Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-26 / 199. szám

* LÖVÉSZETEN A vasárnapi esős időben az emberek nem szívesen moz­dultak ki a meleg otthonok­ból, a monori lőtér azonban hangos volt a fegyverek ropo­gásától, a kézigránátok tompa durrogása is messzire elhal­latszott. Az esőfüggönyön ke­resztül fel nem ismerhető, sá­torlapba bújt alakok sorát le­hetett látni, amint lövés után felpattanva a következő állás­hoz szökelítek és ott géppisz­tolyukból egy újabb sorozatot leadva semmisítették meg az ellenséget jelentő céltáblákat. A járási munkásörszázad gyömrői szakasza hajtotta végre a lövészetet. A rossz idő ellenére nagyon jó ered­mény született. A szakasz ki­válóan hajtotta végre a lágya- korlatot. A szép eredmény elérése nem a véletlen müve. A sza­kasz az eddig eltelt évek so­rán mindig jól vizsgázott a lőtéren. Ebben része van az öreg — alakulástól napjainkig munkásörként harcoló — kommunistáknak, de nem maradtak el tőlük a pártonkí- vüliek sem, a fiatal munkás­őröknek pedig a lelkes akará­sa egyensúlyozta a hiányzó tapasztalatokat. Ez a lövészet ismét azt bi­zonyította, hogy a néphatalo­mért fegyvert fogott munkás­őrök értik is a dolgukat. Az egyébként már remegő kezű, idős munkásőr — Király György — valósággal megfia­talodott, mikór a fegyvert ke­zébe fogta. Biztos kézzel fog­ta a pisztolyt, a géppisztolyt is. Eredménye kiváló. Fia — Király István is — minden céltáblát leküzdött. Merczel József, Kovács József, Pa­csik Lajos, Ádámka János és még sokan az öregek közül, csakúgy mint Papp László, Polgárdi József, Trepájc Ist­ván, Gyarmati Sándor, a fia­talok közül minden akadályt leküzdve pontosan lőtte ki az ellenséget és az élesített kézigránátot is a célra dobta. Ha az alakias mozgás nem is volt a legmutatósabb — az eső, a sár, vagy az elszállt évek miatt — az eredmények azt mutatják, bízhatunk ön­kéntes katonáinkban, a mun­kásörökben. M0N0B-71Dm PEST .VEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM. 199. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 26. SZERDA Silózás — nagyüzemi módon Teljesen gépesítve, nagyüze­mi módon silóznak a monori Uj Élet Tsz-ben. A Schmitte- rer-tanya környékén két siló- kcmbájn vágja, aprítja és szórja kocsira nyolcvan hold silókukorica termését, öt erő­gép és hét pótkocsi megállás nélkül hordja a termést a majorba, ahol egy ötezer má­zsásra tervezett silóprizma te­tejére vontatja fel a traktor a huszonöt mázsás szállítmányt. A kocsikat ötletes berendezés­sel a traktor percek alatt ki­üríti Laborcz Imre és Ba- binszky Pál nyolc emberével szétterítik és máris sétál a prizma tetején a súlyos kor­mos. — Napi teljesítményünk,— mondja Laborcz Imre, a tsz vezetőségi tagja — ezerkét­száz mázsa körül van. Augusz­tus 20-án is munkával ünne­» 1 : n» $ Iffffllllinf WMBímí* fcévfe . :SÄ A Laborcz—Babinszky-brjgád tagjai teregetik az illatos friss rakományt a siló tetején. bőséges takarmányunk lesz. Bár volna több férőhelyünk, még egyszer annyi jószágnak elegendő takarmányunk len­ne. A Schmitterer-tanyán egy kétszáz mázsás prizma már szalmával és földdel letakar­va készen áll. Szöveg: dr. Huszty Károly Kép: Péterffy András Gépek a határban peltünk és ötvenkét forduló­val közel ezerháromszáz má­zsával emeltük a siló tetejét. Régi gazda vagyok, de ilyen igazán nagyüzemi munkát még nem láttam. Munkatár­saimmal együtt élvezettel dol­gozunk. A vegyszeres gyom­irtás eredményeképp olyan tiszta ez a silókukorica, mint az arany. Kitűnő minőségű és A silózógépen Domonkos Jó­zsef szabályozza a gép műkö­dését, Lengyel József pedig te­regeti a pótkocsi rakományát, hogy ráférjen a huszonöt má­zsa. A hagyományos ezüst még tartja elsőbbségét A műanyag Walkyd-falfestéké a jövő Lehet, hogy megérjük? ' A tápiósülyi Virágzó Tsz- nek kétségkívül Sűrűpuszta a legforgalmasabb tanyája. Ta­valy építettek ide egy 102 fé­rőhelyes növendékmarha-is- tállót, az idén pedig egy kor­szerű magtárt. Itt működik már a huszonnégy kalapácsos darálóüzem is. Kora tavasztól késő őszig hangos itt a határ. A húszhol­das szőlő, a kitűnő szántóföl­dek és nem utolsósorban a sertések s a nagy szarvas­marha-állomány mind-mind sok munkát adnak. A község félórányira esik a tanyától, azonban busszal per­cek alatt el lehet érni a ta­nácsházát és a nagy forgalmú vasútállomást. Ez a fényűzés sajnos nem mindegyik halan­dónak adatik meg. A Sűrű­pusztán lakó tsz-tagok kény­telenek olykor gyalog megten­ni az utat az állomásig, mert van úgy, hogy az autóbusz a megállóhelyen nem áll meg. Igaz, hogy a forgalmas idők­ben a gépkocsi már Úriban megtelik, azonban az utazók nagy része az ajtó közelében zsúfolódik össze. Egy kevés jóakarattal hátrább lehetne húzódni, s ebben az esetben a Sűrűpusztán felszálló egy-két utas is bizonyára találna he­lyet az autóbuszban. Hogy ebből milyen problé­mák adódhatnak, arra két ig«n tanulságos esetet emlí­tünk meg most. Papp János tehenész gyer­meke nemrégen megbetege­dett. Az édesanya vasárnap akarta a kórházban megláto­gatni a kicsikét. Fél kilenckor odaállt a megállóhely elé. Az autóbusz pontosan megérke­zett, azonban a vezető a vára­kozó asszonyt figyelembe sem vette, hanem teljes sebesség­gel elrobogott mellette ... Sűrűpusztán lakik Szántó Ferenc állattenyésztési bri­gádvezető is a családjával. Az egyik gyermekük már máso­dik éve vájárként dolgozik a várpalotai bányában. A fiú roppant szereti szüleit, s a nagy távolság dacára gyakran hazalátogat. Legutóbb is egyetlen szabad napját áldozta fel családlátogatásra s az utolsó percig kiszámította az idejét. Hétfőn korán reggel odaállt a buszmegállóhoz. Azonban faképnél hagyta öt is az autóbusz. Kénytelen volt gyalog menni és felszállni, a későbbi vonatra. Sajnos, a Dé­li pályaudvaron lekéste Vár­palota felé a csatlakozást. Sűrűpuszta egyre épül, fej­lődik. Nincs messze az az idő, hogy ideköltözik az iroda és a gépkocsiszín is. Benépesül a tanya környéke, nagy lesz a forgalom az országúton is. A tsz gépkocsijai és traktorai csak úgy száguldanak a köz­pontból kifelé: Megérjük ta­lán azt is, hogy a sűrűpusztai megállónál, majd rendre meg­állnak az autóbuszok is? * Krátky László / — Történt-e korszerűsítés a falfestés mechanizálásában? — Annyi, hogy gumihenger­rel dolgozunk. Ez nem sok. Nagy szükség lenne egy ma- gaslégkörnyomású festékszó­róra, de úgy látszik, nem bír­ja a keret. (?) Máshol, na­gyobb helyeken, már. kismoto- ros festékszórót és vízcsapra szerelt nyomóherendezést használnak. Sajnos, a falmin­ta kollekciónk is szegényes, bővíteni kellene. Ennek ellenére Otrokocsi István, Vitéz János és László István a ktsz dolgozói a sze­zonban, 50—60 ezer forintot eredményeznek. Több segít­séget érdemelnének! (Hörömpő) usenaes, mozauíauan mar a cséplő, a hosszú asztagok helyén kövérre hízott, ijedt egerek futkároznak, s talál­nak biztos menedéket a fris­sen rakott szalmakazlak alatt. Csikorog a kerék, amikor az U—28-as a rúdra akaszkodik, hogy a kút mellé vonja, ahol a vastag gumitömlő bő vize magával viszi majd a vasta­gon lerakodott port, beragadt szalmát és töreket is. A gé­pek csak tisztára mosva, ken­ve, zsírozva kerülhetnek a szín alá! Amíg a traktor nehéz ter­hével elpöfög, a cséplőcsapat tagjai a diófa árnyékos lomb­sátora alatt arról beszélget­nek, milyen hasznos társ is a gép, a munka nehezebb részét majdnem teljes egészében kiveszi az ember kezéből. Alig pár évtizeddel ezelőtt még a húzatás is milyen nagy gond volt — tekint a távolodó gép után Kiss Imre. — Két- három pár ló kínlódott, amíg megmozdult a masina, s ami­kor a „vasgép” csörögni, zö­rögni kezdett, megijedtek a lovak, ahány, annyi felé hú­zott, nyílt a karika, tört a ki- sefa, szakadt a hám ... A kazalosok — Tollár Jó­zsef, Göbölyös József, Kiss József — az elevátor felé in­dulnak, hogy szabaddá te­gyék, hiszen viszi ezt is a traktor, csak úgy egyszerre a cséplő után kötve. Azelőtt eh­hez is kél ló kellett volna — jegyzi meg Bozsóki Gyula —, aztán így folytatja. — Mi tud­juk csak, akik hosszú éveken át hordtuk a petrencét, hogy milyen jó barát ez a körbe­járó, folyton nyikorgó masi­na. Három-négy pár izzadt, gürcölt megállás nélkül a meredek létrán, amíg felma­gasodott a kazal. Sok dagadt, erőltetett boka, ujjnyi vastag visszér származik innen. — Hat hold aratását vállal­tam az idén — toldja a szót Szatmári János —, dolgozott Néhány szó a munka­és egészségvédelemről Közlekedési szabálysértések Július és augusztus a fal­festés és mázolás szezonja. Az idény májusban kezdődik és — szeptemberig tart. A fal­mintáknál a divat vidéken is változó. Jelenleg a modern la­kásokban a helyiség megvilá­gításától függőn, a berende­zéshez alkalmazva, egy szo­bán beljül különböző színű fa­lak a korszerűek. Otrokocsi Istvánnal, a Já­rási Épületkarbantartó és Javító Ktsz szakmunkásával beszélgettünk a szobafestés mai divatjáról. Jelenleg a mo­nori Kossuth iskola tanter­mein dolgoznak. — Mi a divatos falminta ma a monori járásban? 4 — A szobánként különféle színű falak. De ez még lassan hódít tért. A hagyományos ezüst mintázatú hengerezett 'j oldalfal és a világítóan fehér ‘ mennyezet még tartja elsőbb­ségét. A modern, sima mű­anyag Walkyd alkalmazásától még sokan idegenkednek. Pe­dig időtálló és higiénikus. Legutóbb a monori szülőott­hon csecsemőszobáját készí­tettük el ily módon. Nagyon | praktikus a gerendázott í mennyezet Walkydozása, mert $ tisztán lehet tartani, azzal $ hogy lemosható. A finoman ^ vagy durván fröcskölt falat ^ inkább a közületek rendelik. í I Vizsgálatai során fontos megállapításokat tett a me­gyei tanács munka- és egész­ségvédelmi felügyelője a mo.no- ri szakmaközi bizottság köz­reműködésével. A KEFEGYÁRBAN: A Kö­kény-féle lakatosműhelyben a fúróköszörű géphez elszívó- berendezést kell szerelni. A logarüzemben levő esiszoló- karongot továbbá a marógé­pet, az esztergapadot védő be­rendezéssel kell ellátni. A loigarp rés terem ben is elszívó- berendezésre vian szükség. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG asztalosműhelye szellőzetlen a famegmuxrkáló gépműhely- fcfan1 állandó a por, az ablako­kat ki sem lehet nyitni. A szellőztetést sürgősen meg kell oldani. AZ ÜJ ÉLET TSZ majorjá­ban tisztálkodási lehetőség­ről kell gondoskodni. A KOSSUTH TSZ trakto­rain nincs mentődoboz. A ma­jorban szintén nincs tisztál­kodási lehetőség; a keverő­háznak nincs ablaka, szel- lőztethetetlen, Egy mentőláda sincs a majorban. Sürgősen megkell szüntetni a hiányos­ságokat itt is. Nemcsak szúrni tud TATAROZÁS Néhány héttel ezelőtt azt írtuk, hogy augusztus 20- ra befejezik a gyömröi tanácsháza tatarozását. A Gyömrői Építőipari Ktsz ugyanis ezt ígérte. A mun­kával azonban a mai na­pig sem készültek el. „Az ígéret szép szó .. ... A TYŰK, VAGY A TOJÁS? A gyömrői mozi mű­soráról beszélgettünk a napokban a Pest megyei Moziüzemi Vállalat egyik munkatársával. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem játszanak új és jó filmeket Gyomron, így válaszolt: Majd ha na­gyobb lesz a gyömrői mo­zi látogatottsága, akkor jobb és újabb filmeket küldünk. Szerintünk a látogatott­ság növelése csak úgy ér­hető el, ha előbb a mű­sorpolitikán változtatnak. GAZDÁJÁT KERESI a Tápiósáp határában (Foto: Kecskés) egy, a múlt hónapban ta­lált Csepel gyártmányú férfikerékpár. Gazdája a tulajdonjog igazolá­sa mellett kerékpárját a Monori Járási Rend­őrkapitányságon átve­heti. Második hónapja nem mű­ködik a Monori Szolgáltató Ktsz fényképészrészlege. Az átalakítási munkák ütemé­ből következtetve előrelát­hatóan még hosszú ideig nem is fog üzemelni. Csoda hát, ha ilyen körülmények között csak ráfizet a rész- \ regre a ktsz? A járási Hazafias Nép­front elnöksége ma dél­előtt ülést tart. Napi­rendjén az ecseri nép­frontelnökség munkája és a községekben végzendő társadalmi munka szer­vezése szerepel. RENDÖRORVOSI néven közismert gépjár­művezetői előzetes és idő­szakos orvosi vizsgálato­kat a monori rendelőin­tézet illetőségű területé­hez tartozóknak ez év szeptember 1-től minden héten szerdán és pénte­ken 11 órától 14 óráig tartják a belgyógyászati osztályon. A szükséges kiegészítő vizsgálatokat a megfelelő szakrendelések a hivatalos rendelési ide­jükön belül látják el. ivieg nenany nap, s megszó­lal az iskolaév első óráját jelző csengő. A monori Jó­zsef Attila gimnázium is ké­szen várja már az iskolaév kezdetét. Az udvarban kis hidroglóbus magasodik, a kertben pedig az új első osz­tályosok • szépítgetik az épü­let környékét. Amíg az „újak” dolgozgatnak, az öregebb diákok otthon számolgatják: hányat alszunk még? KULTURPARK Tápiósápon a község kö­zepén van egy park. Gon- dozcrtt is, szép is, csak hát mégsem illik rá a kultúr- park • név. Lehet, hogy azért hirdeti hatalmas tábla a kultúr jelzővel megtisztelve a parkot, hogy a parknak jó részét elfoglaló sportte­lepre járó szurkolók egy- egy mérkőzés előtt ne feled­jék, itt kultúremberekhez méltóképpen kell viselked­ni. (— sk —J Nem tett vizsgát gépjármű- vezetésből és úgy motoro­zott a körúton Koch Imre Osévharaszt, Petőfi u. 40. szám alatti lakos. 1000 forin­tot fizetett. ★ Elmulasztotta a gépjármű- vezetők háromévenkénti kö­telező orvosi vizsgálaton va­ló részvételét és úgy moto­rozott kürt nélkül motorke­rékpárjával Nánai István Gyömrő, Deák Ferenc u. 30. szám alatti lakos, ezért 120 forintra bírságolták. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Kollégák Gyömrő: A nagy riport. Maglód: Monte Chris­to grófja. I. II. (szélesvásznú) Mo- nor: Felfelé a lejtőn. Nyáregyháza: Emlékek éjszakája. Pilis: Matróz a rakétában. Tápiósüly: Keresztesek I. II. Úri: Papát vásároltam. Üllő: Miért rosszak a magyar filmek? (szélesvásznú). Vasad: A bálvány. Vecsés: Minden az embereké ma­rad. Megállt a vecsési Halászta­nya Étterem előtt tehergép­kocsival Fábián Ferenc Ve­csés, Klapka u. 40. szám alatti lakos. A gépkocsi motorját helyben járatta, ő pedig be­tért a vendéglőbe egy korsó sörre. 600 forintra bírságol­ták. ★ Jogosítvány nélkül moto­rozott Üllő belterületén Sed- ró István Vecsés, Mátyás ki­rály u. 33. szám alatti lakos. Bírsága 600 forint. ★ Átengedte a motorkerékpár vezetését Tóth István Üllő, István u. 8. szám alatti lakos olyan személynek, akinek nincs gépjárművezetői igazol­ványa. 500 forint bírsággal büntették. ■k Lámpa nélkül kerékpáro­zott falujában Erőss István Üllő, Vasvári Pál u. 9. szám alatti lakos. Bírsága 120 fo­rint. az egész család, mégis egy hétig tartott, mert dőlt, ku­száit volt a magasra nőtt rozs. Kaszafenés közben gyakran elnéztem a mellettem dolgozó „sorstársat”, a kombájnt — napi 15 holdon alul nem ad­ta, de az idén segíteni kellett, mert rövidre\ zsugorodott az aratás ideje \. Alig egy hajításnyira, a lu­cernakazlak között a száraz, napégette gazt szántja alá Szabó István fogatos. Csorbul az ekevas éle, a keményre ta­posott, szikkadt földben, s amíg egyet térül a rövid föld­árokban — pedig csak alig ujjnyi vastagon kaszálja a föl­det, addig ott a laposon a traktor kettőt fordul, s a két ekefej 30 centi mély mag­ágyat készít az őszi árpának. — Hajtani kellett, amig egy holdat kiszántott az ember, s ezalatt annyit gyalogolt az eke után, hogy ezzel elérhette volna Pesten a Duna-partot. Ma akkora területtel a trak­tor alig egy óra alatt végez, a puha, párnás ülésen ezalatt vidáman pöfékel a barna bő­rű traktoros. Napraforgót terel az éles fogak elé a gyorsan forgó mo­tolla, alig fél óra alatt megte­lik apróra vágott napraforgó­val a magasított oldalú pótko­csi. Kézi hajtású szecskavágó­val mennyi ideig tartott volna? — sóhajt Havancsák Antal. A kazlak mögött új csator­na készül, a zsiráfnyakú mar­kológép 8—10 mázsa földet váj, emel egyszerre, s alig szív el az ember egy cigaret­tát, máris elkészül egy kis szakasz. Pedig 3—i méter mély és 8—10 méter széles a ké­szülő csatorna. Mindehhez egy ember kell, aki a gépet kezeli, irányítja ... Akkor csodálkozik el az ember, amikor egy kis terüle­ten munka közben maga kö­rül látja, mennyi már a gép és ez mind neki segít... Kiss Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents