Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-22 / 196. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1964. AUGUSZTUS 22, SZOMBAT r r Atnyú|tották az ú| kenyeret és a bőségkosarat Ünnepi tanácsülés Cegléden alkotmányunk ünnepén MARIKA MOSOLYA Alkotmányunk törvénybeik­tatásának 15. évfordulójáról augusztus 20-án ünnepi ta­nácsülésen emlékeztünk meg városunkban. A tanácsülés elnökségében városunk párt- és tanácsi ve­zetőin kívül helyet foglalt Benke Lajosné és Szilágyi Gyula vezérőrnagy, Cegléd or­szággyűlési képviselői. Ko­vács András, a Hazafias Nép­front Cegléd városi bizottsága elnökhelyettesének megnyitó szavai után Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke emel­kedett szólásra. Beszédében vázolta a szo­cialista és kapitalista országok alkotmányai közötti alapvető különbséget azt, hogy mit je­lent e magasztos mondat: ^Hazánkban minden hatalom a dolgozó népé”. Szólt arról a küzdelmes időszakról, amikor — felszabadulásunk után — még nem dőlt el a hatalom kérdése. Cegléden már ebben az időszakban is a párt vette szilárdan ke­zébe a vezetést és ennek tudható be, hogy innen indult el a „Földet visz- sza nem adunk” mozga­lom. Alkotmányunknak 194Ö-ben, majd a tanácstörvénynek 1950-ben való megjelenése azonban egészen új helyzetet teremtett. Megindult hazánk­ban a szocializmus alapjainak lerakása. E küzdelmes másfél évtized után ma már büszkén állapíthatjuk meg, hogy Ceg­léden, akár az egész ország­ban mindkét lábbal szocialista talajon állunk és a nép nagy többsége egy­séges a szocializmus teljes felépítése célkitűzésének való- raváltásában. A fejlődés beszédes bizonyí­téka a lakosság egyre növek­vő életszínvonala, amelyet a kiskereskedelmi forgalomnak az elmúlt félévben jelentke­ző 6 millió forintos növeke­dése, vagy a 60 millió forintos takarékbetétállomány, a kül­földre utazók havi 400—500 főnyi csoportjai jellemez Ceg­léden a legjobban. Említést tett a szónok Cegléd ipará­nak és mezőgazdaságának biz­tató eredményeiről éá az elkö­vetkezendő években kibonta­kozó még nagyobb fejlődés perspektíváiról. Az elkövetkező években megvalósul a városi vízszol­gáltatás rekonstrukciója, to­vább épül az út- és járdahá-. lózat. Jövőre befejeződik a ceglédi nagykörút építése. Megkezdődik az új kórház, a villamosipari gyár építése. A jelenlegi lakásépítés folytatásaként ezer új la­kás építésére nyílik lehe­tőség. Megnyílik az új gimnázium, az iparitanuló-intézet, egy szőlészeti és gyümölcsészeti szakmunkás iskola, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Szabadság téren épülő új párt- és tömegszervezeti szék­ház építésével tovább szépül a város központja. A csa­tornaépítésből felszabaduló keretből pedig tovább csino- sodik a város, a parkok, a köz­terek. Szelepcsényi Imre tanácsel­nök beszéde után a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet népviseletbe öltözött lányai nyújtották át az elnökségnek az új kenyeret és a gyümöl­csökkel díszített bőségkosarat. Városunk nagy arányú épít­kezései láttán egyre többen teszik fel a kérdést: vajon a lakásépítkezéssel arányosan fejlődik-e majd és mikor a kereskedelmi hálózat? A kérdés jogos. A Széchenyi tér és az állomás környéké­nek lakói szomorúan tapasz­talják, hogy üzlethelyiség sem a felépült, sem az épü­lő házakban nincs. A korsze­rűtlen bódé az állomás előtt és a túlzsúfolt, réges-régen kinőtt parányi, jóformán rak­tár nélküli Bujáki-féle bolt már évek óta nem alkalmas a megnövekedett forgalom le­bonyolítására. Ezért a bolt­hálózat fejlesztéséről felvi­lágosítást kértünk az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lattól. Szabadi János hálózat­szervező elénk teszi a válla­lat terveit, ami szerint 664 négyzetméter területet kér­tek új élelmiszerüzletek lé­tesítésére. Amint kiderült, nagy erőfeszítéseket tesznek a bolthálózat fejlesztésére és nagy megdöbbenéssel lát­ták, hogy a beadott ter­vezetükkel ellentétben egyetlen új épületbe sem terveztek új üzlet- , helyiséget, sőt, a kertészet helyén épülő lakóházból is kimaradt a bolt­helyiség. Az állam minden újonnan épülő ezer lakás után ezer­kétszáz négyzetméter teljesen berendezett, gépesített üz­lethálózatról gondoskodik, ha igénylik azt. Sajnos az épité­/ Az abonyi Új Világ Tsz hírei — Jó ütemben szállítják a gabonát a raktárba. Az aratás járulékos munkáit is időben befejezték. Nagy sze­repe volt ebben annak az új szalmalehúzónak, amely­hez mindössze két erőgép és a vezető szükséges. Ez az új lehúzó teljesen baleset- mentes. Nem csoda tehát ha rövid idő alatt elnyerte a többi tsz-ek tetszését is. Je­lenleg a kőröstetétleni Vörös Csillag Tsz földjén dolgozik, de újításukat más tsz-ek- nek is szívesen • átadják. — Jó termést ígér a ku­korica. A szépen fejlett csö­vek legalább harmincmázsás átlagtermést ígérnek. — Az első félévi hízó­marha-eladási tervet a tsz 250 százalékra, a hízó serté­sét pedig 100 s'zázalékra teljesítette. — Sok pénz? Pedig mi eny- nyit költünk üzleteink felújí­tására és tatarozására •— mondja Puskovitz Gyula, az Albertirsai Fmsz ügyvezetője —, Dánszentmiklóson és Mi- kebudán már készen vagyunk a tatarozással, jelenleg Al- bertirsán megy a nagy mun­ka. Ceglédbercelen, sajnos, az Építőipari Ktsz irsai részlege még meg sem kezdte a mun­kát. — Tavasszal összedőlt a 45- ös boltunk. A felújítás azon­nal megkezdődött és a mint­egy 200 ezer forintos költség­gel készülő új üzlet a jövő hó­nap végén nyílik meg újra. Sok éves problémája volt Ir- sának a szikvízellátás. Két üzemünk volt, közülük, az egyik tavasszal tönkrement. A másik azonban két műszakban si terveket cs<ik akkor mu­tatták meg az élelmiszerke­reskedelem vezetőinek, ami­kor már azokon változtatni nem lehetett. így városunk és a vevőközönség az állam által nyújtott lehetőségtől egyszerűen helyhiány miatt elesik. Valójában a helyzet még rosszabbodni fog. Igaz ugyan, hogy a Jászberényi úton építendő lakótelephez egy szupermarket — tej-, hús-, büfét magában foglaló üz­letkomplexum épül — 1970­ig, azonban jóval előbb lebontják az ott levő kis önkiszolgáló boltot. Ugyancsak rövidesen meg­szűnik a Tejcsárda és a szem­ben levő húsüzlet is a Rákó­czi úti építkezések miatt, a Szabadság mozi mellett le­vő önkiszolgáló bolttal együtt. Reviczky Gyulától, a ta­nács kereskedelmi osztá­lyának vezetőjétől megtud­juk, hogy még az élelmiszer­kereskedelem vezetőinek ér­tesülései is tévesek. A maj­dan létesítendő szupermar­ket 600 négyzetméter terü­letét sem kapják meg tel­jes egészében, mert más üz­lethelyiség hiányában egyéb közérdekű helyiségeket is kénytelenek elhelyezni. Egyéb­ként a szupermarket, ■ mint állami támogatással építhető üzlet, csupán az állami épít­kezésekre vonatkozik. Sem az OTP, sem a magánpénz­ből történő lakásépítők nem juthatnak így üzlethez. A BEM U. 1. SZAMÜ HÁZ kis emeleti szobájának abla­kában egy csinos szőke kis­lány ül naphosszat. Kubi- nyi Máriának hívják. Hu­szonnégy éves. Mosolyogva köszönt és hellyel kínál. Ke­zében horgolótű, mert a ké- zimunkázás a legkedvesebb elfoglaltsága. IJfépi hímzés és gyermek játszók váltakoznak kezében, ahogy a munka jön. Ö varrja a „Peti zsebeket” a kispajtások nadrágjaira, amiben majd vidáman fut­kosnak, játszadoznak. Egy béna lábú kislány szerez ve­le nekik örömet, akit hét­éves korában ragadott el a paralízis a vidáman játszadozó gyerekek közül. Tizenhét év telt el azóta, s neki eköz­ben meghiúsult álmok és tervek romjain kellett egy új életet kezdenie. Hozzáfo­gott kézimunkázni s ebben némileg megtalálta örömét. Szereti és lelkesen tanul­mányozza a népi hímzése­ket. A gimnazisták balla­gására minden évben ő ter­vezi, varrja a kis batyu­Bár az idő nem sok jó­val kecsegtet, mégsem ál­lítja meg a Balatonra áram­ló nyaralók hadát. Végig a parton a nyelvek Bábele dolgozik, s Igyekszik ellátni a szükségleteket. Az új üzem két hónap múlva lesz készen és nemcsak szikvizet fog gyár­tani, hanem Bambit is tölt majd. — A legnagyobb problémát a cukrászkonyha jelenti. Kor­szerűtlen, nem felel meg az egészségügyi előírásoknak s nem lepődnénk meg azon, ha az egészségügyi hatóságok be­tiltanák a működését. Sajnos, van a felújításra pénzünk, ' lenne, aki elvállalná, de nincs keret. A MÉSZÖV nem enge­délyezi az építkezést, mert nincs beruházási keret. Már felterjesztettük a SZÖVOSZ- hoz a kérést, nem tudjuk, mit döntenek ebben a fontos kér­désben. A megoldás nagyon sürgős lenne — fejezte be az ügyvezető. — Hol vagyunk már — le­gyint lemondóan — az előírt boltonkénti ezerötszáz fős maximális vásárlóközönség­től! Az üzlethálózatot élelmi­szerben évenként hat-nyolc százalékkal, iparcikkben tíz százalékkal kellene fejleszte­ni! Üzlethelyiségünk kevés, túlzsúfolt, így semmiképpen sem várhatjuk meg a hatszáz lakás felépítését az üzletháló­zat fejlesztésével. Amint a város felszabadul a jelenle­gi építkezések terhétől, saját erőnkből látunk a kérdés megoldásához. A Rákóczi úton a tejcsárdá­tól a Szabadság moziig hú­zódó új építkezés során élelmiszer-, hús-, zöldség- és tejboltot nyitunk. Ez ugyan nagyon kevés — fejezi be a beszélgetést Reviczky elvtárs —, de mégis több a semminél. Igen, többre volna szükség! Legelőször arra, hogy a ke­reskedelem vezetőit időben bevonják a városfejlesztési tervek készítésébe és az eddi­ginél jobban figyelembe ve­gyék a véleményüket. Azon sem ártana elgondolkozni, hogy a felépülő új gyárne­gyed hazafelé özönlő mun­kástömege hol fogja útköz­ben megvásárolni élelmi­szerszükségleteit, amikor a létesítendő szupermarket előre láthatóan a helyi la­kosságot sem tudja majd el­látni, de mindenekelőtt. > mi lesz a lebontásra kerülő üz­letekből kiszoruló sok ezer vásárlóval??? Dajka kát. „Ilyenkor valósággal be- lelázasodom a munkába” — mondja fellekesülten. — Szokott-e utazni? — Elég ritkán. Helyette azért képeslapokat gyűjtök. Mindes ismerősömtől azt ké­rek. Tavaly voltam először a Balatonon. Felejthetetlen volt! Különben itthon sokat rádiózom, hallgatom a ze­nét. Liszt és Beethoven a kedvencem. Újabban Dvor- zsákot is nagyon megked­veltem. Most azonban min­dennél jobban örülök annak a járókocsinak, amit a vas­ipari ktsz-től kaptam aján­dékba. Nem is tudom, hogy köszönjem meg ezt a nagy segítséget. Talán ezután egy kicsit nekem is más lesz az életem. ARCA LASSAN FELDERÜL, mosolyog. S én közben arra gondolok, hogy milyen nagy erőt rejt is magában az em­beri szeretet és az önzet­len segítés. Köszönet érte. — Zoltán — zsong. Német, francia, angol, cseh, lengyel, svájci, belga és amerikai turisták sokasá­ga lepi el a Balatont. No, természetesen nem hiányoz­nak a hazai nyaralók sem, közöttük pedig gyakran pil­lantunk meg ismerős ceglédi arcokat. Arany Lászlóval a bala- tonszabadi vasútállomásnál vásárlás közben találkoz­tunk. Családjával együtt Sós­tón nyaral. Rajtuk kívül még másik két ceglédi csa­lád is itt tölti szabadságát, a” közelben. Baldaváriék a Ta­lajjavító Vállalat üdülőjé­ben nyaralnak Balatonsza~ boáiban. A kitűnő ellátás­hoz az első napokban csak a fürdés hiányzott még. A hét végére megjavult idő azonban meghozta azt is. La­cika az üdülő kis „angolná­ja”, állandóan a hűs hullá­mokat paskolja. Siófokon nyaralnák az élel­miszer-kiskereskedelmi alkal­mazottak: Petrényiék, Fehér Mihályék és Kovács Sán- dorék. Az első komolyabb napsütés őket is kicsalta a strandra. Utánuk megyünk. A parton napozás közben lepjük meg a három csalá­dot. Jól érzik magukat, so­kat pihennek, sétálnak a Ba­laton egyik legszebb fürdő­helyén. Tőlük tudjuk meg, hogy Kürti Andrásék Ba- latonlellén töltik szabadsá­gukat. Hozzájuk az idő rö­vidsége miatt, sajnos már nem jutunk el. De nemcsak ceglédi em­berek vannak ott nyáron a szép nyaralóhelyeken, hanem a ceglédi föld termékei is. Ma reggel teherautó állt meg a talajjavítók üdülője előtt, megrakva gyümölccsel. A gépkocsi kísérői ceglédi gyü­mölcsöt kínáltak eladásra. A ládák között felismertük Li- póczky István tanulót, aki a nyári szünetben a gyümölcs­szállításnál segédkezik. Az üdülő gondnoka mindjárt meg is vett néhány láda gyümölcsöt. A vacsoránál örömmel fogadtuk városunk kedves üzenetét: a hamvas őszibarackokat és az Ízletes körtéket. — ri— Iá — — Áramszünet. A DÁV fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy augusztus 25-től 28-ig minden reggel fél héttől dél­után fél ötig a zeneiskolá­tól a Déli útig a felújítási munkák miatt áramszünet lesz. — A javító és különbözeti vizsgákat az abonyi gimná­zium nappali tagozatos diák­jai részére 29-én .délelőtt 9 órakor tartják. Az ünnepé­lyes tanévnyitó szeptember 1- én du. 5 órakor lesz. — A Ceglédi Hírlap augusz­tus 19-i számának „Miért?” című írása félreértésre adhat okot. Azok az abonyi tanu­lók, akiket nem vettek fel a felsőfokú technikumba Kecs­keméten, elsősorban azért nem tanulhatnak tovább, mert a szülők nem vették fi­gyelembe az iskola nevelői és a tanács illetékeseinek tájé­koztatóját a nyíregyházi fel­vételi lehetőségről. „El sem tudom képzelni, hogy másutt dolgozzam!“ — ezt vallja Szijjártó Ma­rika, a Vörös Csillag Tsz másodéves kertésztanulója. A két év alatt nagyon meg­szerette a szakmát. — Pedig először nem is akartam idejönni — kezdi a beszélgetést. — De mivel a másik iskolába nem vet­tek fel, belenyugodtam abba, hogy kertész leszek, s nem is bántam meg. A gyakorlat jól is megy, inkább az el­méleti anyaggal van egy kis baj. De majd igyekszem, mert ilyen eredménnyel ne­hezebben vesznek fel a tech­nikumba, pedig nagyon sze­retném elvégezni. — Mit csinál a legszíve­sebben? — Mivel a zöldségszakon tanulok, hát természetes, hogy ezt szeretem a legjob­ban. Most például, a pap­rikaszezon ideje alatt pap­rikaszedéssel foglalkozunk. — Az anyagi támogatás­sal elégedett? — Havonta hat munkaegy­séget kapunk. Egy munka­egység negyvenöt forintot ér, ami egy kezdő tanulónak elég is. Tehát meg vagyok elégedve, s azt hiszem, a ta­nulótársam sem panaszkodik. — Csak ketten vannak itt tanulók? — Annak idején nyolcán jelentkeztek, s csak ketten maradtunk. Úgy látszik, ne­kik nem sikerült megsze­retni a szakmát. Pedig én már el sem tudnám kép­zelni, hogy máshol dolgoz­zam. Kíváncsiak voltunk, hogyan vélekedik a tanulókról Pla- vetz József főkertész. — Nagyon meg vagyok ve­lük elégedve — mondja Jó­zsi bácsi. — Legalábbis ami a gyakorlati munkát illeti, nagyon szorgalmasak. Persze, ha az elméleti is ilyen jól menne, akkor még elégedet­tebb lennék. Buják! Gyula Leveleinkből Csak így tovább fiatalok Kedves barátaim! Örömmel olvastam a Ceglé­di Hírlapban, hogy ti, a Vil- lamosipari Gyár KISZ-istá elvállaltátok a gyár Béke tér telepének falán elhelyezet: emléktábla gondozását. Köszö- netemet fejezem ki Cegléc város veteránjai nevében ezér\ a nemes célért. Kistamás Sándor nyugdíjas veterán Labdarúgásunk a lejfőn HOZZÁSZÓLÁS Labdarúgó- és sportkedvelő körökben a cikk megjelenése különböző érzéseket váltott ki. Voltaik, akik örültek a „népszerű” velős beolvasás­nak, mások nem annyira. Nem akarok a cikk írójával vitatkozni a tények pellengér­re állításának helyes, vagy helytelen voltáról. De nem kerülte el a figyelmemet a cikk egyoldalú beállítottsága. Vajon csupán csak elítélen­dő cselekmények történtek a Ceglédi Vasutas labdarúgó szakosztályánál? Csak ezeket kell a nagyközönség elé tár­ni? Nem kétséges, hogy az utóbbi évek legmélyebb pont­ján áll labdarúgásunk, de van lehetőség a hibák kiküszöbö­lésére. Feltétlenül tárgyalni kellett volna ezeket a módo­kat és lehetőségeket is, mé­lyebben, segíteni akaróbban. Könnyű utólag ítélkezni a végzett munkáról, főleg, ha nem a legjobb volt. Menet közben megtalálni a helyes utat annál nehezebb. Ügy ér­zem, hogy azok a vezetők, akik jelenleg irányítják a szakosztályt, a jobb, eredmé­nyesebb szereplés érdekében fáradoznak. Ezért a mun­káért ilyen nagy fokú elma­rasztalás jár? A vezetés tavaly* változott. Új, fiatal vezetők kerültek az egyesület élére. Bízom benne, hogy megtalálják a helyes utat a hullámvölgyből való ki­jutásra. Ehhez azonban a sportkör­nek, a szakosztálynak támo­gatásira van szüksége. Ez a támogatás azonban ne leigyen lélekromboló, hanem támo­gató. Ez nem azt jelenti, hogy a hibákat ne tárjuk fel, de ne ilyen formában. Ami pedig a régi, neves, volt ve­zetőket illeti, segítsék és tá­mogassák az új vezetőséget. Ez azt hiszem mindenki érde­ke és csak közös összefogás­sal lehet a lejtőn megállni. A szakosztályvezetésnek ja­vaslom. hogy szívleljék meg a nyilvános bírálatot és igye­kezzenek a hibákat minél előbb kijavítani. Magyar Mátyás a Ceglédi Kossuth Építők SE szakosz­tályvezetője Súlyos problémák a város üzlethálózatának fejlesztésében Miért nem kérik ki időben a szakemberek véleményét? Lesz-e megoldás ? Mit tehet Cegléd saját erejéből ? 690000 forint Amerre a ceglédiek nyaralnak Tudósítás a Balatonról \ »

Next

/
Thumbnails
Contents