Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-18 / 219. szám

1964. SZEPTEMBER 18, PÉNTEK PEST HEGYEI k/Círlap Január elsejétől: Nó grddverőce — Verőce Most jelent meg a Magyar Közlönyben a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 17/1964. számú határozata, amely úgy intézkedett, hogy a Pest me­gye szobi járásához tartozó Nógrádverőce község nevét „Verőce” névre változtatják. A névváltozás végrehajtásá­nak időpontja: 1965. január 1. Az ezzel kapcsolatban szüksé­gessé váló teendőkben a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága intézkedik. A kongresszusra készülnek Tallózunk a Pest megyei KISZ-szervezetek kongresszu­si vállalásai között: íme, je­lenleg mi minden tölti ki a KISZ-szervezetek tevékenysé­gét BUDAI JÁRÁS Az Ipari Szerelvények Gyá­rában so(k a száz százalék alatt termelő fiatal szakmunkás. A forgácsolóüzemben minden hónapban tizenöt fiatal volt, aki ötven százalék alatt telje­sítette a tervet. A KISZ-szer­KI A FELELŐS? A monorí sütőüzem eddigi története Monor 15 ezer és a környe­ző községek 8 ezer lakosának kenyérellátását túlnyomórészt a járási székhelyen, az Ady Endre utca 1. szám alatti la­kóházból kialakított, korsze­rűtlen fűtőterekkel rendelke­ző sütőüzem igyekezett biz­tosítani. Az épületben a ke­mencék olyan rossz állapot­ban voltak, hogy a boltozatok és falazatok javítása a kar­bantartók testi épségét ve­szélyeztette. Már 1957—58-ban felméré­seket végeztek az átalakítási terv elkészítéséhez, de több, mint három év telt eh míg a jóváhagyott beruházási program csatolásával a Pest megyei Tanács tervosztálya 1961 szeptemberében megbí­zást adott az Élelmezésipari Tervező Intézetnek a sütő­üzem rekonstrukciós tervei­nek elkészítésére. Az intézet rövid három és fél hónap múlva szállította a terveket. A jogszabályokban előírt ha­táridőket betartva, megtör­tént a dokumentáció felül­vizsgálata és 1962 augusztusá­ban az Élelmiszeripari Mi­nisztérium illetékes szerve ja­vasolta jóváhagyását. A kivitelezést a Fővárosi Sütőipari Szállítási és Kar­bantartó Vállalat 1963 már­ciusában elkezdte, az átalakí­tási munka megkezdődött. Időközben a régi épület fa­lainak jó részét statikai és biztonsági okokból lebontot­ták. Az eredeti egymillió 205 ezer forinttal szemben két­millió 540 ezer forintra emel­kedtek a rekonstrukció költ­ségei. Azután a kivitelező vál­lalatot átszervezték, a falak átépítése is többletmunkát adott, a szakipari munkákat tehát alvállalkozóknak adták ki. Az időnként vontatott, las­sú előrehaladás ellenére még­is eljutottak 1963 decemberé­ben a műszaki átvétel nap­jáig. Az átadás meg is kez­dődött és idén január 16-án pz üzembe helyezési eljárás le­folytatására megjelentek az érdekelt szervek, vállalatok képviselői. Az akkor felvett jegyző­könyv tanúsítja, hogy az újjá­alakított, korszerűsített sütöde ; üzembe helyezéséhez nem já- • rultak hozzá a Szakszervezetek j Pest megyei Tanácsa, a Pest j megyei KÖJÁL és a járási ] egészségügyi csoport, valamint! az építési csoport képviselői.: Kijelentették, hogy különböző: tervezési, illetve kivitelezési; hibák, mulasztások miatt el- j sősorban a dolgozók egészsége, j biztonsága szempontjából, * az épület nem alkalmas arra, : hogy benne termelő munkát £ folytassanak. Mégpedig azért ^ nem, mert több helyiség, így ^ a kemencetérség, a sütőkony- 4 ha, a lisztraktár és az iroda 2 tetőszerkezete erősen beázik, j a falak több helyen átnedve- sednek, rossz a szellőzés, nem ^ nyílnak, csukódnak az abla- ^ kok, nem biztosított a zuha- ^ nyozók, mosdók fűtése, a cső- 4 vek befagynak. „A sütőkonyha 4 padozata tisztításra nem alkal- f más, mert a kerámiaburkola- % tot cementhabarccsal kenték % össze. A lefolyónyílások maga- ^ sabban vannak, ezekhez a lej- £ tés nem megfelelő. Felmosás- £ kor a víz áll a helyiségben. A ^ dagasztótérségben a mennye- j zet és a falak víztől csillog- $ nak, az ott tárolt lisztre ráfo- $ lyik a falakról a szennyes víz. $ Az egész helyiség szellőzése £ nincs jól megoldva. A szakaj- 2 tókosarak legalább 90 százalé­ka zöldes penésztől fedett.” Nem idézünk tovább a jegy­zőkönyvből. Tény, hogy akitor a tiltakozás ellenére, de a sü­tőipari vállalat igazgatójának határozott kérésére, a megyei tanács ipari osztálya hozzájá­rult a próbaüzemeléshez. Ez­után pedig május 4-én határo- zatilag üzembe helyezték a mo- nori sütödét. Mégpedig a kö­vetkező indokolással: „A cél­jának és rendeltetésének ellá­tására alkalmas üzem kapaci­tásának megfelelő kihasználá­sa érdekében, a további ter­melés fenntartása szükséges. A lakosság megbízható és fo­lyamatos ellátása az üzem ter­melése nélkül nem oldható meg.” Mi történt január, illetve május óta? A sütőipari vállalat vezetői lejárták a lábukat a különbö­ző felsőbb szerveknél, helyszí­ni vizsgálatokat kezdeményez­tek, sürgettek, kértek. Ennek nyomán kint járt a népi ellen­őrzés is, mások is. újabb jegy­zőkönyvi megállapítások jöt­tek létre, határidőket szabtak meg. A hibák egy részét megszün­tették, de a fontosabb, lénye­gesebb javításokat nem végez­ték el a mai napig sem. Jelenleg jogvita folyik afe­lett: ki a felelős a súlyos hi­bákért? A tervező intézet tételes in­dokolása nem vállal s nem ismer el semmit. Az építésvezető részben a helytelen tervezést, részben az alvállalkozó kisipari szövetke­zetét okolja A Pest megyei Beruházási Iroda pedig — mindannyiukat. Közben az újjá „varázsolt” sütőüzem falairól hullik, om­lik a vakolat. Az esőzések és a fagyok idején mégjobban omlik majd. Közben a raktár­ban továbbra is penészedik a kenyérnek való liszt. Közben párában, vízben, lucsokban da­gasztanak, sütnek a dolgozóit, súlyos betegséget kaphatnak, megnyomorodhatnak egész életükre. Ezért ki lesz a felelős? Hetesi Ferenc Pál Részt kérnek a feladatokból Társadalmi munka, védnökség A KISZ-szervezetek vállalják vezet most melléjük állt, ifjú­sági brigádot alakítottak, s egy hónap alatt tizenhét szá­zalékos termelésnövekedést értek el. A Diósdi Csapágygyárban a műszaki fejlesztési terv négy pontja felett vállalt védnöksé­get a KISZ-szervezet. A KISZ kongresszusáig minden egyes fiatal 24 óra társadalmi mun­kát végez. A pátyi Petőfi Tsz sertés­tenyészetében hét fiatal rész­vételével szocialista brigád alakult. Eredményeikért máris elismerik őket az idősebb szakemberek. ASZÓDI JÁRÁS Az Ipari Műszergyárban az elmúlt hetekben harminc új KISZ-tagot vettek fel, az if­júsági brigádok száma tizen­háromról tizenhatra nőtt. Az üzemben ifjúsági parkot hoz­tak létre a kongresszus tiszte­letére. Kartal községben a KISZ- szervezet vállalta az általános iskola építése felett a védnök­séget. Ott voltak az alapozás­nál, most már a burkolómun­kát végzik. CEGLÉDI JÁRÁS A Dánszentmiklósi Állami Gazdaság KISZ-szervezete már teljesítette kongresszusi felajánlását. Elkészítette tár­sadalmi münkában a röplab­da- és kézilabda-pályát. A jászkarajenői KISZ-esek 1050 hold legelőt gondoznak, műtrágyáznak és öntöznek a nagyobb termés érdekében. DABASI JÁRÁS Bugyi községben a Telefon­gyárban hét új ifjúsági brigád alakult a KlSZ-kongresszus tiszteletére, a fiatal műsza­kiak pedig társadalmi munká­ban most terveznek egy új fémhulladéktárolót. MONORI JÁRÁS Kilenc termelőszövetkezet­ben alakult meg 1964-ben a KISZ-szervezet, mert mind többen jönnek haza a járásba a fiatalok. Tíz KISZ-titkár je­lentkezett a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemre, hogy még nagyobb felkészültséggel irányíthassa a KISZ-szervezet munkáját. A járás minden alapszervezetében heti egy este klubnapot tartanak. A KISZ a fiatalok szabad idejé­ben a lehetőségeket kihasznál­va tartalmas programmal akar segíteni. Az analfabétiz­mus felszámolásáért a KISZ- vezetőségi tagok vállalták mindenütt a járásban, hogy a cigányfiatalok között felvilá­gosító munkát végeznek. Sze­retnék elérni, ha ősszel sokan jelentkeznének az ími-olvasni nem tudók közül az általános iskola elvégzésére. NAGYKÁTAI JÁRÁS A fiatalok már mindenütt kétszer megkapálták a vállalt 1360 holdon a kukoricát. Tápiószelén nyolc holdról aratták le a gabonát a KISZ- esek társadalmi munkában, a járás többi falujában két-há- rom holdról arattak a fiata­lok. . RÁCKEVEI JÁRÁS Nagy segítséget nyújtottak a járás 14—15 éves fiataljai a nyári csúcsmunkák idején, több mint*650-en vállalva egy­hónapos munkát az állami gazdaságokban. SZENTENDREI JÁRÁS Pilisszántón sportpálya épí­tését határozta el a KlSZ-szer- vezet. megtörtént a helykije­lölés, a fiatalok munkához szerettek volna látni, mikor kiderült, fuvar- és egyéb költ­ségekre tizenötezer forint szükséges. Az előre nem látott akadálynál most megtorpant a pilisszántói ifjúság, remélhe­tően lesznek, akik ebből a helyzetből megtalálják a ki­iktat. , SZOBI JÁRÁS Málnaszedés, babszedés, szénagyűjtés, aratás, pár hó­napja ez a járás fiataljainak vasárnapi programja. Szinte alig van KISZ-szervezet, mely ne végezne hasznos munkát a termelőszövetkezetek segíté­sében. A dunamenti KISZ- szervezetek a törpevízmű épí­tésekből kémek részt. VÁCI JÁRÁS Erdőkertesen nagyszabású útépítési munkát vállalt és végzett el a KISZ ezen a nyá­ron. Legújabb vállalásuk a pártház építésének segítése. (Megjelent az Cj Kor, a KISZ Pest megyei Bizottsága lapja szeptember havi számá­ban.) Majd az állam? Öröm, hogy sokasod­nak megyénkben az új házak, s közöttük is az állami erőbőd épült la­kótelepek. Városokban, Cegléden, Vácott, de köz­ségekben is, mint például Aszódon, új és modern színfoltot jelentenek a vá­ros, község arculatán ezek a tetszetős épületek. Ez öröm. Üröm azonban, hogy mig eljut a háza­kig, lakásokig az ember... Szeméthalmok, fadara­bok, vízzel telt gödrök, mész-, téglamaradványok, giz-gaz, egyszóval min­den, amit egy építkézés hagy maga után, meg­található a „felvonulási terepen”, azaz a házak környékén. A rendezett környék, a házakat kö­rülvevő park nem luxus. Nem egyetlen szerepe, hogy gyönyörködtessen, hanem egészségügyi kö­vetelmény is. Tisztaság, balesetmentesség — ezt is jelenti az új házak környékének rendezése. Mégis: a legtöbb helyen elmarad. Nem tervezték be a költségek közé, nincs rá kapacitás — in­dokok, amelyek úgy — ahogy elfogadhatók, de ettől még’ csúnya marad az új lakótelep. Majd az állam meg­csináltatja — mondja nem egy új lakó. Ha laká­sokat építtetett, akkor parkosítson is — hang­zik az érvelés. Eszükbe sem jut — de a taná­csi szerveknek is alig —, hogy összefogással, a la­kók közös akaratával, je­lentősebb anyagi eszkö­zök felhasználása nélkül, változtatni lehetne az ál­datlan helyzeten. Megyénk több községé­ben, városában eredmé­nyes mozgalom bontako­zott ki a lakgjiely szeb­bé tételéért. Nagykőrö­sön például a Szolnoki út 48. számú ház lakói ízléses virágoskertet vará­zsoltak házuk elé, az ad­dig ott terpeszkedő por, dudva helyére. Példáju­kat mind többen köve­tik az utcában. Vajon az a kezdeményezés, amely az új lakótelepek szebbé tételét szorgalmazná, ke­vésbé sikeres lenne ? Felszabadulásunk husza­dik évfordulójának tiszte­letére a Hazafias Nép­front kezdeményezte ki mit vállal mozgalom már eddig is jelentős ered­ményekkel járt. E moz­galom keretében mód len­ne e feladat megoldásá­ra is. Az új lakóknak nagy öröm, amikor meg­kapják a lakás kulcsát. Öröm a berendezkedés is, az új otthon nyújtot­ta kényelem. A lakás fa­lain túl már nem ter­jed a szebbet akarás? Ha az új lakó kitekint az ablakon, nem bánja, mit lát? Parkot, virágágya­kat-e, vagy szemetet, ga­zos, poros ösvényeket? Mindenütt vannak ál­dozatra kész, a községért tenni akaró és tudó em­berek. Csak az hiányzik, hogy ezt az akarást ösz- szefogják, irányítsák, s a kellő anyagi segítséget megadják hozzá. Ez pedig a tanácsok, a népfrontbi­zottságok feladata. E szer­vek ne vegyék át a la­kók egy részének gondo­latát: majd az állam... Éppen arra törekedjenek, hogy amit lehet, az ál­lam anyagi eszközeinek felhasználása nélkül old­janak meg, lehetővé té­ve a felszabaduló pénz másutt történő felhasz­nálását. Terjedjen ki fi­gyelmük az új lakóte­lepekre, hiszen a sok­féléi odaköltözött embe­rek összefogása egyben azt is jelenti: a közös munkában megismerik egymást, közelebb kerül­nek egymáshoz. Ez pe­dig már nemcsak azzal az eredménnyel. jár, hogy eltűnik a házak körül a csúfság, hanem azzal is, hogy a munka végeztével egy kicsit más embe­rek térnek vissza laká­saikba. Mészáros Ottó Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A közeledő szüretre tekin­tettel a pénzügyőrség az aláb­biakat közli: A bortermelők kötelesek a szüret befejezését követő hat napon belül a területileg il­letékes pénzügyőri szakaszhoz termésbejelentést tenni. A be­jelentést az erre a célra szol­gáló bejelentőlap nyomtatvá­nyon kell elkészíteni, és azt a pénzügyőri szakaszhoz kell el- . juttatni. Bejelentőlap nyomtat- \ ványt a községi tanácsok és a f pénzügyőri szakaszok az igény- $ löknek díjtalanul adnak. Ha \ nyomtatvány bármely okból jnem áll rendelkezésre, a be- ^ jelentést levélben is meg le- ^ hét tenni a szükséges adatok ^ feltüntetésével. ^ Be kell jelenteni az összes $ készített mustmennyiséget, azt £ is, amelyet a bejelentés meg- f tétele előtt már értékesítettek f vagy az állami pincegazda- Í Ságnak eladtak. A szőlőként ^ értékesített termést nem kell £ bejelenteni. Törkölyön (héjon) % erjesztés esetében a kádakban £ levő szőlőcefre mennyiségét f kell bejelenteni. Ugyancsak be j kel] jelenteni a készített tör- köJybort, továbbá a bejelentés idejében készletben levő óbort. \ A bejelentőlapon fel kell % tüntetni a bor, must tárolási '/f helyét is. A tárolóhely válto- í zását 24 órával előbb a pénz- í ügyőri szakaszon be kell je­í lenteni. / ? Ha a szüret több részletben £ történik, a részszüretek ered- J ményét 6 napon belül be kell í jelenteni. A részbejelentések- '{be nem kell felvenni a koráb- í bi — már bejelentett — rész- J szüretek eredményét ; A termésbejelentés elküldé­ssé után előállított vagy vásá- írolt italmennyiségeket a kész­letgyarapodási követő 6 napon belül be kell jelenteni. Bortermelőinek kell tekinte­ni azt a természetes vagy jogi személyt, aki szőlőterület fe­lett rendelkezik, azon terme­lést folytat, és a termésből mustot, bort állít elő. Borter­melő lehet: állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövet­kezet, termelőszövetkezeti cso­port, egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezet, hegyközség, az a tsz-tag, aki háztáji szőlő­vel rendelkezik vagy családi (százalékos) ' szőlőművelést folytat, a tszcs-tag, az egysze­rűbb mezőgazdasági szövetke­zet tagja, továbbá az egyéni termelő. Ez utóbbi fogalmi kö­rébe tartozik a szőlőtulajdo­nos. a haszonélvező, a haszon­bérlő és a felesbérlö. • Ha a mustot, bort nem a termelőterületen tárolják, a termésbejelentést mind a termelőhelyre, mind a tá­rolóhelyre illetékes pénz­ügyőri szakaszhoz meg kell tenni. Bejelentési kötelezettség terheli azt a természetes vagy jogi személyt is, aki nem minősül bortermelőnek, de megszerzett szőlőből, gyü­mölcsből mustot, bort ké­szít. Az a bortermelő, aki ter­mésbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, adókedvez­ményben nem részesülhet. El­vonják az adókedvezményt attól a termelőtől, aki adó­zás alól adóköteles italt bármilyen módon elvon, vagy azt megkísérli. A* előb­bi esetekben pénzügyi sza­bálysértési eljárás során pénzbírság kiszabásának is helye van. Ugyancsak pénz­bírsággal kell sújtani azt a termelőt, aki nem összes termését jelentette be, és az általa önként előmutatott készlet 20 százalékot, illetve 10 hl-t meghaladóan na­gyobb a bejelentett mennyi­ségnél. A termelőszövetkezetek a tagjaik részére kedvezmé­nyesen kiosztott borok után literenként 40 fillér, a többi termelő a háztartásában ked­vezményesen elfogyasztható bormennyiség után 80 fil­lér borforgalmi adót köte­les fizetni. A kedvezmé­nyesen kiosztható, illetve el­fogyasztható bor mennyisé­ge a korábbi évekhez ké­pest nem változott. Mustot vagy újbort óbor­ral összekeverni, továbbá óbort törkölyre felöntéssel kezelni csak a pénzügyőr­séghez való előzetes beje­lentés és ellenőrzés mellett szabad. A pénzügyőrség a terme­lők borkészletét ellenőrzi. A termelő köteles mind a kész­letfelvételkor, mind a ké­sőbbi elszámolások alkalmá­val összes készletét előmu­tatni. A készletfelvétel meg­állapításai ellen a helyszínen előadható, vagy a pénzügy­őri szakaszhoz 24 órán be­lül írásban benyújtható pa­nasznak van helye. A termésbejelentési köte­lezettség fennáll a szőlőn kívül egyéb gyümölcsből er­jesztés útján előállított gyü­mölcsborokra is. Ettől részletesebb felvilá­gosítást az érdeklődőknek a pénzügyőri szakaszok adnak. PEST MEGYEI PÉNZ­ÜGY- ÉS VÁMÖRI PA­RANCSNOKSÁG I p ódé se. amikor Orosz igazgató ajándékként át­nyújtja a könyv­tár ajándékát. Gyors interjú során megtudtuk, hogy a kétezredik olvasó Herceg Miklós váci lakos, a soproni erdő­mérnöki főiskola hallgatója. Meg­tudjuk, hogy az ajándék könyvol­vasó családba ke­rült; édesapja és édesanyja már öt éve rendszeres lá­togatója a könyv­tárnak. Mindenki mosolyog. Derűs a hangulat a zsú­folt polcok alatt. — Megjutal­mazzuk a 2500-ik; sőt, a 3000-ik ol­vasónkat is! — búcsúzik a könyv- tár vezetője s mi azt kívánjuk,' hogy ez mielőbb: bekövetkezzék. (P. r.)í folyó átalakítási munkák idején a könyvkölcsönzés szünetelt s utána újból kellett visz- szahódítani olva­sótáborunkat. — Sikerült? — A korábbi másfél ezer fölé soha nem emelke­dett a váci könyv­tár olvasóinak száma. A most megnyilvánuló érdeklődés azt bi­zonyítja, hogy a vonzó külső, a cél­szerű berendezés és a gazdagodó ál­lomány következ­tében szívesen tartózkodnak, ol­vasnak, művelőd­nek a könyvtár­ban. Az óra fél he­tet mutat. Belép egy fiatalember. Meglepődik, ami­kor közlik vele, hogy ő a könyv­tár kétezredik ol­vasója. S még- nagyobb a megle­Szerdán kis há­zi ünnepségre ké­szültek a váci já­rási könyvtár dolgozói. Erre a napra várták ugyanis a kétez­redik olvasó je­lentkezését. — Hogyan ér­keztek ehhez a jelentős állomás­hoz — kérdeztük a várakozás per­ceiben Orosz Mi­hály könyvtár- igazgatót. — Nagy örömet jelent számunkra a váci olvasótá­bor ilyen rohamos növekedése. A nyomtatott betű népszerűségét bi­zonyítja, hogy 20 ezer kötet könyv­vel és 90 féle fo­lyóirattal ma már úgyszólván min­den igényt ki tu­dunk elégíteni. Ezelőtt erre gon­dolni sem mer­tünk. Mint isme­retes, a nálunk A kétezredik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents