Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
VASÁRNAPI NAPLÓ Ügyeletes orvos ma: Gyomron—Mendén dr. Balogh Sándor, Gombán—Úriban dr. Pénzes János (Gomba), Mono- ron dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn dr. Csík Pál, Vecsésen dr. Pauchli Géza. — Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. — Öszirózsabál lesz ma este Mendén, a művelődési házban. — összeverekedtek az ittas utasok és az Üllőn átrobogó záhonyi gyorsvonatból kidobták Balogh József nyírmár- tonfalvi lakost, aki oly szerencsésen esett, hogy kartörésen kívül egyéb sérülése nem történt. A mentők a baleseti kórházba szállították. — Két új tsz KlSZ-szerve- zet. a bényei Népfront Tsz- ben is megalakult a KISZ- szervezet, 9 taggal. Titkárrá Látos Lajost választották. A pilisi Uj Élet Tsz-ben az új KISZ-szervezet titkárává Iva- nicz Lászlót választották. NÉVTELEN HŐSÜK A Vecsési Vízgép javító Vállalat kapubejáratánál levő táblán 20 fénykép van elhelyezve. A fényképek fölött „kiváló dolgozóink” felirat van a fényképek alatt név egy sem. Vajon kik ezek az emberek? Azt már miért nem érdemlik meg, hogy a nevüket is kiírják? ___________ (-cs) — Pokorny Rúbertnét nevezték ki a monori-erdei általános iskola igazgatójává. A gyomrai központi iskola és gimnázium igazgatói teendőinek ellátására dr. Boksay Zoltánná kapott ideiglenes megbízatást. Jó munkát kívánunk mindkettői üknek! — Brigádértekezletet tart holnap délután 3 órakor a monori művelődési otthonban a monori cukrásztermelő üzem szocialista brigádja. — Törik a dohányt Szárazhegyen. Idős Farkas Sándor szabolcsi dohánykertész feleségével és két leányával lelki- ismeretesen, nagy szakértelemmel látja el a munkáját. A 15 holdból mintegy 2 hold van még töretlen, de egy pár napon belül az is a pajtába kerül. VIRSLI-TOTÓ' A vendég. <ha a vecsési Lokomotív Étterem söntésé- be belép, szembetalálja magát a forró virslit hirdető táblával. „Virsli mustárral 3,20, 3,60, 4,10 Ft.” A hármas árkülönbözet vajon a virsli hőmérsékletét jelenti? Vagy totójáték? Kérjük piája kiírni a játék szabályait! _____________ (-CS) — Malachír. 297-re nőtt a kismalacok száma a gombai Uj Élet Tsz sertéstenyésztésében. A választási átlag: 7. Szépen fejlődik a tsz 210 hízója. A havi ráhizlalás egyedenként i5 kiló. — Bővítik Üllőn a tanácsházát. Az udvari bejárat helyén, új helyiséget építenek, bejárat a folyosó végéről lesz. Az adócsoport 'helyisége is tágasabb lesz, az udvar felőli falat az eresz széléig hozzák ki. ML'SO R Ecser: Űzött vad. Gomba: ítélethirdetés csütörtökön. Gyömro: Codine Matiné: Misi és Misiké. Maglód: Déryné. Matiné: Tiszta égbolt Monor: özvegy menyasz- szonyók (szélesvásznú). Matiné: Megbilincseltek. H: A szeretet jogán. Nyáregyháza: Miért rosz- szak a magyar filmek? Pilis: Gitár és szerelem. Tápiósáp: Fotó Héber Tápiósüly: Bakfis. Úri: Pásztorkirály. üllő: Dang az utcákon (szélesvásznú). Matiné: Valahol Európában. Vasad: Minden az embereké marad. Vecsés: Szórakozott professzor (szélesvásznú). Matiné: Kolumbusz hajó Inasa. H: Kétéltű ember. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás. Megyei bajnokság: Vecsés—Al- bertirsa (16). Monor—Váci Vasutas (16). Üllő—Ceglédbercel (16). Területi bajnokság: Gyömrő— Nagykáta (16). Maglód—Nagykőrösi Kinizsi n. (16). (A mérkőzések előtt 14.30 órakor az ificsapatok találkoznak.) Kézilabda. Területi bajnokság: Gyömrő— ifi—Gyömrő Gimnázium (9). M0N0n°viDfn A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 215. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 13, VASÁRNAP Barangolás Monortól - Mentiéig Krumpliszüret — Silóba kerül a dinnye Kendet tannl a Karina István, Glód István, Bárányt Ferenc és Miklós Ferenc szerelték és csávázták a gabonát. PÉTERI UTÁN az út két éles kanyart ír le, szinte körülöleli a gyömrői tsz 44 holdas tábláját, melyen a másodvetésű napraforgó magasra nőve pompázott. Itt láttuk, hogy a járvasilózó szorgalmasan falja a métereket, az utána haladó pótkocsin .pedig egyre nagyobb halomba nőtt a friss takarmány. Lilik János és Raki- ta Sándor egyesült erővel vontatták a silózót, melyen Gyarmati József irányította a hadarót, vigyázott a gépre. — 150 mázsa jön le holdanként — mondta. — A Törés alatt mintha magaSzórják a bolgár műtrágyát a földre. Ä&lTr': ' :si Gödörbe vágják a szárat, dinnyével keverve. tória nélkül felborították a kocsit. Ezért az „ötletes újításért” mindannyian lelkesedtek, talán nem is gondoltak arra, hogy ha esetleg eltörik a kocsi, milyen kárt Okoznak a közösségnek. Nem messze tőlük, még hangosabb gépzúgás hívta fel magára a figyelmet: Szászik sabb lett volna a napraforgó, de itt levesebb ... A többit már nem hallottuk, mert a két traktoros kapcsolt és Garami bácsi szavai belevesztek a zúgásba... Közvetlenül utánuk egy RS 09-essel Tóth Gyula haladt és szórta a földre a bolgár műtrágyát. Fentebb, a föld vége felé két foga- tos a szerves trágyát terítette, két fürge járású traktor pedig szorgalmasan rótta az utat, az utánuk akasztott három ekefej pedig friss földet borított a trágyára ... MENDE FELÉ haladva a csemetekert mellett mentünk el. Itt is szorgalmas munkásokat láttunk hajladozni: vetőmagágyi fenyőt duggat- tak. Vidák István, Farkas Ilona, Kardos József és Oldal Istvánná naponta 7—8 ezer kis fenyőt dugnak a földbe. Ha a többi itt dolgozó munkás teljesítményét is hozzászámoljuk, akkor derül ki: naponta 56 ezer csemetét helyeznek el, ötvenhat- ezerszer szúrják a földbe a ütvenhatezerszer hajolnak le. karót, ötvenhatezerszer hajolnak le. Ezt a számot meg kellene jegyezni a fiataloknak, akkor talán utcáinkban kevesebb facsemetét tennének tönkre, kevesebbet törnének el, szaggatnának ki. A BARINA-PATAK száraz időben kis jelentéktelen csermely, esőzések idején azonban nemegyszer ejtette rémületbe Mende lakóit. Az árvíz a következő időkben nem nyugtalanítja már a község lakóit, mert a patakmedret rendezik. A Tápió— Hajta Vízrendészeti Társaság két brigádja naponta 200 köbméter földet emel ki a mederből és a . több mint három méter mély és 11 méter széles meder, bármilyen mennyiségű vizet le tud vezetni. ' Ezt láttuk az országút mellett Monor és Mende között. Szöveg: Gyarmati Sándor Képek: Kalotay Gábor Elsösök S zeptemberben újjáéled a város: az utcákon új arcok; az iskolában most még ismeretlen nevük árulja el, ezek elsőévesek! Mindem, évben többen és többen jönnek a környező kis falvak tanulni vágyó fiataljai. Mert sürget az idő: falujuk orvost, tanítót, mezőgazdászokat kér, követel. És ők reggelenként jönnek hosszú sorokban az állomástól, a buszmegállóktól — lányok és fiúk vegyesen —, hogy teljesíthessék szüleik egyetlen kérését: fiam, aztán becsületesen helytállj. Mert csak ennyit kémek tőlük, és azt, hogy ne feledjék honnan jöttek, s mi lesz a kötelességük..» i rról, hogy honnan jöttek, s hová tartanak, így val- /x lőtt nekem néhány idei elsős: VARGA JÁNOS: Apám fizikai dolgozó, erdőmunkás. Nyáregyházán két osztály együtt tanult. Nehéz lesz behozni a lemaradást, de majd igyekezni fogok. Nem is hittem, hogy létezik ilyen szép iskola! Nálunk más volt. Zavarták egymást az órán, meg kevesebb idő is jutott. BORI IRÉN, ŰRIBŐL: A mamám tsz-ben dolgozik. Lehet, hogy én is visszamegyek. Még nem tudom. PÜSPÖK ERZSÉBET: Műfordító szeretnék majd lenni, ezért iratkoztam a gimnáziumba. Tudom, nagyon sokat kell tanulnom, de szerintem ez a legszebb szakma. Nyelveket tanulok, minél többet. Különösen az oroszt szeretem. Fodor József: Piros fejfák című versét lefordítottam oroszra. Persze még sok a hiba benne, meg sokkal nehezebb magyarról oroszra verset fordítani, Gyakorlatnak, azt hiszem, jó. SZALAI TIBOR: Az én apám géplakatos. Monoron jártam iskolába, már ismertem a gimnáziumot, mindennap láttam. Elektroműszerész szeretnék lenni. Sebestyén Péter, Márta János, Vereszki János, Föld- várszki Ferenc is dicséri a gimnáziumot. Tetszik nekik. jVl evek. óhajok, tervek. Kiből mi lesz, csak rajtuk IV múlik: elektroműszerész, műfordító? Egy bizonyos: az autóbuszok minden évben megállnak a kis falvakban, és felveszik a tanulni vágyókat. Hogy aztán négy év múlva ők visszaszállnák-e a hazafelé tartó buszra, nem tudom. Hiszem, hogy így lesz. Major János KISZ-KLUB ÚRIBAN Tanácsülés Monoron és Gyomrán Napirenden: a mezőgazdaság, a művelődés, a községfejlesztés lődési otthon ügyét is meg fogják oldani. (Dr. Huszty) ★ Péntek délelőtt tartotta meg szeptember havi ülését — Bó- dis János elnökletével — Gyömrő község tanácsa. Napirend előtt Török Mária vb- elnök kiegészítette az írásban kiküldött elnöki beszámolót. Első napirendként az 1965. évi községfejlesztési tervet tárgyalta meg a tanácsülés. Gyenes Rafaelné gazdasági előadó ismertette a tervek számszerű adatait, illetve azt, hogy lényegében mire is fordítják a községfejlesztési alapot. A beszámoló felett élénk vita alakult ki, 15 tanácstag — Tormási András, Kovacsik Ferenc, Ádámka János, Fó- rizs Sándor, Hanusz István, Földvárszki József, Kotora Mihály, Klics Gyuláné, Gondos István, Sárospataki Lajos, Dobi János, Gazdag József és Hegedűs István községi; Gergely László járási; Kürti Jó- zsefné megyei tanácstagok — valamint Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára mondta el véleményét. A vita nem volt eredménytelen. A társadalmi munka értéke nélkül több mint 830 ezer forint községfejlesztési alapot a legszükségesebbekre fordítják. a legfontosabb ezek közül: közel két kilométer járda építése, a belvízveszély elhárítása a strandfürdő környezetének rendbeho- bozása, múzeumépítés stb. Társadalmi munkát 210 ezer forint értékben terveztek. A második napirendi pont a tsz-elnök beszámolója volt a soron következő feladatokról. Hayth Ferenc az írásban kiadott beszámolót kiegészítette a legfrisebb adatokkal, melyet a tanácsülés elfogadott. (Gy) Csárdapanaszok A 4-es műút mellett levő Autócsárda nagy forgalmáról, jóízű ételeiről ismeretes. A csárda előtti parkolótér viszont olyan gidres-gödrös, hogy az utóbbi időben már két kocsi kapott ott fédertörést. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat elhárítja magáról a felelősséget: a tanácsé a terület, hozassa rendbe az — mondják. Az illetékes szerv rakasson le oda néhány kocsi salakot — akad ember, aki társadalmi munkában szétteríti majd. Ha már az Autócsárdáról írunk: szeretettel üdvözlik az erdeiek Vitéz László mestert Monoron és kérik, hogy a csárda udvarán levő kút húzószerkezetét, amelyet még tavasz- szal elvitt javításra, juttassa vissza mielőbb. Természetesen: kijavítva! Vadászné Bőséges tárgysorozat töltötte meg tartalommal a Monori Községi Tanács szeptember havi ülését. Az ülésen, melynek elnöki tisztét ez alkalommal Budai Ferenc tanácstag látta el, megjelent Szijjártó Lajos, a járási tanács vb-elnöke is. Elsőként Sintár Károly terjesztette elő a mezőgazdasági áb beszámolóját a mezőgazda- sági munkákra való felkészülésről. Virányi László, Pásztor Antal, Budai Ferenc, László Gyula felszólalásaikban elismeréssel szóltak a pontos számadatok tömegét tartalmazó és az elvégzett munkákat regisztráló jelentésről, hiányolták azonban, hogy a jelentés nem szólt a betervezésekkel szemben jelentkező kiesések okairól; hol és milyen segítségre volna a tsz- eknek szükségük? A művelődési áb-nek az általános iskolák 1963—64 tanévben végzett oktató-nevelő munkájáról, valamint a tsz-ek ■ dolgozóinak politikai és szakmai továbbképzéséről szóló beszámolóját Pásztor Antal, az áb elnöke terjesztette elő. A felszólalók, közöttük Fülöpp Lóránd, Kása Károly, Pau- schert Béla, Oláh Dezső, Ma- gócsi Sámuel és Pokorny Ró- bertné a politechnikai oktatás, a túlkoros fiatalok problémáit tették szóvá. Lengyeli József, a művelődési otthon segítségét ajánlotta fel a továbbtanuló tsz-tagok számára. Élénk és mélyreható vitát váltott ki az 1964. évi községfejlesztési terv módosításáról szóló előterjesztés, melynek lényege a művelődési otthon bővítésére előirányzott 230 ezer forintnak különböző járda- és útépítésekre való fel- használása. László Gyula, Lengyelt József, Budai Ferenc nyíltan feltették a kérdést, hogy a tanács határozatát miért nem hajtották végre? Szijjártó Lajos felszólalásában kifejtette, hogy a törvény betartása mindenkire nézve kötelező és a tanácsok elhatározásait tiszteletben kell tartani. Ebben az esetben a hiányos előkészítésben látja a legnagyobb hibát. Kellő időben kellett volna a kapacitásról gondoskodni, persze, most már erre nincs idő, a meglevő hitelt a község érdekében kell felhasználni, de mondja ki a tanács, hogy ilyen módosítás a jövőben a tanács előzetes tudta és hozzájárulása nélkül nem engedhető meg. A továbbiakban kitért Monor belvízelvezetési problémáira is, melynek során megállapította, hogy a tervezett belső útépítések, árokbővítések — mint szigetépítés a tenger közepén — a főproblémát nem oldják meg. A lezúduló víztömegek elterelését kell megoldani, sajnos, ezen a téren semmi számottevő intézkedés nem történt. Gál János elismerte, hogy ezen a téren sorozatos hibák vannak. A törvényesség betartását szigorúan fogják venni és a műveAz úri Mező Imre KISZ- szervezet fiataljai a Tápiósü- lyi Fmsz-től elvállalták, hogy rendbehozzák az Úriban levő fmsz egységeket. Az idő- sébbek, akik tudtak róla, kétkedve csóválták fejüket, erőt meghaladó vállalkozásnak tartották. De a fiatalok bizonyítottak. Átépítették a 11-es bolt tetőszerkezetét, kerítést javítottak, mellékhelyiségeket, szeméttárolót építettek. A 9-es és 10-es boltnál raktár, ajtó, ablakfestést végeztek. A nemrég megnyílt önki- szolgáló boltnál 100 köbméter földet mozgattak meg, WC-t szeméttárolót építettek, parkosítottak. A nagy akció három hétig tartott, összesen 120 fiatal mintegy 2400 óra munkát végzett. Mindenki dicsérhető lelkes munkájáért, köszönet a felnőttek segítségéért, önfeláldozó szorgalmáért: Bárdy László kőműves, a szállítóbrigád tagjai: Kerekes István, Kerekes Mihály, Kákái János, Nagy Sándor, Sipos Lajos, Szabó László dicsérhető <meg külön. Igen szorgalmasak voltak a lányok, a festő, parkosító, ács és kőművesbrigádok, valamint Bori József, Nagy Géza, Solti István, Kovács Antal, Antalicz Giziké, Pintér Eszter, Újvári Ilona. A KISZ-szervezet a munkájáért 12 000 forintot kapott. Az összeget arra költötték, hogy fényűzőén berendezték a KISZ-klubot. Carmen tv-t, világvevő rádiót^ 12 asztalt, virág- és könyvállványt, tükröt, függönytartókat, értékes reprodukciókat vásároltak. Boldogok az úri fiatalok — munkájuk gyümölcsét gyorsan élvezhetik! (Bognár) IA 13-90 Pénteken este 18 óra után sokan álltak a monori Ady Endre úti lezárt sorompó előtt. A járművek gazdái és a járókelők türelmesen várakoztak a tolatás befejezésére, mert megszokták már és beletörődtek a 15—20 perces kényszerű várakozásba. Csak egy kis tehertaxi vezetője türelmetlenkedett. Dudált, szitkozódott, az ember azt gondolhatta: valami nagyon sietős dolga lehet. Á, dehogy! Amikor felhúzták a sorompót, ő — a KRESZ idevonatkozó szakaszát mellőzve — megelőzött egy járművet, miközben majdnem elsodorta a szabályosan haladó gyalogosokat. Utána, amikor átért — egy széles kanyarral a magtisztítótelep elé fordult és ott — parkolt! Már nem volt sietős a dolga, a szemrehányást is cinikus mosoly- lyal fogadta. (-5-5) A MEGÁZOTT ORSZÁGÜT fényes szalagként ragyogott előttünk. A rossz idő ellenére nem volt nép- telen a határ, amíg Menőéig elértünk, számos helyen láttunk embereket szorgalmasan dolgozni a sáros földeken. Tönköly Júlia, Czető lm- réné, Tönköly Miklósné és Darázsi Eszter Monor hatórában „dagasztotta a földet”, a gép által felszínre vetett krumplit szedve. A nehéz munka ellenére tréfálni is volt kedvük. — Látjuk, hogy segíteni jöttek — kiáltották felénk — így legalább hamarabb készen leszünk! Tönköly Imre néhány méterrel haladt mögöttük és komolyabbra fogva a szót, elmondotta, hogy nem a legszebben sikerült a krumpli. Ennek oka a vírusos megbetegedés. Az ilyen mag nem is alkalmas vetésre, továbbtermeszteni nem lehet. A tsz vezetősége ezért ebből a termésből nem is ad részt, inkább másból fizetik ki. — Olyan volt mint a tüdőbeteg ember — mondta — lehetett látni, hogy hétről hétre összébb zsugorodott a szára. Hiába kísérleteztünk orvosságként mindenféle permettel, nem sikerült __ P ÉTERIBEN az útra hallatszott a gépzúgás, mikor közelebbre értünk, akkor láttuk, hogy silóznak. Tóth Zsigmondi és Sándor János brigádja szórta a gödörbe a szárat, dinnyével keverve. Ha egy-egy kocsi kukoricaszár érkezett, minden tjske-