Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

EGLEDI JARAS ES CEGLED. VAROS RESZERE Vili. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 16, SZERDA Nagy érdeklődés külföldön is Készülnek az aszfaltkeverő-telepek A KISZ VI. kongresszusa előtt Új vezetőséget választott a téglagyár KISZ-szervezete A napokban a téglagyár KISZ-szervezete vezetőségvá­lasztó taggyűlést tartott. Rom- hányi Rózsa KISZ-titkár be­számolójában Ismertette az elmúlt négy év eredményeit és hibáit. Említésre méltó a fiata­lok kezdeményezése: meglátogatják a város ve­terán kommunistáit, hogy a régi harcosok emlé­keit meghallgassák és ta­pasztalatokat gyűjtsenek a mozgalmi munkához. Szép eredményekről számolt be a vállalati kultúrcsopor- tot illetően is. Pozitívum az is, hogy az alapszervezet a városban elsőnek fejezte be a KISZ politikai oktatást, utána pedig sajtóankétra hívta össze a fiatalokat, hogy meggyőződjön azok politikai tájékozottságáról. Az ifjúsági munkabrigá­dok helyzete is kedvezően alakult az elmúlt években, csupán a munkaerő-vándorlás akadályozta őket még ered­ményesebb munkájukban. A beszámoló utón számos hozzászólás hangzott el. Nagy Pálné például hiá­nyolta, hogy az alapszervezet kévés teaestet, kevés színház- és mozilátogatást szer­vez. Hasonló témát érintett Rotn- hányi Erzsébet is. Bállá Fe­renc az alapszervezet sport­életét bírálta. Kockás János kevesellte azt a társadalmi munkát, amit a KlSZ-szer- vezet tagjai végeznek. Ja­vaslatot tett, hogy a jövőben többen vegye­nek részt a társadalmi munkában. A hozzászólások után az alapszervezet megválasztotta új vezetőségét, amely ígére­tet tett a hibák erélyes és sürgős kijavítására. R. B. Olcsóbban, yyorsahban Az albertirsai Dimitrov Tsz a napokban 200 hízottsertést adott át az Állatforgalmi Vál­lalatnak. A kiváló minőségű I állatok 120 kg-os átlagsúlyban I kerültek a mázsára. A válla- j lat 388 730 forintot fizetett ki | értük. Ezért a szép eredményért főleg Andrássy Sándor bri- j gádvezetőt és az állatgondozót ] illeti dicséret. Az állatok pé- pesített lucernát kapnak, ami kiváló tápértékű takarmány, s kedvezően csökkenti az 1 kg súlygyarapodás önköltségét. A hizlalási idő is jóval rövidebb: 8 hónap. Az a példás rend, ami a hizlalda környékét jel­lemzi, a termelőszövetkezet­nek is dicsőségére válik. Osztrák vendégek a dánszentmiklosl Micsurin Termelőszövetkezetben Kedves vendégek jártak hétfőn délután a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövet­kezetben. Az osztrák Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Országos Szövetségének (Raiffeisen) fő­titkára, dr. Franz Reintbaber és dr. Herbert Kleiss főtitkár- helyettes látogatott el a tsz-be Bokor József, a MÉSZÖV elnö­kének vezetésével, hogy sze­mélyesen győződjenek meg ar­ról a hatalmas fejlődésről, amely mezőgazdaságunkban a nagyüzemi átszervezés után végbement. Az osztrák vendégeket Ke­lemen György, a tsz elnöke fogadta. Rövid tájékoztatót adott a tsz 15 éves fejlődésé­ről. Beszélt a kezdeti nehéz­ségekről és értékelte az utol­só évek szép eredményeit. El­mondotta, hogy a sivár dánost homokot, amely 4—5 mázsa rozsot termett, az öntözéssel hogyan változtatták gazdag termőfölddé. Ma ezeken a te­rületeken a hússzorosát terme­lik kukoricából, öntözéssel. Be­számolt arról is. hogy a nincs­telen zsellérparasztok hogyan szerették meg a társas gazdál­kodást. Ma már a fiatalok is megtalálják a tsz-ben számítá­saikat. Ezt bizonyítja, hogy 1959-ben az átlagos életkor 60 év volt a tsz-ben, ma 33 év. Napról napra új családi házak épülnek a jól végzett munka jövedelmé bői. Beszélt Kelemen elvtárs az állatállományról, a hatalmas szőlő- és gyümölcstelepítések­ről. A tájékoztatás után a ven­dégek személyesen győződtek meg a hallottakról. Csodálták a hatalmas kukoricatáblát, amelyen a tőátlag 26.000 hol­danként. Érdeklődéssel sétál­ták végig a gyümölcsösön, ahol már szorgos kezek szedik és csomagolják az almát. Igen tetszett nekik az új telepítésű, nagyüzemi munkálásra alkal­mas 100 holdas szőlőtábla is. A kellemes séta után a tsz központjában megbeszélték a látottakat. Igen sok szakmai kérdést tettek fel a tsz veze­tőinek. Búcsúzóul elmondották, hogy mindenfelé, amerre jártak, de itt Dánoson is, saját szemükkel győződhettek meg szocialista mezőgazdaságunk hatalmas fejlődéséről. Gazdag tapaszta­latokkal térnek haza, amelyet hasznosítanak szövetkezeti mozgalmukban. Halasi János Jól szerepeltek a CVSE atléták Dunakeszin Két napon keresztül — 12- és 13-án — bonyolították le Dunakeszin az összetett atlé­tikai bajnokságot. A Ceg­lédi Vasutas atlétái a várt­nál sokkal jobban szerepel­tek. A Pest megyei Atléti­kai Szövetség rendezésében meghívásos versenyre 800 m-es síkfutásban a CVSE jó képességű középtávfutó­ját, Papp Józsefet állították szembe a sokszoros megye­bajnokkal, a gödöllői Mun­kácsival. Szakemberek véle­ménye szerint élvezetes küz­delmet vívott az ifjúsági Papp az igen nagy rutinnal rendelkező felnőtt Munkácsi­val, aki csak három méter­rel tudott győzni. így újabb ifjúsági Pest megyei csúcs született. Papp eredménye 1.57,8 perc. Munkácsié 1.57,6. A két nap legszebb verse­nye volt. Papp a két napon őt versenyszámban indult és a második napon képes volt egyéni csúcsot futni 1000 m-en, 2.41,8 idővel, ami igen szép teljesítmény és arra mu­tat, hogy érdemes a fiatal versenyzővel foglalkozni. A tízpróbán óriási küz­delmet vívott Császár Imre és Magyar László. A végig izgalmas versenyben Magyar három ponttal győzött Csá­szár előtt! Juhász András diszkoszban megyei csúcsot akart javítani, de a köz­ben feltámadt oldalszél eb­ben meggátolta. Eredménye így is figyelemre méltó, mert rossz viszonyok között is 49.55 m-t dobott. Ezen a ver­senyen búcsúzott el a CVSE- től egy tehetséges ■ versenyző: Korompay Agnes, aki a TF- re iratkozott be. Eltávozása érzékenyen érinti a Vasutas atlétagárdát. További sikere­ket kívánva köszöntek el tőle. A kétnapos verseny eredményei a következők vol­tak. Női serdülő hárompróba: 2. Bálint Anikó 1430 pont, 6. Boldizsár Éva 1316, 7. Do­bos Erzsébet 1214. Női if­júsági hárompróba: 2. Ko­rompay Ágnes 1794 pont, 5. Pusztay Ilona 1378. Serdütö fiú hárompróba: 5. Ungvári Miklós 112 pont, 6. Zsámberger István 1009, 7. Radnóthy Géza 931, 8. Müller Sándor 927. Férfi ifjúsági öt­próba: 2. Papp József 2152 pont, 3. Juhász András 2103, 4. Szivák István 2035, 5. Hausz Frigyes 2000. Tízpró­ba: 1. Magyar László 3562 pont, 2. Császár Imre 3559, 4. Nagy Károly 2765, 5. Dóka Gábor 2755. — Sz A ceglédi hirlapirás jelene Vitaest a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság rendezésében A géptelep munka közben. Ez a kép már több országban ismeretes, nézzük meg mi (fcglédiek is. Az elmúlt évben a hatodik aszfaltkeverő félautomata te­lepet gyártotta le a Közleke­désépítési Gépjavító Vállalat. Ez évben újabb öt telepet gyártanak. 1962-ben a Buda­pesti Ipari Vásáron a gépte­lep prototípusa komoly sikert aratott. Nyugati és szocialista országok szakemberei egya­ránt érdeklődéssel fogadták, s felvették a kapcsolatot külke­reskedelmünkkel a „Pionír C. 25.” elnevezésű géptelepet il­letően. A gépsor hat egység­ből álló elektromos. vezérlés­sel működő félautomata. Óránként 25 köbméter bur­koló anyagot készít s irányí­tásához mindössze három em­ber szükséges. A technológia pontos beállítása után a gép ellenőrzi, szabályozza a hő­mérsékletet, válogatja, osztá­lyozza a kövek szemcsenagy­ságát, automatikusan méri az anyagot, s így a mennyiségi munka mellett minden eddi­gi aszfaltútépítési eljáráshoz képest minőségileg is jobb munkát végez. Egy géptelepet a napokban szállítanak Dunántúlra, négy telep pedig a hó végére ké­szül el. A már legyártott gép­telepek meghaladják a hazai szükségletet, de a Belgrádban, Bukarestben és a jelenleg Moszkvában bemutatott gép­telep sikerei azt mutatják, hogy ebből még többet kell gyártani, ami komoly valuta- bevételt jelent népgazdasá­gunknak. A Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság hétfőn este a ceglédi hírlapírás jelenéről rendezett vitaestet. A vitaindító beszámolót Kecskeméti Mihály tartotta. A 85 éves ceglédi hírlapirás tör­ténetének rövid áttekintése után részletesen foglalkozott a helyi lap mai színvonalával, szerkesztési, újságírói kérdé­seivel. Hangoztatta: az egyol­dalas terjedelem miatt sajátos stílusra kell törekedni. A felszólalók közül Dajka János több vidéki lap értéke­lésén keresztül megállapította, hogy a Pest megyei Hírlap az országban a legjobb megyei újságok közé tartozik. A Ceg­lédi Hírlap szerkesztését azon­ban megnehezíti az a körül­mény, hogy egy oldal áll ren­delkezésre, ami nem alkalmas az újságírói készség kibonta­kozásához. Nehezíti a szerkesz­tőség munkáját az is, hogy egyesek elzárkóznak a lap tá­mogatásától. Zsadon Miklós a Ceglédi Hírlap 1945 és 1956 utáni ne­héz, de hősi korszakának kér­déseivel foglalkozott. Dr. Zol­tán Zoltán a lap kettős meg­ítélésére hívta fel a figyelmet. Számosán még mindig a régi értelemben vett „szenzáció­kat’* várják a. laptól, a ter­melési és kulturális kérdések rovására. A termelési kérdé­sekről közölt összeállítások a mi lapunk sajátos stílusának kifejezői. így is azonban ál­landó harcot kell vívni a kis terjedelemből adódó elsekélye- sedés veszélye ellen. Bizonyos kérdések bővebb kifejtésére ugyanis kevés a terjedelem. Alkalmat kell találni arra is, .hogy a ceglédi emberek véle­ményét országos jelentőségű kérdésekben is kifejtsék a lap hasábjain. A vitában ezenkívül még számos hozzászólás hangzott el, amit a helyszűke miatt sajnos nincs módunkban kö­zölni. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a vita igen hasznos volt és remélhe­tőleg a javaslatokat hasznosí­tani .tudjuk a jövőben. Öt perc az állatkórházban A most kifutó géptelep egy részét már szerelik a Dunán­túlon, a többi részét e napokban szállítják, hogy még .é hónapban megkezdhesse az aszfaltgyártást. (Foto, szöveg: Gulicska) A ceglédi állatkórházban műtéthez készülnek. Nyolc tehén várja, hogy szülési se­gítséget kapjon. Tucatnyi szarvasmarhát, egy lovat, egy birkát és két sertést ápolnak. Nagy a zsúfoltság. «— Hány férőhelyük van? — A kórház férőhelyét 10 állatra állapították meg, de mint látható, most is 13 nagy jószág és 3 kisebb kap kórházi ápolást nálunk. Nem is szól­va a baromfiakról, mert azok is vannak — mondja dr. Ko­ntár Gyula, vezető állatorvos. — A helyhiány állandó problémájuk? — Sajnos, ez a legnagyobb problémánk. A kórházat a vá­rosrendezési tervek szerint le­bontják. A lebontás határide­jét már megkaptuk: 1965. jú­lius hó 30-án kezdik, de az új kórház építési terve mégnem készült el. Az elmúlt félévben 2924 bejáró és 208 kórházi ápolást igénylő beteg állatot láttunk el, összesen 2924 ápo­lási nappal. Átlagban 15 be­teg állat kap naponta kórházi ápolást —os — A Budapesti Kézműipari Vállalat ceglédi bedolgozói nemrégen kezdték meg a mun­kát.' 14 nap alatt 1826 munka­darabot adtak ki a bedolgo­zóknak, s ebből eddig 475 da­rabot vettek át. Jelentkezést még most is elfogadnak a Pus­kin u. 4. szám alatt. — Járásunk termelőszövet­kezeteiben hétfőn estig 1100 holdon került földbe az őszi árpa. Rozsból 2600 holdat ve­tettek el eddig a tsz-ek. — Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet mikebudai üzemegységében a napokban megkezdték a korszerű száz férőhelyes tehénistálló építé­sét. Az építkezés a tervek sze­rint még a tél beállta előtt be­fejeződik. Lipcsei „vásárfia" //. — A járási nőtanács vezető­je, Kratochwill Edéné székhe­lyét a városi tanácsról a járá­si tanács székházába helyezte át; Cegléd, Rákóczi út. 14. szám alá. — Kőröstetétlen községben is megkezdődött a politechni­kai oktatás, miután községfej­lesztési alapból a községben politechnikai termet építettek. — Abonyban a közeljövőben kelmefestő és vegytisztító üzem nyílik. A telepengedé­lyezéshez szükséges műszaki bejárásra hétfőn került sor. Az üzemet Schaff György kis­iparos nyitja meg a Szolnoki u. 21. szám alatt. — A fegyveres erők napjá­nak megünneplését a helyi MHS-alapszervezet szervezi Albertirsán. Szeptember 26- án este fél hétkor a művelő­í dési házban Kiss Ferenc, a ! községi tanács vb-titkára í mond ünnepi beszédet, majd a ! művelődési ház művészeti ! csoportja ad kultúrműsort. i-Ezt követően a sportszékház- ! ban táncmulatságot rendez- i nek. | — Vasárnap az Abonyi TSZ i SK asztaliteniszezőivel mér- i ték össze erejüket a ceglédi i Vasutas-sportkör asztaliteni- iszezői. A női csapat 7:3-ra le- : győzte az abonyiakat. A fér* I fiák is győztek Abonyban. Kerékpártúivá] Cs. Varga Mihály abonyi la­kos 1964. május 1-én észrevet­te, hogy. Kiss János Táncsics Mihály ü. 2. szám alatti lakos házának udvarán egy női ke­rékpár áll. Miután meggyőző­dött arról, hogy a kerékpár közelében senki sincs, besur­rant a nyitott ajtón és magá­val vitte az árva kerékpárt. Átszerelte és 350 forintért el­adta egyik ismerősének. A büntetés: 4 hónapi sza­badságvesztés, 3 évi próbaidő­re felfüggesztve. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' tát, céklát, paradicsomot és karalábélevet, mint nálunk az: almuskát. Közkedveltek a kü-: lönböző gyümölcsízű cukor- i kák is. Italboltok nincsenek a vá-j rosban, csak vendéglők. A pa- j lackozott italokat a trafikok-: ban árulják. A cigarettákat: meghaladó mértékű a szivarok : választéka. A vendéglők cégtábláján í barna csuhás szerzetes hivő- i gat mosolygós képpel a sör-; ivásra. Sör már két és félde- ■ cis palaokokban is kapható, j A vendéglőkön kívül a legel-! terjedtebb vendéglátó üzlettí- i pus a „Schnell-imbiss’*-ek há- j lózata. Ezek gyorsbüfék. Cuk- \ rászdáik kirakatait méter ma- \ gasságú csokoládés kuglófok \ díszítik a mi házisüteménye-! inkhez hasonló kiállítású gyű- í mölcslekváros linzer sütemé- j nyekkel. Süteményválasztékuk \ kisebb és nem olyan dekora- j tív. A vendéglők, cukrászdák; többsége általában este 8 óra-; kor bezár. A szórakozóhelyek gyéren; látogatottak. (Folytatjuk.) ; valóságos áruházak, és nem ezer, hanem tízezer praktikus apróság található bennük. Az üzletek a ceglédi kereskedők valóságos zarándokhelyei vol­tak. Szinte napokat töltöttek el tanulmányozásukkal. Lipcsében az élelmiszerbol­tokon kívül a leggyakoribb üzlettípusok a drogériák, az optika-foto, a papír- és táska- szaküzletek. Talán a világon sehol sincsen olyan választék pipere és testápoló cikkekből, hőmérőkből, szemüvegekből és egyéb nagyítókból, börön- dökből, táskából, csillárból, díszpárnából és írómappából, mint ott. Az élelmiszer- és zöldségboltok áruválasztéká­nak többségét konzervek al­kotják, amelyek közül kivite­lükkel és minőségükkel fel­tétlenül a magyar konzervek viszik el a pálmát. Az üzletek gyér zöldségválasztékát zöld­ségkonzervekkel és lenekkel pótolják. A kirakatokban úgy mutatják be a savanyúkáposz­Lipese 800 éves vásárhagyo­mányaihoz híven fejlett ke­reskedelemmel rendelkezik. A három-négyemeletes „HO Warrenhaus”-ok, az ottani ál­lami áruházak hatalmas for­galmat bonyolítottak le. Ezek­ben valóban minden árucikk megtalálható egy helyen, a napi használati cikkektől kezdve a szobai szökőkutakig és a játékbabáig, konfekcióig. A jó szervezést dicséri, hogy a pénztáraknál sehol sem kell sorba állni, mert mindenhol helyben lehet fizetni. A város kereskedelmének egyik jellegzetes vonása a szűkén szakosított boltok nagy száma. Van itt halbisztró, vi­taminbolt, csillárszaküzlet, villamos háztartási gép-, ha­risnya-, kesztyű-, sőt még gyertyaszaküzlet is. Ezekben az áruválaszték szinte meg­hökkentő, akárcsak az „1000 aprócikk”-boltokban, amelyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents