Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

1964. AUGUSZTUS 29. SZOMBAT tt-at MECYEI ''^iirítxp % INCI-FINCI EMBERKE Inci-finci emberkének hóka-bóka lova volt, tarka-barka ruhájában trap-trap, trap-trap, lovagolt. \ Girbe-görbe úton megállt, \ szedett mályvát, rezedát, j ej-haj, tyuhaj! — danolászva 1trap-trap, trap-trap, ment to- ! vább Fürtös Gusztáv l ; v\\\\\\\\\\\\\\vo * * * í Mit néznek rajtam? i A szomszéd óvatosan veti í szemügyre. Magam sem ér- ; tettem, mit akar a nyakam- : tói. Folyton azt nézte. Tekin- ; tétét pedig két okból sem i követhettem. Egyrészt lehe- : teilen lett volna saját nya- j kamra nézni, másrészt, nem : lehettem udvariatlan, i Alig vártam, hogy haza- ; érjek és megnézzem magam ; a tükörben. Talán piszkos ■ vagyok — gondoltam. Vágj : rosszul gomboltam be a blú- ; zomat? Mi az ördög lehel i az? Az egész találkozásun- i kát, beszélgetésünket meg- | zavarta ez a vizsgálódás. : Amikor nevetni kellett, csak : hümmögés tellett tőlem. S ; az is megtörtént, hogy oda ; sem figyeltem, mit beszél a i szomszéd. Végre felálltam és ; hazamentem. Rohantam a ; tükörhöz és azon nyomban \ megértettem szomszédom i furcsa, zavart tekintetét. Nyakamban zöld füzér ló- : gott Akarom mondani zöld gyöngy. Apró, éretlen nád­darabkákból és parányi ba­latoni kagylóból fonták ösz- sze. Fekete cérnára fűzték. Itt-ott csomó éktelenítette. Szóval nem valami nemes ékszer és különös ízlésre vall, ha valaki nyakába ve­szi. Honnan is tudhatta volna szegény szomszéd, hogyan került hozzám ez a „nyak- i ék”? Honnan is sejthette ; volna, hogy számomra mit i jelent. Hiszen kisfiam fűzte ! saját maszatos kis kezével i és azt hozta nekem em- j lékbe a balatoni iskolai tá- « borból. ! — i — Százezer „miért“ korszaka 93 elsősorban mindig hozzájuk forduljanak felvilágosításért, bármilyen kényes kérdések foglalkoztatják is őket. Ha az egyébként egészséges érzékű gyermek nem kérdezősködik szüleitől, ez annak a jele, hogy a szülők elvesztették gyermekük bizalmát, s ő most más, nehezen ellenőrizhető forrásból szerzi be ismereteit, s ezzel egyidejűleg kivonja Nappal még meleg van, de estefelé már jó szolgálatét tesz — blúzzal, vagy anélkül — a kötött kabát, a kardigán. Képünkön az őszi divat új modelljét mutatjuk be: őrlőn szánból készült, bordázott kötéssel, pasztell színekben A KAPZSI HOLLÓ A zt mondta a folyó: — Repülj el a gölöncsérhez, kérj tőle korsót, akkor adok vizet. Kapta magát a holló, rö­pült a gölöncsérhez. — Kár, kár! Hallod-e, gö­löncsér! — károgta — adj ne­kem egy korsót! Viszem a fo­lyóhoz, a folyó ad vizet, a vízben megmosom a csőrömet, és nekilátok a jó, zsíros bá- rányhúsnak! — Jól van — mondta a gö­löncsér. — Hozz nekem agya­got a V örösdombról, akkor készítek neked korsót. A holló elrepült a Vörös­dombhoz. — Kár, ká-ár! Adj nekem agyagot. Vörösdomb! Elvi­szem a gölöncsérhez, az kor­sót készít nekem; a korsót a folyóhoz viszem, az vizet ad; a vízben megmosom a csőrö­met, és megeszem a finom, zsí­ros bárányhúst. — Nem sajnálom tőled — mondta a Vörösdomb. — De előbb eredj el a kovácshoz, kérj tőle csákányt, hogy agya­got fejthess. Megörült a holló. „Hama­rosan célhoz érek!’’ — gon­dolta. Elrepült a kovácshoz: — Kovács, hé, kovács, adj nekem csákányt! Elviszem a dombhoz, a domb ad nekem agyagot; az agyagot a gö­löncsérhez viszem, az kor­sót készít nekem; azzal a korsóval elröpülök a folyó­hoz, a folyó vizet ad; a víz­ben megmosom a csőrömet, és nekilátok a jó zsíros bá­rányhúsnak. Ráncolta a homlokát a ko­vács; — Előbb hozz tüzet — mondta —, akkor majd ko­vácsolok neked csákányt. — Hozok én! Elrepült a holló tüzet ke­resni. Egy öreganyó éppen ak­kor sütött lepényt. Leszállt mai nap 1964. augusztus 29., szom­bat, Emészt napja. A nap kél: 4.58 órakor, nyugszik: 18.31 órakor. A hold nyugszik: 11.55 órakor, kél: 21.44 órakor. Várható időjárás: napos, száraz, meleg idő. Gyenge, időnként mérsékelt délkele­ti, déli szél. 100 ÉVE A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatója sze­rint a tiszavasvári községi művelődési otthonban megtar­tott lottósorsoláson a 35. já­tékhéten a következő nyerő­számokat húzták ki: 3, 50, 60, 77, 85. A 35. hét szelvényei vesz­nek részt az augusztusi tárgy- nyeremény-sorsoláson. (MTI) 18G4. augusztus 29-én született Solymossy »’Sándor, a magyar néprajztudomáiny kutatója és fá­radhatatlan szervezője. Középis­kolai tanárként indult, és 1923-től ő lett a ,,néptannak” hazánkban első egyetemi nyilvános rendes tanára. Fiatalon pozsonyi és bu­dapesti lapok munkatársa volt. Sokat utazott és élénk útirajzait is szívesen olvasták. Több kö­tetnyi szépirodalmi munkája je­lent meg, de munkásságának ge­rince mindvégig a folklór, a ma­gyar mesekincs külföldi vonatko­zásainak kutatása volt. Számta­lan, szigorú módszerességgel megírt cikk, értekezés őrzi hoz­zászólásait a néprajznak majd minden kérdéséhez. Előadások, felolvasások százai­val törekedett a nagyközönség körében a néprajztudomány nép­szerűsítésére, egyetemi előadá­sainak magávalragadó elevensége pedig sok tanárjelöltet nyert meg a néprajznak. — Lipka Sándorné megyei tanácstag ma délelőtt 8-tól 10 óráig Torbágyon, 11—13 óráig pedig Bián tart ta­nácstagi fogadóórát. Lipták István mai fogadóórájára Dánszentmiklóson 10 és 11 óra között kerül sor, míg Szabó Józsefné Zsámbokra látogat, fogadóórát tart 8- tól 11 óráig. Dr. Mátyás Bol­dizsár mai kismarosi tanács­tagi fogadóórája 8-tól 13 óráig tart. Vasárnap Hausk­necht István tart fogadóórát Dunaharasztin 9-től 12 óráig. — Évadnyitó bált tartanak ma este Monoron, a műve­lődési otthon színháztermé­ben. — Megszűnt Jászkaraje­nőn a művelődési ház bü­féjében a rövid italok árusí­tása. A vendégeknek hűsítő italokat, s feketekávét szol­gál fel a büfé. — Ceglédiek Nagymaro­son. Ma reggel 300 ceglédi kiránduló Indult Ceglédről a fővárosba — vonattal, hogy azután hajón folytas­sák az utat Dunán, Nagyma­rosra. — Országos állat- és ki­rakodóvásár lesz vasárnap Vácott. — Szerdán délután Száz­halombattán, a MÁV-állo- más előtt figyelmetlenül ha­ladt át az úttesten Pócsai Kálmán, 33 éves kisújszál­lási gyalogos és a Barna György vezette UA 00—53- as műhelygépkocsi halálra gázolta. Elfoglak a motor* kerékpár-tolvajt Borús István, 22 éves se­gédmunkás, monori lakos különböző ügyek miatt már az eddigiek folyamán is szembekerült a törvénnyel. Úgy látszik, nem okult a bün­tetésekből, mert augusztus 26-án elhatározta, hogy mo­tort szerez. Az esti órákban aztán alkalmasnak látta a terepet és Monoron, az egyik ház elől elvitt egy Csepel motorkerékpárt. Zsákmányát nem sokáig élvezhette, mert a rendőrség rövidesen elfog­ta, előzetes letartóztatásba vette és bűnvádi eljárást indított ellene. Gyökeres gyógymód — Az orvos mondhat amit akar, alvajárás ellen én ezt tartom a legjobb gyógyszernek. (Püspöki rajza) A rádió és a televízió mai miisora KOSSUTH RADIO 8.15: Lányok, asszonyok. 8.35: Dallal-tánccal a világ körül. 9.10: Vajda Márton jegyzete. 9.15: Hän­del: Három concerto grosso. 10.10: Könnyű dallamok. 10.55: A törté­nelem színhelyén — riport-doku­mentum műsor. 11.25: Gluck és Wagner operáiból. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Mézeskalács — dal­játékrészletek. 13.25: Antal István zongorázik. 14.10: Népdalok. 14.35: Fenyő István könyvszemléje. 14.50: Népszerű szimfonikus hangver­seny. 15.50: Hét nap a külpolitiká.- ban. 16.10: Hétvége. 18.10: Villa­nófényben: az anyagmozgatás. 18.15: Oroszlánkölykök — folytatá­sos rádiójáték X. rész. 18.45: A román kultúra hete. 19.08: Közve­títés a Madách Színházból: Most majd elválik — vígjáték 3 felvo­násban. 21.52: Csárdások. 22.30: Táncoljunk. PETŐFI RADIO 14.00: Az Állami Orosz Énekkar énekel. 14.25: Tudósítás az ENSZ- ből. 14.35: Tánczene. 15.05: Diák­kabaré. 16.15: Orvosi tanácsok. 16.20: Heti hangversenykalauz. 17.05: A pásztoróra — operarészle­tek. 17.25: A román kultúra hete. 17.42: Muzsikaszó — versek. 19.05: Zenés találkozó. 20.05: Németh Ma­rika énekel. 20.25: Hangverseny a stúdióban. 21.05: Kovács Júlia ri­portja. 21.20: Századunk zenéjé­ből. 22.03: A naphoz — versek. URH 18.40: Kamarazene. 19,30: Tánc­zene. 20.00: Verdi: Requiem. 21.20: Szórakoztató szimfónikus zene. 22.00: A bűvös vadász — operarész­letek. TELEVÍZIÓ 17.18: Hírek. 17.25: Szombat esti ultiparti. 17.45: Tudomány a film­szalagon. 18.45: Mai vendégünk Keserű János földművelésügyi mi­niszterhelyettes, a mezőgazdasági kiállítás főbizottságának elnöke. 18.55: A szlovákiai antifasiszta fel­kelés 20. évfordulóján. Beszámoló a Besztercebányai nagygyűlésről. N. Sz. Hruscsov beszédéről. Kb. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Dosztojevszkij: A játékos. Tv-játék. 21.05: Vengédkönyv. Részletek a Los Paraguayos együt­tes műsorából. 21.50: Költészet Burns: A vidám koldusok (Kantá­ta. Csak 16 éven felülieknek!) 22.20: Tv-híradó. 2. kiadás. Köszönetnyilvánítás. Ezúttal mondok köszönetét mindazon ál­lami és társadalmi s közületi szerveknek, s mindazoknak, akik édesanyám elhunyta alkalmával temetésén való megjelenésükkel fájdalmam enyhíteni igyekeztek. Bucsi Imréné Kiskunlacháza hozzá a holló és megszólí-\ tóttá: í — Kár, kár! Adj egy kis í tüzet, anyóka! Elviszem a'í kovácshoz, a kovács cső-; kányt kovácsol nekem; ez- zel a Vörösdombhoz megyek,; a Vörösdomb agyagot ad;; az agyagot elviszem a gö-; löncsérhez, az korsót készít; belőle; a korsóval a folyó-; hoz repülök, a folyó vizet íf ad; a vízben megmosom a; csőrömet, és megeszem a jó! zsíros bárányhúst. „Adok neki tüzet — gon- '• dolta az öregasszony — ta- í Ián meggyullad és elég út- \ közben ez a kapzsi holló!” ! A holló azonban beszórta; hamuval az izzó parazsat,; csőrébe kapta, kitárta a szár- \ nyát és elrepült. Ment a ko- \ vácshoz, odaadta neki a pa- í razsat. A kovács, hogy a hol- í lót megbosszantsa, akkora csá- ! kányt kovácsolt neki, hogy a holló alig bírta. Sietett aí holló a dombhoz, a domb jó ; sok agyagot adott neki. Vit-; te a holló a gölöncsérhez. Az \ készített neki egy otromba,; nehéz korsót. A holló nagy \ nehezen felemelte, repült ve- ; le a folyóhoz, és ezt mondta: % — Elhoztam a korsót, adj; vizet! i — Meríts magad! — fe-; lelte a folyó. i V i holló egy kötéllel a far- % zi kára kötötte a korsót,í és leeresztette a folyóba. ; Telt, telt a korsó. A kapzsi; holló még több vizet akart.; Amikor a korsó színig telt, a holló meglendítette a szár- \ nyát, de nem bírta a kór- \ sót, visszaesett a folyóba. % Hiába károgott, hiába vergő- % dött — o korsó lehúzta a mélybe. £ A kapzsi holló megfulladt, t A bárányka ezalatt békésen járkált a parton, és nyűgöd- % tan legelészett. (Üzbég népmese) í í í j gaz volt-e, vagy nem: azt £ 1 mesélik, élt egyszer egy \ hatalmas vén holló. A holló egy szép napon zsákmányért \ repült. Szállt, szállt. de nem ; talált semmit, csak elfáradt, \ és alaposan megéhezett. Végül í egy mély folyó partja fölé ért. í A parton bodorszörü bárány- 5 ka legelészett. A holló össze- f csukta a szárnyát, leereszke- ' dett, egyenesen a báránylca i hátára. : Megrázkódott a bárány, le í akarta vetni magáról a hol- ; lót. De az jó erősen beleka- ; paszkodott a bárány bodros {gyapjúba, és azt mondta: í — Kár, kár, bárányka. most bekaplak! í Megrémült a kisbárány, vé- ! konyha hangon bégetni kez- ; dett: \ — Könyörül rajtam, én í még kicsi vagyok! Ne bánts! í A holló még hangosabban ; károgott: l — Ká-ár! Ká-ár! A hollók ", szeretik a zsenge bárányhúst! ; Megeszlek! ; A bárányka gondolkodott, í törte a fejét, aztán így szólt: í — Jól van, holló, nem bá- ; nőm! ; — Ez már beszéd! í A holló már tátotta is a csőrét, de a bárányka újra ; megszólalt: ! — Várj még egy kicsit! í Mielőtt evéshez látsz, mosd ! meg a karmaidat, füröszd meg \ a csőrödet! ; — Jól van, repülök a folyó­; ra! í Meglendítette a holló a \ szárnyát, röpült a folyóra. \ — Kár, kár! Folyó, hallod-e ;folyó! í — Mit akarsz? — kérdi a Í folyó. \ — Adj nekem vizet! \ — Minek? í — Megmosom a csőrömet, ; aztán nekilátok a jó zsíros bá- í rányhúsnak! Minden egészségesen fej­lődő gyermek életében van egy szakasz, amelyet joggal nevezhetünk a kérdezgetés, a százezer „miért?” időszaká­nak. Rendszerint a harmadik életévvel kezdődik, s még hét- eszitendős korban is tart — valljuk meg — olykor sok fel­nőtt bosszúságára.. Legelőször a „mi ez?” kér­dések jelennek meg az érdek­lődő gyermek szótárában. Ha , egy szétnyitható leporelló ké-j peskönyv kerül a kezébe, j amely állatokat ábrázol, a kis- J gyermek mindaddig fáradha- ; tatlanu.1 kérdezgeti, hogy me- \ lyik' micsoda, míg pontosan ! meg nem tanulja az egyes 'ál- ; latok nevét. S milyen boldog, í ha a szemében óriási tekin-; télyt jelentő szülők, felnőttek j elismerik friss tudását. Aztán fokozatosan felsora-; koznak a többi, tájékozódást ? jelentő kérdések: a „ki ez?”,: ,^nit csinál?” — s főleg a: „miért?” Anyai vagy apai tü- \ relem legyen a talpán, ame- ;. lyet nem fáraszt el és merít : ki a gyermekből ömlő kérdé- í sek lavinája. Márpedig szíve- J sen és feltétlenül válaszolni 5 kell^ a gyermek minden kér- ? désére, még a nehéz és kényes \ kérdésekre is! A gyermekeket í általában kielégítik az egysze- í rű válaszok is, csak az a fon- 5 tos, hogy minden kérdésre a : lehető legigazabb választ adja f a felnőtt, s mindig a kérdező $ gyermek szellemi színvonala- $ nak, kíváncsiságának megfele-; lő szinten. J A megismerésnek, a tudás- í vágynak kérdésekben megnyi- ^ latkozó szükségletét súlyos íj melléfogás elnyomni, mert az í ilyen eljárást a gyermek egész f egyéniségének kialakulása, fejlődése megsínyli. A kíván- $ csiság nem írható a gyermek \ bűnlajstrom^ra! Az a gyér- ^ mek, aki 3—7 éves korában £ nem kérdezget rengeteget, J vagy kérdéseire nem kap szí-í vés, megbízható feleleteket, \ nemcsak szellemi, hanem ér-" zelmi szempontból is háttérbe ; kerül azokkal szemben, akik- ; nek szülei mindig fáradhatat- ; lanul megadják kérdéseikre a ; szükséges felvilágosítást. í Már csak az^rt is fontos \ az, hogy a gyermeket 3—7 5 éves korában gyakran vegyék í liprül felnőttek, hogy szülei; mindennap együtt töltsenek { vele bizonyos időt, amikor} minden gátlás nélkül kérdez- } gethet, mert csak így mélyül- $ hét el a 'szülők és gyermekeik 5 közötti egészséges érzelmi S kapcsolat. Csupán így érhetik 5 el a szülők, hogy gyermekeik í 5 ^VvXVNXVXXXXXXNX'.SNNXXXNV'.XXXXNXW.XNNN.VO j GYERMEKREJTVÉNY \ Pajtások! 1434-ben ezen a napon v. született a magyar világi líra első, J korszakos jelentőségű képviselője. $ Neve a rejtvény vízsz. 7. és függ. ^ 3. sorában szerepel. ^ fi íz te fi fi [g ^ H ízni l___j ül II JHj 15- 16 lő \ 19 1------------------------­El . jj * 1 VÍZSZINTES: 1. Bőséges. 8. Sándor Anna. 10. í Dai. 11. Aggodalom. 12. Gárdonyii Géza 13. Kifogástalan. 14. Iskolai J figyelmeztető. 15. Becézett leány- $ név. 17. N. I. 19. Alma fajta. 21. J Tartozás. j FÜGGŐLEGES: ^ 1 Túl van fűszerezve. 2. Arany' János. 4. Az 1708-as országgyűlési színhelye. 5. Csúnyább a csúnyá-< nál. 6. Névelös tejtermék. 9. Na-> gyón öreg. 12. Erdei növény húsos j testű kitűnő táplálék. 13. Köze- £ leg. Í4. Pusztító. 16. Tedd a kezé-J be! 18. Fehérnemű. 20. L. S. í Pajtások! A megfejtett nevet ír- J játok le egy levelezőlapra és 1964. í szeptember 7 lg küldjétek be aj szerkesztőséghez. A helyes megfej-; tők részt vesznek az augusztusi! jutalomsorsolásban. Az 1964. augusztus 15-1 rejtvény helyes; megfejtése: Tizenöt. í magát a szülők ellenőrzése és i irányítása alól. Az a szülő, aki í a százezer miért korszakában j nem válaszolt gyermekeinek j türelmesen és a valóságnak j megfelelő tartalommal, nem j várhatja azt, hogy majd ké-j sőbb, a serdülés sok problé- \ mát felvető szakaszában biza- i lommal forduljon hozzá gyer-í meke! í Dr. Harsány! István \

Next

/
Thumbnails
Contents