Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

.964. AUGUSZTUS 29, SZOMBAT ‘“'x-MMap Fejezzük be a nyári munkát! A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának intézkedési ter­ve alapján a nyári mezőgazda- sági munkákat augusztus 20-ig a csépléssel együtt be kellett volna fejezni. Ami a szalma­lehúzást és kazalba rakást il­leti, a ráckevei, monori és nagykő tai járás kivételével mindenütt befejezték. A gabona behordását két já­rás nem fejezte be, éspedig a nagykátai, ahol 67 holdon és a gödöllői járás, ahol 34 hol­don még mindig kint van a gabona. A megye 175 638 hold­járól még 452-ről nem csépel­ték el a gabonát. Két járás­ban, a nagykátaiban 350, a gödöllőiben 89 hold termése elcsépeletlen. A nagykátai já­rásban hibás ebben a tápió- szentmártoni Rákóczi, a tá- pióbicskei Április 4, valamint a nagykátai Kossuth Tsz ve­zetősége. A jövő évi termés megala­pozását célzó időszerű munká­latokra nézve a megyei terv 13 400 hold istállótrágyázást írt elő augusztus végéig de mostanáig csak 7681 holdat láttak el trágyával. Három já­rás az aszódi, dabasi és a szentendrei jól végezte el ezt a munkát. Nagyon lassú vi­li/ntttrmltín a ntifjtfhtkini, n ntanori jtírásban - Stsvrrctseticns^ff a silóznsncíl Míihussnálatlait szúntókapacitás szont az istállótrágyázás a nagykátai járásban, ahol a szövetkezeti gazdaságok 2850 holddal adósak még, a rácke­vei járásban, ahol 843, a bu­dai járásban, ahol 606 és Cegléd városában ahol 560 hold maradt eddig a tervvel ellentétben trágya nélkül. A tavaszi vetések alá vég­zett szántást, a nyári mély­szántást augusztus végéig 65 852 holdon kellene elvé­gezni, ebből azonban 24 302 hold hiányzik. Nagyon kérdé­ses, hogy a határidőig elvégez- hetik-e ezt a munkát. Minden­esetre a nyári mélyszántás befejezéséért dicséret illeti a budai és a monori járást. Eb­ben is nagy az adóssága a nagykátai járásnak, ahol 4470, a ráckeveinek, ahol 3702, a ceglédinek, ahol 3400 hold vár még nyári mélyszántásra. Egyébként a többi járás sem fejezte be még ezt a munkát, pedig va­lamennyi járásban kihaszná­latlanok a gépek," sőt több gépállomási gép jelenleg is más megyében dolgozik. Magyar kormányküldöttség utazott az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi konferenciára Pénteken reggel öttagú magyar kormányküldöttség és több szakértő utazott Genfbe az atomenergia békés felhasz­nálásával foglalkozó nemzetközi konferenciára. A küldöttsé­get dr. Jánossy Lajos akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság alelnöke vezeti. Dr. Jánossy Lajos elutazása előtt elmondotta, hogy a kon­ferenciától a keleti és a nyugati országok tudósainak jobb együttműködését, a tudományos tapasztalatok fokozott cseré­jét várják. Az előző két konferencia is igen hasznosnak bizo­nyult, mert kölcsönösen közreadták az atomenergia kutatás­sal kapcsolatos eredményeket. Ebben a tapasztalatcserében a magyar tudomány is termékenyen közreműködik. Jóváhagyta a Legfelsőbb Bíróság a vecsési gyilkosság ügyében hozott ítéletet Mint lapunkban több íz­ben beszámoltunk erről, 1963. szeptember 4-én éjjel ke­gyetlen gyilkosság játszódott le Vecsésen. Két fiatalem­ber: Fenyán János és Szol­noki János egy vascsővel agyonverte Miskolczi János gyári munkást. A rendőrség rövidesen kézrekarítette a tetteseket és 1964. február 5-én a Pest megyei Bíróság dr. Korpássy Gyula tanácsa ítéletet hirdetett az ügyben. A tárgyalás során többek között megállapítást nyert, hogy Fenyán János az ál­dozat feleségének, Miskolczi Jánosné, Geller Zsuzsanná­nak a szeretője volt. A Pest megyei Bíróság az asszonyt, szeretőjét és annak barátját bűnösnek mondta ki, és ezért Fenyán Jánost tizennégy, Szolnoki Jánost tizenkét és Miskolczi János­áét nyolcévi börtönbüntetés­re ítélte. Az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a napokban hirdetett ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság az első és másodrendű vádlott büntetését helyben hagyta, míg Miskolczinénak a bűn- cselekményben játszott sze­repét másképp minősítette. A más minősítés azonban nem változtatta meg a Mis- kolczinéra kiszabott nyolc­éves börtönbüntetést. Új feltételek a televízióvásárlásnál! OTP hitelakcióban: CARMEN, KÉKES 500 Ft előleg ALBA REGIA, BUDAPEST 1000 Ft előleg kifizetésével, 18 havi részletre! A fővetésű 8800 hold siló- kukoricát augusztus végéig kell betakarítani. Ez ideig azonban csak 5489 holdon vé­geztek ezzel a munkával. En­nek oka, a rossz szervezés. A termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok rendelkezésére ugyanis 383 silókombájn áll. Ennyi géppel naponta legalább 1500 holdat lehetne letakarítani. Az el­múlt hét hat napján viszont csupán 2188 holdat takarítot­tak be, holott ennyi idő ele­gendő lett volna a megyében a silózás befejezéséhez. Ebben a munkában szintén a nagy­kátai járás maradt el, 790 hold betakarításával. Elmaradt a ceglédi járás is 803, a rácke­vei 342, a dabasi 304, Nagy­kőrös város pedig 268 hold­dal. Flnpfpl­klposz táskocka DUPLA ÁRON Visegrádon az 58. számú kisvendéglőben azért így dél­után három óra tájt kisebb a rumli. Betérünk öten és máris, az első helyiségben amolyan magyaros vendéglátással fo­gad egy hölgy. Azt mondja, hogy itt nem szóig': Inak föl ebédet. Nem hisszük komo­lyan, nem hihetjük komolyan, mert a keze tele van tányé­rokkal és legalább két asztal­nál jó étvággyal esznek az emberek. Mi is éhesek vagyunk, de szófogadóak. Egy szobával beljebb megyünk. Szólunk a pincérnek, int egyet. Két idősebb asszony ül mel­lettünk és kéri, hogy rámolja le az asztalunkon levő szeny- nyes tányérokat. A fiatalem­ber durván válaszol, bár ő azt hiszi, hogy szellemes, amikor azt mondja: „ne legyünk ilyen igényesek, kérem”. Egy fiatal házaspár bable­vest rendel és a pincér ne­künk hozzá. Amott kérték — figyelmeztetjük, de ő nem hagyja magát: „én viszont ide hoztam.” Átadjuk a bablevest. Bosszúból eltűnik egy fél órá­ra, és amikor visszajön, a sa­rokban levő asztalnál leáll, meglehetősen hosszú időre tárgyalni. Két német vendég érkezik. A pincér megkérdezi, beszél­nek-e németül. Beszélnek, hogyne beszélnének — bizony­gatják. De ez neki nem elég. Most sem hagyja magát. Mi­ért? Végtére nincs mindenkire ráírva, hogy milyen nemzeti­ségű — mondja a „közönség­nek” és ellibeg. A németek is feketelistára kerülnek, meg­nézhetik magukat, mikor lesz a nyájas csevegésből ebéd. Eltelt negyven perc, meg­kapjuk a halászlevet. Szólunk TANYAN Magános ház áll az út szé­lén. Nagy tábla kukorica a háta m<>;ött, előtte dinnye­föld. A dinnyeföld szé­lén, színes szalmavirágot csör­get a szál, a nagy fejű őszi­rózsák fordulnak a nap felé. | Az udvaron motorkerékpár j berreg, az agronómus gurult j be rajta, pumpát kér a ház \ kis gazdájától, Pityu gyerek- ! tői. A ház „nagy gazdája”, j Lázás István, az ócsai terme- t lőszövetkezet kertészeti bri- [ ért rá. A sarokban hegedű pihen. — A lányomé — csillan fel az asszony szemében az anyai büszkeség — december óta ta­nul, most megy az idén gim­náziumba, tanár akar lenni. Gondoltuk, hadd tanuljon va­lami hangszeren. A hegedűt választotta. Mert hogy az apja is szo­kott hegedülni. Mióta a gyerek zenét tanul, de nem láttam, mennyit vit­tek el, mert már csak akkor vettem észre, amikor elindul­tak. Morzsa is otthagyott már délben, mert eücgyott a cukrom, — mondja s o is rá­mosolyog anyjára, a cinkos­társra, aki nem haragszik mos. ha belefeledkezik a könyvbe, s nem veszi észre a dinnyetol­vajt. Morzsa kutyára sem ne­heztel, amiért csak cukor elle­nében hajlandó kinn marad­ni a dinnyeföldön. Barnára sült arccal meg­érkezik a háziga zda is. Egy szép dinnyét választott ki va­csorához, azt cipeli a hóna alatt. Megetetik a_jószágokat, magivárják,’-amíg elülnek á csirkék, bezárják őket, mert róka jár a házhoz. A rádióban még a Pillangó­kisasszony áriája cseng. A konyhában meggyújtják a pet­róleumlámpát s a halványan pislákoló fénynél a Lázár-csa­lád is vacsorához ül. Vonák Kata a vezetőnek, hogy ehetetlenül hideg. A vezető intézkedik és visszaviszi a halászleveket melegíteni. A pincér repertoárja kifogy­hatatlan. Színes, új ötlete tá­mad, s bár tudja, hogy a ha­lászlé melegszik, kihozza és egy graciozus mozdulattal asztalunkra helyezi a káposz­táskockát, hiszen ezt is meg­rendelte a kedves vendég. Győzött. Megesszük előétel­nek a főtt tésztát, mert a visegrádi vár megmászása far­kaséhessé tett bennünket. Azután elköltjük a halászle- j vet. Majd elköltjük duplán a I pénzünket is. Ugyanis a pin- I cér nem elégedett meg részle- ! ges győzelmében, a fináléban, a végső nagy elszámolásnál a káposztáskockát kétszer szá­molta a fiú, hogy véglegesen letörlessze adósságát. Visszamegyünk és szólunk, de elég bután, mert megnyug­tatjuk, hogy nem a pénzről, hanem a morálról volna itt szó. Meg. is nyugszik. Ilyen ba- gatell ügyekkel miért zavar­ják őt? És anélkül, hogy egy vasat is visszaadna, faképnél hagy bennünket, jelezve: nem vagyunk számára vitapartne­rek. Hallgatózó kollégája pró­bálja menteni a helyzetet és magyarázza, hogy milyen rumlis napjuk volt ma, külö- | nősen sok volt a háklis vendég. Miközben beszél, félszemmel látjuk, hogy a németek még mindig nem esznek. Az ügyet már rég elfelejtet­tem,, hiszen mindez augusztus 20-án történt. De a fiúnak pechje van, mert ma vélet­lenül előkaparásztam zsebem­ből a számolócédulát. Erről újra miüden. eszembe jutott. Dühömben a papírt össz?gyűr- tem és eldobtam. Azután fel­vettem és kisimítottam. Gon­doltam, hátha valaki mégis kíváncsi volna a Budakör- nyéki Vendéglátóipari Válla­lattól és akkor — nálam meg­találhatja ... Suba Andor iskolarufaát, iskolaszereket a szövetkezeti boltban vásárolunk! Még egy kis gyakorlás sötétedés előtt (Foto: Gábori az asszony sem kapcsolja ki a rádiót, hanem felerősíti, ha meghallja Puccini vagy Bar­tók zenéjét. Már felismer egy­két sizámot, operát. Nem kor- nyikálás már többé az opera, mint régen. S ha nem ismeri még, ha nem tudja mi az, ott a lánya, akitől nyugodtan megkérdezheti, aki tanítja az anyját szeretni és érteni a ko­moly zenét. — Most a dinnyét őrzi, kint van egész nap a földön. Ott is gyakorol, ilyenkor a napra­forgó a kottabartó. Már lassan jönnie kell. Kinéz az udvarra, nem a lá­nya zörgött-e kint. Nem. Csak a Pityu gyerek a galamb­jaival. — Télire majd levágjuk eze­ket — mondja a fiának. — Anyu ezt a hármat nem — ellenkezik Pityu, ezt a hár­mat magammal viszem Vácra — mutat a három szürke sar- kantyús galamb felé. Akad ott majd nekik élelem is, biztat­ja az anyját, aiki nem is tilta­kozik. Pityu Vácott, mezőgazdasági technikumban tanul. S ha már az anyut nem viheti magával, meg a kedvenc és saját pe­túnia bokrát, legalább három kedvenc állatától nem válik meg. Margit, a kislány, a dinnye­csősz. derűs mosolygással kö­zeledik a ház felé. Kezében egy nylon hálóban könyveket lóbál. Anyja nyakába csüng egy kis ideig, aztán előveszi a hegedűt. Gyakorol egy ke­veset, amíg be nem sötétedik. Mert. villany nélkül azt is ne­héz. Ö is gyűlöli a lámpát. — Voltak-e ma vendégeid — kérdi tőle az anyja, s paj­kosan mosolyog. — Egy teherautó megállt, gádvezetője kinn jár a földe­sen, a másnapi szednivalót nézegeti. Az asszony a konyhában vacsorát készít. Halkan, szin­te nesz nélkül tesz-vesz, hang­ja is csendes. — A magányt? A csendet? Megszoktam. Tanyasi asszony voltam mindig. Azért már vá­rom nagyon, hogy bekerül­jünk a faluba. Majd, mire na­gyobbak lesznek a gyerekek. Néhány éve költöztek ide Lázárék. A tsz építette a há­zat, távol a falutól, a kerté­szetben. S a brigádvezető és családja egyik tanyáról a má­sikra, egyik magányból a má­sikba vándorolt. — Legalább villany lenne — sóhajt az asszony. — A lámpát unom a legjobban. Tönkretette a szemem is. Csak esténként érek' rá olvasni, so­kat olvastam, szeretem a könyveket.' 'Gárdonyit, Jókait. Meg az új­ságokat is. Most már olvasni sem tudok. Gyűlölettel néz a falon függő nagy petróleumlámpá­ra. — Legjobban mosógép ké­ne. Televízió is jó lenne. Nem járunk sehová,' nem hagyhat­juk magára a házat meg a jó­szágot. A szobából Puccini zenéje hallatszik. — Telepes rádió — mondja az asszony és felerősíti a ké­szüléket. A szoba padlója földes, le­vegője hűs. A szekrény tete­jén szalmából font ládikó. Az asszony leemeli, dicsekszik , férje ügyességével. A mező- gazdasági kiállításra is szo­kott készíteni különböző ügyes darabokat. Az idén nem

Next

/
Thumbnails
Contents