Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI jg x/%utaD AZ M SZM P P EST MEGYEI B I ZOTTSÁG A ES A. MEGYEI TANÁCS LAPJA VIH. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. AUGUSZTUS 8, CSÜTÖRTÖK | KOMLÓSZÜRET Gyorsabban* sserresettebben Elmaradás a talajmunkánál — Állnak f a traktorok — Mezőgazdasági osztály vezetők megbeszélése 1 1 A megyei pártbizottság jszékházában tegnap megbeszé- Jlést tartottak a járási pártbi- izottságok és járási tanácsok ■mezőgazdasági osztályának ve­zetői. Értékelték a gabona be­takarításának, tapasztalatait és az őszi feladatokra való fel­készülésről tárgyaltak. Prezenszky Gábor, a me­ggyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elisme­réssel szólott arról az odaadó helytállásról, amelyet a gép­állomások dolgozói, a termelő­szövetkezeti tagok, párt és ta­nácsi dolgozók tanúsítottak a gabonabetakarítás időszaká­ban. Annak ellenére, hogy né­hány járásban voltak zökke­nők, az aratás kielégítő volt ,A megyéi ütemtervben meg- . állapított határidő előtt fe­jeződött be az aratás. 1 Ez főként a jó felkészü- I lésnek, valamint a jó munkaszervezésnek kö­szönhető. Nem haladt azonban olyan jól a megyében a szalmalehú­zás, kazlazás és a talajmun­ka, mint az aratás. Amint az osztályvezető elmondotta, an­nak ellenére sem gyorsult meg a megyében ez a munka, hogy az aratás befejezésével jelentős erő szabadult fel. A szalma betakarításával külö­nösen a gödöllői, ceglédi és a ráckevei járásban maradtak el. A gödöllői járásban pél­dául a kombájnszalma 43 százalékát kazalozták csak be. A szalma betakarításának kés­lekedése miatt lassú a talaj- műnkji is. Sürgős feladat te­hát a tarlók felszabadítása a szalmától. A megyében még mintegy 22 ezer holdról kell asztagba hordani a kézzel és géppel le­aratott gabonát. E munka gyorsasága sem megfelelő. Az utóbbi néhány nap teljesítmé­nyei alapján még mintegy ki­lenc nap szükséges ahhoz, hogy minden gabonát beta­karítsanak a határból, de egyes járásokban ennél lénye­gesen több. A monoriban pél­dául 20 nap, a dabasiban ti­zenkilenc, a nagykátaiban ti­zenhat. Ezekben a járásokban veszélyben forog annak a fel­adatnak a teljesítése, hogy augusztus végére befejeződjön a cséplés. Amint az osztályve­zető elmondotta, semmi nem indokolja a behordásnál mutatkozó elmaradást. Van elegendő jármű is. A jelentések szerint 84 szállító járművet a gépállomások az ipari üzemeknek adtak át, il­letve az ipari üzemeknél fog­lalkoztatnak. Több szövetke­zetben ugyanis a szövetkezeti vezetők azzal hárítják el a gépállomások ajánlatát, hogy ,,majd a mi gépeinkkel be­hordjuk’’. A késlekedés nagy károkat okoz, ezért meg kell gyorsítani a behordást. A legtöbb probléma a talaj­munkáknál van. E feladat el­végzését sok téves nézet aka­dályozza. Így több szövetke­zeti vezető azzal indokolja a késlekedést a nyári mély­szántásnál és a vetőszántás­nál, hogy a talaj még nem gyomosodott ki és ezért még várnak. Erre nem szabad vár­ni. Ha kellő mélységben szántják le a tarlót, vagy az egyszer már tárcsázott föl­det, úgy nem kell tartani az el- gyomosodástól. Egyes terme­lőszövetkezetben saját gé­pekkel szándékoznak a nyári mélyszántást és a vetőszán­tást elvégezni. Ezekben a szövetkezetekben rosszul ér­telmezik a vezetők a takaré­kosságot. A szántás halogatá­sával ugyanis csökkentik a jövő évi termés lehetőségeit. Az idei év is példa arra: ahol idejében elvégezték a mély- és vetőszántást, ott a gabonák is jobb termést adtak, valamint a kapások is jobban bírják a szárazságot. Van elegendő gép, most kell tehát akkora területen felszántani a tar­lót, amekkorán csak lehet Egyébként — amint ezt a me­zőgazdasági osztályvezető ja­vasolta — a termelőszövetkezetek a tárcsázás helyett nyári mélyszántást és vetőszán­tást végezzenek. Sorba vette a járásokat és elmondotta: a nagykátai já­rásban például 113, a ceglé­diben 66, az aszódiban 35 traktor állt munka híján az elmúlt napokban. A megyé­ben mintegy négyszáz trak­tor állt emiatt. A megyei ve­zetők tudomására jutott az is, hogy jónéhány traktor dol­gozik a szomszédos megyék­ben. A következő napokban minden járásban összehívják a termelőszövetkezeti veze­tőket és részletes programot dolgoznak ki az erőgépek mi­előbbi foglalkoztatására. A megyei ütemtervhez képest az eddigi elmaradás — mély­szántásban és a vetőszántás­ban — mintegy 86 ezer hold. A cséplésről elmondotta Prezenszky elvtárs, hogy a kézzel és aratógéppel le­vágott gabona 62,1 száza­lékát csépelték eL Jól halad ez a munka, az aszódi — itt már be is fejező­dött — a budai járásban és Cegléd városban. Nagyon cél­szerű lenne, ha a cséplőcsa­patok szombaton délután, va­lamint vasárnaponként is dol­goznának. Szóvá tette az osz­tályvezető, hogy elmaradás (Gábor Viktor felv.) Freetown Font helyett: „Leone“ Sierra Leone fővárosában bejelentették, hogy az eddig forgalomban levő angol font helyett „Leone” néven új pénzegységet vezetnek be. Az új decimális pénzegység érté­ke fél angol font sterlingnek felel meg. Lipcse 6500 kiállító A szeptember 6-tól 13-ig megrendezendő lipcsei őszi vá­sárra eddig ötvenhét ország­ból mintegy 6500 kiállító je­lentette be részvételét. Az őszi vásárra mintegy nyolc­van országból várnak láto­gatókat. A nagymarosi erőmű terepmodellje a mezőgazdasági kiállítás vízgazdálkodási pavilonjában Bemutatják az ország legnagyobb ekéjét és a guruló vízmüvet Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság megkezdte a me­zőgazdasági kiállítás vízgaz­dálkodási pavilonjának be­rendezését. Az idei vízügyi ki­állítás anyaga a korábbiak­nál fokozottabban hangsú­lyozza, hogy most már rend­kívül sokrétűen és tervsze­rűen összehangolt munkával kell gondoskodni az ország területére hullott csapadék összegyűjtéséről és takarékos felhasználásáról. A vízgazdálkodás sokrétű A termelőszövetkezeti építkezések félévi eredményei A Földművelésügyi Minisz­térium Beruházási Igazgatósá­gán összesítették a termelő­szövetkezeti építkezések félévi eredményeit. A szövetkezeti gazdaságok idei, együttesen 2,2 milliárd forint értékű épí­tési beruházásaiból, a terv szerint 19 ezer tehénistálló fé­rőhellyel, 14 800 borjúnevelői és 13 500 egyéb szarvasmarha férőhellyel kell gyarapodnia az üzemeknek. A sertésférő­helyek számát 31800-zal, a juhhodályokét 52 ezerrel, a csibenevelőkét 380 ezerrel, a a törzsbaromfitelepekét 500 ezerrel növelik. 2800 vagon termény tárolására alkalmas magtártérnek, s 5200 hold do­hány termésének szárításához el egend' pajtának kell elké­szülnie. Az öntözőtelepek te­rülete 92 ezer holddal növek­szik, különböző járulékos be­ruházásokra, valamint a fel­újításokra és korszerűsítések­re pedig 275, illetve 77 millió forintot költenek. A beruházások megvalósítá­sa, mint az igazgatóságon rá­mutattak, arányaiban némi­leg elmaradt az ejmúlt évi mögött. Az elmúlt év első fe­lében a tervezett építkezések 41 százaléka készült el. Az idén ennél 5 százalékkal ke­vesebb, tehát az egész prog­ram 36 százaléka valósult meg az év első felében. Különösen szembetűnő az elmaradás a tehénistállók és borjúnevelők, valamint az öntözőtelepek és a magtárak építése terén. Az Építésügyi Minisztérium vál­lalatai az előző évinél később kezdhették meg a munkát a mezőgazdasági építkezéseken. Részben ezzel magyarázható, hogy a termelőszövetkezetek házi építőbrigádjai időarányos teljesítményükben megelőzték a minisztériumi vállalatokat. A házi építőbrigádok évi ter­vük 38,3 százalékát valósítot­ták meg június 30-ig. Az ön­tözőtelepek építésének késése a tavaszi árvizekre vezethető viasza. Az elmaradás — mint a tá­jékoztatók hangsúlyozták — megszüntethető. Feltétlenül fontos azonban, hogy gyors, valóban azonnali szállítá­sokkal megszüntessék az év eddigi részében is sok prob­lémát okozó és helyenként még ma is tapasztalható ka­vics- és téglahiányt. feladatait szemlélteti a Mátra vidékéről készített 80 négy­zetméteres terepmodell, amely bemutatja az árvízvé­delem, az öntözés, a patak­rendezés, a rétlecsapolás és a talajvédelmi erdősítés távlati elgondolásait, összefüggéseit. Hasonló terepmodellt készí­tenek az ország első automa­tikus vezérlésű esőztető ön- j tözőtelepéről, amelynek ere- ] detije Balatonaligán épült j fel és a jövő évben már 3500 hold gyümölcsöst és kertészetet öntöz. A vízgazdálkodási pavi­lonban mutatják be elő­ször az országban a nyil­vánosság előtt a Felső- Duna vízierejét haszno­sító nagymarosi erőmű 8x10 méteres lerepmo- delljét. Nemcsak a hatalmas vízlép­cső, hanem a duzzasztással összefüggő folyószakasz ará­nyosan kicsinyített mását is elkészítették a modell építői. A duzzasztómű és a hozzá kapcsolódó építmények ugyanis, a legfontosabb cél, az energiatermelés elérésével egyidőben, lehetővé teszik a felső-dunai vízrendezést, a folyó menti területek talajvizé­nek kedvező szabályozását, továbbá jelentősen hozzájá­rulnak az öntözéshez és a me­zőgazdaság villamosításához is. A kiállítás egyik érdekes látványossága az ország legnagyobb eké­je, amely 1—1.2 méter mély és majdnem 5 mé­ter széles barázdát húz a földben. A 14 tonnás eke azonban nem a talajművelésnek, hanem az öntözőosatornák építésé­nek legkorszerűbb hazai esz­köze. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság újító- brigádja. készítette az új eke- óriást. Ezzel majdnem hat­szorosára gyorsították a mun­kát, mert agyagos talajban óránként 1 km., lazább föld­ben pedig 1.5—2 kilométer hosszú öntözőcsatornát készí­tettek. A vízügyi pavilon gé­pei között állítják ki a Víz- gépészeti Vállalat legújabb öntöző- és belvízszivattyúit, valamint a gépkocsira szerelt ..guruló” víztisztító művet, amely naponta több mint öt­ezer fogyasztó részére „gyárt” tiszta ivóvizet. A Víz­ügyi Főigazgatóság a vízgaz­dálkodás és a mezőgazdaság szakértőinek szakmai napot is rendez a kiállításon, hogy részletesen ismertesse a leg­frissebb újdonságokat. Pontos 100 000 évig Atomóra Az észak-amerikai Harvard Egyetem laboratóriumában atomórát szerkesztettek hid. rogénelektronok felhasználá* sával. Ellenőrizhetetlen nyi­latkozatok szerint az óra olyan pontos, hogy százezer év alatt legfeljebb egy másod­percet fog késni. mutatkozik a gabona felvá- fj sárlásában. A megyei tanács ^ mezőgazdasági osztályának í vezetője foglalkozott a zöld- | ség- és gyümölcsfelvásárlás- ^ sál is. Arra kérte a párt- és ^ tanácsi vezetőket, hogy nyújt- g sanak segítséget a vállalatnak í a felvásárlás munkájában. \ Különösen a szállítások lebo- jj nyolításában segítsenek. . A ^ megyei ügyelet továbbra is í szolgálatot teljesít. Ha nehéz- í ségek adódnak, úgy jelentsék í ezt és kérjenek segítséget. ? Bíró Ferenc, a megyei párt- í bizottság mezőgazdasági ősz- ^ tályának vezetője elmon- ^ dotta, hogy az aratás idősza- ^ kában szerzett munkaszerve- £ zési tapasztalatokat hasznost- £ tani kell az őszi munkákra £ való felkészülés időszakában £ is. Ezekben a napokban kell f ugyanis megteremteni az őszi ^ vetés és betakarítás feltété- ^ leit. Ezek a feltételek: augusz- ^ tus 31-re fejeződjön be a ^ cséplés, gyorsítani kell a szál- ^ ma kazalozását, szeptember 10-re végezzenek a tarlók fel- ^ szántásával, augusztusban tel- á jesítsék a termelőszövetkeze- ^ tek a trágyázási tervet, szer- ^ vezzék meg a silókukorica be- ^ takarítását, továbbá készítsék ^ elő az őszi szőlő- és gyümölcs- í telepítéseket. A pártbizottság mezőgazda- íj sági osztályának vezetője terv- ^ szerű munkára hívta fél a já- £ rasi mezőgazdasági osztály- £ vezetők figyelmét és azt kér­te, hogy a gyorsabb ütem mel­lett fordítsanak nagyobb gon­dot a talajmunkák minőségé­re. A továbbiakban a járási mezőgazdasági osztályveze­tők beszámolták tapasztala­taikról s megvitatták a kö­zeljövő feladatait. (m. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents