Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-12 / 214. szám

PEST NEC vei ctfírlap 1964. SZEPTEMBER 12. SZOMBAT Tito elnök Budapestre érkezett (Folytatás az 1. oldalról) időkben — mindkét or­szágra nézve gyümölcsöző és hasznos volt. Ez az együttműködés minden területen nap mint nap egy­re szélesebb és új formákat öltött. Őszintén kívánjuk, hogy az ilyen kapcsolatok to­vább fejlődjenek, mert ez köl­csönösen megfelel szocialista országaink érdekeinek. A kapcsolatok elmélyítése terén elért jelentős sikerek mellett azonban kölcsönös együttműködésünkben mint szomszédok és bará­tok bizonyára nem merí­tettük ki a meglevő ösz- szes lehetőségeket, ezért kötelességünk, hogy to­vábbra is a népeink közötti mind szélesebb és nyíltabb tapasztalatcsere és kapcsolat fejlesztésén munkálkodjunk. Meggyőződésem, hogy láto­gatásunk és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának vezetőivel sorra ke­rülő tárgyalásaink újabb hoz­zájárulást jelentenek majd az országaink közötti ba­ráti együttműködés továb­bi elmélyítéséhez, a békeszerető politika erősödé­séhez, valamint a konstruktív nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. Az ünnepélyes fogadtatás a díszzászlóalj díszmenetével ért véget. Dobi István és Kádár János fogadta Tito elnököt Dobi István és Kádár János pénteken délben az Országház Munkácsy-termében fogadta Joszip Broz Titót, valamint Veljko Vlahovicsot, Kocsa Popoviesot, Mikola Dzsuvero- vicsot, Bogdan Crnobrnját, Milan Venisniket és Dusán Csalicsot. A látogatásnál jelen volt Gáspár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Péter János kül­ügyminiszter, Zágor György, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Mivel bízunk eszméink ere­jében, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének, a két rendszer békés versenyének híveiként külpolitikánkban is a tárgyalások, a kapcsolatok bővítésének útját járjuk, sem­mit fel nem adva szocialista elveinkből. Jó, hogy sok kérdésben a jugoszláv elvtársakkal egyező módon véleke­dünk. Ez hasznos együttműködést tesz lehetővé szocialista orszá­gaink viszonylatában és szá­mos nemzetközi kérdésben. Mi ezzel a hasznos baráti együtt­működéssel számolunk — ezen munkálkodunk. A társadalmi, haladás élén Jugoszláviában is elvtársaink, a kommunisták járnak. A ju­goszláv kommunisták* sok eredményes csatát vezettek a régi kizsákmányoló rendszer ellen, a háború időszakában a Hitler-fasiszták ellen, s most, a szocialista építésben népük, országuk anyagi felemelkedé­séért. A kommunisták két keze minden szocialista ország­ban teli van a szocialista építés, az állami vezetés, a napi munka feladatai­val. Mi sikert kívánunk önök­nek, pártjuknak és minden jugoszláv kommunistának mai' és jövendő munkájukhoz. Az ebéden pohárköszöntőt mondott Tito elnök is. Joszip Broz Tito: Kedvezőek a feltételek forradalmi mozgalmunk együttműködésének eredményes fejlesztésére Kádár János az Országházban fogadja Tito elnököt. Az MSZMP Központi Bizottsága ebédet adott a jugoszláv vendégek tiszteletére A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága pénteken az Országház vadász- termében ebédet adott Joszip Broz Tito és felesége, Jovanka Broz tiszteletére. Részt vettek az ebéden a Tito elnökkel együtt hazánkba érkezett ju­goszláv vendégek is. Az ebéden részt vett Dobi István és felesége, Kádár Já­nos és felesége, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, a kormány több tagja és a politikai élet más vezető személyiségei. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott ebéden Kádár János pohárköszöntőt mon­dott. Kádár János: Jó feltételekkel rendelkezünk ahhoz, hogy fejlődjön országaink és pártjaink viszonya Pártunk Központi Bizottsá­ga nevében szívből üdvözlöm kedves vendégünket, Tito elv­társat, a kíséretében érkezett többi jugoszláv elvtársat, ta­lálkozónk minden részvevőjét. Magyarok és jugoszlávok, akik ma itt együtt vagyunk, mint saját népük szülöttei és neveltjei különbözünk egy­mástól anyanyelvűnkben és sok minden másban, de közös bennünk, hogy a jelenlevők valamennyien kora ifjúságuk­tól a kommunista eszme hívei és az eszme győzelméért, a nemzetközi munkásosztály ügyéért harcolnak a kizsák­mányolok, a burzsoá rend, az imperializmus ellen. Ma viszonyunk világos, jó. Tanultunk a múltból, és nem hátra, hanem elő­re tekintünk. Arra építünk, ami közös, ami­ben egyetértünk. Jó feltéte­lekkel rendelkezünk ahhoz, hogy fejlődjön országaink és pártjaink viszonya, együttmű­ködése. Jelenlegi találkozá­sunk sokat segít ebben. A szocialista társadalom építésének éppen úgy meg­vannak a nemzetközi, közös fő törvényszerűségei, mint ahogyan megvannak minden népnek a maga történelmi, nemzeti sajátosságai, minden országnak a maga adottságai. A tapasztalatok arra intenek, hogy egyik ellen sem lehet a szocializmus ügyének megká­rosítása nélkül véteni. Az egyes szocializmust építő országok tapasztala­tait éppen úgy nem lehet gépiesen lemásolni, mint ahogyan teljesen figyel­men kívül hagyni sem lehet. Nemzetközi síkon most vita folyik mozgalmunkban. Mi, magyar kommunisták elítéljük a szovjetellenességet, a nacio­nalizmust, a kalandorpoliti- kát, a szakadár tevékenységet, mindazt, ami az utóbbi idő­ben az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozás fő irányvonala, a szocialista or­szágok, a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége ellen irányul. Véleményünk szerint azon kell dolgozni, hogy a szocialista világrendszer minden országa, a nemzet­közi kommunista mozga­lom minden harci osztaga egyesítse erejét, s együtt lépjen fel az impe­rializmus ellen. A vitában nincs helye a szi­tok-átok módszernek, nincs helye az egységbontó akna­munkának, tanácskozni kell. A marxista—leninista elmélet fényénél kell megvizsgálni a tényeket, elemezni a nemzet­közi helyzetet, s mozgalmunk kérdéseit. Azzal a meggyőződéssel jöt­tünk önökhöz — mondotta —, hogy a szocializmust építő or­szágaink közötti viszony mind kedvezőbben fejlődik, s hogy együttműködésünk egyre szé­lesebb körű és sokrétűbb lesz. Közös harcunk a béke meg­őrzéséért, azonos céljaink a szocializmus építésében és közös érdekeink — amelyek abból következnek, hogy szomszédos szocialista orszá­gok vagyunk — szilárd alapot I képeznek, s ezen tovább épít- | hetjük népeink barátságát és ) a kölcsönös bizalom jegyében sokoldalúan fejleszthetjük együttműködésünket. Ebből az alkalomból szeret­ném hangsúlyozni, hogy a Kádár János elvtárssal és munkatársaival egy esztende­je Karagyevóban folytatott tárgyalásaink kedvezően ha­tottak kapcsolataink fejlődé­sére. .......................... . M eggyőződésem, hogy ma — a nemzetközi munkásmozga­lom negatív örökségének fel­számolására tett nagy erőfe­szítések után — kedvezőek a feltételek forradalmi mozgal­munk együttműködésének eredményes fejlesztésére. A mai bonyolult nemzet­közi helyzetben országa­ink azonos, vagy hasonló álláspontot foglalnak el a nemzetközi politika egy sor kulcskérdésében, és egysége­sek a békepolitika és a békés egymás mellett élés támoga­tásában. A békés egymás mel­lett élés politikája, mint a nukleáris korszak nemzetközi kérdései rendezésének egyet­len lehetősége, egyre általá­nosabban elfogadottá válik és jelentős mértékben hozzá­járult a népek egyenjogúsítá­sának meggyorsításához az újonnan felszabadult országok helyzetének javulásához és különösen a hidegháború ele­meinek visszaszorításához. Kü­lön is hangsúlyozni szeretném, hogy a Szovjetunió és személye­sen Nyikita Szergejevics Hruscsov, sokban hozzá­járult ehhez. Ez a pozitív irányzat bizo­nyos mértékben abban is megnyilvánul, hogy a Nyu­gat egyes vezető hatalmai rugalmasabban nyúlnak a nagy nemzetközi problémák­hoz. Még mindig messze va­gyunk azonban attól, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet­tel elégedettek legyünk. A világ pozitív fejlődési folya­mataival szemben nemcsak a hagyományos reakciós erők el­lenszegülése figyelhető meg, hanem csatlakoztak hozzájuk a nemzetközi munkásmozga­lom konzervatív, dogmatikus elemei is, amelyek egységbon­tó kísérletekkel igyekeznek akadályozni a békéért vívott harcot. Mind jobban érzékelhető­vé válik a Kínai Népköz- társaság jelenlegi vezetői káros, kalandor politiká­jának igazi arculata. E politika már csak azért is veszélyes, mert a marxizmus— leninizmus köntösébe burko­lódzik s felelőtlenül dobálód- zik álforradalmi jelszavak­kal. Abból kiindulva, hogy az ENSZ-ben és azon kívül is ál­landóan harcolni kell az együttélés elveinek megerősí­téséért, a világszervezetnek el kellene fogadni és törvénybe kellene iktatni ezeket az elve­ket, mint a nemzetközi kap­csolatok szabályait. Arra számítunk, hogy az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének legközelebbi ülésszakán a békeszerető népek egységes fellépé­se, szerepe méginkább ki­fejezésre jut mindazon kérdések megoldá­sában, amelyektől a béke függ. Meggyőződésem, hogy az el nem kötelezett országok ve­zetőinek értekezlete, amelyet a jövő hónap elején tartanak Kairóban, jelentős mértékben hozzájárul a gyarmatosítás mielőbbi felszámolásához, a neokolonialista irányzatok megfékezéséhez, a jobb nem­zetközi megértéshez, a békés | és egyenrangú együttműkö- | déshez, a békeharchoz ugyan­úgy, mint az előző belgrádi tanácskozás — mondotta Tito. Végül kifejezte meggyőző­dését, hogy a jelenlegi tárgya­lások hasznosan szolgálják or­szágaink kapcsolatainak to­vábbi fejlődését, valamint a béke megerősítésének nemes ügyét. A kubai nép jogaiért Tüntetésvh Uruguayban Uruguay ban továbbra is magasra csapnak a felháboro­dás hullámai amiatt, hogy a kormány kedden a Kubával való diplomáciai viszony fel­bontása mellett döntött. Mi­közben a kubai diplomaták távozóban vannak, Montevi- deóban újabb heves tüntetések zajlanak. Baloldali ifjak egy csoportja csütörtökön is felvo­nulást rendezett a fővárosban. A rendőrség összecsapott a tüntető tömeggel. Egyes ame­rikai tulajdonban levő üzle­tekre házilag készült „bom­bák” hullottak. Csütörtökön 300 egyetemista bevette ma­gát a Montevideo egyetem épületébe, s tiltakozásul a kormány döntése ellen, lezár­ta a kapukat. A Reuter jelentése szerint eddig három tüntetőt vettek őrizetbe. 18 rendőr megsebe­sült Luigi Longo sajtóértekezlete Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára a „Po- litikai tribün” című televízió­műsor keretében csütörtökön este sajtóértekezletet tartott. Miután röviden ismertette a Togliatti-féle dokumentumot, rátért az olasz belpolitika kérdéseire. Bírálta a Moro-jé­le középbal kormány politi­káját, majd kijelentette: — Mi egyelőre nem vetjük fel a kormányban való rész­vételünk problémáját Sürgős­nek és szükségesnek tekintjük mindenjajta határvonal eltör­lését balfelé, illetve az anti- kommunizmus minden formá­jának felszámolását. Kongói helyzetkép Előretörnek a népfelszabadító harcosok A kongói népfelszabadító harcosok csütörtökön elfog­lalták Boende várost. Ezzel — mint a hírügynökségi jelenté­sek rámutatnak — jelentős lépést tettek Coquilhatville, Cuvette Centrale tartomány székhelyének elfoglalása felé. Coquilhatville-bő\ már csü­törtökön kitelepítették az európai származású lakossá­got. A menekülőket amerikai gépek szállították Léopold- vüle-be. Minthogy Boende a partizá­nok kezére került, a központi kormánynak már nincs ösz- szeköttetése Coquilhatville és Stanleyville között. Mint is­meretes, Stanleyville-ben a felkelők kikiáltották a népha­talmat. Léopoldville-ben elrendel­ték, hogy a Boendeből Coquil- hatville-be vezető úton rob­bantsák fel a hidakat, emelje­nek torlaszokat. Erhard enyhíteni akarja Párizs-Bonn közti fagyos légkört Francia hivatalos körökben még nem erősítették meg Er­hard soron kívüli párizsi lá­togatásának hírét. Párizsi diplomáciai megfi­gyelők szerint a bonni kancel­lár valószínűleg november ele­jén látogatna a francia fővá­rosba. Ügy vélik, hogy Erhard enyhíteni igyekszik a Párizs és Bonn között kialakult fa­gyos légkört anélkül, hogy a De Gaulle szemében legfonto­sabb pontban, Bonn és Wa­shington szoros együttműködé­se kérdésében megváltoztatná politikáját. Földrengés Erős földrengés rázta meg a chilei Santiagót. A kilengést az ország középső részén, Val- paraisotól egészen Curico vo­naláig észlelték. A CIPRUSI KÉRDÉST A BIZTONSÁGI TANÁCS Némileg enyhült a válság — Meghalt Tuomioja Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken — magyar idő szerint — 15.30 órakor össze­ült a Ciprussal kapcsolatban görög és török részről előter­jesztett panaszok megvitatá­sára. A tanács összeülését megelőzően a UPI athéni tu­dósítója megállapította, hogy a ciprusi válság némileg enyhült, aminek oka egyrészt a cipru­si hatóságok által egyes tö­röklakta helységek ellen foga­natosított gazdasági korlátozó intézkedések megszüntetése, másrészt a török kormány be­jelentése, amely kimondja, hogy a szigeten állomásozó török csapatok új egységek ál­tal tervezett felváltását szeptember végéig elha­lasztja. A török miniszterelnök csü­törtökön délután elhangzott bejelentése azonban arra mu­tat, hogy korai volna túlzott reményeket fűzni a ciprusi helyzet javulásához. Inönü, a török szenátus ülésén közölte hogy szeptember 15-én tenge­ri úton élelmiszereket és egyéb segélyszállítmányokat in­dítanak útnak a ciprusi törökök számára. A finn kormány szóvivője bejelentette, hogy Helsinkiben szeptember 16-án állami gyászpompával temetik el Tuomioja finn diplomatát, az ENSZ ciprusi közvetítőjét, aki augusztus 16-án történt agyvérzése következtében szerdán hunyt el anélkül, hogy közben eszmé­letét visszanyerte volna. r.V ’.'..* i -V Oajat •televízióján, nezzé.í a tokioj olimpiát Új feltételek a televízió vásárlásnál! OTP hitelakcióban; CARMEN, KÉKES 500 Ft előleg ALBA REGIA, BUDAPEST 1000 Ft előleg kifizetésével, 18 havi részletre!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents