Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

10 1964. AUGUSZTUS 23, VASÄRNAP K/fhlaD kísérletekhez 20 Apolló-típu- sú űrhajót építenek. Az első nyolc kísérlet az Apolló-rend- szemek a Földön való kipró­bálására szolgál. A további 11 kísérlet magát a hold­repülést célozza. A LEM—5, LEM—6 és LEM—7 személy­zettel a fedélzetén fog repül­ni a Föld körül. A LEM—8 leszállás nélkül körülrepüli a Holdat. A LEM—9-nél az anyahajóval való összekap­csolást próbálják ki. Végül a LEM—10, LEM—11 és LEM— 12 már le is száll a Holdon. Az amerikai tudósk feltétele­zik, hogy ae első holdrepülé­sek már 1969 végén vagy 1970 elején megvalósulhatnak, vagyis az első ember már öt év múlva eljuthat a Hold vi­lágába. , Terveik megvalósításához r— mint az Arbeiter Zeitung Írja — a Merritt szigeten, nem messze a hagyományos rakétakilövő állomástól, Cap Kermedytöl most folyik egy 34 800 hektárnyi terület ki­képzése, itt lesz a holdexpe- tíáció repülőtere. A terv, meg kell adni, gran­diózus. De nemcsak az eddigi sok-sok kudarc ébreszt kéte­lyeket sikeres lebonyolításá­ban, hanem különböző rész­letproblémák is. Köztudott pédául, hogy az amerikaiak­nak igen nagy gondot okoz az üzemanyag. Nincs elég erős rakétamotorjuk sem. A Ran­ger és a Surveyor szondák­nak ezenfelül túl sok, a Hold­dal kapcsolatos, s ez ideig még nem ismert tudományos! titkot kell „megfejteniök”. Ezért nem árt felidézni a néhai Kennedy elnök szavait, bár ő hirdette meg a hold- programot is, de egy más al­kalommal viszont a követke­zőket mondotta: „Nem garan­tálhatjuk, hogy egy szép na­pon mi leszünk az elsők, del ha lemondunk ezekről az erő­feszítésekről, valószínűleg mi leszünk az utolsók”. Amikor Kennedy így „fi­nomított” másutt és koráb­ban elhangzott szavain, talán arra gondolt, hogy a szovjet űrhajósok soha nem haran­gozzák be élőre terveiket,, csendben és nagy szavak nél­kül dolgoznák, de aztán olyan ^ eredményeikkel állnak elő,' amelyek elkápráztatják a vi­lágot ,.. Ö. Gy. IHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIII Új különkiállítás a bélyegmúzeumban A bélyegmúzeum ezúttal a motívumgyújtés köréből vette különkiállításának anya­gát. A múzeum a téma iránt komolyan érdeklődő látoga­tóknak egy 50 oldalas ki­állítási katalógust nyújt át, amelyet a múzeum igazga­tója állított össze. Az ügyes könyvecske a bé­lyegkiadások időrendjében, az ábrázolt személyek születési és halálozási adataival, vala­mint a magyar, a Michel, a Zumstein és az Yvert ka­talógus számaival közli a személyeket ábrázoló magyar bélyegeket. Megtudjuk a katalógusból, hogy 1871-től 1918-ig, csak­nem 50 éven át, csak a ki­rály és a királyné arcképe szerepelt a magyar bélyege­ken személyi ábrázolásként. 1919-ben, a Magyar Tanács- köztársaság-i arcképes sor­ban találjuk — a világon elsőként — Marx Károly és Engels Frigyes arcképét, Petőfi, Dózsa és Martinovics társaságában. 1923-ban ismét Petőfi, 1925- ben Jókai arcképével talál­kozunk. 1928-ban I. (Szent) István királyról jelenik meg bélyegsorozat s ettől az idő­től napjainkig csaknem min­den év bélyegkiállításában találkozunk több-kevesebb személy ábrázol ássál. Az 1932. és 1943. évi ál­talános forgalmi sorok, az Arcképes (I) és Hadvezérek 14—15 darabos címletekkel a leghosszabb személyábrázo- lású sorozatok voltak. Az utóbbi évek arcképes sorai ugyan elérik, sőt meg is haladják ezeket, de — mi­után egy teljes naptári év folyamán megszakításokkal és egyenként kerültek forga­lomba — nem tekinthetők egy kibocsátásnak. Lenin arcképe 1947-ben je­lent meg először magyar bé­lyegen. Megállapíthatjuk a kataló­gusból, ■ hogy bélyegeinken 128 magyar és 45 külföldi személy szerepel, valamint azt is, hogy mintegy 10 ma­gyar személy képét találjuk meg idegen országok bé­lyegein. A Tanácsköztársaság-fejek sorozat hamisítványa Nagyon kis körben volt is­meretes eddig, hogy a Ta­nácsköztársaság fejes soroza­tának hamisítványai is elő­fordulnak. Figyelmes gyűjtők számára ezek a hamisítvá­nyok ugyan sohasem lesznek veszélyesek, mivel egy részt vízjel nélküli papíron készül­tek, másrészt az eredeti ki­adás fésűs fogazása helyett vonalas fogazásúák. A színe­ket a hamisítványokon meg­döbbentően jól eltalálták, úgyhogy az első benyomás teljesen megtévesztő. A rajz részletei azonban jelentősen durvábbak és több hibával járnak, amelyek közül ki­emeljük a következőket: « Petőfi-kép gallér-vonalzásá- nál a Fillér szó „1” betűje felett a valódi bélyegen hét erősebb vonal van, a hamis­nál öt elmosódó vonal. Ha­sonló eltérés állapítható meg ugyanezen bélyegrajznál a jobb szem felett, ahol a hami­sítványon hét vonal van az eredei nyolc vonal helyett. Startol a Ranger—7 .\WXXXXXXXXXXXXXX^.XXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXX^XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXSX'^VXXXWVXXXXXXXXXXXXXXX,.XXXXXXXXXXXXX>XXXXX Í Hat éve, e napon halt meg Roger Martin du Gard Nobel- díjas francia író. Ebből az alkalomból a nagy gondolkodó, egy csípős megállapítását közöljük mai rejtvényünkben az emberi hálátlanságról. „Az ember többnyire azért felejti el a jóságot, amit vele tettek... folytatását lásd a rejtvény vízsz. 17. és függ. 28. soraiban. N. T. J. 59. A kőzetek mállást tér- méke organikus anyagokkal ke-- verve. 61. Finom szalormafajta. 62. Nagy magyar költő. 63. Levegő gö­rögül. 64. Alapvető zenei forma, egy téma többszörös visszatérése közjátékokkal váltakozva. 65. Rendikívül forgalmas fővárosi tér. Kétbetűs szavak: OR — FA. FÜGGŐLEGES: 1. Híres német fürdőhely. 2. Könnyed — közhasználatú idegen szóval. 3. Jókai regényhős, kettő is volt belőlük. 4. Európai tűzhányó. 5. Felfordult ének. 6. Ahol a római telepesek éltek. 7. Tallin észt fővá­ros régi neve. 8. Állati hulla. 9. Meggyőző. 10. Fokozatosan gyor­sabbá válik. 11. Horogra .... — el­fogták. 12. Vidék, megye — néme­tül. 14. Határfolyó az NDK és Lengyelország között. 15. Biliárd szerszám. 16. Késedelem nélkül. 18, összeeszkabál. 19. A. M. O. 25. Turku finn város régi neve. 31. Férfinév. 32. A havasokban élő rágcsáló állat, prémje miatt va­dásszák. 34. Az elektromos hullá­mok jelzésére szolgáló szerkezet. 35. Mély be- és kilélegzést végző. VÍZSZINTES: 1 Amikor az időszak a végére jut. 7. Melegebb emberi érzésre képtelen. 13. Az üveg és marónát­ron gyártására használják, de a háztartásban is hásználatos. 20. Halasztgat. 21. Komárom megyei község. 22. Ez a község meg Fejér megyében van, bár fordítva. 23. Még egy község, Békés megye ne­ves helysége. 24. Agresszdós bázis. 26. E. K. O. 27. Solymári Nagy András. 28. Magyar írófejedelem. 29. ,,A tanítónő” című regény írója (Sándor). 30. A ..Szentivánéji álom” tündérkirálya. 32. Kecske- hang. 33. Valahol tartózkodik. 34. Életlen vágóeszköz?!? 35. Gépkocsi márka. 37. Fél billió?!? 38. Az FTC régi válogatott csatára. 39. Számta­lan. 41. Magyar mondái alak. 44. Vizi állat. 45. Indiai tartomány, az egyik magyar megye nevében is szerepel. 46. Mint a vízsz. 37. sor. 47. Fővárosi színművész. 49. Kiváló hosszútávfutó volt. 51. Csatorna — franciául. 52. Aki ennyire „édes” — annak magatartása mesterkélten finomkodó. 53. Féltőén védelmező. 54. Becézett Anna. 56. Lapszél. 58. 36 Becézett Zsófia. 39. A japánok ősi vallása. 40. Az örök ..borbély”. 41 Varjúféle éneklő madár. 42. öregebb fitestvér a törököknél. 43 Kiváncsi a súlyára. 45. Dzsessz hangszer. 46. Pénztári bizonylat. 48. Ritka férfinév. 50. Családi há­zacska 52. Nyugati katonai tömö­rülés. 55. Fohász 57. O. I. N. 59. Egyforma mássalhangzók. 60. Fo­netikus japán pénzegység. Kétbetűs szavak: IJ — IV — GR — ZO — AN — LE — KD — EK A rejtvényben szereplő megálla­pítás megfejtését kérjük 1964. augusztus 31-ig beküldeni. A meg­fejtők között könyvjutalmat sorso­lunk ki. Az 1964. augusztus 9-i rejtvényünk helyes megfejtése: Hófehérke. A tanítónő. Emberek. Rembrandt. Ezüst kecske. A nap lovagja. A dada. Nyomor. Jutalmazott megfejtők: Engl Ká- rolyné, Törökbálint, Kossuth L. u. 18. — Szekeres Pálné. Nagykáta, Tavasz u. 43. — Racskó Ferenoné, Dunakeszi, Gyártelep. XIII. ép. 7 ajtó. — Huszár Lászlóné. Aszód, Kossuth L. u. 12. —- Szabó Katalin, Aporka. — Gyimesi László, Cegléd, VI., Alkotmány u. 27. — Kenderes Lászlóné, Nagykőrös, I.. Fokos u. 6 — Cs. Juhász Károly. Üllő, Vi­rág u. 7. — Várady Gyula, Nagy­kőrös, V.. Tanárky u. 5. —- Péter Ida, Abony Lenkey u. 4. A könyveket postán küldjük el. ÜTI CÉL: A HOLD rom következő kísérlet célja pedig az volt, hogy részle­tes felvételeket készítsen a hold felszínéiről és szeizmog­ráfot helyezzenek el a holdon. Az utóbbi kísérletek közül egyik sem sikerült. Miután 15 hónapig töké­letesítették a Ranger-rend- sízert az Egyesült Államok tudósai folytatták kutatásai­kat. 1964 elején indították útnak a Ranger—6-ot, ame­lyen hat televíziós kamerát helyeztek el — azzal a ren­deltetéssel, hogy a becsapó­dás előtt 3000 felvételt Bpé— szítson a holdról. Ez a kísér­let is részben kudarccal végződött. A szonda ugyan elérte a hold felszínét, de adós maradt a fényképekkel. (Mint később kiderült, az történt, hogy a felvevőgépélt bekapcsolására szolgáló Szerkezet egy alkat­része kiégett, s ezért nem köz­vetítette a berendezés a ké­peket a földi megfigyelőállo- másma.) A felsorolt kudarcok után Július 3il-én végre valóiban eredményt, s nem is kis ered­ményt értek el a hold-prog­ram amerikai kutatói: a Ran­ger—7. becsapódása előtt 4316 felvételt készített a holdról. Est az eredményt a nyugati sajtó minden korábbi siker­telenség feledtetésére igyeke­zett felhasználni. A New York Daily News például hangsú­lyozta: „A mostani győzelem eltörpíti a hold-kutatások megelőző 12 kudarcát." Per­sze óhatatlanul ide kívánko­zik a kérdés: ha a 13 kísérlet­ből csak egy sikerült, hány kísérletre vár még hasonló­képpen kudarc a program to­vábbi részében?! A program mindenesetre kész és ismert. Januárra ter­vezik a Ranger—8. fellövését. Feladata ugyanaz lesz. mint a mostani Ranger—7-é volt. A kísérlet még egyszer meg­ismétlik februárban márci­usban, mielőtt még fellőné­nek egy hold körül keringő műbolygót. Ez majd 48 ki­lométeres magasságból készít felvételeket a hold teljes fe­lületiéről . Jövőre a Rangers- terv befejezésével megkezdik a Surveyor-programat, amely­nek keretében műszerfülkéket dobnak le a hold felszínére. A műszerfülkék tulajdonkép­pen robotlaboratóriumok lesz­nek, színes televíziós képeket küldenek a földre, és sok más egyéb között vegyileg elemzik a hold felszínének összetéte­lét A későbbi Surveyor-szcmdá- kat az Orbiter hold-szatellita is támogatni fogja, amely ugyanúgy kamerákkal lesz felszerelve, a Holdat mintegy 30 kilométer magasságban kell körülrepülnie, és majd­nem az egész holdfelszínt elzerszer pontosabban fogja fényképezni, mint ahogy a Földről lehetséges. A Holdon való leszállás előtt természetesen még ren­geteg problémát kell megol­dani. Az amerikaiak úgy ter­vezik, hogy az első holduta­záson három űrhajós vesz részt. Az egyik az anyahajón marad, amely a Hold körül fog keringeni. A másik két űrhajós egy segédrakéta se­gítségével eléri a Hold felszínét, 24 órát tölt a hetedik konti­nensen”, majd visszaindul a Holdról. Űrhajójukkal utol­érik az anyahajót, átszállnak, rakétájukat pedig a Hold kö­rüli pályán hagyják. Az Ap- poló űrhajó ezután elindul aí Föld felé. Az űrutazás céljait szolgáló Amikor 1957. október 4-én keringeni kezdett a föld kö­rül a világ első szputnyikja, az USA kénytelen-kelletlen vette tudomásul, hogy a ver­seny első futamát elvesztette. Amikor aztán elsőként emel­kedett az űrbe a szovjet Ga­garin, s a szovjet tudósok és mérnökök így, ismét megelőz­ték az amerikaiakat, az USA- ban a közvélemény megnyug­tatásra az elnök bejelentette: a holdra viszont az ameri­kaiak érkeznek elsőként. A hold-program meghirde­tésekor feltétlenül közreját­szottak tehát olyan szem­pontok. amelyek az USA megtépázott űrhírnevét voltak a hivatottak helyreál­lítani. Ugyanakkor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hold­program meghirdetésiével szin­te egyidőben hagyta jóvá a Kennedy-adminisztráció a Pentagonnak a kozmikus ütő­erő megteremtésére szolgáló javaslatát. E programban (pedig igén fontos szerepet juttatnak a földgömib hete­dik kontinensének, ahogy néha földünk hűséges kísérő­jét nevezik. Egyes amerikai katonai szakértőknek ugyanis az a vé­leménye, hogy az az ország, amely elsőként hódítja meg a holdat, egyúttal megszerzi a világuralmat is. Az effajta kijelentéseket természetesen le ikell szállítani a kellő ér­tékre, de vitathatatlan, hogy a holdnak van katonai jelen­tősége. Az amerikaiak nyolc előze­tes kísérlet után 1961-iben lát­tak hozzá az igazi hold-prog­ram megvalósításához. A kí­sérletsorozat a Ranger-típusú szondákkal vette kezdetét. Az első kettő csak a rendszer kipróbálására szolgált, a há­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents