Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

PEST HEC1 xMívlap 1964. AUGUSZTUS 2, VASÁRNAP Karácsonyi Éva fehér köpenye — A tsz idénynapközijét keresi? Ott van a régi gép­állomás épületében — hang­zik a válasz. — Idevalósi, Ka­rácsonyi Éva vezeti. — De szép neve van! — Szép a lány is, csakhát... — Csakhát? — Parasztnak tanult, mégis a fehér köpeny mellett kö­tött ki. A „fehér kSpeny” messzi­ről virít az út zöldjében. Kö­rülötte a gyerekek tarka gu­ruló gomolyagok. Valóban, Éva szép Leány, olasz festmé­nyek édesmosolyú madonnája. Ahogy hajol a kicsinyekhez, mintha mindnek gyengédsza- vú anyja lenne. — Soífaan gondolkoznak így felőlem. De mi lett volna más választásom? Lógjak, teng- jek-lengjek tovább munka nélkül itt a szövetkezetben? Vagy azt vállaljam, amiről eleve tudom, hogy gyenge még az erőm hozzá? — Amikor tavaly végzett a technikumban, hogy gondol­ta? Nem válaszol mindjárt, könnyeit nyeli. — Nem vagyok hisztis — védekezik. — De ez az egész annyira fáj. Nem így kép­zeltem, az biztos. Mehettem volna én is gép- és gyorsíró­nak, üzletbe, bárhová, ahol gyors pénzt kereshettem vol­na. Nagyon kellene, mert már csak én élek a rokkant anyámmal. Mégis, ő is azt mondta, miatta ne féljek, te­gyem azt, ami a szívem vá­gya. így kerültem Törökszent- miklósra, a Székács Elemér Mezőgazdasági Technikumba. Általános négyessel végez­tem. Sokszor elképzeltem, mennyit dolgozom majd itt, az albertirsai Szabadság Tsz-ben. Mert még iskolás voltam, ami­kor megígérte az akkori el­nök — ha végzel Éva, nálunk kenyeret kapsz. így történt. Jöttem boldo­gan. Mindig arra gondoltam, hányszor mondták nekünk az isköfában, -vár minkét a ter­melőszövetkezet, az új élet. A kertészet állt a legközelebb hozzám. Szinte láttam azokat a hatalmas fej karfiolokat, melyek az én kezem alól ke­rülnek majd ki. Valahol messze dördül az ég, apró finom cseppekben hűsítő eső permetez. De mire szaladnának előle, ismét ra­gyog a nap. — Máris sokat felejtettem. Augusztusban egy éve, hogy itt vagyok. Rövidesen el­szállt a lelkesedésem, az ön­bizalmam. Érzem, hogy csak megtűrnek, afféle lóti-futi emberke lett belőlem. S iga­zuk van, gyáva vagyok. Nem tudok az asztalra csapni, nem tudom hangosra nyitni a szám. Magamban szerencsét- lenkedem, nem tudom eldön­teni, bennem van-e a hiba, rosszul kezdtem? Lehet, hogy rögtön kevesebbet adtam, mint amit vártak tőlem. El­sőre beosztottak a tanyai te­henészethez. Olyan se hideg se melegen fogadtak, nem so­kat adtak a szavamra. Há­rom hónap után látták, hogy nem megy, akkor behoztak a központi irodára. Kértem, ne íróasztal mögé dugjanak, úgy is több ott az adminiszt­rátor, mint kellene. Semmi­bevettek engem is, a kérésem is. Odadobtak valami mun­kát, járlatlevélért mentem a községi tanácshoz. Lázadoz­tam, de csak mosolyogtak raj­tam. A főagronómusunk nagy tudású új ember. (Oj az el­nök is.) Javasoltam, tegyenek melléje, míg egy kicsit bele­jövök a gyakorlatba. Hiába kértem, ne azt nézzék, lány vagyok, ne hivatkozzanak mindig erre, ha munkát ké­rek. Kora tavasszal, amikor határjárásra indultak, sze­rettem volna velük menni. Azt mondták, hideg van kinn a földeken, nem kislánynak való. Legyintettek és ott­hagytak az udvaron. Megígér­ték, önálló feladatot kapok a tervkészítéskor. Meg is kap­tam. Én másoltam le az egé­szet. A nyár elején azt mond­ta az elnök elvtárs, vezes­sem a kétmillió forint érté­kű baromfinevelőt. Haboz­tam. Ismét bedobnak a mélj vízbe? Felállunk. Végigsimítja kar­csú termetén a fehér köpenyt — így lett ez belőle. Végül azt mondták, meglesz az idénynapközi, majd azt elve­zeti az Éva. A déli ebédszü­netben míg alszanak a gyere­kek, elvégzem a csibekombi­nát adminisztrációs munká­ját. Elfogadtam, mert itt aka­rok maradni és élnünk kell. De nem így indultam, nem ezt a lebecsülő jóindulatot vártam, az előre kudarcra ítélt kiemeléseket. Azt vár­tam, hogy engednek nekifu­tási időt és amilyen mérték­ben np a tudásom úgy ju­tok előre. ★ — Jó kislány az Évike — mondja a tsz-elnök. — Nem panaszkodhat ránk, szeretjük, csendes gyerek. Majd lesz is belőle valami, nem akarunk mi túladni rajta. Vannak ter­veink vele, csakhát nagyon szerény kislány. — A szerénység mióta hiba? — Már úgy értem, amikor kellene, akkor sem erélyes. Másfajta emberek élnek itt. Olyanok, mint a mi asszo­nyaink. Kemények, rámenő­sek a munkában. Éva tétova, gyengekezű. — Nem az indulással volt a baj? Két hónappal az isko­la után önálló felelős beosztást kapott. Amikor ott előrelátha­tóan nem vált be, tovább nem bíztak benne. — Dehogynem bízunk mi Évában. Ha vége a napközi­idénynek, megtesszük a ba­romfikombinát vezetőjének. Egyik legfontosabb üzemegy­ségünk. Addig meg délben el- könyvelget ott, hadd ismerje meg a munkát. — Nem gondolják, hogy is­mét nem a helyére teszik a leányt? Nincs felelet. — Miért őt bízták meg az idénynapközi vezetésével? Me­zőgazdasági technikum kellett hozzá? — Nem volt senki más. Az előírások szerint csak érett­ségizett lehet a vezető. Ha ta­eljöhetne onnan. Anyagilag jól jár. Háztáji földet kap, nyolcszáz forint fizetést és az adminisztrációs munkáért a kombinátban tíz munkaegysé­get. ★ A beszélgetést június elején folytattuk. Éva azóta is a nap­köziben dolgozik s ha az szeptember elején bezár, ki tudja, mi lesz a beosztása? Eleget töprengünk rajta, hogy ifjúságunk menekül a mezőgazdasági munka elől, a városi élet megbűvölte őket. Kevés a szakember, még keve­sebb a hozzáértő nők száma, akik pedig itt a megyében a termelőszövetkezeti tagság na­gyobb felét adják. Éva a köny- hyebb érvényesülés helyett ezt az utat választotta. Falun született és ott akar élni to­vább is. Fiatalsága minden szép hevével azt az eszmét akarja szolgálni, amire az is­kolában tanították. Nem kell glóriát vonni a feje köré, mert neki is van hibája. Erélyte­len, a harc hélyett megalku­dott, de a termelőszövetkezet­nek mégis másképpen kelle­ne törődni vele. Nem csak el­nézően mosolyogni neve hal­latán, fiatalságára hivatkozás­sal felmenteni a feladatok alól, de nem is erejét megter­helő megbízatással időna.p előtt letörni. Éva ügye kis ügy. Mégis, nem szabad szó nélkül elha­ladni mellette. Vitték vólna központi helyre, irodára őt is a városba, szaporíthatta vol­na az íróasztal mellett me- zőgazdászkodók számát. Ka ehelyett mégis a szabad ha­tárt választotta, ne torlaszol­ják el az útját — fehér kö­pennyel ..; Komáromi Magda Bőtermő szovjet feketeribiszke-fajták A Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetben számos hazai és külföl- feketeribiszke-fajta és fajtajelölt szerepel évről évre az összehasonlító kísér­letekben. A nemesítők harma­dik éve azt tapasztalják, hogy a szovjet feketeribiszke-fajták termékenyülése a legbiztonsá­gosabb, bőtermőek, gyümöl­csük nagyobb, mint a közter­mesztésben levő fajtáké. Az intézetben megkezdték a szov­jet feketeribiszke-fajták nagy­bani szaporítását, amivel any- nyira előrehaladtak, hogy egy­két év múlva nagyüzemeknek is adhatnak szaporítóanyagot. (MTI) ___________ A szedőgép ördöge A Daily Telegraph szedői a rádióműsorban tévedésből két műsorszámot összevontak úgy, hogy az olvasók a következő műsor jelzést kapták: „10 óra: a meteorológiai in­tézet előrejelzése. Isten a meg­mondhatója (előadás).” HETI JOGI TANÁCSADÓM Milyen fegyelmi ügyet cél­szerű a társadalmi bíróság elé terjeszteni? A társadalmi bíráskodásról szóló rendelkezések nem so­rolják fel kimerítően, hogy melyek azok a fegyelmi vétsé­gek, amelyek társadalmi bíró­ság elé vihetők. Abból 'kell ki­indulni, hogy a kiválasztott ügy alkalmai; legyen a fele­lősségre vont személy cs a többi dolgozók nevelésére. El­ső ízben megtévedt dolgozó ki­sebb súlyú cselekménye önma­Kamaszok a vízparton gában még nem indokolja a kollektíva előtti felelősségre- vonást. Ha viszont a korábbi figyelmeztetések nem vezet­tek eredményre, enyhébbfokú fegyelmi vétség esetén is in­dokolt lehet a társadalmi bí­rósági eljárás. A gyakrabban előforduló igazolatlan mulasz­tások, a munkahelyen ittas ál­lapotban való megjelenés, ve­rekedés, üzemen belüli sza- i bálysértés (kisebb lopás) al­kalmasak lehetnek társadalmi bírósági felelősségrevonásra. Ha a társadalmi bíróság el­járásától a munkafegyelem megszilárdítását, a szocialista együttélés szabályainak betar­tását. a személyi és társadal­mi tulajdon fokozott megbe­csülését lehet várni, akkor az ügy, —• figyelemmel az elkö­vető személyi körülményeire is — alkalmas a kollektíva előtti felelősségrevonásra. Megváltoztathatja-e az igaz­gató a társadalmi bíróságnak szóbeli feddést, illetőleg írás­beli megrovást megállapító határozatát? Társadalmi bíróság fegyelmi vétség elkövetése esetén szó­beli feddést vagy írásbeli meg­rovás fegyelmi büntetést a Munka Törvénykönyve végre­hajtási rendele te alapján ki­szabhat. Ennél súlyosabb fe­gyelmi büntetést — alacso­nyabb munkakörbe helyezést vagy azonnali hatályú elbo­csátást — azonban nem, A rendelkezések nem mondják ki, hogy az igazgató nem jogo­sul t .a szóbeli feddés vagy írás­beli megrovás fegyelmi hatá­rozatot megváltoztatni. Érte­lemszerűen következik ez azonban az 1962. évi 24. szá­mú törvényerejű rendeletből. A vállalat igazgatója az ala­csonyabb munkakörbe helye­zési vagy elbocsátási javaslat esetén hozhat más döntést. Egyébként a társadalmi bíró­ság határozatához nem nyúl­hat. Amennyiben az igazgató sé­relmezi a szóbeli feddés vagy írásbeli megrovás büntetést, panaszt tehet a szákszervezeti bizottságnál. Az ilyen határo­zat megváltoztatását bíróság­tól sem kérheti. Vállalati egyeztető bizottsá­gi tag lehet-e tagja a társa­dalmi bíróságnak? A társadalmi bíróság tag­jait a vállalati dolgozók a szakszervezeti bizottság ja­vaslata alapján választják. Ettől függetlenül a dolgozók is megtehetik javaslatukat. Nincs olyan rendelkezés, amely 'kizárná a VEB tagjai­nak megválasztását. Ameny- nyiben a társadalmi bíróság alacsonyabb munkakörbe he­lyezésre, illetve elbocsátásra tesz javaslatot — nem veze­tőállású dolgozó esetében — a határozatot a vállalat igaz­nézeteltérésekkel jár együtt. ■k Elvtársaink között vannak, akik úgy vélik, hogy az ő sza­vuk a párt szava. Néha milyen meg­döbbentő lehet rá- jönniök, hogy ezt nem vették kész­pénznek. ★ A vitában félórát is fecseghetnek bün­tetlenül. De pontos és szabatos véle­ményt alkotni bün­tetlenül igen nehéz. A javaslatot ha jó és elutasítják — káros. Ha rossz és elfogad­ják — még káro­sabb. Ez utóbbitól való félelem az ér­telmes ember gyá­vasága. ★ Ha a vita hevében hamarabb kifogyok az érvelésből, mint ellenfelem, hajla­mos leszek a szektás magatartásra. ★ Akik a demokra­tizmus eltúlzásától félnek, többnyire összekeverik a de­mokratizmust a de­magógiával. A de­mokratizmus első­sorban társadalmi felelősséget tételez fel. A demagógia — mindenképpen fele-, lőtlenség. ■k Aki tévedhetetlen­nek képzeli magát, azt könnyen lealja- sítják tévedései. ■k A fontoskodás az ostobaság fügefale­vele. ★ Tiszteld ellenfelei­det, bízzál abban, hogy legkisebb téve­désed is észreveszik, sőt, ha felnagyítják, azt is megtudhatod, hová fejlődhet téve­désed, ha csírájában nem változtatsz raj­ta. •k A vitában mindig az a vesztes, aki nem tanul belőle semmit. ★ Érvek ellen nem lehet ököllel hada­kozni. Az érvek el­ismerést és tisztele­tet parancsolnak, a fenyegetések félel­met keltenek. Ami­től félünk, azt nem tiszteljük. Ma ügyünk úgy halad előre, ha sokan tisz­gatója hozza meg. Ez ellen a dolgozó a VEB-hez fordulhat Természetes, hogy VEB-tág­ii ént a másodfokú eljárásban már nem vehet részt, aki tag­ja volt a társadalmi bíróság­nak. A munkaügyi viták el­intézése során is érvényesíte­ni kell azt az elvet, amely szerint egy sérelmezett intéz­kedés elleni jogorvoslat elbí­rálásában nem vehet részt az, aki meghozatalának akár mint javaslattevő is részese volt Helyesebb mindezt elterül­ni és a társadalmi bíróság tagjának olyan személyt je­lölni, aki nem tagja a VEB- nek. Értelemszerűen alkalma­zandó ez a szakszervezeti bi­zottság tagjaira is. Lehet-e alacsonyabb mun­kakörbe helyezni nem fegyel­mi büntetésként? A dolgozók fogla’boztatása a mindenkori népgazdasági érdeknek megfelelően törté­nik. Erre tekintettel kerülhet sor népgazdasági — vállalati — érdekből a gyengébb kép­zettségű vagy nem megfelelő munkát végző dolgozó áthe­lyezésére, különösebb szaktu­dást nem kívánó munkakör­be. Téves tehát az az állás­pont, hogy a dolgozót csak fe­gyelmi büntetésként lehet alacsonyabb munkakörbe át­helyezni. Ha a dolgozó alap­bére ennek következtében 10 százalékkal kevesebb lett, jo­ga van felmondani. A válla­lat igazgatója nem tagadhatja meg ebben az esetben hozzá­járulását. Betegállományban levő dol­gozó áthelyezhető-e népgazda­sági érdekből? „Hat hónap óta betegállo­mányban vagyok, korábbi csí­pőficam betegségemből * kifo­lyóan, A vállalat igazgatója népgazdasági érdekből pénz­ügyi előadói munkakörből re­vizori munkakörbe helyezett. Vj munkaköröm olyan, hogy többször teli a vállalat telep­helyén kívül is munkát vé­geznem. Fizetésem nem vál­tozott, Mégis sérelmesnek tartom, hogy megkérdezésem nélkül helyeztek át olyan munkakörbe betegállomá­nyom alatt, amelyet egészségi állapotomra való tekintettel nehezen tudok elvégezni. Joga volt-e a vállalat igaz­gatójának betegállomány ide­je alatt, megkérdezésem nél­kül áthelyezni?” — kérdezi S. E. maglódi lakos. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete csak a felmondást tiltja a betegállo­mány alatt, az áthelyezést azonban nem. Az, hogy be­tegállománya alatt történt az áthelyezés, nem ok az igazga­tói határozat megváltoztatá­sára. A VEB-nek azonban messzemenően vizsgálnia kell, hogy új munkahelye nem jár-e egészsége károso­dásával. Figyelembe kell ven­ni a módosított Munka Tör­vénykönyv 86 paragrafusá­ban foglaltakat. E szerint, ha a munka végzése a dolgozó egészsége vagy testi épségére károsodással járhat, alkalma­zását, illetőleg foglalkoztatá­sát előzetes orvosi vizsgálat eredményétől kell függővé tenni. Panaszával tehát forduljon az egyeztető bizottsághoz. Dr. M. 3. ; Aki vállalja a vi- í tát, az hozzászokik a 5 gondolkodáshoz. \ * ; A fiatalok vitat­'f koznak a szabad idő ; felhasználásáról. A í munkaidő felhaszná- \ lásáról, úgy látszik, % már nem is érdemes ! vitatkozni. í * % Az értekezleten í nem mindig az be- í szél, aki gondolko- Í dik: és nem mindig $ az gondolkodik, aki í beszél. * j A tévedéseket £ csalic akkor nem sza- ( bad szégyellni, ha f azok a bölcsesség í melléktermékeként í születtek meg. í * ^ Pletykálni nem le­li hét elvi síkon. * $ Vannak, akik a % panaszkodási közéle- £ ti tevékeységnek £ tartják. Pedig az, ^ aki panaszkodik, va- % lamit vár, míg aki j közéleti tevékenysé- í get folytat, az vala- 2 mit tesz is — éppen $ a panaszok csökken- í téséért. j * ^ A nézeteltérések $ sohasem a generá­ciók különbözőssgé- ^ bői adódnak. Viszont £ a világnézetek kü- i lönbözősége mindig telik, s csak azok a kevesek félnek tőle, akiktől ez az ügy idegen. ■k Elismert nagysá­goktól idézni három esetben szoktunk: amikor félünk a ki­fejtett igazság hatá­sától, amikor nem egészen értjük, amit mondani akarunk, végül: amikor úgy érezzük, hogy a ki­fejtett igazságot ne­künk nem hinnék el. ■k A dicsérő vagy 'ócsároló jelzők sze­repe, hogy érveket helyettesítsenek. Az érvelő tőmondatok húsba vágnak, k Akinek állításához nincsenek tapaszta­latai, így tkezdi mon­datát: „Sorolhatnám a példákat...” A felsorolás persze el­marad. Az ilyen pél­dáknál meggyőzőbb a világos, okos ér­velés. k Van, aki azt hiszi, „megmondta az iga­zat”, pedig csak az „igazát” mondta el. Semmi sem kíno­sabb, mint saját ügyeinkben, vagy a bennünket közvetle­nül érintő dolgokban igazat mondani, Nagy Jenő A nagy utazási lázban so­kan megfeledkeznek arról az apróságról, hogy az utazóknak különböző okmányokra, útle­vélre és vízumra is szüksé­gük van. így járt többek kö­zött Lukács István 19 éves rá- bakovácsi segédmunkás, aki isaszegi barátaival, a 21 éves Bene Mihállyal, a 24 éves Bene Józseffel és a 17 éves R. M.-mel (hármójuk közül egyiknek sincs állandó mun­kahelye) és H. S. budapesti ipari tanulóval indult világ­járásra. El is jutottak Szom­bathelyig, onnan gyalog foly­tatták útjukat Búcsú község felé. Ám mielőtt Ausztriába értek volna, a határőrök ér­deklődtek, hogy mi járatban vannak erre. Végül is nem Ausztriában kötöttek ki. ha­nem előzetes letartóztatásba kerültek. Érd-parkvárosból is útrakelt három fiatalkorú, hogy megis­merkedjék Ausztriával. A 16 éves N. I., a 17 éves K. S. (egyiküknek sincs munkahe­lye) és a 16 éves T. Gy. ipari tanuló egész szép utat járt be, míg az osztrák határtól 25 kilométerre fülöncsípték őket őrizetbevételük megtörtént és most azon gondolkoznak: ér­demes volt-e elindulni? Készül a tokiói frizura az olimpiai játékokra Tokióban óriási előkészüle­tek folynak az olimpiai játé­kokra. Ebből az alkalombc\ kiveszik részüket a fodrászok is. Különleges olimpiai frizu­rákat terveznek: a fiatal leá­nyok hajviseletébe beleszövik az olimpiai öt karikát. Világjárók - útlevél nélkül _$ vitákról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents