Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

PEST MEGYEI ___________ JH VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! G YEI -JS) , —Mm wmmrn mw Kozmosz-37 Pénteken a Szovjetunióban földkörüli pályára fellőtték at Kozmosz 37 mesterséges hol­dat. A szputnyikon elhelyezett műszerek normálisan működ­nek. A földi koordinációs szá­mító központban folyik a be­érkező adatok feldolgozása. MIAMI A Ku-Kiux-Klan is! VIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 50 l" II^SLmVK 1964. AUGUSZTUS 15, SZOMBAT MÉG MEDDIG? Furcsa dolog ez. Olyasmi, mint a róka fogta csuka, vagy inkább csuka fogta róka. Elv­ben mindenki egyetért, he­lyesel, de a gyakorlatban ... A háztáji gazdaságokról van szó, azon belül is azok leg­jelentősebb feladatáról: az állattartásról és állattenyész­tésről. Sűrűn, sokszor elhangzó kérdés: még meddig van szükség a háztáji gazdaságok fiitól termelt húsra, tojásra, más egyébre? Meddig is? Ha általánosságban válaszolunk a kérdésre, azt írhatjuk: még nagyon sokáig. Ha az ada­tokat nézzük, még jobban megerősödünk igazunkban. A tények minden értő embert arra figyelmeztetnek, hogy vétkes könnyelműség lenne letenni a háztáji gazdaságok­ban megtermelt áru jelvásár­lásáról, sőt: a termékek meny- nyiségi és minőségi növelését minden tekintetben ösztönöz­ni és segíteni kell. Országosan például az ez év első felében felvásárolt to­jás nyolcvan százalékát a ház­táji gazdaságok adták. A me­gye szarvasmarha-állományá­nak 48.4 százaléka van a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban, a sertéseknél még nagyobb ez a szám — 63 szá­zalék — s a baromfinak majd­nem kétharmada — 73.4 szá­zalék — növekszik a házak körül. Közös gazdaságaink erősödése, s ezzel a nagyüze­mi állattartás és tenyésztés kialakulása mind jelentősebb szerepet játszik a piacra ke­rülő áru — hús, tej, tojás stb. — tekintetében, mégis: nagy szükség van a háztáji gazda­ságok termékeire is. És nem­csak most van szükség erre, hanem még nagyon sokáig! Az MSZMP VIII. kongresszu­sán a Központi Bizottság be­számolója joggal állapította meg: „Jelenleg és a következő években azonban még mind az ország, mind a szövetkezeti tagok ellátásában, sőt a kö­zös gazdaságok erősítésében is nagy a szerepe a háztáji gazdaságoknak.” Annak ellenére, hogy me­gyénkben valamelyest javult a helyzet, s közös gazdasá­gaink vezetőinek egy része nemcsak felismerte, hanem a mindennapok gyakorlatában is érvényt szerzett a háztáji gazdaságok támogatása szüksé­gességének, lehetőségeink jó része még mindig kiaknázat­lan. Versagen például a takar­mány biztosításét lemér'netően nyomon követte a háztáji ál­latállomány növekedése. Zsámbékon nemcsak a 'közös állattenyésztése példás, ha­nem jó eredményeket mutat­hatnak fel a háztáji gazdasá­gok is. A jó példák száma neim kevés, de még mindig kevesebb, mint a rosszaké, azoké, ahol az értetlenség, a megszokotthoz való ragasz­kodás. s elsősorban a vezetők szüklátókörüsége vet gátat a háztáji állattartás és tenyész­tés kellő színvonalon tartásá­nak, illetve — fejlesztésének! A megyei pártbizottság ülé­se, amely elfogadta a me­gye állattenyésztési irányel­veit, egyben azt is leszö­gezte, hogy határozottan fel kell lépni a háztáji állatte­nyésztés ellenzőivel szemben! Ez az ellenzés persze sok­féle lehet: olyan is, hogy nem kapnak abrakot álla­taik részére a tsz-tagok, olyan is, hogy nem biztosí­tanak elegendőt, olyan is, hogy inkább hagyják az árokparton elöregedni a fü­vet, de nem engedik le­vágni a háztájiban tartott állatoknak. Ez az ellenkezés, ez az értetlenség nemcsak kedvét szegi az állattartó gazdáknak, hanem — nép- gazdasági összességében is jelentős károkat okoz. A ta­karmányellátás bizonytalan­sága „rizikóvá” teszi a ház­táji állattenyésztést, holott a legtöbb helyen más nem is nagyon kellene hozzá. Sok portán ott állnak a közösbe vitt állatok után üresen ma­radt istállók, amelyekben nemcsak szarvasmarhát, de csirkét is lehetne tartani. A háztáji gazdaságokban ked­vező lehetőség van — pél­dául — az exportlúd-te- nyésztésre, apaállattartásra, s a példákat sorolhatnánk to­vább. A lehetőségek sokrétűek, s a tsz-tagok többsége élne is ezzel a lehetőséggel — hiszen meggyőződött arról, hogy a háztáji állattartás­sal és tenyésztéssel tisztes jövedelemhez jut — de szinte leküzdhetetlen aka­dályként tornyosul előttük a szálas és szemes takarmány hiánya, s más, ehhez ha­sonló „objektiv” okok. Az idézőjel nagyon is indokolt, hiszen a dolgok gyökeréig ásva azt látjuk, nem ob­jektív, hanem nagyon is szubjektív okokról van szó, s ezek a szubjektív okok a közös gazdaságok vezetői­ben, azok felfogásában, té­ves, rossz nézeteiben kere­sendők. Kétségtelen, a közös gazdaságok általános takar- mányhelyzete is hagy kí­vánni valót maga után, de sok helyen még akkor sem jut a háztájinak, ha külön­ben van elegendő! Ez bizo­nyítja a legjobban, hogy in­kább kifogáskeresésröl, s nem valódi okokról van szó. Ki­fogások kereséséről, amelyek mögött a háztáji ellenzése, szerepének lebecsülése, illet­ve e szerep teljes meg nem értése húzódik meg. A megyei pártbizottság ál­tal határozattá emelt állat­tenyésztési irányelvek je­lentős mértékben támaszkod­nak a háztáji gazdaságokra is az egy főre jutó hús-, tojás-, tejtermelést illetően. Ez a teljesen reális és in­dokolt „bekalkulálás” egy­ben azt jelenti, hogy a je­lenleginél is magasabb szín­vonalra kell fejleszteni a háztáji gazdaságok ez irányú tevékenységét, s ehhez a kellő segítséget a tsz-tagok- nak közös gazdaságuktól kell megkapniok. Nem ígéretek, nem fejbólogatások, hanem — elsősorban — takarmány formájában. Ezt a segítsé­get nemcsak elvárni kell, hanem — megkövetelni! A járások adottságait, le­hetőségeit messzemenően fi­gyelembe vevő fejlesztési ter­vek nagy teret szentelnek a háztáji gazdaságoknak is. Régi igazság, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. E ter­vek sikeres, tehát eredmé­nyes megvalósítását nem áhí­tozni kell, hanem szorgal­mazni, okos, meggyőző szó­val, de ellenőrzéssel, szá­monkéréssel is. Különösen jelentős szerepe van ebben a járási tanácsoknak, de nem­csak azoknak. E fontos fel­adat megvalósításában része kell, hogy legyen a kommu­nistáknak, a közös gazdasá­gok és községek pártszerve-: zeteinek, de mindazoknak, i akik a jobb holnapért fele- i lősséget éreznek. Még meddig? — teszik; fel sokan a kérdésit. Nagyon sokáig — válaszolhatjuk, s ha sokáig, akkor törődni kell vele, áldozni kell rá. Nem-: csak megérdemli, hanem meg is éri a törődést, a látszóla­gos áldozatvállalást! Mészáros Ottó ' Őrjárat a zöldség-, gyümölosfronton Kora hajnalban még alig szürkül, de már pezseg az élet a MÉK Duna-parti tele­pén. Rakodnak a teherautók­ra, Viszik az éjjel, főleg a ráckevei járásiból érkezett zöldséget, főzelékfélét és a megye különböző részeiből jött gyümölcsöt a ráckevei, meg a budai járás zöldség­gyümölcs boltjaiba. Van min­den bőven, azaz csak majd­nem minden, de kelkáposzta például alig. Ami kevés van, az is többhetes szünet után először kerül most a boltok­ba. Káposzta, karalábé, kar­fiol pedig egyáltalán nincs. — Pest megye nem kap — adja meg a felvilágosítást Bakró István raktárkezelő. __ 9 E rről a kérdésről láthatólag nem akar beszélni. De Bubin József és Krisák Mihály, a Nyugat-Pest megyei Élelmi- s zerkis kereskedel mi Vál lal at dolgozói, akik minden hajnal­ban megjelennek a telepen, hogy ellenőrizzék, vállalatuk boltjainak megrendelésére mi­lyen minőségű árut szállíta­nak, elmondják, nyári káposz­tát nagyobb mennyiségben Pest megye gazdaságai nem termelnek. éppen ezért helyes lenne, ha a jövőben a megye gazda­ságai megtermelnék és kielé­gítenék a Pest megyei fogyasz­tók retek, nyári káposzta, ko­rai kel, karalábé szükségletét és ezekből a cikkekből leg­feljebb a keresletet meghala­dó mennyiséget szabadna másfelé irányítani. Bizonyos, hogy ily módon a főváros nem maradna ellátatlan, de a me­gye lakosságának sem lenne panaszra oka. Káposzta — kizárólag Szentendrén Példaképpen talán elég, ha megemlítjük, hogy a Dunaka­nyarban hosszú szünet után Vasárnapra tetőzik a görögdinnye hullám Miért nem kapható káposzta Pest megyében? Javult az ellátás — Elhanyagolt külsejű boltok A Ku-Klux-Klan legfőbb vezetője Robert M. Shelton csütörtökön felszólította szer­vezetének tagjait, hogy az el­nökválasztásokon Goldwater- re szavazzanak. A négerüldö­zés apostola hangoztatta, hogy Johnson elnököt nem támo­gatja, mert ő léptette életbe a polgárjogi törvényt. csütörtökön megjelent a bol­tokban a (káposzta, sőt a vö­röskáposzta is. Nem nagy mennyiségben, de az igények­nek megfelelő mértékben kap­ható volt — A szentendrei Április 4 Tsz-el szerződtünk nyári ká­posztára — adja meg a ma­gyarázatot a MÉK szent­endrei kirendeltségén Szabó István értékesítési előadó — és a tsz most kezdte meg kö­telezettsége teljesítését. Ma tizennégy mázsát szállított. Szentendrén a gyermekját­szótéren azonban a MÉK zöldség-gyümölcs pavilonja mellett a tsz maga árusít zöldkáposztát. Viszont éppen ezért a MÉK-pavilonban csak vöröskáposzta kapható. A tsz, meg a MÉK tőszomszédság­ban álló árusító helyükön egy­mással nem versengenek. Olyan áru, amit a tsz visz piacra, nincs a MÉK-pavilon­ban. Békés, sőt hasznos egy­más mellett élés. Vácott Vándor László MÉK kirendeltségvezetö büszkén mutat néhány láda valóban szép uborkát. A kemencei közös gazdaság termelte. Két­százötven mázsára kötöt t szer­ződését már teljesítette, de mert jó és szép árut szállí­tott, a MÉK a magasabb szer­ződéses áron átvesz tőle to­vábbi száz mázsát. Még töb­bet is átvenne, ha a tsz-mek még lenne. „Tükrözött“ paprika Ebből is látható, érdemes jó árut termelni és minőség szerint válogatva átadni, ahogy a kemenceiek teszik. A legtöbb tsz, amint arról a MÉK különböző kirendelt­ségein meggyőződtünk, egyre inkább igyekszik teljesíteni ezeket a követelményeket. Ebből a szempontból különö­sen a dabasi járás termelő- szövetkezeteit dicsérik a MÉK emberei, elsősorban a kakucsit, meg az inárcsit. Ám (Folytatás a 3. oldalon.) Buenos Aires Merénylet Frondizi ellen Lövések dörrentek csütör­tök éjjel azon a hatszáz sze­mélyes banketten, amelyet Arturo Frondizi volt elnök tiszteletére rendeztek Buenos Aires-ben. A vendégek üvege­ket, székeket, poharakat haji- gáltak ahhoz a körülbelül 15 fegyveres fiatalhoz, akik az ét­terembe betörtek. A támadók megfutamodtak, de egy képvi­selő és Frondizi fivére megse­besült. Befejezéshez közeledik a cséplés Gyorsult a talajmunka — Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a silózás érdekében Mezőgazdaságunk dolgozói a jól végzett munka örömével ünnepelhetik alkotmányunk napját. Derekas helytállásuk eredményeként több munká­val előbbre tartunk, mint a korábbi években. Erről szá­moltak be tegnap délután adott tájékoztatójukban a me­gyéi tanács mezőgazdasági osztályának vezetői, Pre- zenszky Gábor osztályvezető és Kusza Béla főagronómus. Többek között elmondották, hogy néhány nap múlva a me­gyében befejeződik a kom­bájnszalma kazalozása. A budai, a szentendrei járás és Nagykőrös város termelő- szövetkezetei már végeztek ezzel a munkával, viszont el­maradás mutatkozik még a szobi járásban, ahol eddig e munka 63.9 százalékát végez­ték el, a ráckevei járásban 85.1 százaléknál tartanak, a gödöllői járásban 73.9 száza­léknál, míg Cegléd városban 89.2 százalékát kazalozták be a kombájnszalmának. Az utóbbi napokban meg­gyorsult a cséplés is. Az aszó­di járás után a váci járás közös gazdaságai is elcsépel­tek a gabonát, viszont a ceg­lédi, a dabasi, a gödöllői, a nagykátai járásban és Nagy­kőrös városban egyes termelő- szövetkezetek az ütemtervhez képest elmaradtak. Ezeken a helyeken ajánlatos gépösszevonás­sal, átcsoportosítással meg­gyorsítani a munkát. Ahol esetleg túl nagy meny- nyiség vár még elcséplésre, (Folytatás a 2. oldalon.) >XX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XX\XXXXXX>XXXNXX\XW.XXXXXX'^XXXXXXXXXXXXXXXX'^X\XXXXXXXXX'\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXW.\XXX\XX\XXXXXXXXX'O.XvXXXX\XXXXXXXXXXX\XNXXXXXXXXXXXNXVOvVVXXXVVX (Foto: Kotroczó)

Next

/
Thumbnails
Contents