Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-11 / 187. szám

1964. AUGUSZTUS 11. KEDD rial MEG1KI cJ{irigy 3 KETTŐS FOKMÉRŐ i Ha figyelemmel kísérjük a váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára eredményeit, egy­szerre két irányban is tájé­kozódhatunk. Mivel az itt ké­szülő fontos híradástechnikai gyártmányokat iparágszer te felhasználják, érzékelhetjük belőle híradástechnikánk fej­lődését, s természetszerűleg azt is megtudhatjuk, hol tart, meddig jutott el az 1957-ben megkezdett úton a Híradás- technilcai Anyagok Gyára. Azok a váci emberek, akik ma már az elektronikus szá­mítógépekhez is készítenek alkatrészeket, 1957 előtt még forrasztóónt vagy horganyle­mezt gyártottak, vagy még va­lahol a földeken dolgoztak. A mérnökök és technikusok pedig nagyobbrészt más gyá­rakban tevékenykedtek, illet­ve az egyetem padjaiban ké­szültek nagy feladataik vég­rehajtására. Amikor megkapták a fel­adatot; készüljenek fel és kezdjék el a híradástechnikai fenitek és más alkatrészek gyártását, a kisszámú törzs­gárda egy pincében fogott hozzá a munkához. Még táv­irati stílusban is hosszú lenne felsorolni az azóta lezajlott eseményeket. Nincs is szükség rá. Elég annyi, hogy a régi, elmaradott' kis üzem helyén ma olyan vállalat termel. amelynek gyártmányait Fran­ciaországban, Olaszországban, Nyugat-Németországban és Dániában is is marik. Ahhoz pedig, hogy a fent jelzett kétirányú tájékozódás­hoz is hozzásegítsük az olva­sót, elég, ha az idei félév ered­ményeit vesszük szem ügyre. A teljes termelési tervet 100.3 százalékra teljesítették. A be- fejezetg termelési tervet 101,6 százalékra hajtották . végre. Az exportterv teljesítése száz százalékos. Ehhez az ered­ményhez még hozzátartozik, hogy 1964 első hat hónapjában körülbelül annyi gyártmányt adtak el külföldön, mint ta­valy egész esztendőben. A kül­földön eladott gyártmányokat a televíziós készülékekben használják. Az erre a célra készült ferritek nélkül nem juthatna el a televízió képe a nézőhöz. A ferrit teljesíti ren­0 0 tMindifß ujjat Többet, többet Trafók, nt/omtutott áramkörök biratlaltaa deltetését a vevőkészülékben, az adó berendezéseiben, s ak­kor is kapcsolatba kerülünk vele, ha fel akarjuk hívni a stúdiót, mert nem tetszik a műsor, vagy műszaki hibát észlelünk. Jók ezek a fenitek? Bizo- 1 nyára meg lehetnek velük elé­gedve, ha az imént említett arányban növekedtek a meg­rendelések, s ha a közelmúlt­ban Jugoszlávia is jelentkezett, hogy még az idén kétszázezer garnitúra tv-femtet kér, s jö­vőre még többre lesz szüksé­ge. __ E zt a legutóbbi igényt saj­nos, nem tudják kielégíteni, mert nem rövidíthetik meg a hazai és a külföldi gyárakat, amelyek még tavaly bejelen­tették igényeiket. A gyártási kapacitás pedig már nem bír el többet. Mit tehetnek? Az Irányító szervek segítségéve] tovább bővítik a gyártó be­rendezéseket, s ha elkészülnek a bővítéssel, jöhetnek a többi megrendelők is. Másik nagy gyártmánycso­portjuk az a sokféle transz­formátor, amelyeket ugyan­csak a híradástechnika hasz­nál fel. Ezekből nem készítet­tek annyit, mint amennyi a féléves tervben szerepelt. Az elmaradás oka nem a gyár­ban