Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

Nyári szállás A PEST MECrEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vin. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM 1964. AUGUSZTUS 9, VASÁRNAP hallottuk írunk RÓLA KIVÁLÓ SZEDŐK Hol a tanácstag ? A mezőgazdasági technikum hallgatói egyhónapos üzemi gyakorlaton vesznek részt az állami gazdaságban. A leg­jobb paradicsomszedó'nek Hor­váth Zoltán és He cdüs De­zső bizonyuli. (Papp felv.) * 1400 mázsa új burgonyát és 350 mázsa tölteni való pap­rikát adtak í‘ a MÉK-nek exportra és belföldi fogyasz­tásra a Dózsa Termelőszö­vetkezetből. ★ . Köböl József, az Orszá­gos Tervhivatal egyik veze­tője, dr. Lakatos Imre, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettesének kíséretében csütör­tökön megtekintenie a tormási új városrészt. Elismeréssel szóltak a társasház-építkezés eredményeiről. ★ Kétmillió forintot tesz ki az az összeg, amit az OTP he­lyi fiókjában helyeztek el városunk taltarékos la­kói gépkocsi-nyereménybetét- könyvben. ★ Hetipiaci napokon a föld­művesszövetkezet felvásárlói egy-két mázsa baromfit vá­sárolnak fel a termelőktől. ★ Csendes Ferenc, a vá­rosi tanács osztályve­zetője, a város felsza­badulásának 20. évfor­dulója tiszteletére, a „Ki mit vállal” moz­galom keretében vál­lalta, hogy a konzerv­gyár gépüzemének fel­ajánlását segíti. A gyá­riak szökőkút felállí­tását vállalták a vá­ros főterén. Az osz­tályvezető elkészíti a szükséges tervdokumen tációt. ★ Mindössze 56 százalékra teljesítette a lakossági javító­szolgáltatási tervét az első félévben az Épület- és La káskarbantartó Ktsz. Fogadóóra az alma fa alatt Először, a Mintákért utcai lakásán kerestem Illés Gyu­lát. A szomszéd olyan kariká­ra nyitott szemmel csudálko- zott rám, mintha a holdat ke­resném világos nappal az égen. — Ilyenkor keresi a laká­sán a brigádvezetőt? Ugyan mit nem gondol! — Dehát én most a tanács­taggal akarok beszélni! — Hát akkor se itthon ke­resse. Nézze meg a termelő- szövetkezet központjában! A Szabadság Termelőszövet­kezet irodájában valamivel ügyesebben igazítottak el. Nézzem meg a kertészetben. A kertészetből a szőlőirodára utasítottak és végül megta­láltam Illés Gyulát, mint ház­táji gazdát és tanácstagot egy- személyben a Zsíros-hegyen. Ahogyan az emberekkel be­szélgettem, mindenki mondott valamit és a szavakból kike­rekedett a kép. ülés Gyula nyolc eszten­deje tanácstag. A Szabad­ság Termelőszövetkezet brigádvezetője. Háromszáz hold, szőlő és húsz hold öntözéses kertészet irá­nyítója. Fáradhatatlan ember. Könnyű neki végezni a munkáját, mint tanácstagnak, hiszen választói jóformán egy- től-egyig ott vannak a brigád­jában. A nap minden órájá­ban találkozik velük. Kell is neki sűrűn fogadóórát tarta­ni, hiszen, akinek valami ba­ja, panasza van, megállítja a dűlő sarkán vagy egy pirosán mosolygó almafa alatt és már el is mondhatja a problémá­ját. — Együtt élek az emberek­kel. Tudom mindenkiről, hogy hol szorít a csizma és ezért könnyű segíteni ügyes-bajos dolgaikban. Vegyük csak a földjáradék kérdését. Éveken keresztül mennyit beszéltünk erről. Nyugtattam az embereket, biz­tattam őket, hogy meglesz, ami jár és meg is lett. Néhány napja fizet a ve­zetőség és úgy hallom, na­ponta több, mint százezer forint kerül kifizetésre. Hogy az emberek között nagy örömet és megnyugvást ta­pasztalok, azt talán nem is kell hangsúlyozni. Akadnak szép számmal olyanok, akik egészen megváltoztatták a hangot. „Tudtam én, hogy meg­kapjuk, ami jár. Én mindig mondtam!” — dülleszti a mel­lét az, aki még néhány héttel ezelőtt a legbizalmatlanabbul hangoskodott. — Régi adósság volt a Ba- i-oss Gábor utca járdájának ügye. Megígértem, hogy min­dent elkövetek a járdaépítés érdekében. Segítettek a szava- zákörzet választói. Társadalmi munkára in­dultunk és az eredmény: a nagyon is kényelmes aszfalt. Azt még szerényen megjegy­zem, hogy a társadalmi mun­káért megkaptam a „Község­fejlesztésért” érem aranyfoko­zatát. — Nagy felfordulás volt né­hány nyugdíjas termelőszövet­kezeti tag ügyében. A szorgal­mas idősebb emberek becsü­lettel dolgoztak és munkájuk­nak meg is volt az eredmé­nye. Csakhogy közbeszólt a nyugdíjtörvény, amely szigo­rúan meghatározza a nyugdí­jasok jövedelmét. Jöttek az emberek, hogy segítsek raj­tuk. Eljártam a termelőszövet­kezet vezetőségénél és a nyugdíjintézetnél. Hamaro­san visszakapta Harczi Laci bácsi és Németh Gergely bá­csi a nyugdíját. — Hadd mondjak azonban befejezésül egy nagyon friss problémát. Az autóbuszok a kórházig közlekednek. Nagyon helyes. De az már nem helyes, hogy a végállomásnál csak egy nagy fa van. A kocsikat igen sokan igénybe veszik, látogatók, a kórház alkal­mazottai, betegek. Amikor aztán rossz az idő, szél fúj, eső vagy hó esik, a várakozók ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek. Eljár­tam ebben az ügyben is. Nem sokat kértem. Egy kis tetőt vagy valami hevenyészett vá­róterem félét. A műszaki osz­tály levélben meg is ígérte a kérés teljesítését és reméljük, hamarosan ez a probléma is megoldódik. Rossi Károly Közbeszólt a termés: Kevesebb borsó- és meggykonzerv készül A konzervgyárban ez a sze­zon a gyengébbek közé sorol­ható, amit főképpen a nyers- anyaghiány okoz. Sokféle gyü­mölcsből, zöldségből a gyár nem kapja meg a tervezett mennyiséget, így természe­tes, hogy a teljes termelési ér­tékben némi lemaradás mu­tatkozik az első félévben. ötszáz vagon borsó konzer­válását tervezték például erre a szezonra, amiből nyolcvan- három vagont nem teljesítet­tek. Az egres befőzését sike­rült a tervek szerint elvégez­ni, sőt túl is teljesítették egy vagonnal. Eperből, málnából, meggy­ből lemaradás mutatko­zik, ugyancsak a nyers- anyaghiány miatt. Ennek ellenére a háziasszo­nyok nyugodtan számíthat­nak a konzervgyárra. Nem kell a nyaralást befőttek ké­szítésére feláldozni, mert lesz elég konzerv a bol­tokban. Csupán a statisztika mutat­ta ki e néhány vagon hiányt, ami csak néhány cikkre vo­natkozik. Sárgabarackból pél­dául túlteljesítik a terveket, az eddigi baracktermés ezt mutatja. Valahol Vietnamban — Tanácsadó úr, a partizánok támadnak, mit csináljunk? — Fusson, ki merre lát...! (Igler karikatúrája) A Hunyadi Termelőszövetkezetben nyári „nyaralót” épí­tettek a szarvasmarháknak. A zsúpfedeles nyaraló alatt szépen növekedik a 46 tehén, 48 hízó bikaborjű és a 8 szopós borjú (Fehér felvj Kiállítások és autóbuszkirándulás A múzeumi hónap előkészületei Az országos múzeumi hó­napra az előkészületek meg­kezdődtek a város mindkét múzeumában. Változatos munkatervet állítottak össze, több kiemelkedő eseménnyel. Egynéhányat előre ismerte­tünk. Két kiállítás nyílik október 4-én. Az egyik az „Uj szerze­mények” című kiállítás az emlékmúzeumban. A másik a városi múzeum­ban nyílik „A zene és Nagy­kőrös” címmel. Az utóbbi megnyitásán a zeneiskola is közreműködik, a tanulók elő- adnaik a régi és újabb helyi zeneszerzők műveiből. A meg­nyitó ünnepség délután 3 óra­kor kezdődik. Több előadás hangzik el hétköznapokon is. Október 11-én Kádár János tanár vá­rosnézést vezet. Ez alkalom­mal részletes városismertetést tart Október 18-án környékis­mertetés céljából autóbusz­kirándulást rendez a városi múzeum, kellő számú részve­vő esetén. A kirándulás út­vonala Nagykőrös, Kőcser, Kutyakaparó csárda, Kőrös- tetétlen, Jászkaraj enő, Tó­szeg, Szolnok, Abony és Ceg­léden át Nagykőrös. Kocséron a középkori romot nézik meg a kirándulók. Majd a Kutyakaparó csárdát tekintik meg. Kőröstetétlenen a tetétleni halmot, ahol Ár­pád vezér verette fel a sátrát az alpári csata előtt. Jászka- rajenőn azt a helyet keresik fel, ahonnan az Arany János által megénekelt „Vén gu­lyást” temették, és a „kis­harangot”, amellyel az emlé­kezetes temetésen harangoz­tak. A Kutyakaparónál, a te­tétleni halomnál és a kisha- rangnál Petőfi Sándor és Arany János e helyekkel kap­csolatos verseit is elszaval­ják. Tószegen a „Kucorgó” dombot nézik meg, Alföldünk egyik ősi települési helyét. Azt az anyakönyvi bejegy­zést is megtekintik, amelyet a „Vén gulyás” (Csonka Már­ton) haláláról bejegyzett a tószegi plébános (1854-ben). Szolnokon áthaladva, az egyik leggyorsabban fejlődő alföldi városunkat látják. Abonyban Abonyi Lajos szobránál rövid megemléke­zést tartanak a XIX. század egyik neves írójáról, továbbá Győré Jánosról, a nagykőrö­si gimnázium érdemes taná­ráról, aki ebben a községben született és itt alussza örök álmát. Itt néhány műemléket is megnéznek. Végül Ceglé­den a Kossuth Múzeum kiál­lítását tekintik meg. Október 24-én délelőtt - az Arany János szobornál a ha­gyományos Arany János em­lékünnepséget rendezik meg budapesti előadóval. Az október 28-i klubest ia nevezetes eseménye lesz a múzeumi hónapnak, mert Csikay Pál tanár, természet- tudós, Nagykőrös állatvilágá­ról tart előadást A múzeumi hónap egyik érdekessége ugyancsak az ér­telmiségi klubban megtartan­dó embertani előadás lesz. Ez az előadás a nagykőrösi nép őseinek embertani ismerteté­séről szól. Összeverték a 71 éves asszonyt Bíróság előtt ért véget a lakásvita KÖZÖS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI ÜLÉS Szerdán a városi pártbi­zottság és a városi tanács közös végrehajtó bizottsági ülést tart. A város termelő- szövetkezeteinek féléves mun­kájáról szóló jelentést tár­gyalják meg, majd augusz­tus 20-ának, az alkotmány ünnepének programtervét vi­tatják meg. ★ MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Párduc (I—II.). Színes olasz film Szélesvásznú. Kísérő műsor: Azovi-tenge- ren. Előadás: délután fél négy és este nyolc órakor. Matiné: Ut a kikötőbe. KÉTÉVES, szőke hajú, kékszemű kislány tipeg ide- oda övé az egész udvar. Homokot rak kis locsolójá­ba, lovagol kedvenc játszó­pajtásán, a kutyuson, szalad, ha rossz fát tett a tűzre. A következő pillanatban azon­ban boldogan fut a „mama” karjaiba, s már nem is le­het rá haragudni. A „mama” el sem tudná képzelni napjait kis szerette nélkül. Férjével együtt dé­delgetik, lesik minden moz­dulatát, tanítják, nevelik. Mártika koraszülöttként jött a világra. Szülei mind­ketten dolgoznak, s öthóna­pos volt a kislány, mikor először aludt mostani ottho­nában. Az idős házaspár, aki el­vállalta gondozását. álmat­lanul virrasztotta át az első éjszakát. Féltő gonddal fi­gyelték a gyermeket, ha fel­sírt, mindketten ott voltak kis ágyánál. Mártika ma már „nagy lány”. Nemrég ünnepelte második névnapját. MARTIKA MINT A NAGYOK, ö is szép ruhában, ünnepélye­sen fogadta a vendégeket. Először megszeppent, de mikor csokoládét nyújtot­tam felé, boldogan nyúlt az ajándékért. Bár a folyékony beszéddel még hadilábon áll, kézzel- lábbal igyekezett megma­gyarázni. hogy a fehér ci­pőt anyukától. a harisnya- nadrágot apukától kapta. Nagylánynak is beillőén for­gott a „mamától” kapott új ruhában. Mikor a cukros csomagot kínáltam neki, rögtön elvet­te, és „papa. papa" kiáltá­sokkal az ajtóra mutatott. Jó szívű. Amit kap, min­dent a „mamának” és a „pa­pának” akar adni. A „mamával” mindig együtt „dolgozik”. Ha mo­sás van. parányi kezeivel dörgöli a babaruhát, tészta­gyúráskor pedig kis köté­Súlyosbító körülménynek tekintette a bíróság azt, hogy a Somodi-házaspár testi sér­tésért már régebben büntet­ve volt és azt, hogy cselekmé­nyüket a sokkal gyengébb testalkatú hetvenegyéves idős növel szemben követték el. Ezért a bíróság Somodi Gyu­lát öt hónapi javítónevelő munkára ítélte tíz százalékos bércsökkentés mellett, Somo­di Gyulánét pedig ötszáz fo­rint pénzbüntetéssel sújtot­ta. Múlt év őszén Somodi Gyu- láék húszezer forintért meg­vásárolták a Lencsés—Világos dűlő 31. számú házat. A há­romgyerekes család azzal a reménységgel vágott bele a házvételbe, hogy előbb-utób'o be is költözhetnek. A házban azonban benne lakik Barta Imréné és fia, Barta Imre, valamint az asszony két test­vére, Szűcs Lídia és Szűcs Julianna. Barta Imrénének saját háza van a Tormási szőlőskertek­ben, abba azonban nem köl­tözhet be, mert az kisajátítás alatt van és ilyenformán az asszony hozzátartozóival együtt kénytelen meghúzód­ni a Lencsés—Világos dűlő­ben bérelt házban. Érthe­tő, hogy emiatt Somodiék Baríáékkal haragos viszony­ban vannak. Az idén áprilisban Somo­diék azzal a szándékkal men­tek ki a telekre, hogy birtok­ba veszik a bekerített konyha­kertet. Ennek azonban útját állotta Barta Imréné és Szűcs Lídia, Somodiék azonban a ház közelében felástak egy körülbelül hatvan négyszö­gölnyi területet. Erre vita támadt, majd pedig tettleges- ségre került sor. A bírósági tárgyaláson So­modi Gyula tagadta, hogy bántalmazta volna Szűcs Lí­diát. A bíróság a tanúk val­lomásából és az orvosi látle­let alapján megállapította, hogy a Szűcs Lídia hátán le­vő sérülés Somodi Gyulától ered. Somodi Gyuláné beis­merte, hogy Szűcs Lídia és Barta Imréné arcát megkar­molta, de állította, hogy neve­zettek őt is megkarmolták. 2500 csirkét adtak át a kö­zelmúltban a Petőfi Ter­melőszövetkezet baromfineve­lői a BARNEV ÁL-nak. Még 4000 darabot szállítanak nemsokára. Szeptembertől négy nap­közis csoportot étkeztetnek az Arany János általános iskolában, hogy a központi konyhát tehermentesítsék. A ten' megvalósításához még 80 ezer forintra van szük­ség. ★ 387 ezer forint megtakarí­tást ért el az elmúlt évben a faárugyár kollektívája. nyébe-n háziasszony mód­jára tevékenykedik. MÁSFÉL ÉVE nevelik. Szülei gyakran meglátogat­ják, szeretgetik egy szem, leányukat, tudják. hogy jó'; sora van, nyugodtan dolgoz­nak. A „mama” és a „papa” pedig minél nagyobb lesz a kislány, annál erősebben, szinte féltve szorítják ma­gukhoz. Hiszen egyszer el­jön a nap, amikor Mártika elbúcsúzik a gondviselőktől. A „mamáék” ismét ma­gukra maradnak. Hiányozni fog a ház szemefénye, de nyugodt lelkiismerettel mondhatják, segítettek a szülőknek, talán az otthon \ melegét is pótolva felne­velték kislányukat. MÁRTIRA és a hozzá ha­sonló sorsú többi kisgyerek: pedig hosszú évek múlva is i szeretettel gondol majd a ..mamákra” és a „papák- I ra”. Ügy, amint arra rá is szol­gáltak. > — szentpéteri —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents