek értek el jobb termésered­ményt, ők nyer­ték a versenyt. Tíz német tsz-tag üdült az idén a Balatonon. A magyar tsz- tagok tehát „le­csúsztak” a Kele­ti-tenger parti üdülésről. Mint­egy vigaszképpen azonban egy rako­dógépet kaptak ajándékba egy másik, az erős neuhollandi ter­melőszövetkezet­től. A gépet a na­pokban adták át. A két tsz között szép barátság van kialakulóban. E néhány nap alatt, amit a vendégek Alsógödön töltöt­tek, még szoro­sabbra fonódott a barátság. Közös kirándulásokat szerveztek, a Mátrába, a Bükk- be, Lillafüredre. Otthon pedig vé­gig járták a tsz földjeit, megnéz­ték az állatállo­mányt és tanácso­kat, tapasztalato­kat szereztek. A dunakeszi kis­vendéglőben kö­zös ebéden bú­csúztak. Még itt is tovább folytat­ták az eszmecse­rét, a vitát. A ven­dégek elmondták észrevételeiket, mi tetszett, mit helytelenítenek. Rudi Walter fő­mérnök, és Emil Schicht főagronó- mus szerint a gö­di talajon óriási eredményeket le­het majd elérni. Különösen a tsz zöldségtermesz­tésének jósolnak nagy jövőt. Na­gyon tetszett ne­kik a dunakeszi zöldségtermesztő brigád munkája és elégedettek voltak az állatál­lománnyal is. — Bár nálunk — mondotta a fő­mérnök — jóval nagyobb az állat­létszám, ezt a fej­lett rét- és lege­lőgazdálkodás biztosítja. Ezt Al­sógödön is megle­het majd valósí­tani '— mondotta a főmérnök. Re­méljük, ebben az ajándékgép is se­gítségére lesz a tsz-nek. Az Egyesült Du- namenti Tsz tag­jai és vezetői me­legen búcsúztak az újdonsült ba­rátoktól és bú­csúzás közben már azon törték a fejüket, jövőre mivel viszonozzák majd a kedves, hasznos ajándé­kot (v. k.) get, hanem az érdeklődésük­nek, illetőleg a munkájuknak legjobban megfelelő mező-, gazdasági szakismeretét is szereznek egy esztendő alatt. Választhatnak négy me­zőgazdasági szakma, — ál­talános növénytermesztés, kertészet, szarvasmarha­tenyésztés és sertéste­nyésztés — között. Pest megyéből húsz terme­lőszövetkezeti, állami gazda­sági, illetőleg gépállomási párttitkár tanul a pártiskolán. Az iskola előadói elmondot­ták, hogy ilyen nagy létszámú Pest megyei csoport még nem tanult az iskolán. (Tavaly pél­dául tizenegyen tanultak Pest megyéből.) Ezért az idén a Pest megyei hallgatók cso­portjából külön önálló osz­tályt szerveztek, míg a többi osztályok vegyes összetéte- lűek. Az iskola tantervében egy­hetes tanulmányi gyakorlat és három tanulmányi kirándu­lás is szerepel. Úgy tervezik, hogy a gyakorlatok és kirándu­lások alkalmával a ter­melőszövetkezetek párt- és KISZ-szervezeteinek, valamint nőtanácsainak munkáját tanulmányoz­zák. Természetesen alkalmuk nyí­lik a hallgatóknak arra is, hogy az iskolán szerzett szak­mai ismeretek gyakorlati al­kalmazását is tanulmányoz­hassák. Az ünnepélyes megnyitón Keserű János, a földművelés- ügyi miniszter helyettese mondott beszédet. Elmondot­ta, hogy a hallgatóknak há­rom témakörre kell összpon- toßitaniok figyelmüket: alapo­san meg kell ismerkedniük a népgazdaság-fejlesztési kér­désekkel és feladatokkal, s azok’ megoldásának helyi le­hetőségeivel. Tanulmányoz­nak kell a mezőgazdasági szakkérdéseket: elsősorban a fejlett termelési módszereket és a modem agrotechnika leg­újabb vívmányait. A marxiz­mus—leniniznaus tanulmányo­zása során pedig a falu szo­cialista átalakításának, a kis­birtokos társadalmi tudat kö­zösségi szellemmé változta­tásának lehetőségeit, módsze­reit kell megismerniük. (n. i.) Az üzemi demokráciáról, fontosságának megfelelően, sok szó esik, van azonban olyan vetülete, amelyről mé­lyen hallgatunk. Humoristák és karikaturisták kedvenc té­mája a telefonokkal és pál­mákkal körülvett vezető, aki előtt hétrét görnyed minden beosztott. Anélkül, hogy két­ségbevonnánk, vannak rossz vezetők, rossz vezetési mód­szerek, azt is hozzá kell ten­nünk — így teljes az igazság — hogy vannak — rossz be­osztottak is! Olyan beosztottak, akiknek semmi nem jó, akik szerint a vezetők semmihez nem érte­nek. akik minden utasítást rossznak, hibásnak tartanak, ákik szívesen vitatkoznak, s minél kevesebbet dolgoznak... Az üzemi demokráciáról szólva erről is, beszélni kell, mégpedig kellő nyomatékkai, í mert legalább olyan fontos a kérdésnek ez az oldala, mint , a másik. Fegyelmezetlen be- • osztottakkal, logos, a munka­idő jó részét elcsellengő mun­kásokkal ugyanis a tervet tel­jesíteni lehetetlen. Az üzemi demokráciának igen sok fó­ruma van: a termelési tanács­kozások, a tervmegbeszélések, a szakszervezeti taggyűlések, a pártbizottság ülései s így to­vább.. A műhely, a gép melletti munkahely azonban nem ilyen fórum, főként akkor nem, amikor kézzelfogható felada­tok végrehajtásáról van szó. Az üzemi demokrácia erő­sítése, szélesebb körűvé té­tele nélkül termelési felada­tainkat sem hajthatjuk végre sikerrel, a demokrácia rossz értelmezése, túlzásba vitele azonban ugyanilyen ered­ménnyel jár. Ennek megérte­tése nem könnyű. Az emberek egy része hajlamos arra, hogy magának mindent megkövetel, s megenged, ugyanakkor ta- _rrjáskodóan kétségbe vonja mások jogait, s e jogokra ala­púin'cselekedetéit. Az üzemi demokrácia pedig nem annyit jelent csupán, hogy a munká­sok joga az üzem dolgaiba va­ló .beleszólás, hanem azt is je­lenti, hogy a munkások kö­telessége vezetőik utasításai­nak végrehajtása! Erről azon­ban sokszor megfeledkeznek! Képek a KRESZ-versenyről Mint tegnapi számunkban megírtuk, vasárnap délelőtt 73 gépjárművezető és -tulajdonos részvételével rendezte meg a Pest megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács, az Állami Biz­tosító, a megyei rendörfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a megyei KRESZ-versenyt. A gyakorlati forduló után csak a hibapont nélkül végző vezetők kerülhettek a szellemi vetélkedő döntőjébe. A verseny sikerrel zárult — bárcsak minden utunkon, országutunkon olyan pontosan és hibátlanul zajlanék le a közlekedés, mint a verseny útvonalán... A kölcsönhatás törvényszerű A demokrácia elsorvasztása, a dolgozók észrevételeinek fi­gyelmen kívül hagyása egyet jelent a szervezettség haté­konysága csökkenésével, hi­szen a feladatokat magukénak , nem érző, velük meg nem be- l szélt utasításokat végrehajtó dolgozók munkájának értéke elkerülhetetlenül kisebb, mint fordított esetben. A rosszul ér­telmezett demokrácia, a dol­gok megvitatásának túlzásba vitele ugyanide vezet: szerve- j zetlenséghez, munka helyett vitákhoz, termelési eredmé­nyek helyett a termelési mu­tatók rosszabbodásához, csök­kenő tervteljesitéshez. E kölcsönhatást elhanyagol­ni, nem figyelembe venni: hi­ba. Hiba a vezetők részéről,; de a dolgozók oldaláról is. Ahogyan a jogok mindkét fe- y<j let megilletik, ugyanígy a ko- í; telességek is mindkét részt, ‘ vezetőket és beosztottakat, í egyaránt érintik. Nemcsak a j vezetőknek kell biztosítani az j üzemi demokrácia hatékony- j ságát, hanem a beosztottaknak : is a feladatok maradéktalan végrehajtását. Nemcsak a ve- ^ zetők kötelessége meghallgat- £ Egyetlen fát sem döntött el a 11-es rajtszámú kocsi. Még nézni is nehéz volt — hát még pontosan vezetni a faba­bák között... Hidasi Alfrédné, a mezőny egyetlen női indulója a 6. he­lyen végzett. A zsűri különajándékát dr. Ádám Mihály, a Pest megyei Tanács vb-titkára adta át. ni a munkások véleményét, s í felhasználni az okos, jó javas- latokat, hanem kötelessége a ' munkásoknak is végrehajtani az utasításokat, tervelőíráso- kat, betartani a gyártástech­nológiát. Mindez, mint lépcső fokai, úgy illeszkednek egymás után. Egyik sem lehet meg a má­sik nélkül, mert akkor óha­tatlanul „foghíjas” lesz a lép­cső, s tétova, lassú rajta az előrehaladás. A jól összeillesz­tett lépcsőn gyorsabb, bizto­sabb a feljebb jutás, s az ilyen léocső. azaz az ilyen üze­men belüli légkör megterem­tése a feladat. Vezetők és be­osztottak közös feladata. Mészáros Ottó A verseny győztesei. Jobbról, helyezési sorrendben: Ber- náth János. Sipos Károly, Hidasi Alfréd, Smotzer Tibor és dr. Radvánszky István. Most vasárnap, a Kisstadion­ban rendezendő országos KRESZ-versenyen Sípos Károly képviseli megyénket és a Cegléden rendezett verseny győztese, Pálinkás Miklósné. A váci első, Bernáth János, ugyanis motorral indult — az országos versenyen viszont csak a személyautósok vetélkednek. (Foto: Csepregi) ^xxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv - xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvvx... Olimpiai ,»előkészület“: 20 000 tv-készülék a falusi boltokban Az október 10-én kezdődő tokiói olimpiai játékok iránt megnyilvánuló nagy érdeklő­dést jelzi, hogy a falvakban is alaposan megnövekedett a te­levízió készülékek iránti keres­let, s észrevehetően eme’ke- dett a rádióforgalom. A föld­művesszövetkezeti kereskede­lem, — mint a SZCVOSZ-ban ezzel kapcsolatban elmondták, — azonnal reagált a kereslet- növekedésre. Újabb rádió és televizió készülék szállítmá­nyok érkeztek a falusi szaküz­letekbe, s így jelenleg már mintegy 20 000 különböző tí­pusú, kis- és nagyképernyős televízió készülék áll a falusi vásárlók rendelkezésére. Rá­dióból ugyancsak minden igényt ki tudnak elégíteni. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents