Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

1964. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK rtai HEGYEI Korszerű szőlőfeldolgozó üzem A második ötéves terv idő­szakában Pest megyében csak­nem 13 900 hold szőlőt telepí­tenek, elsősorban a déli része­ken. Ezen a vidékein azonban már a jelenlegi termés feldol­gozása és tárolása is gondot okoz. Ezért az Állami Pince- gazdaság budafoki üzemének nernádi pincészetében korsze­rű szőlőfeldolgozó üzemet épí­tenek. Az új üzemet a Szőlé­szeti Kutató Intézet kísérletei alapján szerkesztett gépekkel szerelik fel, s az automata ve­zérlésű berendezések segítsé­gével naponta 1000 mázsa sző­lőt dolgoznak fel. A gépeket mindössze öt ember kezeli majd. A hernádi szőlőfeldolgozó egy része már az idei szüret­kor munkához lát. XAGY MUNKÁBAN A FALU fíoggaa került csávába a ráckevei ? „Százévesek napja“ Japánban Japánban 191 száz éven fe­lüli ember él. A legidősebb 112 esztendős. A közegészségügyi és jóléti minisztérium szep­tember 15-én rendezte meg „A százévesek napját”, amelyen a 31 száz éven felüli férfit és 1G0 százéven felüli nőt a tar­tós egészség jelképével — fa­kupával — ajándékozott meg Ikeda japán miniszterelnök. (Kiküldött munkatársunk telefon jelentése) Szombaton, a megyei ope­ratív bizottság ülésén a töb­bi közt az is szóba jött, hogy a ráckevei járás egyes termelőszövetkezeteiben csá- vázatlanul vetették el az őszi árpát. Kusza Béla, a me­gyei tanács főmezőgazdásza magyarázatot kért a nö­vényvédő állomástól és az alábbi választ kapta: A járási tanács mezőgaz­dasági vezetői hibát követ­tek el azzal, hogy központi­lag akarták megoldani az ősziárpa-vetömag csávázásit. Arra alapoztak — mondot­ta a növényvédő állomás kép­viselője, hogy majd a csere­vetőmagot az elosztóhelyen csávázzák. Mivel azonban ólomzárolt vetőmagról van szó, nem lehetett a zsáko­kat felbontani, mert így el­veszett volna a szavatos­ság. De ha ezzel nem is törődtek volna, akkor is megmarad a mérgezési ve­szély. A mérgezési veszély abban áll, hogy a csávázószert ma­gukba veszik a zsákok. Eze­ket a zsákokat később ke­KÖZLEKEDÉSI NAGYAKTÍVA Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt köz­lekedési. nagyaktívát tartott. A közlekedés időszerű kérdései­ről Kiss Dezső, a közlekedés és postaügyi miniszter helyet­tese tájékoztatta a megye párt-, tanácsi és tömegszervezeti, a közlekedés, a szállítás vezetőit, valamint a meghívott akti­vistákat. A tanácskozáson megjelent Cservenka Ferencné, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Kurucz Béla, a Pest megyei Pártbizottság titkára és Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke,., SZEPTEMBER 23-29: Szovjet-belorusz napok A Minszki Autógyár küldöttsége Pest megyében A Eelorusz Szovjet Szocia­lista Köztársaságban az elmúlt év októberében rendezték meg a magyar kultúra napjait. Egy héten át magyar filmeket ját­szottak a minszki, gomeli, vi- tyebszki mozik, irodalmi este­ken adóztak íróink és költőink emlékének, Bartók és Kodály melódiái uralták a hangver­senytermeket. fényképkiállí­tások ismertették mindennapi életünket, eredményeinket. A népeink közti barátság bennünket is arra kötelez, hogy közelebbről igyekezzünk megismerni a Belorusz SZSZK életét. Ezt a célt szolgálják a szeptember utolsó hetében tar­tandó szovjet-belorusz napok, melyek Budapesten kívül, az ország néhány megyéjében ke­rülnek megrendezésre. A Pest megyei ünnepségso­rozat — amely gazdag, válto­zatos programot ígér az érdek­lődőknek — szeptember 23-án, a Csepel Autógyár-i megnyitó ünnepséggel kezdődik. Részt vesz az ünnepségen az erre az alkalomra hazánkba érkező harminctagú belorusz turista- csoport, melynek tagjai között a Csepel Autógyár dolgozói ré­gi barátaikat, a minszki test­vérüzem küldötteit is üdvözöl­hetik. A belorusz nép gazdasági és kulturális sikereit ismertető rendezvények közül elsősorban a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Házban rendezendő kiállítás érdemel figyelmet. Megnyitására a budapesti szovjet nagykövetség képvise­lőinek jelenlétében, szeptem­ber 29-én este 18 órakor kerül sor. Kisebb méretekben, ha­sonló kiállításokat rendez a Magyar—Szovjet Barátsági Társaság Cegléden, Bagón és a Csepel Autógyár művelődé­si házában. Szeptember 30-án belorusz Irodalmi estet tartanak a bagi művelődési házban. Neves elő­adóművészek tolmácsolják Janka Kupala, Jakub Kolasz, a Lenin-díjas Petrusz Brovka, s a nálunk is népszerű Mak- sHm Tank legszebb műveit. Vaszil Bikov Harmadik rakéta című regényének filmváltoza­tát szeptember 26—27-én mu­tatják be a ceglédi moziban, a monori, a ráckevei, a ceglédi és a váci járás egyes közsé­geiben pedig a TIT Szovjet Belorusszia címmel rendez is­meretterjesztő előadásokat. nyérgabona-száálításra hasz­nálhatják, s akkor baj le­het. Igaz, hogy elő lehetne írni az ilyen zsákok alapos kimosatását, de erre nincs kellő biztosíték. Ha így áll a dolog, igaza van a nö­vényvédő állomásnak — gon­dolták akkor az operatív bi­zottság tagjai. Csakhogy a valóság más­képpen fest. A járás veze­tői a munka meggyorsítása érdekében valóban javasol­ták, hogy a cserevetőmagot központilag csávázzák. Ez az ötlet magától értetődő volt, mivel a járásban levő Kis­kunsági Állami Gazdaság magtáraiból került ki a nyolcszáz mázsányi cserevetőmag. Mivel azonban megismerték — a járás vezetői szerint is alapos — ellenvetést, elálltak javaslatuktól. Ehelyett igye­keztek megszervezni a gyors cserét. Az igyekezetét olyan si­ker koronázta, hogy augusz­tus végére a cserevetőmag nyolcvan százalékát már ki­szállították a tsz-ekbe. így tehát szeptember elsején már mindenképpen megkezdhette volna a esavázást a járás­ban a növényvédő állomás. Még inkább nyilvánvalóvá válik a növényvédő állo­más védekezésének tartha­tatlansága, ha figyelembe vesszük az általános helyze­tet. A ráckevei járásban ugyanis nem nyolcszáz, ha­nem háromezerhatszáz má­zsa ősziárpa-vetőmagot kel­lett volna csávázni, vagyis a csere mennyiség több, mint négyszeresét. A nyolcszáz má­zsán felüli vetőmag már a betakarításkor a tez-ekben volt, mivel saját termés­ről van szó. Ha tehát csak az ólomzárolás, illetőleg a mérgezés veszélye lett volna a késedelem oka, akkor a nyolcszáz mázsán felüli meny- nyiséget csávázhatta volna a növényvédő állomás. Annál & inkább lehetőség volt erre, mivel az állomás már augusztus 24-ig megkap­ta a tsz-ek csávázási igényei­ről szóló kimutatást. Kovács Pál, a járási tanács mezőgaz­dásza elmondotta — s meg­erősítette ezt Csizmazia Lász­ló mezőgazdasági osztályveze­tő és Molnár Antal főmezö- gazdász is —, hogy az állomás érthetetlen módon húzta-ha- lasztotta a csávázási. Először azt ígérte, hogy augusztus vé­gén, később, hogy szeptem­ber elsején, végül, hogy szep­tember hetedikén kezdi meg a csávázási a járásban. A há­rom dátum közül a negyedi­ket tartotta be, azaz szeptem­ber tizedikét... A késlekedés okául először azt hozta fel az állo­más, hogy miniszteri rendelet értelmében az amerikai szö­vőlepke irtására kell összpon­tosítania minden erőt, majd azt, hogy előbb a dabasi já­rásban kell megkezdenie a csávázást. Mindez igaz lehet és alapos kifogás, de mi köze van az ólomzároláshoz, illetve a mérgezési veszélyhez? Az esetleges mulasztás té­nyének és a felelősségnek a megállapítása nem ránk tar­tozik. A következmények azonban nyilvánvalóak, s azokat nem hallgathatjuk el. Amire az állomás megkezdte a csávázást á ráckevei járás­ban, addigra elvetették az őszi árpa 46 százalékát. Mintegy másfélezer holdról van szó, vagyis jelentős nagyságú te­rületről, amelyen nem végez­tek alapos növényegészségügyi megelőző védekezést. Habár a járási pártbizottság és a járási tanács felhívta a figyelmet a házi csávázásra és a tsz-ek igyekeztek is betarta­ni azt, 'az eredményességhez nem fűzhetünk vérmes re­ményeket. A vetőgépben vég­zett porcsávázás ugyanis — a tsz-ek csak ezt tudták meg­tenni — nem tökéletes, ezért tartani lehet jelentős rozsda és üszög., fertőzéstől. ............. H a az időjárás nem kedvez majd ezeknek a betegségek­nek, az csak véletlen szeren­cse lesz. E komoly hiba ellenére len­dületes a vetési munka a rác­kevei járásban. A termelőszö­vetkezetek vezetői és dolgozói mindent elkövetnek a munka meggyorsítása és eredményes­sége érdekében, mert tudják, hogy idei szorgalmuktól függ elsősorban a jövő évi jó ter­més. (n. i.) Baráti tapasztalatcsere Az Ukrán SZSZK tanácsi küldöttsége Vácott Az Ukrán SZSZK hazánk­ban tartózkodó tanácsi kül­döttsége, élén P. K. Bojkó, az ukrán minisztertanács titkár­ságának vezetőjével, szeptem­ber 15-én dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács tanácsszervek osztálya helyettes vezetője és Varga Péter, a Pest megyei | Tanács vb-elnökének kíséreté­ben Vácra látogatott. I A küldöttséget a városi ta­nács épületében Búzás István­ná, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára, Lukács Ferenc, a Váci Városi Tanács vb-elnöke és Arany István, a városi tanács vb-titkára fo­gadta. Ezt követően a de­legáció megtekintette a várost, az új lakótelepet, valamint a Dunai Cement- és Mészművet, ahol Hídvégi László, az üzem igazgatója tájékoztatta a ven­dégeket az új létesítmény eredményeiről. P. K. Bojkó, a delegáció ve­zetője és a küldöttség tagjai behatóan érdeklődtek az üzem technológiájáról és elismerő­leg nyilatkoztak a termelési eredményekről. Az üzemlátogatás után a küldöttség a városi tanács épületében meghallgatta Lu­kács Ferenc vb-elnök tájékoz­tatóját a város múltjáról, je­lenéről és a városfejlesztés eredményeiről. A beszámolót követően az ukrán küldöttség a tanács működéséről hasznos eszme­cserét folytatott a városi ta­nács vezetőivel és az állandó bizottságok elnökeivel. A baráti eszmecserét köve­tően az ukrán küldöttség az esti órákban utazott vissza Budapestre. A városi tanács elnöke városnéző sétára invitálta a vendégeket. A küldöttség megtekintette a Dunai Cement- és Mészmű­vet is. (Foto: Jánosi) l«c, Százhalomb Gödöllő* Nagymaros Mi a helyzet a megye nagy építkezésein? Egy évvel az eredeti határ­idő előtt — mint köztudott — üzembe helyezték az évi egy millió tonna kapacitású Dunai Cement- és Mészművet. Tavaly — az üzembe helyezés évében — csaknem 200 ezer tonna jó­minőségű cementet adott az országnak. Az idén már jelen­tős mennyiséget exportál is. A cementműre 1963. decem­ber 3I-ig összesen 2040 millió forintot költöttek. Ezzel meg­oldódott az építőiparban orszá­gosan jelentkező cementhiány, de az üzem még nincs befejez­ve. Most az egész ország szük­ségletét fedező papírzsákgyár és a kőbánya törőműveinek szerelése, valamint más beren­dezések befejezési munkái vannak soron. Ezekre mintegy 85—90 millió forintot fordíta­nak. Hamarosan elkezdik a mészüzem és a dunai kikötő épitését is. Az ország legnagyobb — 600 MW teljesítményű — erőműve épül Százhalombattán. A há­rom milliárdon felüli beruhá­zásból az idén több mint 400 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Az erőművet „lépcsős“ rendszerben építik. Ez azt jelenti, hogy elkészítet­ték az egész erőműhöz szüksé­ges alapberendezéseket — víz­kivételi művet, csőhálózatot, elektromos hálózatot, stb. —, a termelő gépegységeket pedig fokozatosan állítják üzembe. Ennek a módszernek előnye, hogy az első gépegység már termelhet, miközben a másodi­kat építik. Jelenleg már két 50 MW teljesítményű egység dol­gozik az országos hálózatra. A két gép teljesítménye megfelel egy kisebbfajta erőmű teljesít­ményének, s már ez is enyhí­tett az ország energiagond­jain. A második számú gép­egység próbabejáratásánál szi­várgott a hűtő hidrogén, de a hibát gyorsan kijavították és most már ez az egység is le­adja az 50 MW-ot. Jelenleg a Szovjetunióból vásárolt 150 MW-os gépegység építésén dolgoznak. Az épüle­teket kivitelező vállalatok egy kicsit elmaradtak, mert a Szovjetunióból már gyors egy­másutánban érkeznek az önál­ló erőműnek is megfelelő ha­talmas gépezet alkatrészei. Már a gépek beépítését is meg kellene kezdeni, de az épí­tők még nem tudják átadni a szereléshez szükséges munka­helyeket. A 26. sz. Építőipari Vállalatnak több munkaerőt kell összpontosítania erre az építkezésre, ha azt akarjuk, hogy ne legyen határidő elto­lódás a gépegység üzembe ál­lításánál. A hőerőmű szomszédságá­ban folyik az ugyancsak több mint három milliárdot igénylő Dunai Kőolajipari Vállalat építése. Az idén csaknem fél milliárd forintot kell beépíte­ni, de az építők elmaradtak. Az itt dolgozó három építőipa­ri vállalat közül az Üt- és Vasútépítő Vállalat dolgozik kifogástalanul. A vállalat biz­tosította a megfelelő munkás­létszámot és a műszaki veze­tést is. Munkájukat jó minő­ségben, ütemterv szerint vég­zik. Nem mondható el ez a má­sik két vállalatról. A Mélyépí­tő Vállalat és a 26. sz. Építő­ipari Vállalat a szükséges 770 dolgozó helyett csak 306 főt foglalkoztat ezen az építkezé­sen. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az ütemtervtől elmaradnak. A szerelőipari vállalatoknál szakmunkások­ban kezd hiány mutatkozni. A felettes irányító szervek az olajiparon belüli átcsoportosí­tással ugyan 80 fővel megerő­sítették az építők létszámát, de ez is kevésnek bizonyul a feladatok elvégzésére. A Dunai Kőolajipari Vállalat építőinek nagy erőfeszítéseket kell ten­niük, hogy az első működő üzemrész — az egy millió ton­na évi kapacitású desztillációs részleg — az 1965. április 4-i határidőre átadásra kerüljön. A Dunai Kőolajipari Válla­lat — Szajol község közötti, készterméket szállító, csőveze­ték az egész 113 kilométeres szakaszon már majdnem min­denhol elkészült. Építői a meg­felelő nyomáspróbák után ha­táridőre átadják. Ezen a veze­téken traktorokhoz, erőgépek­hez, teherautókhoz szükséges üzemanyagot szállítanak az al­földi Szajol községben épülő elosztó állomásra. A váci Forte Fotókémiai Vállalatnál és a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen ösz- szesen mintegy fél milliárdos beruházás folyik. A kivitelező vállalatok kapacitásának elég­telensége, a létszámhiány rá­nyomja bélyegét ezekre az építkezésekre is. Mindkettőnél komoly elmaradás van, de az egyetemnél a munka minősége is kifogásolható. Megkezdődött a munka a nagymarosi vizierőmü rendszer építésével kapcsolat­ban is. Ez lesz hazánk egyik legnagyobb üzemszerű beruhá­zása. Teljes költségelőirányzata mintegy 13 milliárd forint. Az idén a tervezésre és egyéb előkészítő munkálatokra 45 millió forint áll rendelkezésre. Nagy beruházásaink épí­tőinek munkája nyomán, mindannyiunk örömére, emel­kednek a gyárépületek, indul­nak a gépegységek, de az örö­met megkeserítik egy kicsit a kisebb-nagyobb határidő elcsú­szások. Az építőiparban most kétségtelenül a munkaerőhiány az elmaradás fő oka, de nem az egyetlen oka. A párt Köz­ponti Bizottsága 1960. júniusa határozatában már felhívta a figyelmet az ipari fejlődésünk­ből következő munkaerőhely­zetre. A határozat sürgeti töb­bek között az építőipar gépe­sítését és különösen az új, kor­szerű, kevesebb emberi mun­kát igénylő építési technoló­giák bevezetését és elterjeszté­sét. Tapasztalataink szerint az építőipar a gépesítettséget ille­tően némileg előrehaladt, de új, valóban nagy termelékeny­ségű építési technológiákkal csak kevés helyen találkoz­tunk. E tekintetben még mesz- sze vagyunk a párthatározat célkitűzésétől és éppen ebből adódik a nagyméretű munka­erőhiány. Az építővállalaitok vezetőinek és a főhatóságok­nak is látniok kell, hogy az építési feladatok évről-évre nőnek, a munkáslétszám pedig alig növekszik, vagy épper csökken. A vezetőknek számí­tásba kell venniök, hogy az adott munkaerővel a következő években még több munkát kei, elvégezni. Ennek érdekében körültekintően fel kell mérni az összes lehetőségeket, a ren­delkezésre álló építőipari gé­pek munkahelyek közötti leg­ésszerűbb mozgatásától, a munkaszervezésen keresztül, a leghatékonyabb új építési technológiákig és újfajta épí­tőanyagokig. Lovász Vince

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents