Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
PEST MEGYEI AZ MS7MPPEST.ME GYEI B ÍZOTTSÁGA ts A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM ÁltA KO IIS.IJK 1964. AUGUSZTUS 9, VASÁRNAP A szovjet kormányfő ordzsonikidzei beszéde Hruscsov agressziónak minősítette az HSA dél-vietnami provokációját A jó termés az idén teljes egészében kielégíti a Szovjetunió gabonaszükségletét Az Észak-Őszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tartottak Ordzsonikidzében, a köztársaság fővárosában. Az ülésen Hruscsov szovjet kormányfő beszédet mondott. Beszédében agressziónak minősítette az Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen végrehajtott cselekményeit. — Szeretnénk figyelmeztetni minden „veszett” és „félveszett” normális és abnormális embert, aki nem óhajt bekében élni és nem óhajtja tiszteletben tartani a népek függetlenségét, ne avatkozzanak be más országok belső ügyeibe — mondotta Hruscsov. — Értsék meg végre, hogy napjainkban nem lehet kalózok módjára cijárni. A népek nem akarnak a régi ! módon élni, nem akarnak a tőkés rendszer, a gyarmati j rendszer rabszolgái lenni. Hruscsov rámutatott arra, i hogy „A Szovjetunió nem akar háborút és mindent elkövet a háború megakadályozására. Ha azonban az imperialisták háborút kényszerítenek a szocialista országokra, a Szovjetunió népei teljesíteni fogják szent kötelességüket, helyt tudnak majd áll(Fölytatás a 11. oldalon) A dánszentmikfésiak igazsága Pálinkás Pál, a dánszent- miklósi Micsunn. Tsz tehenésze „feszes’1 vigyázzállásban jelenti a főegronómusnak: — Pista bácsi, jelentem, hogy a mai tejmennyiség ezeregyszáznyolc-vanhét liter! A katonás formulához nemigen illik a „Pista bácsi” és fordítva. Hogy az agronómus és a tehenész közötti kapcsolat nem „katonás”, az a következő pillanatban nyomban kitűnik: — Jól van Pali — veregeti a tehenész vállát. — Reméljük, az idén elérjük a tehe- nenkénti háromezer litert. A háromezer literre az üzemegység vezetője, Kovács Ferenc is fogad. Éz ötszáz literrel több a tavalyinál. S amikor az iránt érdeklődünk, hogy mi az eredmények titka, Kovács Ferenc készségesen elmondja. — Szerintem legfontosabb a takarmányozás. Szövetkezetünkben a mi üzemegységünk foglalkozik szarvasmarhatenyésztéssel, de üzemegységünk termeli meg a takarmányt is. Kinek lenne fontosabb az, hogy jó takarmányunk legyen, ha nem nekünk, akiknek jövedelme is azon múlik, hogyan tejelnek az állatok? — teszi fel a kérdést, amelyre aztán maga adja a választ. — Igyekszünk is olyan takarmányt betakarítani és annyit, hogy meglepetés ne érhessen bennünket. Székely István, a termelőszövetkezet főagronómusa sorolja is, hogy több mint ezer mázsa lucemaszénájuk van, s ezt a nagy mennyiséget két Álíattcngcsatok, iakarmnngtermclók Nincs gined telire — Dolgozik a siló- kontbójn és fél nap alatt takarították be. — Reggel fél háromkor ] már a határban veit a tag- I ság. Ez volt a szerencse, mert | különben a termés java része tönkre ment volna az esőzések miatt. Most azonban meg lehet nézni a minőséget — dicséri a főagronómus a we- kerleiek igyekezetét. — A széna már a kazlakban van, a silókukorica betakarítása azonban még a jövő gondja. De ez nem sokáig. A tanya melletti „zöld tenger”- ben dolgozik már a silókuko- rica-betakarító gép. Az üzemegységvezető kis határlátogatásra hív 'bennünket. Ahogy közeledünk, a motorbúgás egyre erősödik, de a gépet sehol sem látjuk. Magas zöld fal takarja el szemünk elől a gépet. A kukorica magassága eléri a két és fél métert, s szinte áthatolhatatlanul sűrű. Amikor ezt szóvá tesszük, a főagronómus megjegyzi, hogy átlagosan harminckétezer tövet vetettek. Ami ugyancsak feltűnő: a nagy sűrűség ellenére egyetlen sárguló levelet nem lehet látni. Haragoszöld a földtől fel a címeréig. — Reméljük, holnap a ceglédieknek is tetszeni fog — mondja Kovács József. A ceglédiek úgy kerültek a dánszentmiklósi szövetkezetbe, hogy a városi párttitkár végigjárta a határt, s a gyönyörű silókukorica láttán kijelentette: — Ezt a ceglédi szövetkezeti vezetőknek is látni kell. Az üzemegységvezető már tájékoztatni tud a várható termésről, mert két nappal korábban kezdték meg a silózást. — Legkevesebb háromszáz mázsát ad holdanként — — mondja az üzemegységvezető. — Harmincöt holdon több mint tízezer mázsa. Ez a legolcsóbb takarmány. — S a minőség? — kapcsolódik a beszélgetéshez Székely István. Szinte elragadtatással mutatja a szárakon ülő jól fejlett csévéket. Egynek felszakítja zöld borító leveleit: — Éppen most a legjobb, tejes érésben van. Ha nem igyekeznénk, a betakarítás végén már csak az elvénült szárat silózhatnánk be. Sok érdekességet elmondanak a szakemberek. így például azt, hogy kézi kapát nem is látott a földje, amelyben keresve, kutatva sem lehet gyomot találni. Vegyszerrel irtották ki azokat. Érdekes az is, hogy maguk kitenyésztette fajtával érik el ezt a nagy termést. Akkor választották ezt a fajtát az egyik termelőszövetkezeti tag terméséből, amikor az belépett a termelőszövetkezetbe. A környék termelő- szövetkezeteibe is eljutott a híre a dánszentmiklósi kukorioafajtának, s a jövőben vethetnek is belőle, mert a szövetkezet gondoskodik a mag termeléséről... A silózógép lassan halad a kukoricarengetegben. A szártépőbői kivezető vastag csövön csakúgy ömlik a zsenge, zúzott kukorica. Traktor hordja a géptől a zöldet a tanya melletti silógödrökhöz, ahol ugyancsak igyekezni I kell a tömörítéssel ahhoz, hogy el ne „temessék” a traktort. — A tejtermelés itt a földeken dől el — vonja le a 1 végső tanulságot a szövet k - ; zet főagronómusa a kis ha- , tárlátogatás után. Igazat ‘kell neki adni! Két ember magas a silókukorica Mihók Sándor Dolgoznak a daruk KET KEP SZAZHALOMB AT TAROL Wmßm Magasodnak a tornyok (Foto: Kotroczó)
