Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-19 / 194. szám
1964. AUGUSZTUS 19, SZERDA 3 MEGJÁRTÁK TOLNÁT, BÁRÁNYÁT /. Útban Siklós vára felé Ragyogó pénteki nap, az égbolt alig felhős, Dunaújváros felé robognak a buszok. A toki Egyetértés Termelőszövetkezet százhúsz tagja kitűnő hangulatban kezdi a kirándulást. öregek, felnőttek, ifik és néhány gyerek dalától hangos egy-egy busz, nem győzik élvezni a tájat. Korán kezdik a gyönyörködést, napszakhoz, úthoz képest. Mindenki kap egy boríték- nyi papírt, közte a gépelt oldalnyi programot, amelyről nem tudni, hogy vajon nem túlzsúfolt-e? Fél óra műszaki pihenő Adonyban, Dunaújváros megtekintése fél kilenctől tízig, délre már Szekszárdra kell érni, ahol újabb egv órás műszaki pihenő következik. Ezt a pihenőt Kömlődön tartják, ahol finom és híres a halászlé. S hogy ez mennyire így van, arról tanúskodik a csodás illat, meg a még csodálatosabb íz. Itt már egyesek attól félnek, hogy a hal ezt hiszi: a kutya ette meg. Délután a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetének megtekintése következik pincelátogatással a végén. Lebilincselő látvány: 1600 hold nagyüzemi szőlő! Kiváló, minőségi fajták és példás nagyüzemi termelési mód. A kalauzolás és a ma- J gyarázat nemcsak szakszerű, [ hanem udvarias is. A toki tsz I nagyarányú szőlőtelepítésbe kezd, hát ebből a szempontból a közgyűlés előkészítésének is számít a látogatás. Rakusz József elnök így gondolkodik: „ne én javasoljam a jót, hanem a tagság válassza azt". A Lenz—Mauser-féle módszer a többségnek meglepetés, amolyan elismeréssel vegyes tamáskodás. Ismerik a szőlőmunka csinját-binját a fokié,'c, boruk a legjobb a budai tájon és ezért nem könnyű nekik újat mutatni. Kérdés, hogy jobb-e az új, ésszerűbb, hasznosabb-e, mint a régi? Vajon ez-e a jövő? Lehet-e alkalmazni Tökön? Meghálálják-e az ott honos fajták? Bírja-e majd így a szőlő a telet? Töb- j bet, vagy kevesebbet hoz a j házhoz? Meg kell még vizs- , gálni, gondolni ezt. Noha a borkóstolóra a pénzt ' összeadták, nehezen lett be- i lőle valami. Százhúsz toki ta- | nú igazolja, hogy betartják az ; ÁGF utasítását, amelyről a j napokban írtak a lapok. Bár- | milyen meghitté vált a kapcsolat a látogatás végén, az 1 csak az állami gazdaság sza- ! badkozását nehezítette meg. Minisztériumi engedély nélkül nem lehet pincelátogatást tartani — így hangzik a bölcs és mértékletességre intő utasítás. Ezért aztán más lehetőség után kellett nézni, ami Épülnek n kiállítás víkendházai Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás érdekes „szakmai” bemutatóval szolgál majd a k iskert-tu laj dánosoknak. A ház körüli kertek három féle típusát mutatják be. „természetes életnagyságban” illusztrálva, hogyan lehet őket a célszerűség és a kényelem i követelméyeinek legmegfelelőbben kialakítani. A kdál- ! Utason azonban „fordított sor- j rendben” haladt a munka: a j virágok már teljes díszükben | pompáznak, a gondosan ápolt ! ágyasokban különböző zöld- j ségfélélk hoznak termést, — ! a házakat viszont csak most ; építik a kert közepére. Igaz, a ! Szentendrei Kocsigyárban ké- ! szítéit vasszerkezetek összeszerelése és kitöltése faelemekkel jóval rövidebb ideig : tart, mint a palánták fel.neve- ! lése. A három kiskert közül kettőben. — a csak gyepes, vi- 1 rá;gos üdülőtelepiben és a kis ! zöldséget, gyümölcsöt is teri meló városkörnyékiben — ’ agy-egy komplett hétvégi há- ! zat állítanak fel. A falusi há- I zi kertben csak az alapok jel- i zik a lakóház helyét, elé vi- : rágokat, mögé gvümölesf-'- ; kot, bokrokat és sokféle zöldséget ültették. A kink^rfek- ben típusokként mutat’ék b? j a kertgcndozés alánl^t p-*á:1- I szereit és eszközeit. (MTI) Magyar küldöttség utazót! az Interparlamentáris Unió 53. konferenciájára A „műszaki pihenő” egyik pillanatában Kedden, magyar küldöttség utazott Koppenhágába, az' Interparlamentáris Unió augusztus 19-én kezdődő 53. konferenciájára. Dr. Molnár Eriket, a magyar csoport elnökét — a küldöttség vezetőjét — és dr. Dési Frigyest, országgyűlési képviselőt a Ferihegyi repülőtéren Dares Sándor képviselő, a magyar csoport vezetőségének tagja, valamint az országgyűlés és a Külügyminisztérium felelős munkatársai búcsúztatták. (MTI) Címzetes egyetemi tanárok az agrárfelsőoktatási intézményekben Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! (I.) ... mert mi a lényeg? Az ember tettével igazolja elvét, hovatartozását. Hogy mennyire igenük dolgozóink a szocialista társadalmi rendet, bizonyítja többek között a szocialista brigádmozgalom aránylag gyors fejlődése és fellendülése. Jó talaja volt hazánkban tíz esztendővel ezelőtt a „sima” munkabrigád mozgalomnak. Egyértelműen tettük le a közösség asztalára, ami tőlünk- tellett, illetőleg, amit elvárt tőlünk a szocializmus építése. Tudtuk már akkor is, hogy új típusú emberre van szüksége társadalmunknak. Pedig az akkori versenyformák egyoldalúan a termelés oldaláról, a munkafegyelem, a munkakészség és a szakismeret szempontjából formálták az embert. Nekünk viszont sokoldalúan kell fejlődnünk. Ezért fogadtuk lelkesedve a szocialista brigádmozgalom jelszavát: .,Szocialista módon dolgozni. tanulni és élni!" A jelszót magunk fogalmaztuk meg. Semmiféle kormányzati vagy mozgalmi szerv nem írta elő a szocialista brigádmozgalom életrehí- vását. A Szovjetunióban a kommunizmus építésének gyakorlati szükségszerűsége hozta létre. Aztán a magyar dolgozók legjobbjai úgy vélekedtek. hogy ez a mozgalom óriási lendületet adhat nálunk is a szocializmus építésének. Tapasztalatiból tudjuk, hogy a szocialista társadalom nem egyes kiválasztottak, vagy kiválóak, hanem az összes dolgozók boldogulásának társadalma A közösen termelt javakból mindannyian munr kánk mennyisége és minősége szerint részesülünk. A dolgok természetéből következik, hogy a szocialista brigádmozgalom is széles körű társadalmi összefogás annak érdekében, hogy a kiválóak megtanítsák és magukhoz emeljék a munka, a tanulás vagy a magatartás területén a ma még elmaradókat. Ezért aztán néha-néha kételkedem egyes brigádtagok „logikusnak látszó” okfejtésében, amikor mondogatják: „Vagyunk egy páran az üzemben, akik meg tudjuk mutatni, mire vagyunk képesek. Velünk aztán versenyezhet bárki!"Mindennek nevezhető ez a magabiztosság, csak éppen „szocialistának.” nem. Helyesebben, nem illik a szocialista címért küzdő brigád egyik tagjához sem. Mindannyiunkat izgat a kér- i dés: hogyan tovább?! Sokan fölvetik: ki a gazdá- ] ja ennek a mozgalomnak? Mi- j ért nem fogalmaznak meg új ; lehetőségeket amelyek gazda- i gítjáik. mélyítik a szocialista brigádmozgalom tartalmát? Gondolkozzunk egy kicsit! Továbbhaladásunkban csak az lehet irányadó, ha magunkat tekintjük a mozgalom gazdáinak, hiszen a mi kezdeményezésünkről van szó. Ennek következtében nekünk kell megtalálnunk az új lehetőségeket. a tartalmi mélyítés módozatait. Mert nem elég kimondani, hogy a szocialista brigádmoz- galom a szocialista építés demokratizmusát is érvényre tottató kezdeményezés. A szo- riniista öntevékenységnek meg kall találnia a továbbhaladás formáit is. —detvay— A földművelésügyi miniszter címzetes egyetemi tanári címet adományozott az agrárfelsőoktatási intézmények 'munkáját segítő tudományos kutatóknak és gyakorlati szakembereknek. Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, az Agrártudományi Egyetem, dr. Erdei Ferenc akadémikus és dr. Ubrizsy Gábor kutató intézeti igazgató a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, dr. Keresztesi Béla kutatóintézeti igazgató, dr. Madas András, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője és dr. Saly Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője az Erdészeti és Faipari Egyetem címzetes . egyetemi tanára leli. Az új címzetes egyetemi tanároknak, valamint a kormány által az agrárfelsőoktatási intézményekbe a közelmúltban kinevezett egyetemi tanároknak kedden délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban dr. Soós Gábor miniszterhelyettes adta át a kinevezésükről szóló okmányokat. (MTI) \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\W\\V . CSATA vonásban a szó- csata dúl. Eladó udvariasan dicséri a kiszemelt golyóbist. Könnyedén emelgeti, elragadtatott képpel körbeszima- tolja. Vevő eközben ócsárol. Eladó kétségbevonja vevő szaktudását. A harmadik felvonás a híres magyar természeten alapszik. Ahol három ember van együtt, már nincs egység. Mindkét félnek számtalan védelmezője akad. A dinnyevásárlás egy kicsit mindig közügy. A két tábor mind élesebben fejti ki nézeteit, a másik szakértelmét és becsületét illetően. Finálé: a diny- nyét recsegve felvágják. Szól, mint a harsona, de sokak szerint már megpuhult, hangja sincs, tehát rothadt. Csodálatosképpen ilyenkor senki nem sér- tödős. Azt várják, hogy a kiemelt lékből jusson egy darabka. Csámcsogva megállapítják, hogy a dinnye ritka pocsék. Vevő mégis „több is veszett Mohácsnál” felkiáltással hóna alá csapja a golyóbist és elvonul. Szurkolói gratulálnak s elragadtatva kijelentik, hogy ennél édesebbet az idén még nem ettek. Eladó hátraszól sameszének, hogy végre fogy már az éretlen szállítmány is, aztán a csata ismét megkezdődik, ahogy új szereplő jelenik meg a pult előtt. Ez a nagy méretű tömegmérkőzés országszerte Lőrinc napjáig tart, amikor is a kedélyek lecsillapodnak s a d‘ny nye felett k' mondatik az ámen. K. M. Világra néző ablak Végül minden szériából néhányat az itt látható szekrényben napokig bekapcsolva tartanak, hogy megnyugtató módon meggyőződjenek a gyártmány minőségéről. Ezzel véget ért a képcső útja itt, az Egyesült Izzóban, de még hosszú út előtt áll, amíg a gyárak szerelőszalagjait, a kereskedelem raktárait megjárva, eljut az ön lakásába, kedves olvasó... (Gábor Viktor felvételei) Csak a szakember érti pontosan azt a sok bonyolult kémiai, fizikai és elektrotechnikai folyamatot, amelyen a televízióképcső végigmegy, amíg az átlátszó, üres üvegballonból elkészül a képcső; a kékes fényben vibráló, világra néző obiak. Az Egyesült Izzó váci üzemegységében készülnek ezek a képcsövek, amelyeket azután az Orionban vagy a Székes- fehérvári VTRGY-ben szerelnek be az Álba Regiákba, Kékesekbe, vagy a modern „csupaszem” AT 550-esekbe. Az utolsó állomáson a kész képcsövet üzembe is helyezik, ahol ugyan nem a budapesti adó műsorát veszik, hanem a bonyolult műszerrel ellenőrzik összes tulajdonságát. A csöveket ezután néhány napig pihentetik, majd újra vizsgálják, hogy megmaradt-e benne a megfelelő vacuum. Végtelen láncon megy végig a hatalmas műhelyen a képcső, emberkéztől szinte érintetlenül. Az üres ballont az első állomáson ion-vízzel telítik, majd ülepítik. Ezután elektromos úton alumíniumgőzzel foncsorozzák, majd a nyakát grafit- porral vonják be. Minden képcső állomásról állomásra viszi magával „keresztlevelét”, amelyen az egyes munkafolyamatokat jegyzik fel. Minden állomás végén meózzák a csöveket, hogy a következő munkafolyamatot csak a jó csöveken végezzék el. Észrevette!c-e, logy augusztus ’.lejétől kezdve íllandóan izgatott, puskaporos a langulat ember- ársaink között, ikik dinnyét vásárolnak? Tudók-e, hogy ez nilyen veszedel- nes gyümölcs, nennyire mérgezi i közállapotokat? Nem tudják, pe- lig így van. Színhely: a piac. Kellék: hatalnas dinnyehalom :s egy pult. Szereplők: elidó, vele szemben i vásárlók sokasága. Az első felvo- iás, illetve a csa- a, kémleléssel kezdődik. • Eladó cémleli a vevőket, ci a legnagyobb halek, vevők szag- alják a dinnyehalmot, melyik- iek legcsábítóbb íz illata. Végre az tladó megállapítsa, kivel érdemes, s a hadműveletek megkezdődnek. A második felvégül is sikerült. Nem állami pincékben tartották meg a szekszárdi kadar dicséretét. Az ember szívesen dicsér, kivált ha van rá oka. Egész jó hangulatot keltett a szekszárdi „dicsérgetés”, amely Siklóson érte el a tetőfokát Amikor oda bevonult a százhúsz fős csapat, győztes sereget illető volt az ováció. Mint hajdan a sikeres portyáról érkező várőrséget, úgy fogadták a jóban-rosszban egyetértőkel a Vár étterem vendégeiéi. Igazán kedves volt tőlük a figyelmesség számos jele amellyel a vendégeket mindvégig elhalmozták. Valóságos győzelmi ünnepel ült a tsz tagsága az ódon vái bástyái alatt. A várétterem vezetője és dolgozói tudták, hogy olyan emberek jó hangulatáról kell gondoskodniuk, akik kemény munkában álltak helyt a nyáron. A kedvesen szertartásos vendégelés, a kitűnő ételek, italok, a csillagos nyári est, a népi zenekar remekelése, az emberek vidám, boldog kacagása, dala a késő éjszakába nyúlt. N. I.
