Pest Megyei Hirlap, 1964. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.' TEREFERE AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A ME GYE I TA NA CS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ÁH A «O FILLÉR 1964. AUGUSZTUS 2, VASÁRNAP I Köszönet a derekas helytállásérti A megyei operatív bizottság szombati ülésén az aratás si­keres befejezését értékelte. A nagy nyári munkacsúcs ala­pos próbára tette a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok, gépállomások, vala­mint az állami irányító szer­vek akcióképességét. A köz­ismert természeti nehézsége­ken túl sok szervezeti és technikai akadállyal is meg kellett küzdeni. Mint tegnap már jelentet­tük, a megyében péntek estig befejezték az aratást a termelőszövetkezetek, va­lamint a gépállomások dolgozói. Az operatív bizottság ülésén az állami gazdaságok me­gyei igazgatósága közölte, hogy a Pest—Nógrád megyei igazgatóság irányítása alatt működő állami gazdaságok is befejezték az aratást. Az állami gazdaságok dolgozói­nak munkasikere annál is jobb, mivel egyben a csép- lés nagy részének befejezé­sét is jelenti. A megyei tanács főmező­gazdásza részletes jelentés­ben számolt be a termelőszö­vetkezetben végzett aratási munkáról. A többi közt el­mondotta, hogy a gépi aratás aránya valamivel kisebb a tervezettnél. A tervek szerint ugyanis a gabona 21,2 száza­lékát kellett vona kézzel aratni, de végül is 23 száza­lék lett a kézi aratás. A kézi aratás részarányénak növe­kedése annak jele, hogy egy­részt erősen megdőlt gaboná­Meg kell gyorsítani a talafmunkát Élenjáró és elmaradó járások fl megyei operatív bizottság ülése kát kellett vágni, másrészt a rozsokat alig lehetett gép­pel aratni a magas szár- miatt. A járulékos munkák érté­kelése során megállapították az operatív bizottság ülésén, hogy azok a tavalyihoz képest jelentősen meggyorsultak. A kombájnszalma lehúzásá­nak például 68,4 százalékát végezték el péntekig a terme­lőszövetkezetekben, ami a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest 26 százalékkal na­gyobb teljesítmény. A nem kombájnnal aratott gabona 57,3 százalékát hordták le a tábláról a jelzett időpontig, ez a teljesítmény pedig 25 száza­lékkal jobb a tavalyinál. Az idén a cséplés is gyor­sabb. A legutóbbi jelentés szerint a tsz-ek 20 500 holdnyi gabonát csépeltek el, vagyis 28 százalékkal töb­bet, mint tavaly ebben az időszakban. Ezzel a teljesítménnyel elér­ték, hogy — a kombájnara­tást is beleértve — az összes gabona 73,7 százaléka mag­tárba került. Ez az összesített eredmény hxlsz százalékkal jobb, mint a hasonló időszak­ban értékelt tavalyi csépiés. Nemcsak az iskola, az egész falu várja őket Fiatal pedagógusok ünnepélyes eskütétele is megjelentek, s ctz ünnepség után beszélgettek, ismerked­tek új munkatársaikkal. Megyénkben különben az évről évre ismétlődő jelentős utánpótlás ellenére is pedagó­gushiány van néhány szakon. Kevés a fizika-, a matemati­ka- és az orosz nyelvszakos tanár, több státus vár még betöltésre. Bár a talajmunka üteme lassúbb a kívánatosnál, a ta­valyihoz képest itt is 28 szá­zalékos a javulás. A jelentés időpontjáig a learatott terület 65 százalékán végeztek tarló­lefordítást a tsz-ek, vagyis ennek a munkának jó har­mada van még hátra. Az ope­ratív bizottság egyhangú vé­leménye szerint most már helytelen tarló- hántást végezni, mert egyrészt az idő lényegesen előrehaladott, másrészt már megfelelő szántó ka­pacitás szabadult fel az aratás befejeztével. Ezért a tsz-ekben most már ősziek és tavasziak alá való szántást kell végezni. A járások teljesítményeit \ értékelve kitűnt, hogy egyes1 • járásokban nagy elmaradás tapasztalható a járulékos munkákban. A kévehordás- ! (Foto: Kotroczól ban a ceglédi és a dabasi já- : « rás a cséplésben a ceglédi dabasi és a monori járás, a talajmunkákiban pedig az aszódi, dabasi, monori, váci és a szobi járás tanúsít lany­ha igyekezetét. Közülük csak a szobi járás elmaradására van mentség, mivel a járás­ban az utolsó héten aratták le a gabona zömét. Dicséret Illeti viszont a nagykátai járás termelőszövetkezeteit és gép­állomásait, mivel ebben a járásban már 92 százaléknál tartottak a talajmunkákkal a jelentés időpontjában. Az operatív bizottság ülé­sén elhangzottakat dr. Ádám Mihály, a megyei tanács vb- titkára foglalta össze. Felhívta a figyelmet a já­rulékos munkák meggyor­sításának fontosságára, valamint a gabonafelvásárlás problémáira. Befejezőül a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának köszönetét fejezte ki a megye mezőgazdasági dolgozóinak az aratásban ta­núsított derekas helytállásu­kért. (n. i.) Gyors és alapvető intézkedésekre van szükség! .1 %iiitlsóffSvírúsúrlús tapasataiaíai a rúvkcwi járásban A Földművesszövetkezetek Ráckevei Járási Központja a napokban igazgatósági ülést tartott Dömsödön. A napiren­di pontok között a háztáji ter­melés és zöldségellátás helyze­tének megtárgyalása is szere­pelt. örvendetes előrehaladás történt a baromfi és tojás ter­meltetési terv teljesítésében a ráckevei járás községeiben: az előírt tojásmennyiség két­szeresét, a baromfiénak há­romszorosát vásárolták fel. A zöldségellátásról azonban ugyanez már nem mondható el. Itt kettős a probléma. A nagyüzemi kertészkedés a köz­ségek önellátását a szerződés- kötés és felvásárlás jelenlegi formája szerint nem teszi le­hetővé. Ugyanis egy-egy köz­ségben mindenféle zöldségfé­lére szükség van, a termelő- szövetkezetek azonban — he­lyesen — nem sokféle zöld­ség termelésére törekszenek, hanem csak néhányéra, de azt táblásán, valóban nagyüzemi módra. Nem ennek az irány­elvnek és törekvésnek a meg­változtatására van szükség, hanem járási szintéin a községek ellátásának kooperációját kellene a földmüvesszö- vetkezeteknek megszer­vezni. Azaz: a járáson belül a külön­böző profilú kertészkedő ter­melőszövetkezetek, helyi ellá­tásra szánt árujából kellene kialakítani azt a helyi árubá­zist, amelyből a szükségletnek megfelelően minden község­nek jutna, mindenegyes zöld­ségfajta. Olyan is, amit ebben vagy abban a községben ép­pen nem termesztenek, de egy másikban igen. Ha nem is új ez a gondolat, de tény, hogy a gyakorlat szá­mára új, mert sehol sem csi­nálják, legalább is Pest me­gyében. Üjabb szerv létreho­zását sem igényelné ez a módszer, mert a jelenlegi földművesszövetkezeti és ta­nácsi apparátus el tudná lát­ni ezt az elosztás-szervezési feladatot. Az igazgatósági ülés meg­állapította, hogy Dunavar- sányban a legjobb a lakosság zöldségellátása, a földműves­szövetkezeti zöldségesbolt mindig megfelelő árukész­lettel rendelkezik. Ez a bolt dolgozóinak az érdeme, akik lelkiismeretesen utána­járnak az árunak a ter­melőszövetkezeteknél, a háztáji gazdaságokban, sőt annak is, hogy az áru a termelőtől eljusson a bolt­ba. E munkájuk során néha a fennálló szabályokat is meg kell kerülniök, hogy a szabá­lyok célját: az ellátást telje­síthessék. Másutt viszont, ahol a szabályokhoz ragasz­kodnak, a zöldségboltok ál­landó áruhiánnyal bajlód­nak, hiába a jó termés, hiába van bőség a földeken — nem jut el az üzletekbe. Ennek részben a szállítóeszköz hiá­nya, részben munkaerőhiány az oka. Felmerül a kérdés: nem lenne itt az ideje annakj hogy felülvizsgálják az olyan szabályokat, amelyek akadá­lyozzák a szükségletek kielé­gítését? Miért nem kaphatnak e feladat megoldásában is önállóságot a helyi községi, il­letve járási szervek? A megbeszélésen több ízben is _ elhangzott: krónikus a szállítóeszközhiány, a hon­védségi tehergépkocsikat is be lehetne kapcsolni kisegítés­képpen a szállítási apparátus­ba. ez nyilvánvalóan sokat envhítene a helyzeten. Itt az ideie gyökeres in­tézkedéseket .tenni — a javu­lás érdekében, ez volt a meg­beszélés végső tanulsága. s ha megengedjük, elmonda­nak ezzel kapcsolatban egy viccet. (A merev zárkózottsá­gukról ismert angolok!) Szó­val, egy európai turista július 23-án megérkezik égy angol kikötőbe. Zuhog az eső, köd van, s az emberek fázósan di­deregnek a plusz 11 fokban. A turista megkérdezi egy an­goltól: mondja kérem, mikor van itt nyár? Az angol a szá­ja sarkába tálja a pipáját, s tűnődve így felel: Well, ezt nem lehet pontosan kiszámíta­ni; tavaly például szerdára esett! A vicc angolul majdnem olyan jól hangzik, mint ma­gyarul. Illendően honoráljuk, majd elbúcsúzunk. Kellemes nyaralást és bon voyage, jó utat! * három fiatalember meg- zi köszöni. Szőke Szakáll sokpengés rozsdamentés toll- késével kipiszkál egy dugófé- : lét a hűtő orrából, a lyukba ; műanyagkannából vizet tölt, \ társa ezalatt széles lendület- j tel nagyot teker a kurblin, be- ugranak a skatulyába, s órán- : ként 60 kilométeres „sebes- i seggel” elporzanak. A faküllős kerekek legjobb \ minőségű Cordatic gumija ví- \ gan rajzolja a stilizált nyolca- \ sokat, s a fekete gyászpántli- ; kák röpke búcsút intenek . ; ny. é. ' hónapos szabadságukat — mielőtt munkába állnak — európai körutazással töltik, 1928-as évjáratú Austin-jukon. Ostende-ig jöttek hajón, on­nan Franciaországon, az NSZK-n és Ausztrián keresz­tül érkeztek hozzánk. Sajnos, nerfi időzhetnek nálunk — át­utazóvízumuk két napra szólt — csupán útjulf, végállomásán, Istambulban töltenek majd egy hetet. Budapest, amennyi­re 24 óra alatt megállapíthat­ták, „a very nice metropol” — nagyon csinos világváros. Már feljegyezték a noteszuk­ba, hogy jövőre ide hosszabb időre el kell jönniök. Hogy mi tetszett nekik legjobban? Weil, természetesen az Erzsé- bet-híd építkezése, egészen korszerű, és a Duna-part szin­tén „very nice”, de nem hasz­náljuk ki eléggé gazdaságo­san. Nekik kapásból is volna néhány elképzelésük, mi min­dent lehetne ott csinálni, majd jövőre részletesebben kidolgozzák ... Most Romá­niába, Bulgáriába mennek, majd Istambul után Görög­országon, Jugoszlávián, Sváj­con keresztül haza. Európa very nice, csak borzasztó me­leg van. Náluk ez Ismeretlen, szakáll — aztán messze elhú­zunk vetélytársainktól. Már mögöttünk maradt a nagy kanyar, a monori autó­csárda, — a csotrogánynak se híre, se hamva — de nem hagy hyugodni bennünket a kíváncsiság: ki lehet az a matróz trikós „Szőke Szakáll?" Lesz, ami lesz, megállítjuk. Leadjuk a nemzetközi autó­stop jelzést, a tragacs fékez — és két méteren belül meg­áll. Afenét! Ügy látszik, a ko­csit sem a „ruha” teszi! Ha­nem, baj van: a cukrosláda alakú hűtő orrán két betű: GB. Nagy-Britannia. Ezt jól kifogtuk: pont a merev zárkó­zottságukról közismert ango­loknál akarunk mi kíváncsis­kodni?! J?gy kínosan kipréselt hau­Hj dujudu után a vezető és szomszédja — hű, de jóképű! — barátságosan kiszállnak a konzervdobozból, s készséggel válaszolhatnak a kérdésekre. Harmadik társuk a hátsó ülé­sen felhalmozott csomagok foglya: onnan szól bele időn­ként a diskurzusba. Szőke Szakállék frissen diplomázott gépészmérnökök, birminghami lakosok és elvá­laszthatatlan cimborák. • Egy niportúton vagyunk a mo­II nori járásban. A nap — valamivel túl a deleién — tel­jes kapacitással ontja mele­gét. Árnyékban harminckét fok van, az autóban legalább negyven. Pilótánk — egyébként is megfontolt, óvatos vezető — kettőzött figyelemmel kémleli a délibábos műutat, szívósan küszködik a kínzó bágyadtság- gal. Monor után egyszer csak elénk vág egy komikus kül­sejű csotrogány. Skatulyafor­májú, fekete vászontetejének két végén fekete gyászpántli­kákat lobogtat a szél, faküllős kerekei enyhén stilizált nyol­casokat rajzolnak a megol­vadt aszfaltba. A kocsi — ha szabad így neveznem — há­tuljára felszíj jazott, viharvert bőröndök sokasága, meg a PW jelzésű rendszámtábla különc világutazókat sejtetnek. Az öreg tragacs hatvannal kari- kázik előttünk. Pilótánk — aki egyébként megfontolt, óvatos vezető — lassanként magához tér a meglepődésből, s elkapja a szakmai önérzetében megsér­tett ember hiúsága. Gázt ad, s a csotrogány után iramo­dunk. A távolság gyorsan csök­ken közöttünk, egy pillanatig csúfondárosan szemünkbe li­beg a gyászpántlika, előbuk­kan a vezető — kék-fehér csí­kos trikó, vörhenyes kör­Immáron hagyományossá vált ez az őszt idéző nyári ünnepség, a megyébe érkező fiatal pedagógusok ünnepé­lyes fogadtatása, ezen belül pedig az életbe induló ifjú ne­velők eskütétele. Szabó Sándor, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese köszöntötte tegnap délelőtt a megyei ta­nács dísztermében a megje­lent új óvónőket, tanítókat, \ tanárokat. Méltatta a pedagó- ; gushivatás jelentőségét, s ar- j ról a szeretetről beszélt, j amellyel az egész megye fo- 5 gadja a fiatal kollégákat. * Leendő munkahelyükön, a $ megye különböző községeiben £ pedig nemcsak az iskola, ha- £ nem az egész falu várja a fel- £ sőfokú tanintézetekből nemrég ^ kikerült jólképzett, aktív ér- J telmiségieket, hogy az iskolai ^ oktató-nevelő munkán túl be- ^ kapcsolódjanak a falu életébe ^ is, segítsék a falu kulturális 't/ felemelkedését. Az idén százhatvan új kol- \ légával erősödik a megye pe- \ dagógusainak tábora. Munka- helyük kijelölésénél a lehető- \ ség szerint figyelembe vették £ a családi körülményeket. A j családosokat, házasokat köny- £ nyebben megközelíthető köz- J Bégekbe helyezték. De van ar- £ ra is példa, hogy házaspárt g egy helyre küldtek, s számuk- ^ ra azonnal szolgálati lakást $ biztosítottak. Elmondható, \ hogy a járási művelődésügyi ^ osztályok mindenütt a leg- \ nagyobb jóindulattal és segí- \ tőkészséggel foglalkoznak a fia- \ tál pedagógusok problémáival, 5 tőlük telhetőén segítséget \ nyújtanak a beilleszkedéshez, \ az elfogadható életkörülmé- J nyék biztosításához. A mai 5 ünnepélyes fogadáson a járási J művelődésügyi osztályvezetők í ORSZÁGÚTON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents