Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-22 / 222. szám
mohob»vtdeki P'E.S T MEGYE RLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM 1964. SZEPTEMBER 22, KEDD Az ifjúsági park ügyében „Mi van Gyömrőn?” címmel egy cikk jelent meg a Monor és Vidékében. Bár a jelenlegi állapotokkal magam is elégedetlen vagyok, néhány észrevétel mellett nem tudok'szótlanul elmenni: Az ifjúsági park nemcsak a KISZ-szervezeté volt, hanem Gyömrő összes fiataljaié. Hogy hamvába halt, annak Kacziba Antal János, a cikk szerzője, legalább annyira oka, mint a KISZ-vezetőség. ö is felelőse volt egy esetben a rendezésnek, amit el is vállalt. Feladatát ellátni azonban nem igyekezett annyira, mint kritikát gyakorolni. Ami pedig a „kritika” másik részét illeti: ő is ugyanúgy dobálta magát a tánc közben, mint a többi Beatles-fiú. Azaz, bocsánat, nem ugyanúgy, hanem kissé esetlenebbül. Az a véleményem: ha valaki igényli, sőt követeli a szó- rakozást, valamit tehetne is érte. Az ifjúsági parkot — a község vezetőinek, társadalmi szerveinek jóindulata támogatásával — mi fiatalok, magunk hoztuk létre. Olyan volt, amilyenné mi tettük. Ha jövőre szebbet, jobbat akarunk, akkor jobban kell igyekeznünk, mindannyiunknak. Nekünk eltökélt szándékunk az ifjúsági park fenntartása, továbbfejlesztése. Számítunk valamennyi gyömrői fiatal segítségére, köztük a Kacziba Antal Jánoséra is. Földvárszki József, KISZ-titkár Versengő tsz-ek (II.) „IIUNDCNNCK A MUNKA AZ BIX — vallják a vecsési Zöld Mező Tsz-ben 7/ Kulturális krónika KEDDI NAPLÓ — A mendei tsz-pártszerve- zet munkájáról; a munkásszállások helyzetéről tárgyal mai ülésén az MSZMP járási vb. — Karambol. A járási tanács új, feljavított Warszawa kocsija szombaton délután Üllőn beleszaladt a helyi Kossuth Tsz szabálytalanul forduló teherkocsijába. A személykocsin 6—8 ezer forint értékű kár keletkezett. — Ma tartja első ülését az 1964—65. évi Sziklai Sándor felszabadulási kulturális szemle operatív bizottsága. — Jogosulatlan kereskedés címén 150 forintra bírságolták Tóth Andrásnét (Üllő, Vasadi űt 13.), mert az alföldi községekben kiscsirkéket és kiskacsákat vásárolt és azt Üllőn felárral eladta. — E heti vezetőségválasztó KISZ-taggyülések. Kedd: Motor Vendéglátó; szerda: Monor Kossuth Tsz, Gyömrő Vasas Ktsz, Monor gépállomás; csütörtök: Úri Mező Imre; péntek: Ecser Steinmetz Miklós, Vecsés Ságvári Endre, Vasad területi; szombat: Tápiósüly Korvin Ottó, Pusztaszentistván Vasvári Pál, Nyáregyháza- alsó; vasárnap; Tápiósáp Pe- ! tőfi Sándor KISZ-szervezet. — A monori Kossuth Tsz szőlőiben jó közepes termésre van kilátás. Az előjelek szerint a szüret ez idén korábban kezdődhet, mint az előbbi években. A kukoricatörés és a szüret egy idejű lebonyolítása komoly gondot és jó munkaszervezést kíván, különösen a fogatok ésszerű fel- használásánál. — Az üllői televíziótulajdonosok száma 360-ra emelkedett. MAIM űsoh Mozik Gyömrő: Nevessünk. Maglód: Utazás a léggömbön (szélesvásznú). Monor: Vasszűz (szélesvásznú). Pilis: a gyilkos és a lány. Tápiósüly: Egy taxisofőr halála. Üllő: A púpos (szélesvásznú). Vecsés: 2x2 néha 5. MEGKEZDTE ÖSSZEJÖVETELEIT a járási művelődési ház ifjúsági klubja is. Az októberi programból érdekesnek ígérkezik az 1-én megrendezésre kerülő német-est az NDK megaiakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából. Képkiállílást rendeznek az NDK életéről és a német kulturális intézettől kapott filmeket vetítik az est keretében. A klubest nyilvános, mindenkit szeretettel vár a klubvezetőség. ★ HAJDÚ JOLÁN tánctanárnő vezetésével Monoron és Üllőn tánciskola indult a művelődési otthonban. A járási tanács művelődési osztálya a nevelési tervvel egyetértőén az általános iskolák nyolcadikos tanulói részére tánciskolák rendezését engedélyezte. Az iskolákban most folynak a jelentkezések és remélhetőleg rövidesen megindul az oktatás a tanulók számára, hogy az életbe lépés előtt megtanuljanak kulturáltan táncolni, társaságban viselkedni. Furuglyás Géza VJ IGAZGATÓ kezdte meg a munkát a tápiósiiiyi művelődési otthonban Bácskai István személyében. Elkészült a művelődési otthon október havi műsorterve. Megvalósításához és Bácskai elvtárs egész működéséhez sikert kívánunk. •k A GYÖMRŐI GIMNÁZIUM KISZ-szervezetének klubja a járási művelődési házban tartja foglalkozásait. Kedden, 22- én Shakespeare Hamlet című drámáját nézik meg a gimnázium tanárai és tanulói. A régen várt bemutató előtt Fodor Péter, a járási művelődési ház igazgatója tart rövid tájékoztatót. Az előadást vita követi. A klub további tervében megemlékezések szerepelnek a néphadsereg napjáról, Madách Imréről. Részt vesznek a gimnázium tanulói a művelődési ház Radnóti Miklós emlékműsorának rendezésében is, melyre a költő halálának 20. évfordulójával kapcsolatban kerül sor. Messzi kerültem a vecsési Zöld Mező Tsz irodáját. Te- kergős dűlőutakat választottam, mert egyedül szerettem volna nézni, vallatni a határt. Emberekkel, a tsz dolgozó tagjaival úgy sem találkozhatom most, mert Vecsésen három napig tart a búcsú és búcsú szombatján már néptelen a határ! Ez a feltevés. És mi a valóság? Népes csoportok szedik a somogyi sárgát, 800 öles parcellákon 50 mázsákat mérnek. A kókadozó kukoricacsövek 20—25 mázsát sejtetnek és a kosáirnagy káposztafejek olyan illúziót keltenek, mintha a háztáji területeken járnánk! A bokrokon vödörszám pirosodik a paradicsom, s a teli ládákat szüntelen hordják, viszik a fogatok. A csírás burgonya helyén sok-sok ezer salátafej között válogatnak az asszonyok, vágják kocsiszám: keresett cikk ez most a piacon. Gondosan művelt, jól ápolt, bő termést ígérő területeken sehol nincs gaz, nincs gyom. Nem tévedett a járási versenybizottság, amikor a vecsési Zöld Mezőt másodikként értékelte! Az ecseri határrészen már zöldell a rozs, az istálló környékén az árpa. 3—í foga- tos vetőgép mellett nagy teljesítményű traktorvonta gép is szórja a jövő évi kenyér magját, s a fai'o- sok nemcsak arra ügyelnek, vigyáznak, hogy teli legyen a magláda, hanem, hogy a vetés is hibátlan legyen. — Persze, nem ment itt mindig ilyen jól, most is akadnak még apróbb szervezési hibák, de a közös gazdaság fejlődése formálja a tagok öntudatát is. Egységesebb a közösségi szellem, baráti a kapcsolat a vezetőkkel — summázza az eredmények titkát Tófalvi Tamás, aki tagja a vezetőségnek is. — A közömbösséget, az egyéni érdekek túlzott előtérbe helyezését mind inkább a közösség ügyéért érzett felelősség váltja fel. Szállingóznak a fogatosok, s ahogy a lovakat rendbetet- ték, ellátták, az istálló közepén, jó szagú szénán ülve, könnyebben oldódik a nyelv is: — Az elnök, Moór Nándor, naponként körüljárja a határt, az itt felvetődő észrevételeket, javaslatokat h vezetőség elé viszi, ahol megvitatják, s ha előbbre viszi a gazdaság ügyét — megvalósítjuk. — Bogyó István főmezőgazdász alapos tudású, közénk való szakember — toldja meg Fridrich Ferenc —, a vetéstervek készítésénél meghallgatja a mi véleményünket is, hiszen mi ismerjük falunk minden földdarabkájának a természetét: melyiken terem legjobban a káposzta, búza, paradicsom. — A területünk nem a legjobb — szólal meg Tófalvi István — szorgalmasabb munka keli ahhoz, hogy gazdagabb legyen az aratás. A munkaegységelőleg is kevés még nálunk, de az összefüggések törvénysze- rűek ... Mindennek a munka az eleje! Bíznak, hisznek már ezek az emberek, vezetőikben és magukban is. És ez az elért eredmény titka! Kiss Sándor Pillanatképek a pilisi Hunyadi Tsz-ből i • W!'-, S ■ ■ ■■ ' > a , ja ■ v^í'Vs, Benes JózSefné és Dobrovolszki Ádámné üzemi munkások, fizetetten szabadságot vettek ki a krumpliszüret idejére. Lehet, hogy meggondolják magukat — mondják —, s végleg a tsz-ben maradnak. 2 2. RÉSZ: A BETYÁR HÁLÁJA Talán a következő évben, egyszer a számadó följött Monor ra — úgy szól az emlékezés: temetésre. A ménest bojtárokra, elsősorban a gyerekeire bízta. (A faluban éppen huszárok állomásoztak, amikor porosán megérkezett. Ezeknek gyönyörűségére patkolatlan lovával átszállt kerítésén ...) Hogy meddig időzött itthon, nem tudjuk. De egy bizonyos: távollétében nagy baj történt. Látta ő már messziről — amint megjött — a lelógó orrokat. Aggyisten! No, hogy vagytok? — Mi csak megvónánk — hangzik a keserves válasz — de ló nincs egy farok se, csak ami az istállóba iran bekötve!... A gyerekek azután elmondták, hogy főzték a vacsorát és egyszer azt vették észre, hogy nem szól a ko- lomp. Rögtön körülnéztek de a ménest már nem látták sehol. Hogyan, mint történt a dolog, senki sem tudta megérteni. Földi János a pusztai életet alaposan ismerte. Nem esett kétségbe, kárával nem fordult a hatósághoz — hanem, ahogy jött, le sem szállva a lóról, elment egyenesen a csárdába. Orgazdák, pusztára kivetődött, festett életű nőszemélyek, akik minden csárdában otthon voltak és a betyárok útját egyengették, vagy ha úgy hozta sora, keresztezték, a mátkái csárdában sem hiányoztak. Egy-két meszely bor után ilyenektől tudta meg a csikós, hogy ekkor és ekkor, ilyen meg ilyen pásztorok itt jártak és fogadtak egymás között, hogy a monori csikóst „megtréfálják”. (Megesett — amint látni fogjuk — hogy ilyen tréfa eredményeképpen egész gulyák, ménesek nyom nélkül eltűntek a határtalan pusztákról.) Tehát minden nyomot fölszedve, hazament a számadó. Földi János csikós emléke ADALÉKOK MONOR TÖRTÉNETÉHEZ ir Irta: Borzsák Endre Otthon a csikósbojtárok mellé odavette még a legmarconább gulyásokat, mondván nekik: — Halljátok, tudom má, hun van a ménes! ... Válaszszátok ki magatoknak a gazdaságban azokat a nyerges lovakat, amelyikeket akarjátok, mert megyünk visszahozni, ami a miénk! __Ha megtalálj uk, én majd megpiszkolom azokat a zsiványokat, de ti ne ügyeljetek rám. Csak ugrassatok a ménes közé, vágjátok ki a kolompoaokat, oszt’ indítsátok hazafelé! Így is lett. Valami nagy vizen is át kellett nekik úsztat- niok, mikor másnap késő estére rátaláltak lovaikra. A megrezdülő kolompok hangjáról ismerték meg őket. Száraz, magas nád enyhében összeállítva pihentek. A tolvaj pásztorok pedig a víz partján a tűz mellett ültek. Odalovagolt hozzájuk a számadó és rögtön elkezdte a magáét: — Nem szégyenlik kendtek magukat? Nem vagyok otthon, oszt’ a családomtul, a gyerekeimtől hajtják el a ménes?!... Alighogy ezeket kimondja, nagy kavarodás támadt, mert a sötétből lovakhoz csapódtak a számadóval jött legények, s a kolomposokat percek alatt maguk elé kapva, vágták a karikással, ahogy tudták. Utánuk, mint a darázs, zúgott a ménes végig a pusztán. Haza értek még azon éjjel, minden baj nélkül. ★ Elmúlt egy pár esztendő. Telelőben vannak ismét a monori pásztorok. Csikósok a putriban katlan tüze mellett vászonfazékban főzik vacsorájukat, a mátkái takartot. Komondorok ugatására, ahogy kilép Földi János, a holdfényben ott áll előtte négy lovas. Mind a négy fegyverrel megrakva. Az egyik kiváltképpen gyönyörű lovon ült. Lovának sallangos kantárja, cifra nyerge, ezüst virágozású kengyellel... Első pillantásra is látszott, hogy ő közöttük a vezér. — Aggyisten!.'.'. Megfőtt-e a vacsora? — szimatol a putriból kitóduló jó szag felé. — Még nem egészen!... — Hát énrám emlékszik-e kend!?... — Nem én! — bizonytalankodik a számadó. — Mer’ hogy én vónék az, akit kend eldugott a kerekjászolba!... Avval leszállnak a lóról. Bemennek a putriba. Beszélgetnek. A vacsora közben elkészült. Mikor jóllaktak, az egyik bojtár célozgatva azt mondja: — Étvágyunk vót, ettünk is, most meg innánk még, ha lenne mit! — Hát hozzatok egy kis bort a csárdábul, ha van valami edényetek! — szólal meg az ezüstkengyeles. — Edény az csak vóna, de pénz az nincs! — magyarázkodnak tovább a legények. — Nem köll ide pénz!... Melyő- tök ülne föl a lovamra? Persze, mind jelentkeztek. — No, öcsém! — szólt a vendég a kiválasztott bojtárhoz — vidd ezt a csobolyót a csárdásnak, oszt’ mondd neki, hogy öntse meg jó borral annak, akinek a lova oda van kötve az ágashoz! Ellovagol a bojtár, beállít hetykén a csárdába: — Bort viszek, de a javábül! — Hun a pénz? — néz rá fitymálva a csárdás, (mivel jól ismerte a bojtárt) — mert rovásra nem iszunk! — Annak köll a bor, Csontos Ferenc zetoros és Földvárszki János gépfaros naponta állag 20 holdat vetnek be (Király János képei) A vasárnap sportja Mende—Gyömrő 1:0 Negyedszer szenvedett egygólos vereséget a gyömrői csapat, amely a 3 eltiltott játékoson kívül a sérült Morvát és a ..leálló” Bechlert is nélkülözve, kénytelen volt nagyon tartalékosán kiállni. Az egyetlen gólt Kiss szerezte. Az ifik mérkőzését 2:1 arányban nyerték a mendeiek. Péteri—Tápiósüly 4:2 (félbeszakadt) Nagy meglepetésre az első félidőben a vendégek igen jól állták a hazaiak rohamait. Félidőig a két Péteri gólt sikerült kiegyenlíteniük — igaz az egyiket tizenegyessel. 2:2-es fordulás után a hazaiak ismét két góllal elhúztak, amikor egy összecsapás után a játékvezetővel vitatkozó kapust leküldték a pályáról. A kapus nyomában levonult a tápiósülyi csapat is — a második félidő 25. percében. Űri—Tápiósáp 8:1 Lassan egy éve. hogy nincs ellenfél aki legyőzze Úrit bajnoki mérkőzésen, otthonában. Múlt héten a Péteriekről azt irtuk: győzelmükkel nagyot léptek a megyei bajnokságba való feljutás nehéz útján — most azt kell írnunk, hogy tJil tett egy nagy lépést a megyei osztály felé. Nem volt ..nenéz” ellenfél Tápiósáp, a nagyarányú hazai győzelem azonban mégis meglepő (de megérdemelt). Nyáregyháza—Pilis II. 2:2 Szépszámú közönség előtt kitűnő játékvezetés mellett ("Újvári* Somszegi) baráti légkörben színvonalas mérkőzést játszott a két csapat. Pilis a mezőnyben jól játszott, de csatáraik a kapu előtt sokat kapkodtak. Góllövők: Fazekas (11-es- ből). Drábóczi, illetve Kiss és Hada?.. küldöm üdvözletemet a szerkesztőségnek és az olvasóknak Solti László, .. . Monor Levelesládánkból A Keleti-tenger partjáról akinek a lova kinn áll! Kinéz • a csárdás és ijedten ugrik \ vissza. — Ids csak azt az ■ edényt, kedves fiam!... Azt 1 sem tudta, hogy iparkodjon, i Haza megy a legény a borral.! Iszogatnak, dalolgatnak, cite-: ráznak, beszélgetnek. — Hogy; élnek ideki János bátyám? ...\ Meséljen már valamit róla! —; veti föl a kérdést egyszer a i vezér, s erre is, arra is sorban! szó kerül a válaszban. — Édesapám, hát azt nem j mondja el, mikor a ménest el- • hajtották tőlünk?! — szól köz-; be az egyik gyerek. — Visszai hoztuk! — ... Jól van ... —! inti le az apa a gyerek bugyo- j gását. (Szemmel láthatóan; nem akart beszélni a dologról,; mert resteilte nagyon.) — De j én szeretném ezt tudni!... Be-J szelj csak fiam — húzta ősz-; sze szemöldökét a vendég. És \ a történet végén parancsfor- í mában annyit mondott: — Já-: nos bátyám! Nyergeljen föl. í oszt’ gyün velünk! Megmutat- j ja, hogy hun vannak most; azok a bitangok!... Mit te- j gyen a számadó — nem lehe- \ tett az ilyenekkel ellenkezni / — fölnyergeit és kelletlenül % elkísérte őket jó darabon. í Végre megállt és a zúzmarás £ pusztán várakozott. Egyszer- £ csak lövéseket hall. Nemsoká- f ra jönnek ám visszafelé a ven- '} dégek... | A pusztán ilyen gyors és % könyörtelen volt valamikor törvénykezés és ilyenképpen ^ nyilvánult meg néha a hála. ^ — No, megfizettem! — nyűj-% tóttá a szegénylegény kezét a % számadónak. — Isten megáld- ^ ja kendet!... Avval elment} társaival. Többet nem is lát-'} tok. Azt sem tudták, kinek ^ hívták, mert a nevét soha sem £ mondta meg. KÖVETKEZIK: PÁSZTOROK, SZEGÉNYLEGÉNYEK, \ LOVAS BETYÁROK í