keresendő. Félév közben a rádió- és televízió-gyárak korábbi megrendeléseik egy részét visszavonták, mert idő­közben az ő külföldi vgvőik újabb igényekkel álltak elő, s ezeknek az igényeknek az ad­dig gyártott konstrukciók már nem feleltek meg. A váciak nyomban munkához láttak, s a második negyedévben 13 új transzformátor típust kezdtek gyártani, azóta 34 féle transz­formátor készül a gyárban. A nyomtatott áramkörök sem ismeretlenek az olvasó előtt. Ezek nagy része is a vá­ci gyárban készül. Az ilyen irányú igények növekedésé­ből is lemérhető híradástech­nikai iparunk gyors fejlődé­se. Az év elején még mind­össze 15 ezer négyzetmétert rendeltek egész esztendőre. A í Híradástechnikai Anyagok Gyára, látva a fejlődést, ön­szántából húszezer négyzetmé­terre növelte a tervet. Május­ban azonban kitűnt, hogy ez a mennyiség sem lesz elegen­dő. Jelenleg már 28 ezer négyzetméternél tartanak, s már azt is tudják, hogy jövő­re körülbelül 45 ezer négy­zetméter nyomtatott áramkör­re lesz szükség, de arra is szá­mítani kell, hogy időközben ez a szám is jóval megnő. Az ilyen irányú igények nö­vekedéséből kitűnik, hogy a rádió- és televíziógyárak nagy ütemben fejlesztik a készülé­keket. A nyomtatott áramkörök alkalmazásával pedig nemcsak kisebbek, hanem üzembizto- sabbak, tartósabbak, moder­nebbek lesznek a készülékek. A Híradástechnikai Anya­gok Gyárának nem könnyű lé­pést tartani ezzel a gyors üte­mű fejlődéssel. Ám, ha 1957 óta ilyen nagy utat jártak meg, a további feladatoktól sem rettennek vissza. Vállal­ják a fejlődéssel járó gondo­kat és munkát, igyekeznek minél rövidebb idő alatt ki­elégíteni a megrendelők kí­vánságait, mert tudják, hogy a híradástechnikai ipar fejlő­désében még na svon messzi­re vezet az út és érdemes ezen az úton járni. F. I. Pályázat víztornyok tervezésére Az Építésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság pályázatot hirdet víztornyok tervezésére. Az ér­deklődők már átvehetik a pá­lyázati kiirást az Építésügyi Minisztérium tervezési főosz­tályán (Budapest, V., Beloian­nisz utca 2—4.), s ugyanide kell beküldeni az elkészült ter­veket, legkésőbb november 23-ig. A legjobb tervek díja­zására összesen 100 000 forin­tot irányoztak elő. A legna­gyobb díj összege legfeljebb 30 000 forint lehet és a meg­vásárolt teavekért legkevesebb 5000 forintot fizetnek. A bírá­ló bizottság december 19-ig hirdeti ki a pályázat eredmé­nyét. (MTI) AZ ÚJ ÓVODA A Petőfi ,Tsz gyermekeinek építik ezt az óvodát Tápió- szöliősön. Konyha, fürdő, iroda, szolgálati lakás is lesz a régi magtárból, amelyet 230 ezer forintos költséggel ala­kítottak át. Az épületet 36 gyerek számára szeptember 1- étn adják át és ezzel nagy gondot vesznek le a kisgyerme­kes tsz-asszonyok válláról. (Foto: Gábor) I Jelentős mértékben fejlődött megyénk helyi ipara Tanácskoztak a tanácsi üzemek gazdasági, párt- és mozgalmi vezetői Hétfőn reggel a Pest me­gyei Tanács vb ipari osz­tályának irányítása alá tar­tozó 29 helyiipari és élelmi- szeripari vállalat igazgatói, főmérnökei, főkönyvelői, va­lamint párt- és szakszerve­zeti titkárai jöttek egybe a megyeháza emeleti nagyter­mében. Megjelentek a ta­nácskozáson a szakminiszté­riumok, a megyei terv- és pénzügyi osztály s a szák­szervezetek megyei központ­jának munkatársai is. Horváth Ferenc osztályve­zető megnyitója után Szabó Megkezdődött a nemzetközi borverseny Keserű János földművelés- ügyi miniszterhelyettes meg­nyitó beszédében hangsúlyoz­ta: a mostani versenyen 26 ország 1400 borral vesz részt. Az eddigi nemzetközi borver­senyek jó alkalmak voltak ar­ra is, hogy „rálátásunk” le­gyen a nemzetközi borízlés alakulására, mind alaposab­ban megismerjük, hogy világ­szerte milyen követelménye­ket támasztanak a borok iránt. Keserű János miniszterhe­lyettes ezután a bíráló bizott­ságot és a megjelent hazai borszakértőket meghívta, hogy tekintsék meg az alagsorban elhelyezett „versenyzőket” A kristálvpoharakkal meg­terített fehér asztaloknál he­lyet foglalt a három bíráló bi- . zottság. A bírálók — mond- hatni az egész világ legjobb borszakértői. Köztük szovjet, bolgár, cseh. lengyel. NDK. A Pest-Nógród megyei Húsipori Vállalat váci központi gyáregysége felvételre keres húsipari Jelentkezni lehet: Vác, Rádi út 11—13. (Munkaügyi osztály.) NSZK, román, francia, svájci, osztrák és uruguay-i szakem­berek — elé először három úgynevezett „belövő” bormin­ta került s ezzel megkezdődött a IV. budapesti nemzetközi borverseny. A 24 bíráló hét­fői, „adagja” 130 féle, a világ valamennyi borvidékét képvi­selő borminta. Idill Alkonyodik. Az akácfák illata elárasztja a teret. Padok. A padokon párok ülnek. Hangos szóváltás hallatszik egy fa mögül. A fiú hátat fordít a lánynak. Amaz sír. aztán felugrik. Meg­áll. Kicsit ■»:gondolkozva. majd lassú, kimért léptek­kel elindul. Fehér zsebkendőjét a szeme elé tartja. Szőke haja előre hull. A trapéznadrágos fiatal gavallér elgondolkozva néz utána. Konokul ül a helyén, de lábát már indu­lásra emeli. A kislány visszapillant, aztán megy tovább. A fiú most feláll, csendesen utána lopódzik. A sírás duzzogássá vált át. A zsebkendő már a kézbe vándorol. A sötét park közepén mint fehér vi­rágcsokor tündöklik egy ponton a lány alakja. Várja — titkos reménykedéssel — a bocsánatkérést. A fiatalember zsebredugott kézzel figyel. Tétován. Aztán keményen felveti a fejét és határozott léptek­kel visszaindul a fa melletti pádhoz Visszaül a he­lyére Egykedvűen rugdalja a kavicsokat. És a fehér szoknya lebben. Repül, szalad a lány vissza, vissza a pádhoz. És néhány másodperc múlva sírva-nevetve borul a fiú karjába. Hogy miért veszekedtek? Nem tudni. Am a fiú kitűnőre szigorlatozott az egyetemen, s a lány követi őt a bölcsészkarra is... G. J. | Lajos, helyettes osztályvezető részletes tájékoztatást adott az első félévi eredményekről. Pest megye helyi ipara rohamos léptekkel fejlő­dött az elmúlt időszak­ban. A hat .hónap termelési ér­téke eléri a 250 millió fo­rintot. A helyi és élelmi­szeripar ötezernél több dol­gozót foglalkoztat. Úgy az irányító szervek, mint a vállalatok vezetői segítették az iparpolitikai tervek megvalósítását s ezen keresztül a lakosság igé­nyeinek kielégítését. így ke­rülhetett sor o váci autószer­viz létrehozására, de a Pest megyei Faipari Vállalat, a Ceglédi Ruhaipari Vállalat és;, a Pest .megyéi Ruhatisz­tító Vállalat is sokat tett, hogy javuljon megyénkben a közönségszolgálat. Bírálólag említette a Soly­mári Faipari Vállalatot, ahol 5000 négyzetméter parkettá­val gyártottak kevesebbet az előirányzottnál, ami viszont akadályozta az építőipar munkáját. A Pest megyei Szeszipari és Szikvízgyártó Vállalat nem fordított elég gondot a választék bővíté­sére, pedig a Dunakanyar­ban fokozódik az igény az üdítő italok iránt. Bírálatot kapott a Váci Autójavító Vállalat, amelynek sződligeti telepén 5000 bányászlámpát készítettek a szabványtól el­térően, ami miatt a vállala­tot kötbérfizetésre kötelez­ték. A vállalatok átfogó intéz­kedési tervei sok tekintetben javítot­ták a műszaki vezetés színvonalát. Az újítómozgalom 15. eszten­dejében megyénkben 244 újí­tási javaslatot nyújtottak be a tanácsi vállalatok dolgo­zói. , Lényegesen kevesebb volt’ a balesetek száma, mint 1963 hasonló időszakában. Javult az exportterv telje­sítése, ezen a téren a Pest megyei Vegyipari Vállalat külön dicséretet kapott a külföld felé irányuló szállí­tások gondos és pontoß tel­jesítéséért. A beszámolót követő vi­tában felszólalt többek kö­zött dr. Lakatos Imre, a Pest megyei Tanács vb-el- nökhelyettese. Kérte a meg­jelent vezetőket, hogy az év hátralevő részében szüntes­sék meg a hiányosságokat, javítsák a vezetés színvona­lát s becsüljék meg jobban a párt- és szakszervezetek munkáját. Bencsik István a Szakszervezetek pest megyei Tanácsa üdvözletét tolmá­csolta. Hangsúlyozta a mun­kaverseny, a termelési ta­nácskozások és a munkásvé­delmi intézkedések fontossá­gát. Édes István, a Pest megyei Faipari Vállalat igaz­gatója ígéretet tett, hogy év végére teljes egészében le­gyártják az előirányzott 100 ezer négyzetméter parkettát. Bérezés Tivadar, a Pest me- gvei Ruhatisztító Vállalat ré­széről kérte a tanács segít­ségét, hogy a váci mosoda építése és üzembe helvezése meggyorsuljon. Nagy érdek­lődés fogadta a Pest megyei Vegvi- és Kézműipari Vál­lalat részéről történő beje­lentést, amely szerint kor­szerű gépek behozatalát kö­vetően még ebben az évben teljes egészében automati­zálják Szentendrén az író- ; szergyártást. Papp Rezső A LATOGATO tablót. Simogató tekintettel, külön-külön minden képet. Múlik az idő ... Ez itt Varga József... Esztergályos szak­munkás! Elmosolyodik. Mi­csoda szomorú kisgyerek volt Sírás, elhagyott vadóc... Hogy vágyott a szeretette! Csak simogatással lehetett megnyugtatni. De azzal az­tán nagyon. Szidás nem hasz­nált ennek. De egy kedves szóért, egy beszélgetésért tűz­bement volna! Egyszer ön­gyilkos akart lenni. Tizen­két esztendő lehetett akkor. Az igazgató szedte le a nya­kára hurkolt spárgát. Nem érdemes élni... — sírta a gyerek. — Én soha nem kapok levelet. Nekem nem hoz semmit a postás ... Miért nem Ir az anyám? Az igazgató akkor titok­ban felkereste az asszonyt. Szőke nö volt, festett hajú. Megrémült, amikor a látogptó becsöngetett hozzá. — A férfi, akivel most együtt élek, nem tud a gye­rekről ... Félek, elhagyna, ha megtudná. Kérem.. Én sze­retem a fiamat... De jobb neki ott. És ne írjon nekem... Majd egyszer. Talán ... Nem Szólt Jóskának er­ről a látogatásról. Csak pos­taosztáskor, ha tehette, meg­simogatta a kisfiú haját. A gyerek is mind ritkáb­ban beszélt az anyjáról. Zár­kózott, csöndes fiú lett belő­le. Most elmegy a többivel. Dolgozni fog, van is már ál­lása. Majd épít ö magának életet. Majd szerez szeretetet, családot is hozzá . .. Kopogtak. Egy asszony lé­pett be. Őszülő hajú, egyenes tartású. Az igazgató felállt, kezet nyújtott, s a székre mutatott. — Tessék. Mivel szolgálha­tok? A nő szórakozottan babrált a kézitáskájával. Fürkészve nézett a férfi szemébe, aztán váratlanul azt kérdezte: — Nem ismer, igazgató úr? — Őszintén szólva ... — No perske ... Bizonyosan sok emberrel vhn dolga. Ba- logné vagyok. A Varga Jóska édesanyja... A fiammal sze­retnék beszélni ... — Lahívatom — s meg­nyomta a csengőt az asztala sarkán. — Varga Jóskát hívd le — szólt a belépő naposnak. H a I Igattok. az asszony szórakozottan nézett ki az ab­lakon. — Szép itt . Sebes szóval beszélni kezdett. Arról, hogy az igazgató látogatása óta megváltoztak a körülményei. Az igazgató bólintott. S 6 is kinézett az ablakon. Távol.- a sóderes kerti úton három Hú közeledett. Az ablak alá ér­tek. Az igazgató kimutatott. — Itt jönnek. Nos. melyik a Jóska? — Az! — s egy szőke onerek felé intett az asszony. Aztán idegesen elkapta az ujját. — Nem. Inkább az ... — Varga Jóska! — szólt ki "söndesen az igazgató. A harmadik fiú kivált társai közül és belépett. Nyurga, bar­na hajú fiatalember volt. ki­csit hajlott orrú. Az igazgató az ablakhoz lépett. Teli tüdővel szívta magába az eső utáni tiszta levegőt. Tíz fiatalember sze­mélyi iratait rendezgette. Az iratokat nem egy másik in­tézetbe küldi most; a fiúk­nak adja. az övék. A folyta­tást nekik magunknak kell hozzátenni. Eddig csak körülöttük tör­tént, amit ezek a papírok tar­talmaznak. Környezettanul­mányok ... Tanácsi intézke­dés ... Erkölcsi bizonyítvány az édesanyjukról... Rendőr­ségi. okmány ... Sárgult leve­lezőlap egy börtön pecsétjé­vel ... S egy-két gyerekkori fénykép. Hivatalosan készül­tek azok is. A bámész szemű kisfiúkról, talán akkor, mi­előtt valamelyik intézetbe át­vitték őket. tylost is itt' a képe mind a tíz fiúnak. Tizenhét éves if­jak immár — tablót csináltat­tak emlékű!, mert elhagyják az intézetet... Az igazgató hosszan nézi a — Nekem... Nekem nincs anyám! — csattant a hangja, mint a korbács. Mint aki ma­gában már nagyon sokszor el­mondta ezt a tagadást. — Az anyád itt van... — nyugodt, megfontolt volt az igazgató szara — Eljött, hogy msn'áfogasson. A fiú mondani akart vala­mit,. — Vezesd a társalgóba. S beszélgess vele .. Az asszonu felállt. Odalépett a Hához. Viharos, hisztériás örömmel ölelte át a nyakát. Jóska elhúzódott. A szeme sarkából vizsgálta az asszonyt. Aki. az avatja S akiről any- nyit álmodozott kisfiú korá­ban . . Most előreengedte az ajtón. S e-neofesen lé—ett ki utána. Az igazgató ú’ra munkához látott. Sietni kell. két nap múlva elmegy innen a tíz fiú. Az ablak alatt léptek hallatszottak. Sietős, könnyű tévések. Hajlott háltál, szinte futva, az asszony ment az úton. Senki sem kísérte ki a ka­puig ... Szekeres Hona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents