Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-18 / 193. szám

PEST Mii. ÁMírlap 1964. AUGUSZTUS 18, KEDD ÖZVEGY MENYASSZONYOK ÚJ magyar filmvígjáték Múzeum körút, Volga taxi fordul be a Puskin utcába. Utána nagy sebességgel szá­guld egy magán személygép­kocsi. Kamaraerdő. A taxi hátsó kereke kipukkad. A ko­csi az út szélére csúszik. A ve­zető kiugrik és ijedten a fák közé szalad. Az utána iramo­dó kocsi éles csikorgással fé­kez. Az autóban ülő két férfi a taxisofőr után igyekszik. Lö­véseket hallunk. Mi történt? Gyilkosság? Bűntény? Ki ad­ta le a lövéseket és kire? Eze­ket a kérdéseket teszi fel az özvegy menyasszonyok című új magyar filmvígjáték beve­zető jelenetsora. E kérdésekre keresi a fele­letet Kovács rendőrszázados és Hadai rendőrfőhadnagy. Az eltűnt Kormos József 40 éves nőtlen taxisofőr, akit munka­helyén csendes, otthonülő em­bernek ismernek. Lakásadó­nője csupa jót mond róla, bár Kormos keveset tartózkodik otthon, sokat túlórázik. Hara­gosa nem volt, „hiszen olyan jó ember”. Valaki azonban mégiscsak rálőtt. Kormos el­tűnt. Az ügy egyre bonyoló­dik. Az újságban megjelent felhívásra hat nő jelentkezik — akik — mint a nyomozás­kor kiderül —, mind Kormos menyasszonyai! S milyen nagy körültekintéssel gyűjtötte ösz- sze a „menyasszony koszorút” az eltűnt főhős. Mindegyik más egyéniség. Kormos tehát közveszélyes házasságszédelgő. A nyomozó megdöbbenve né­két testvére sürgősen orvos­hoz siettek, a kislány azon­ban nem volt hajlandó meg­vizsgáltatni magát. Két nap múlva, amikor fáj­dalmai fokozódtak, sajnos már az orvosi beavatkozás nem tudott rajta segíteni: meghalt a ceglédi kórházban. A rendőrség gondatlanság­ból okozott emberölés bűn­tette miatt eljárást indított a tudatlanságával és fele­lőtlenségével tragédiát elő­idéző Ser Antalné ellen. Gép segíti a hagymaltertészek munkáját A Délalföldi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet makói te­lepén a hagymatermeléssel foglalkozó újítók olyan gépet szerkesztettek, amely mente­síti a kézi munkától a rendkí­vül fáradságos dughagyma- szedést. Az AF—09-es traktor­ral vontatható új munkagépet az újítók az augusztus 28-án megnyíló mezőgazdasági kiál­lításon is bemutatják. Erősödnek a gyengék Kedvező a félévi felmérés a dabasi járás termelő­szövetkezeteiben j másán dolgoznak az új veze­tőség irányítása mellett. Ez év elején, amikor végle- í ges lett a kedvezőtlen gazda- j sági eredmény, még senki sem merte remélni a dabasi (járásban, hogy ilyen rövid idő alatt jóra fordulnak a dolgok a járás termelőszövet­kezeteiben. zi az eltűnt fényképét: jelen­téktelen külsejű férfit ábrá­zol. Egyszercsak megjelenik Kormos. Mikor megtudja, a rendőrség keresi, újból eltű­nik. Egy azonban biztos: Kor­mos él. De hová tűnt ismét? Itt a rejtély kulcsa. Mivel azonban bűnügyi filmről van szó — ha vígjáték is — nem árulhatjuk el. Talán csak annyit, a film végére nyolcra nő a menyasszonyok száma. S egynek -— ha erőszakkal is —, sikerül Kormost az anya- könyvvezető elé vezetni. Fedor Ágnes novellája nyo­mán Bencsik Imre, Borhy An­na és Kovács Nándor forga­tókönyvéből készült vígjáték az özvegy menyasszonyok. Már igen sokszor filmre vitt történetet dolgoz fel szórakoz­tatóan, de közepesen. Gertler Viktor rendező és a forgató­könyvírók igen sok lehetősé­get kiaknázatlanul hagytak. A sablonos „bemondások” erőltetettek, a filmből hiány­zik az; egyéniség, ezért vonta­tott és nem pergő, jó vígjá­ték. Ez erősen tükröződik a színészek, elsősorban Mezei Mária és Pécsi Sándor játéká­ban, akik nem tudnak kibon­takozni szerepükben. Igazán jó alakítást csak Garas Dezső­től láttunk, aki kissé cinikus humorával igen jól szórakoz­tat Kormos szerepében. Sebes Erzsébet Tücsökmadár, elevenszülő gyík Ócsa ,,vadvízországában“ Új kiállításra készül a Természettudományi Múzeum Az ország egyik legnépsze­rűbb kiállítása volt az Afrika élő világa, amely egzotikus jellegével hosszú éveken át vonzotta a közönséget. Az élethű környezetbe helyezett elefántokat, struccokat, goril­lákat stb. még ma sem felej­tették el az emberek, s évek óta várják, remélik, hogy helyreállítják az ellenforrada­lom viharában megsemmisült kiállítást. Afrika élő világa azonban egyelőre nem tér vissza a Ma­gyar Nemzeti Múzeum termei­be. Helyette új kiállítás nyílik, ami feleletet ad majd ar­ra, milyen a mi hazánk erdeinek, mezőinek, vizei­nek élővilága? Magyarország állatvilágának bemutatására évek óta készül­nek. A megvalósítás igen je­lentős munkát, sőt sok tekin­tetben megerőltető fáradságot igényel, miután a Természet- tudományi Múzeum teljesség­re törekszik. A cél: ne hiá­nyozzék egyetlen, hazánk te­rületén előforduló szárnyas, emlős, kétéltű, ízeltlábú stb. sem. A nehezen megszerezhető példányok sorában elsősorban a tücsökmadarat kell említe­ni, ami olyan ritka, mint a fe­hér holló. Az ujjunkon meg lehetne számolni, hány madár­kutató látta közelről. Pedig az ornitológiában nyilvántartott, őshonos, vonuló madárként szerepel. A láprétek, ligetes erdők, a Duna—Tisza köze ár­területének hasznos madárká­ja. Fő tápláléka az apró rovar. A szürkés, vörhenyesbama fol- tozatú, hegyes-vékony árcsőrű, fecske nagyságú, karcsú ma­dár olyan rejtett életet él, hogy életmódját a mai ornito­lógiái felkészültséggel sem tud­ják maradéktalanul megis­merni. Tücsökéirpeléshez ha­sonló hangját is ritkán hallat­ja. Azt a példányt, ami részt vesz a kiállításon, Ócsa „vadvízországában” figyel­ték meg és ejtették fog­Ócsa azonban, mint ritka- madár-rejtő vidék, nemcsak tücsökmadarával képviseli ví­zi világának lakóit, hanem számtalan más között az ott fogott elevenszülő gyík prepa­rált példányával is. A gyík ugyanis úgy ismeretes a köz­tudatban, hogy tojás útján szaporodik. A tojás kiköltésé­hez azonban megfelelő napsü­tés szükséges. Az öcsán élő gyíkfajta nedves földön, az örök árnyékot adó buja nő-1 DZSESSZ (Foto: Kotroczó) vényzet alatt él, s a hűvös ned­vességben nem látja eléggé biztosítva az embrió szeren­csés beérését, így tojásait a saját testében költi ki. A magyar puszta kiveszett­nek hitt túzokja (futómadara), a magyar strucc, is részt vesz az állatvilág együttesében, mint olyan, ami újabban a védettség rangját viseli, s en­nélfogva új, megbecsült lét­jogosultja az Alföldnek. Ki ismeri például a földi kutyát, a hegyes orrú, hosszú fülű denevéreket, az ugartyú­kot, ' a vízi csirkét a ke­resztes és parlagi viperát, a haragos siklót, a törpe és pi­rókegeret, a kékvércsét, — ví- zitaposót, gulipánt, kabasóly­mot? A kora ősszel megnyíló ki­állításon több mint száz féle madárfaj szerepel — s 250 ge­rinces faj 500 példánya... Az állatok kiváló művészek által készített plasztikus és festett hátterű környezetben mutat­koznak be. A denevérek ré­szére barlangot képeznek. A nagyhalak számára hatalmas, a természetes környezetet hűen tükröző diórámákat. — A kiállítás célja — mond­ja Radics Ferenc főigazgató­helyettes — hogy a bemutatott állatokat természetes környe­zetükben, a legmodernebb esz­közök segítségével ábrázolja, megértesse hasznos és káros voltukat, valamint megválto­zott mezőgazdaságunkban be­töltött szerepüket. Az erdő­mező állatvilágát ma már se­gítőtársnak tekintjük. Törek­vésünk, hogy a természettudo­mányi tényezőkön kívül ne csak az erdészek, vadászok is­merjék a vadon élő állatok kártékony és hasznos tulaj­donságait, hanem a lakos­ság is, Gál Ferenc Megoldották a parkolást Minden tömegrendezvénynél problémát jelent ma már az autóparkolóhely biztosítás. Az augusztus 28-án megnyíló 65. Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásárra naponként több száz különjáratú autó­busz és személygépkocsi érke­zésével számolnak, ezért a fő­bejárattal szemben, a Fehér út és a MÁV-pályatér közötti parkolóterületet aszfaltburko­lattal látták el. A parkolóhe­lyen egy időben 250—300 jár­mű várakozhat. — Szeptember 6 és 20-a között tartják a bmói nem­zetközi vásárt. Hazánk már az állandó kiállítók közé tar­tozik, most tíz vállalat mu­tatja be iparunk termékeit. FÉLRELÉPÉS mintha egyéb is rezegne ben­ne. — Kérlek, nagyon hálás lennék, ha holnap reggel föl­hoznád a kutyát — már csak így mondta szárazon, érzel­mek nélkül: a kutyát. — Ülj vele taxiba, természetesen az én költségemre! — ezt is egy fákkal élesebben hangsúlyoz­ta a kelleténél. Szurok szorongva gunnyasz- tott a fülke előtt. El nem moz­dult előlem. Valamit várt sze­gény. Amit a szökevények szoktak attól, akiért elszánták magukat a végzetes lépésre. A boldogságot talán, élete értel­mét — ki tudja? Tompán húzódott föl ben­nem a röstelkedés, amiért csa­lódnia kell. Hiszen hogyan vál­lalhatnám én őt a kietlen bér­ház második emeletén? Mit nyújthatok neki? A falakat meg a köves udvart ... minek folytassam? Ha megpróbálnám elmagyarázni neki, bánatosan legyintene: — Ugyan, hagyd a kifogáso­kat. Jobb az egyenes beszéd. Nem kellek én neked ... Meg­mondhattad volna előbb is. Nehéz, szorongó éjszakát töl­töttünk egy födél alatt Szurok­kal. Bántott a lelkiismeret. Ö meg érezhette, hogy a dús va­csora s a gyöngéd simogatá- sok mögött nem vár rá üdvös­ség. Hiszen nem vendégségbe jött hozzám, hanem — ritka eset a kutyatársadalomban — szabadon választott volna ma­gának gazdát. De hát, az em­berek között ez mégsem olyan egyszerű. Reggel aztán ellenkezés nél­kül indult el velem. A nemes lelkek önérzetével vette tudo­másul, hogy a rácsos folyosó paradicsomából vissza kell tér­nie a budai kertes száműze­tésbe. Az úton már nem is beszél­tünk. Ült lábamnál a kocsiban, elnézett a semmibe. Én elmé- lyülten szitt cigarettába foj­tottam zavaromat. Aztán egy­szercsak ott voltunk a jólis­mert vascirádás kertkapu előtt. Károly formaszerű köszöne­té nem födte el megbántottsá- gát. Meghűvösödött köztünk a hang, világos volt, hogy a történtek után nem lehetek szívesen látott vendég ná­luk. Időve, megtudtam, hogy Szurok elkerült a háztól. Oda­ajándékozták valami vidéken élő rokonnak. Nem bocsátot­ták meg neki élete egyetlen könnyelmű ballépését. Hűtlen kutyává lett a szemükben. A gazdáját különben nem­rég láttam a budai gesztenye- soron, Fiatal, zsömleszínű tacs­kót vezetett, s mikor megpil­lantott, széles ívben elkerült. Vidor Miklós Még július 15-én történt, I Cegléden: Ser Antalné 65 éves nyugdíjas asszony el­hívta Nagy Katalin 15 éves iskoláslányt a környékbeli er­dőbe gombát szedni. A fris­sen szedett erdei gombát nem vizsgáltatták meg, ami­kor hazatértek, hogy fo­gyasztásra alkalmas-e. A kislány a néni tanácsá­ra azonnal ételt készített egy részéből és úgy várta haza a szüleit. Édesanyja azonban nem engedte, hogy a család egyen az ételből addig, amíg a gombát nem ellenőrzik. Ezért a főtt ételt kiöntötte. Ser Antalné hallva ezt, az anya határozott tilalma ellenére rábeszélte a kis­lányt, nyugodtan fogyasszon a gombából, mert „nem mér­ges”. Bizonyításképpen előt­te nyersen egy darabot meg is evett. Katalin — így meg­nyugodva — ismét főzött a gombából és ezután nem­csak ő, hanem édesapja, Nagy József és két test­vére is evett az étedből. Rövid idő eltelte után mind a négyen rosszul let­tek. Katalin édesapja és Nem használt a szülői tilalom: Halált okozott a mérges gomba — hiába hasonlít végzetesen egyik puli a másikra, ő az, Szurok, s az ünneplés engem illet. — Szurok! — hajoltam le hozzá. Meghitten dörgölődzőit a tenyeremhez. De hasztalan néztem körül, sehol sem lát­tam Károlyékat. Aztán észre­vettem, hogy a kötelező utcai öltözék is hiányzik róla: nyáköv nélkül, meztelenül szökött el, ahogyan odahaza hancuroziíc a kertben. És egyenest ide, húsz lépésnyire a lakásomtól. Ahhoz elég későn volt már, hogy nekivágjak vele Budá­nak. De a legközelebbi tele­fonfülkéből fölhívtam Káro­lyékat. — Mi újság? — kérdeztem köznapian. *— Kérlek, csupa izgalom a ház, nem találjuk sehol Szur­kot, már délután óta keres­sük. — Hagyjátok abba. Itt van. — Hol? Elő kellett adnom a várat­lan talállcozás részleteit, pon­tos személy- és helyszínleírás­sal. Károly hangja elszűkült. A megkönnyebbülésen kívül Érdekődését talán az a né­hány szem kockacukor keltet­te föl, amelyet sosem felejtet­tem el zsebembe készíteni, valahányszor látogatóba men­tem Károlyék budai villala­kásába. Esetleg megérezte rajtam a könnyen lelkesedő, játékra mindig kapható ke­délyt? Annyi bizonyos, nem kellett sokáig rángatnia a nadrágom hajtókáját, hogy egy kis sétára rávegyen. Egyik alkalommal a ház ura azzal fogadott: — Te megbabonáztad ezt a kutyát! Nem tudtuk, mtért olyan nyugtalan. Már akkor a kertkapunál ült, csaholt, mi­kor a domb aljában fölszáll- liattál a buszra. Az enyémnél vájtabb fül már ebből is kihallhatta vol­na a sebzett önérzetű kutya­tulajdonos féltékenységét —• én még büszike is voltam rá. A baj nem sokkal ezután történt, estefelé, a Margit- híd pesti oldalán. Hazafelé menet egyik lámpa fényköré­ből elémugrott egy fekete gu­banccsomó. A viharos fark­csóválás, önfeledt öröm már majdnem emberi nyelven be­szélt. Tévedés nem eshetett : A történet hőse az a bi. t zonyos sokat emlegetett hűt- j len. kutya. A szókapcsolás j nyilvánvaló ellentétet fejez \ ki, olyat, mint — mondjuk — ! „a gyáva bajnok”, vagy ,ja ! gyengédlelkű mészáros”. A í kutyától hűséget várunk el — J erre tanított a jelleme. Ki- ! csit jelképnek is tartjuk; \ nyilvánvaló, hogy a hűtlen \ kutya a szabálytörö kivétel. \ Pedig hát ilyen is van. At- (tói függ, kinek az oldaláról í vizsgáljuk. Hiszen a hűtien- ség, fonákjára fordítva: más- ; hoz fűző ragaszkodás. Hát \ Szurok, a gubancos szőrű, \mélyről elövillanó tekintetű \ puli a gazdá jához vált hűt- í lenné — miattam. í $ Puli volt, s ez kétségkívül £ súlyosbító körülmény. Ami % pedig a gazda fogalmát illeti í — erről a közjogi viszonyról tudtommal soha még a ku- Í tyákat nem kérdezték meg. $ Mindegy, akárhogy is — sok $ dicsekednivalóm ezzel a hódí- $ fásommal nincsen. Szegény % Szurok életében én voltam a % hirtelen föllobbanó szenve- ^ dély, a rövidzárlat, mely any- ^ nyi ártatlan lelket jégre vitt í már. A múlt évet a dabasi járás j tizenkét termelőszövetkezete ! közül hét végezte mérleg- hiánnyal. Mindegyiknél más- j más okok váltották ki a ked- j vezőtlen eredményt, de álta­lában a vezetés hibái és a j tagok laza munkafegyelme. Ebben az évben azonban a je­lek szerint sokkal kedvezőb­ben alakul a járás termelő- szövetkezeteinek gazdasági £ helyzete. £ Tervszerű gazdálkodásuk \ első félévi eredményeit me- \ zőgazdasági és pénzügyi szak- \ emberek vizsgálták felül, s; félévi felmérésről készült je- í leütésük mindegyiknél javu-'f lást mutat ki. Megállapításuk S szerint az eddigi eredménj'ek í alapján remélhető, hogy ta-! valyi mérleghiányát jófor-; mán valamennyinek sikerül \ ez évben kigazdálkodnia,; legfeljebb ha egy zárja e~ évi; mérlegét is hiánnyal. A dabasi Szikra első féléve i olyan eredményeket hozott, \ hogy az eddig fizetett hét fo-; rint helyett a második félév- j ben tizenöt forint munka egy- < ség-előleget adhat tagjainak, j A gyóni Egyetértés rövidle- < járatú hitelét már július else- í jén teljes egészében vissza-! fizette. A hernádi Március 15 í eredményjavulása olyan mér-: vű, hogy a tervezett 1 210 000 í forint helyett előreláthatólag: 2 milliónál több lesz a tagok í ez évi jövedelme. Hasonló-: képpen a tagok jövedelemnö-! vekedése várható a járás ed- ] dig leggyengébb termelőszö-i vetkezeténél, a sári Fehér i Akácnál is, ahol a tagok: 1 970 000 forintra tervezett ré­szesedése 2 200 000 forint fölé emelkedhet. Ennek a szövet­kezetnek sem lesz az idén mérleghiánya. Tagjai szorgai-

Next

/
Thumbnails
Contents