Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

MonoB»vnm PEST M E C VE T H ÍR L Á P K Ü L Ö NK.IA D Á S A A fecskék Angliába mentek Látogatás Ábrahám Gyula fafaragó művésznél TIZENÖT EVES ES HÁ­ROMNAPOS ma ez a tsz, a gyömrői Petőfi. Ennyi idő alatt még egyszer sem, csak most először érte meg, hogy a járás legjobban dolgozó tsz-e- ként emlegessék. Eddig ha példa volt is, csak a rosszra, arra: hogyan nem szabad gaz­dálkodni. A nyári munkák szervezésében és eredményes­ségében elvitathatatlan volt az elsőségük, megérdemelten jut a legjobbnak kijáró ver­senyzászló birtokukba. Magától adódó a kérdés: — Hogyan csinálták? A válasz már nem olyan ma­gától adódóan egyszerű. Sok összetevó'je van a si­kernek, nem lehet egy-két szóval okát, magyarázatát adni. A tsz párt­irodájában közösen próbáljuk megfogalmazni a választ Ádámka János párttitkárral, Hayth Ferenc tsz-elnökkel, K. Nagy László főmezőgaz­dásszal és a „vendégekkel”: a járási pártbizottság instrukto­rával és a községi tanács el­nöknőjével. Ki ezt, ki azt so­rolja elő: — Megnövekedett a gép­park. Két MTZ-gépet, a Bu­dapesti Gépállomástól munka­gépeket vásároltunk. A gép so­kat könnyít a munkán! — Megnövekedett a tagság munkakedve is. — Mert megnövekedett a jövedelem! — A jövedelemtől nőtt a munkakedv, a munkakedvtől pedig ä jövedelem: törvény- szerű ez a kölcsönhatás. Es ami nagyon fontos: a bizalom is megnőtt. A tsz-tagok bizalma a vezető­ség, a szövetkezet, a szocializ­mus iránt. — A bizalom növekedésé­nek az okát is „forintosítani” lehet: a tervezett 17 helyett 26 forint 50-et fizettünk. Aztán meg, ha a föld alól is, de min­dig előteremtettük a pénzt: minden hónap 12-én megkapta az előleget a tsz-lag! — Van azért amit nem le­het pénzben mérni! A hasz­nos és okos gazdálkodási, szer­vezési intézkedések is gyara­pították a bizalmat. — Valóban: javult a mun­kaszervezés. — A helyes jövedelemelosz­tási formák megtalálása sem utolsó... — Okosabb volt a felsőbb irányítás is! Szabadabb kezet kaptunk ... És csak akkor lép­tek közbe, ha mi már egyedül nem boldogultunk ... Mond még ki ezt, ki azt, s miután kifogynak a szóbeli magyarázatokból, kocsira ülünk, hogy szétnézzük a gaz­daságban. MENET KÖZBEN IS ÜJABB MAGYARÁZATOKRA le­lünk, s ténybeli alátámasz­tásokat kapunk ahhoz, amit az irodán hallottunk. AZ ELETUNK A VER F ékony kis ember a monori Ciricz Lajos. Fején vala­miféle ellenzös tányérsapka van mindig, melyet szi­gorúan szemére húz. Az alól fürkész a gyárban (rendé­szeti őr), meg itthon is, ha az utcán lépeget óvatosan. Halk szavú, nagybeteg ember. Csendesen ejti a szót, hogy ne fájjon még az is. — Négy éve súlyos műtétem volt, teljes gyomoreltá­volítással. Soha nem hittem, hogy így is lehet élni. Ha nehezen is, de élek. De már rég nem volnék, ha mások vére nem éltetne. A műtét után, sebemből gyógyultan, elővett a... — latinul mondja a jól megtanult nevet —, mely a véremet pusztította. Vészes állapotomban nyolc hónapon át kaptam vérátömlesztést, összesen közel öt­liter vért... 11 öbbentem hallgatom. Íme ez az ember teljes vércse- U rét kapott. 15 ismeretlen ember vére lüktet ereiben, akik soha nem fogják megtudni, hogy nekik köszönheti az életét. Véradó napra készül Monor lakossága. Szeptember 24-én, csütörtökön, reggel nyolc órától a járási tanács épületében megkezdődik a vér és a szív vizsgája. A vér vizsgája: melyik csoportbeli? A szív vizsgája: megüti-e az együttérző emberség mértékét? Ezelőtt három éve Ma­nor népe jól vizsgázott: Első lett a megyében az önkéntes véradás eredményében. Így lesz, reméljük most is! Fekete János VI. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1ÍMÍ4. SZEPTEMBER 20. VASÄRNAP Versengő tsz-ek (I.) HOGYAN LETT ELSŐ A GYÖMRŐI PETŐFI? Adámka elvtárs útközben jóízűen falatozik egy darab friss kenyeret (s. hogy még jobb ízű legyen, hozzámeséli a dunakömlődi halászlevet, amit a kiállításon evett) köz­ben szabadkozik: még nem ebédelt. Nézem az órát: fél négy. Igen, ez is hozzátartozik a magyarázatokhoz: a vezetők evést-alvást fe­lejtő munkaláza. S ebben a példát ő mutatja, a párttitkár. De elhárítja ma­gától az érdemeket, társait dicséri: az elnököt, a mező­gazdászt, a brigádvezetőket. Jogosan kijár nekik az elis­merés. Eggyel közülük: Tóth László brigadérossal Töves- pusztán találkozunk. Éppen dü­hös; odagyűjtötte az embere­ket a siló záshoz, de a gépet máshova irányítottak. (Lám, a munkaszervezés itt sem hi­bátlan!) „Így aztán én hiába lótok-futok — füstölög a bri­gádvezető — úgy járok, mint az egyszeri kutya.” Jámborul megkérdezem: hát az hogyan járt?, s ő — vesztemre — meg is mondja. Ezzel el is száll a mérge, nevet egyet, bekap­csolja a hideglevegős széna­szárító óriiás ventillátorát, mu­tatja — boldogan, dicsekvőn — hogyan működik. 12 vagon széna érik fölötte; amott ké­szen áll már a másik is, afölé is raknak még egy 8 vagonos kazlat. Hideglevegős széna­szárítás, itatásos borjúnevelés (hamarosan megépül hozzá az istálló) — és a többi, tért hó­dító korszerű gazdálkodási mód: ez is egyik tényezője az előrehaladásnak. Az új technika mit sem érne azonban az ilyen Tóth Lász- ló-féle kipróbált, kiváló kö­zösségi emberek nélkül. Gra­tuláljunk is neki sebtiben: Tóth elvtárs 15 éve tagja a tsz-nek: pontosabban: 15 éve és 3 napja. Első volt, aki alá­írt, s egyedüli, aki kitartott. A PARADICSOMFÖLDÖN is az elsőség titkát kutatjuk. Titkot nem találunk, paradi­csomot annál többet: 32 va­gont terveztek, 52 ment el ed­di, 8—10 vagonnyi még min­dig van. Szóval, lesz itt még munka sokáig — ha az idő en­gedi. Negyvenedik napja sze­dik már, napi tíz (néha több) órán keresztül. Derék kell eh­hez! De megéri a hajladozás: úgy hírlik, a brigád vala­mennyi tagja megkeres egy tízest (10 ezer forintot) a pa­radicsomból. Lesz miből mu­latni a szüretelés végén ren­dezendő paradicsombálon. A sikeres munka jó kedvre han­gol, ezért nem csoda, ha még így estefelé is kedvük van az asszonyoknak a mókázáshoz, régi szép aratónóták éneklé­séhez. Jó agronómiái előkészítés, szorgalmas megmunkálás — a tagság és vezetőség har­monikus együttműködése: ez a paradicsom sikerének a titka. Talán a tsz sikerének is? Meglehet. Valójában azt, hogy hogyan is kell az első­séget elérni, senki sem tudta a tsz-ben pontosan megfogal­mazni. Az a fő. hogy csinálni tudják! Radványi Barna MÉG EGYSZER az állomási telefonról Ismételten szóvá tettük, hogy a nagy forgalmú monori vasútállomáson a forgalmi iro­dai telefonállomást leszerel­ik, mert annak költségeit sem í vasút, sem a község nem /olt hajlandó vállalni. Az esetet annál kevésbé le­het megérteni, mert — amint megállapítottuk — sokkal ki­sebb forgalmú vasútállomáso­kon is mint például Cegléd- bercelen, Csemőn, Irsán, Abonyban, Dunavarsányban, Dabason van telefon. Aszódon, Gödöllőn, Nagykőrösön — tehát Monorral kb. azonos forgalmú vasúti állomásokon — az állomásfőnökség, a rak­tár és az árupénztár is ren­delkezik telefonnal. Ha ezek az állomások meg tudják oldani a telefonkér­dést, miért nem tudják meg­oldani a monori vasútállomá­son is? (dr. H—) VASÁRNAPI NAPLÓ — Ügyeletes orvos ma Gyomron, Mendén: dr. Túri Mária, Gombán, Úriban: dr. Szilágyi Sándor (Úri), Mono- ron: dr. Balogh József, Ül­lőn: dr. Csizmadia György, Vecsésen: dr. Simon Sán­dor. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a Vöröshad­sereg, Vecsésen a Bajcsy- Zsilinszky úti. — Névadóünnepség lesz ma Gyömrőn, a honvédségi lakótelepen. Seres László és Dajka Eszter kislánya kap nevet ünnepélyes külsőségek között. A szülőknek és az újszülöttnek sok örömet, bol­dogságot kívánunk. SPORTISKOLA MONORON Az MTS Központi Sport­iskola október 1-től atléti­ka- és tornaszakot nyit Mo­noron. Az iskola kihelye­zett szakjainak problémái­val kapcsolatban a tárgya­lások befejeződtek — s a jövő hónapban megkezdik az oktatást. Szétküldték az is­kolákkal kapcsolatos tájé­koztatást is. A jelentkezés, beiratkozás szeptember 20- tól október 1-ig lesz. Je­lentkezni a fenti időpontban lehet az általános iskolák testnevelő tanárainál. Ma nyitja kapuit az újjáalakított művelődési otthon Vecsésen Az újjáalakított vecsési művelődési otthon ma este 7 óra­kor a hagyományos búcsúbállal nyitja kapuit. A falakat műanyaglapokkal borítottuk, minden helyiséget kifestettünk, egyeseket mázoltattuk is. Űj neoncsillárokat szereltettünk a táncterembe, a bejárat fölé üvegtetőt és beton­járdát készíttettünk, megjavítottuk és részben átalakítottuk a tetőszerkezetet. Ezzel az átalakítással a büféhelyiségünk két négyzetméterrel nagyabb lett. Az átalakításban részt vevő kisiparosok kitettek magu­kért, szép és jó munkát végeztek. A kivitelezők közül meg­említhetjük Fabók Sándor kőműves-, Nagy Mihály festő és mázoló-. Bakos István asztalos-, Bajári István villanyszerelő-, Vörös István lakatos-, Szilágyi Mihály ács-, Mátis József bá­dogosmester nevét. De hogy minden tiszta legyen és ragyogjon, több mint egy hete dolgozik kötelességén túlmenően is Boda Lászlóné, aki szintén megérdemli, hogy nevét megemlítsük. Tehát a vasárnapi nyitással újra megkezdjük tevékeny­ségünket és szeretettel hívjuk és várjuk a szórakozni és mű­velődni vágyó vecsésdeket. Somogyi Lajos, művelődésiotthon-igazgató — A Tavaszi rügyek című produkcióval, Mikszáth Kál­mán—Bondi Endre vígjáté­kával ma Mendén, 24-én pedig Nyáregyházán vendég­szerepei az Állami Déryné Színház. — Befejezték a kora őszi kalászosok vetését Mendén és Bényén. A mendei Le­nin Tsz-ben 162 hold őszi árpát, 55 hold rozsot, 35 hold takarmánykeveréket ve­tettek. A bényei Népfront­ban a rozs 70, a takar­mánykeverék 25, az árpa 120 holdon került a földbe. — Egy hordó bitument lopott az állami gazdaság­tól Méhész Károly (Monor, Acsády u. 38.) és azt Lesti Istvánnak (Monor, Lenin u. 33.) eladta. Méhészt és az orgazda Lestit 300—300 fo­rintra bírságolták. — Hírlapkézbesítésre vál­lalkozókat keres a monori postahivatal félnapos elfog­laltságra. Nyugdíjasok is vál­lalkozhatnak. Jelentkezni le­het a monori postahivatal­ban. — Háromszáz holdon szór­ták el a műtrágyát, 51 holdat szerves trágyáztak eddig a kávai Haladás Tsz-ben. MŰSOR Mozik Ecser: Egy pohár víz. Gomba: Úri miuri. Gyömrö: A rendőrségen történt. Matiné: Mindenki ártatlan. Maglód: Veszélyes vállalkozás (szé­lesvásznú). Monor: Szereti az em­bereket professzor úr? Matiné: Emberi sors. H: Vasszűz (széles­vásznú). Nyáregyháza: Félelem bé­re. Pilis: a halál neve Engelchen. Matiné: Fel a fejjel. Tápiósáp: Tü­csök. Tápiósiily: Ádám két bordá­ja. Úri: Rómeó a szomszédom. Ül­lő: A púpos (szélesvásznú). Matiné: Szultán fogságában. Vasad: OJ Gilgames. Vecsés: Halhatatlan me­lódiák. Matiné: Kapitány. H: 2x2 néha 5. Sportműsor Labdarúgás: Megyei területi baj­nokság: Mende—Gyömrö. Ecser— Öcsa. Pilis—Örkény, Járási bajnok­ság: Monori-erdő—Monor n. Nyár­egyháza—Pilis II. Péteri—Tápió- süly. Úri—Tápiósáp. (A mérkőzé­sek 15 30-kor kezdődnek. Az ifjú­sági csapatok fenti párosításban 14 órakor kezdenek.) Sportköri elnökök értekezlete délelőtt 9-kor Monoron a JTS hi­vatali helyiségében. ban nézem, látom, hogy le­vegőben lebegve úszó darvak sziluettjei. A darvak Francia- országba mentek — mondja az asszony. Itt egy kis talapzaton me­A műhelyben — józan vil­lanyfényben — közönyösen hallgatnak a szerszámok és a gépek, mintha semmi közük sem lenne ahhoz, hogy az élet­telen fából segítenek az em­bernek, a művésznek szinte élő, mosolyt és örömöt keltő kis figurákat formázni. A művész, Ábrahám Gyu­la, jelenleg nincs itthon. A két kisfiú felhasználja az al­kalmat és a szerszámokkal ját­szik. A harmadik fiú házon kívül. A feleség kedves mo­sollyal mutatja a képes al­bumot, mivel jelenleg kész figurák nem nagyon van­nak. Az album annál beszéde­sebb. Ezek a képek mind olyan figurákat ábrázolnak, amiket a zsűri elfogadott és exportra kínált, illetve amik­ből a külföld már kisebb- nagyobb tételeket rendelt. A fecskék például Angliába mentek. A kakasok Bécsbe. Három lépcsőzetes, elnyújtott vonalat látok — ahogy job­Kakas Fecskék részen hajlított idom: ez egy hal. A másik, az egészen vi­lágosra fényezett, amelyen nincs kihangsúlyozva semmi más, mint egyetlen elnyújtott lomha mozdulat — a jeges­medve. Különleges, egészen egyszerű vonalú gyertyatar­tókat látok három féle variá­cióban. Egy hajlított fale­mez. rajta kis fagomb, kö­zepén mélyedés a gyertyának, falra is akasztható, sík lapra is helyezhető. Van csillársze­rű függő gyertyatartó is. Bohókás kis figurák néznek rám. Nagy papucsban ken­guru ül, hasán erszény helyett fogvájótartó. Pingvin — hátán gyufatartóval. Teknőc és csi­gabiga. Szép az írókészlet, a virágtartók, az újságtartó... önkéntelenül is a búcsúfia portékákra gondolok, a gics- csekre — a mézesmosolyú fi­gurákra. Szinte összeborzadok és visszamenekülök az album­ba — Bosszant, hogy nincs tovább. Végiglapoztam. Lám, a fa nemcsak a lán­gok lobogása között tud be­szélni. Hűen tolmácsolja a mai kor művészetének mon­danivalóját is. Fereuczy Hanna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents