Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

Szentendre Vm. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 2, SZERDA Fél év alatt: egy esztendő! Pócsmegver kitesz magáért A községfejlesztési tervek teljesítését a napokban mérte fel a járási tanács községfej­lesztési szakbizottsága. Ki­emelkedő eredményként álla­pította meg, hogy Pócsmegye- ren a lakosság jelentős közre­működésével a, jélévi zárással egyidőben egész évre tervezett feladatukat befejezték. Ennek során elkészült a község orvosi rendelője és orvoslakása 212 000 forint értékben. A lakosság 8100 forint tár­sadalmi munkát végzett. Az egy lakosra eső társadalmi Az idén ősszel és a jövő ta­vasszal újabb 215 hold gyű-, mölcsössel gazdagodnak ter­melő. és szakszövetkezeteink. Zamatos őszibarackosaink 28 holddal bővülnek. Ebből a po­mázi Árpád Szakszövetkezet 15 holdat, a budakalászi Egyetértés Szakszövetkezet 13 holdat telepít az őszön. A po- máziak nyolc holdon cseresz­nyecsemetéket is telepítenek a hét hold meggyfatelepítés mellett. A kisoroszi Duna­kanyar tíz holdon ültet meggycsemetéket és tíz hol­don szilvát telepít. Összesen 37 holdon telepítenek szamó­cát szakszövetkezeti paraszt­jaink. Kisorosziban 17 holdat, a pócsmegyeri Aranykalász Szakszövetkezetben 20 holdat telepítenek e jól jövedelmező, ízes gyümölcsfajtából. Ütemesebben indul az idén es jövő tavasszal a szőlőtele­pítés is járásszerte. összesen 125 holdon folyik majd a mun­ka. Az őszön 40 holdon, ta­vasszal 85 holdon kerül a föld­be az értékes oltvány. A Ma- thiász Tsz-ben 25 holdat, a tahi Kék Duna Szakszövetke­zetben 45 holdat, a pomázi Árpád Szakszövetkezetben 10 holdat, a pócsmegyeri Arany­kalász Szakszövetkezetben 45 holdat telepítenek el a hozzá­értő szakemberek. • A város népművelési szak­emberei 1958 óta rendszere­sen minden évben megren­dezik a kulturális napokat, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy színvonalas rendezvé­nyekkel élénkítsék a város népművelési munkáját. Az idei rendezvények tervezete elkészült, a vendégművészek és együttesek biztosítása meg­történt és most már lénye­gében a közönségszervezés nagy munkája van hátra. Most ez a legfontosabb, azon túl, hogy a program igényessége is elsőrendű cél. Azért a legfontosabb, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendezvé­nyek propagálása, közönség- szervezése vérszegény volt. A kulturális napok szep­tember 26-tól október 4-ig magukban foglalnak egy szimfonikus hangversenyt a KISZ Központi Művészegyüt­tesének közreműködésével, bábjátékot az Állami Báb­színház' együttesének fellépé­sével, könnyűzenei estet, kó­rushangversenyt. Kiállításo­kat is rendezlek. Ismételten megrendezik a szentendrei művészek kiállítását, szabadtéri szoborkiállí­tást adnak át a művé­szetkedvelő közönségnek és ismételten megrendezik az Országos Bélyeggyűjtő Szö­vetség kiállítását is. Színvonalas és a várost is népszerűsítő plakát nyomta­tását is megkezdték Deim Pál festőművész tervei alap­ján. Gondoskodás történt postai emlékbélyegző készí­téséről is. Az idei emlék- bélyegző Szántó Imre grafi­kája alapján készül. Szóvá tesszük... Szentendrei tanulmány Bányász Béla képzőművész-tanár munkája RIZSZÁPOROS ESKÜVŐ... — hogy a Bükköspatak sza­bályozása kapcsán, a patak­part házaiból kifolyó és a köz­kedvelt artézi , kút környékén felgyülemlett szennyvív elvi­selhetetlen bűzt áraszt. Vizs­gálják meg az illetékesek a Figyelmet és fegyelmezettséget! Vasárnap már mindenki láthatta, mennyire felduz­zadt a városon átvezető forgalom a 11-es műúton HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL A filmszínház műsorán szeptember 3-tól 6-ig az oly közel az éghez, a kertmozi műsorán 3-tól 9-ig a Némó kapitány című színes, széles­vásznú amerikai film szere­pel. Megkezdődött a tanítás mindhárom általános isko­lában. Augusztus 31-én az iskolák igazgatói megtartot­ták tanévnyitó értekezletü­ket, melyeken a tanács mű­velődési csoportjának fele­lős vezetői is részt vettek. Az állami gimnázium tanév­nyitó ünnepélyét "szeptember 1-én délután tartotta meg. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Führer Ferenc, Páli János, Kenedlch Géza. Vogel Ottó. Erdős Zoltán László, Vogel Erika, Fekete István, Bertalan Anna és Kárász Zsuzsanna. Házasságot kötött: Melieher Ist­ván és Szöllösi Erzsébet. Károly- kerti Frigyes és Habobszky Mária, Kisérdi József és Kertai Margit Emma. Bándi József János és Hrncsárovits Erzsébet. Lászai Endre József és Bózsa Edit. Elhunyt: Bender István szentend­rei lakos. Kenyérgabona-felvásárlási tervünket a megyei irányító szervek 110 vagonban álla­pították meg. Augusztus 31-ig 120 vagon kenyérgabonát ad­tunk át felvásárlásra. Az idei községfejlesztésről, a szocialista demokratizmus­ról, a jövő évi községfej­lesztési tervek felülvizsgála­táról és az időszaki mező- gazdasági munkák állásáról tárgyal holnap délelőtt a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága. A MŰVELŐDÉSI OTTHON JELENTI Augusztus 4-én, pénteken este 8 órai kezdettel Egy szél­hámos vallomásai című nyu­gatnémet filmet vetítjük. Kezdő és haladó német nyelvtanfolyam indult szep­tember 1-én a művelődési ott­honban. A tanfolyamra szep­tember 5-ig lehet jelentkezni (szerda kivételével) minden­nap du. 4—7-ig. 's. Jói beváltak a MÉK által felállított zöldség-gyümölcspavilo- nok. Az utóbbi hetekben lényegesen javult a lakosság ellá­tása és a Szentendrére kirándulók is hozzájutottak elegendő gyümölcshöz. Helyesnek tartanánk, ha a képünkön bemuta­tott pavilon végleges formában kapna helyet a műút mentén folyó munkálatok miatt. De azt is tapasztaltuk, hogy a gyalogosok nem egy he­lyen a járda helyett az út­testen sétálgattak, veszé­lyeztetve ezzel a gépkocsi- közlekedést és önmaguk biztonságát. Szembetűnő volt az is, hogy egyes gép­kocsik indokolatlanul par­koltak a szűk úttorkola- tokban. Véleményünk szerint rendőri szerveinknek foko­zottan ellenőrizniük kell a forgalom menetét és azon­nali beavatkozással meg kell szüntetniük a forgal­mat zavaró jelenségeket. A gyalogosoktól pedig na­gyobb figyelmet és fegyel­mezettséget kell kérnünk! KEDVES JELENET TANŰI voltak szombaton délben a főtéri járókelők. Fiatal pár | igyekezett a házasságkötés ’ utáni esküvői ebedre a Béke : Étterembe, a fehér asztalok- \ hoz. A szokott déli forga- , lomháin is feltűnt a két fia- j tál — komolyan kísérték I őket a tanúk — mosolygott mindenki és csendes belső i gyönyörűséggel fordultak utá­ÉPPEN A NÉPBOLTBAN j vásárolt a szentendreiek köz- I kedvelt Szanda nénije, aki kipillantva a kirakati üvegen, felkiáltott: — Gyorsan kérek egy kiló rizst, majd kifizetem! — óz­zál zacskóval a kezében utá­naeredt a fiataloknak és utol­érve őket, az egész zacskó rizst rájuk szórta. A JELENET TANÚI han­gosan nevettek, nevettek a tömik, a fiatalok, nevetett az egész késő nyári fényben ra­gyogó Fő tér is — ősi, lap­pangó és sok helyen már teljesen feledésbe ment népi szokás elevenedett meg a néni emlékezetében. Rizzsel, búzával szokták régente meg­hinteni a fiatal párokat, jel­képezve ezzel azt a szívbéli jó­kívánságot, hogy annyi gyer­mekük legyen hosszú és bol­dog életük alatt, mint ahány rizsszem hullott a fejükre... BÁR A KEDVES népi szo­kás számszaki magyarázatát kissé túlzottnak tartjuk, (no­ha nem számláltuk meg, hány rizsszem akad egy kilós zacskóban!!, de mint tettben megnyilvánult jókívánság ré­gi és sajnálatosan feledésbe ment kedves szokást láttunk megelevenedni... szenny vizel vezetés lehetősége­it és sürgősen intézkedjenek; — hogy a szépen kialakí­tott Kovács László úton nincs mindenütt megoldva a csapa­dékvíz elvezetése. Egyik-má­sik ház ereszlefolyójának ki-* ömlő nyílása alacsonyabban van. mint a járda szintje. Er­re hívjuk fel a Községgazdál­kodási Vállalat illetékeseinek figyelmét; — hogy a József Attila Mű­velődési Otthon portája sür­gős renoválásra szorul. A be­járati kapu és a cikiop kerítés burkolata állandóan bomlik és nagyon rossz benyomást kelt elhanyagoltságávai. Ha azon frissiben, amikor az első ciklopkő meglazult, megjaví­tották volna, most nem kelle­ne az egész bejáratot újra­építeni .... Nincs többé kozmás étel! Nyugat-Németországban úgy­nevezett szilit főzőedényeket gyártanak, amelyekben az étel nem kozmásodhat le. A szilit zománc gyakorlatilag pórus­mentes bevonat, s a hagyo­mányos zománcnál százszorta jobban vezeti a hőt. Ezekben az edényekben igen gyors és egyenletes a hevítés. Nagy előnyük, hogy a grillekhez hasonlóan, zsír nélkül készít­hető el bennük a hús, ami sokkal ízletesebb a hagyomá­nyos módon sütött vagy főtt húsnál. — Felemelték — a föld­művelésügyi miniszter most megjelent rendelete alapján — a korai szedésű cukor­répa felárat. E szerint a szeptember 5-ig átadott cu­korrépáért mázsánként 4 forint helyett 8 forint fel­árat, a szeptember 6—10-e között leszállított cukorré­pa után 3 forint helyett 6 forintot, míg a szeptember 11- és 15-e között átadott cukorrépa után mázsánként 4 forint felárat fizetnek. EGY KIS VÁROSTÖRTÉNET: A Budapesti Általános Munkásbetegsegélyző Pénztárnak üdülőtelepe volt Szentendrén Csak 1948-ban nyílt meg a városi és járási egészségház szakorvosi rendelőivel — még később az 1950-es évek ele­jén keletkezett szülőottho­nunk. Mindkét intézmény egyetlen úri család kényelmét szolgáló épületben nyert elhe­lyezést, előbbi Terrier Geyzai ezredes úr patakparti reziden­ciájában, utóbbi a Leányfalu úton Buday Goldberger Leó nagytőkés nyaralójában. Mert bizony felszabadulásunk előtt néhány doktor látta el a leg­szükségesebb teendőket, na­gyobb szükség esetén pedig a vagyonos osztály Pesten talált drága orvosi segítséget, a táp­pénzes munkások távoli nagy OTI-ba, vagy az óbudai ínsé­ges kis OTI-ba, a Pacsirtába bumliztak be panaszaikkal. Valamiben azonban orszá­gos viszonylatban is kiemel­kedtünk éppen közegészség- ügyi téren, s még nagyobb jelentőségre tettünk volna szert, ha a haladó városi kí­vánságok nem véreztek volna el a központi és helyi kor­mányzatnál. A „Szentendre” című lap, mely 1912. január 7-én a ha­ladásellenes városi klerikális párt „Szentendre és Vidéke” című lapjával szemben mint második helyi újság indult, s az akkori városvezetés szégye­nére mindössze egyetlen esz­tendőt ért meg, első számá­ban szó szerint ezt írja: „Az 1897. évben 28 ágyra berendezett üdülőtelepet léte­sített Szentendrén a régi Bu­dapesti Általános Munkásbe­tegsegélyző Pénztár. A Buda­pesti Kerületi Pénztárral az 1906. évben történt fúzió után nagyon is kicsinek bizonyult ez a szanatórium, amennyi­ben ma már mintegy kettő­százötvenezer tagja van a mostani Munkásbiztosító Pénztárnak. Abbáziában, Csi- gaíeben és itt helyben, de más helyeken is több mint 100 be­teget lát el a pénztár naponta. Évek óta arra törekszik a nagy pénztár központi vezető­sége, hogy tüdőbeteg tagjait egy helyen összpontosítsa. Ezért f. évi dec. 17-én dr. Friedrich Vilmos egyetemi magántanár, főorvos, dr. Sza­bó József fővárosi tisztifőor­vos, csepeli Weisz Manfred stb. urakból álló küldöttség jelent meg Szentendrén, hogy a Szentendre tulajdonát képe­ző erdőségben létesítsék a nagyszabású üdülőtelepet és szanatóriumot. Most már csak a város közönségén fog állani, hogy a város nagy elő­nyére a nagyobb szabású sza­natórium nálunk létesüljön!” Ezt írta az ötvenkét év előtti „Szentendre” című új­ság, majd nyolc hónap múlva, augusztus 11-én az alábbiak­kal folytatta: „Örömmel tudatja laptár­sunk, hogy az Országos Mun­káspénztár által Szentendrén tervezett szanatóriumból nem lesz semmi. Mindenki tudja, hogy a klerikális párt nem a város levegőjét fertőző bacil- lusoktól fél, hanem a Munkás­egylet tagjainak szociális ér­zésétől.” A nagyobb szabású szép tervből nem lett semmi, mert hiszen tudni kell, hogy a Mun­kásbiztosító Pénztárt a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt tartotta fenn, annak tehát minden alkalmazottja és emberbarát tisztviselője csak fertőzhette az akkori úri le­vegőt és közvéleményt. A mai Művésztelep helyén 28 ággyal létesült szép sza­natórium vezetőgondnoka is évtizedeken át Horváth Já­nos volt, a nagyszerűen kép­zett, régi szervezett munkás, egykori cipész, aki az 1919-es Tanácsköztársaság idején, mint a Belügyi Népbiztosság központi kiküldöttje. „teljha­talmú politikai megbízottja’ két ízben állt a város élén és segítette a népi igazgatás be­indulását, majd helyreállítá­sát. Először a Tanácsköztársa­ság induló napjaiban, másod­szor a június 24-i ellenforra­dalom leverése után. Mivel azonban a munkás­párt által fenntartott Munkás­biztosító Pénztár helyét 1925- ben az OT1, vagyis az Orszá­gos Társadalombiztosító Inté­zet vette át, melybe a pártnak és a dolgozó munkásoknak már semmi beleszólásuk nem volt, a szanatórium is meg­szűnt, s Horváth János sze­génységben, elfelejtetten halt meg. A gyönyörű parkos épüle­tet aztán az 1928-ban létesült Szentendrei Festők Társasága kapta meg. A tüdőbeteg mun­kások után szintén érdeme­sek települtek meg a. roman­tikusan szép helyen, képzőmű­vészeink. Ha Művésztelepünk épülete mellett elballagunk, ezekre sem felesleges visszaemlékez­nünk. Mert szocialista mun­kásszanatórium úri országunk nem minden helységében Volt. De hét templomtornyos mara­di kis városunkban igen. —H— munka értéke a tíz forintot súrolja. Ez még nem nagy eredmény, de úgy gondoljuk, hogy az év hátralevő hónap­jaiban ez a szám emelkedhet, különösen a Ki mit vállal mozgalom felajánlásainak tel­jesítésével. Dicséretes, hogy a községi tanács erre az évre 7500 forint összeggel támogatja a szakember- utánpótlást, társadalmi ösztöndíj formájá­ban. Az is elismerésre méltó, 1 hogy sportfejiesztésre 16 000 forintot Költ. Kíváncsian várjuk további ! jó eredményeiket. Kéiszáztizenöt hold új gyümölcsössel gyarapodunk A pomázi Árpád Szakszövetkezet már a forgatásnál tart Szeptember 26—október 4 Szentendrei kulturális napok Mit ígér a program ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents