Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

AZ ARATÁS MELLETT Az aratás nagy munkája mellett gondot fordítanak a pilisi Űj Elet Termelőszövet­kezetben a járulékos feladatok elvégzésére is. Képünkön: dolgoznak a szalmalchúzók Szorgalmasan dolgoznak azok is, akik nem vesznek részt az aratásban: képünkön a lucernát szállítják (Kútvölgyi felv.) Hemádról jelentik $ A Március 15 Tsz befejezte az aratást Tegnap délután három órakor jelentette szerkesztőségünk­nek Kopányi Imre, a hernádi Március 15 Tsz főkönyvelője az alábbiakat. „Ma délben egy órakor befejeztük az aratást. Otszáznyolc- van hold rozsot, 104 hold búzát, 250 hold őszí árpát és 47 hold tavaszi árpát arattunk le. Gabonáink nagy részét kézzel vágtuk, de négyszáz hold jutott az aratógépeknek is. Most már csak a tarlóhántás és a cséplés van hátra, amelynek sikerében ugyancsak bizakodunk. Jó az átlagtermés is, valamivel a tervezett felett lesz. Most már biztosra vesz- szük, hogy tervezett jövedelmünkét nem fenyegeti veszély.1’ Meggyorsult a betakarítás * vontatott a kiegészítő munka Az utóbbi napok kedvezőbb időjárása következtében me- gyeszerte meggyorsult az ara­tás. Amint Vértesi István megyei agronómus elmon­dotta, július 8-ig 81 727 hol­don aratták le megyénkben a gabonát, ami az összterü­let 46,6 százalékának jelel meg. Ha figyelembe vesszük az azóta eltelt két napot, úgy elmondhatjuk, hogy kö­rülbelül az aratás jelénél tartunk. Figyelembe véve a korábbi szokatlanul rossz idő­járást, a zivatarokat, a szél­verést, megállapítható, hogy a mezőgazdaság munkásai, termelőszövetkezeti parasz­tok, gépállomási dolgozók, de az üzemekből jött ki­segítő munkások is becsü­lettel helytálltak. Kiemelke­dően jó teljesítményt értek el az aratásban a budai járás közö9 gazdaságai, de ugyan­úgy az aszódi járás és a nagykátai járás termelőszö­vetkezetei is. A szobi járás­ban még az aratás elején tartanak, ez azzal magyaráz­ható, hogy itt — az északi fekvés miatt — később ér­tek be a kalászosok. Ugyan­akkor indokolatlanul lassú az aratás Cegléd városban, el­maradtak az ütemtervtől a dabasi és a monori járás­ban. Elmondotta a megyei agronómus, hogy amíg a megyében általában meg­gyorsult az aratás, nem kö­vette a gabona betakarítá­sát megjelelő ütemben a szalmalehúzás, a kazlazás, a szántás és a tarlóvetés. A kiegészítő munkákban mu­tatkozó elmaradás most ar­ra figyelmeztet, hogy az ara­tás mellett megkülönböztetett gondot kell jordítani e te­endők pótlására. Az aratás­ban legjobb eredményt elérő aszódi járásban például in­dokolatlanul lassú a kombájn-r szalma lehúzása. Ugyanígy Cegléd városban, a ráckevei és a gödöllői járás közös gazdaságai is megfeledkeztek erről a fontos munkáról. A nyári mélyszántásban a nagy­kátai járás és a dabasi já­rás tartja az utolsó helyet a mezőgazdasági jellegű . járá­sok között. A tarlóvetést a nagykátai, a budai és a rác­kevei járásokban szorgalmaz­ták eddig a legkevésbé. Fon­tos feladat tehát a továbbiak­ban a kiegészítő munka meg­gyorsítása. A NYÁRI MEZÖGAZDASÄGI MUNKÁK ÜTEMTERV SZERINTI TELJESÍTÉSE (AZ ARAT AS KEZDETÉTŐL JÜLIUS 8-IG) Járás Aratás Kombájnszalma Szántás Tarlóve % lehúzása % % % Aszódi 146.3 32.6 75.2 73.2 Budai 147.6 81.5 121.4 29.1 Ceglédi 90.4 40.4 57.9 41.2 Dabasi 86.1 50.8 47.2 50.7 Gödöllői 102.1 29.8 88.4 57.7 Monori 86.6 60.4 68.3 51.3 Nagykátai 129.6 192.0 33.9 26.8 Ráckevei 90.5 24.0 38.9 29.4 Szentendrei 74.6 40.2 19.9 — Szobi 24.4 1.6 12.2 10.0 Váci 95.4 20.5 53.7 32.5 Cegléd város 62.8 14.7 60.5 74.0 Nagykőrös város 77.9 79.5 73.0 75.3 A megye összesen 94.6 44.0 52.7 44.5 KÉT MAGYAR TRAKTOROS A SZÁNTÓVILÁGVERSENYEN A 3. országos szántóver­seny első és második helye­zettje — Bársony Ferenc, a jáki Petőfi Termelőszövetke­zet és Zabolni András, a Bánhalmi Állami Gazdaság traktorosa — benevezett az 1964. évi szántóvilágverseny­re. Az idei szántóvilágver­senyt szeptember 25-én és 26-án Ausztriában, egy az osztrák jőváros közelében levő gazdaságban rendezik meg. A nemzetközi zsűri tagjai között magyar szakemberek is lesznek. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK | AZ MSZMP PEST MEGYEI B 1 Z OTTSÁGA 1 S A MEGYEI TANÁCS LAPJA I VIII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. JULIUS 11, SZOMBAT Ä rendre aratástól a fémzárolásig A nagy futássalag — Öt kombájn <7/1/ táblában — A telhetetlen hará— csolágép — Kapálják a másod retésü kukoricát a Cifrakerti Állami tiaada­„Ha már így arathatnának mindenütt!” Erre a lelkesült gondolatra fakad a jószándé­kú érdeklődő, amikor megis­merkedik a Cijralterli Állami Gazdaság aratásával. Ren-dre- aratógép dönti a táblát, kom­bájn szedi fel a rendet, bil­lenőplatós pótkocsi áll a magtartály alá és viszi, majd a kombájnszérűre borítja a magot. Gabonafúvó és páter- noszter viszi ezután a magtár- padlásra, ahonnan emeletről- emeletre a toklászolón^ a mi­nőségi magtisztítóin, az auto­mata mérlegen át jémzárotí zsákokba kerül a mag. Még le sem aratják teljesen a táblát, szalmalehúzógép in­dul a kombájn után és kazla- záshoz gyűjti a szalmát. E^t követi a tábláin a traktoros ge­reblye, amely után a tarló- hán tógép következik. Jóné- hány táblán még vetőszántás és másodvetés is kezdődik, sőt háromszáz holdon már kapálnák is. Ugyanakkor kaz­lak nőnek ki a földből, vagy bálákba kerül a szalma. Az aratás befejezése után egy­két héttel már nemcsak a ga­bona áll fémzárolt zsákokban, hanem a másodvetés is szé­pen díszük. Csak aki tudja, milyen volt régen az aratás, az mérheti fel, mennyire nagyszerű mindez. Kétezeregyszáz hold aratni va­lóval, csépelendővel, kazalo­zással, magszállítással, tisztí­tással, tarlóhántással végez egy menetben nem egészen hetven ember! Hat kombájn, három rendrearatógép, négy vontatógép, egy szaimalehúzó- gép és két traktoros gereb­lye dolgozik a táblán, négy kazalozógép a szalmaszérűn, egy korszerű gépsorozat pedig a kombájnszérűn. A tarlóhán­75 éves a BHÉV Óriási sikert aratott az Jsvonat“ Az elkövetkezendő években gyorsvasútié fejlesztik a helyiérdekűt Fennállásának 75. évfordu­lóját ünnepli a BHÉV. Ebből az alkalomból pénteken dél­előtt jubileumi kiállítás nyílt a vállalat székhazában. Érté­kes és érdekes anyagokat mu­tattak be, a többi között a „Budapesti Közúti Vaspálya Társaság” alapítólevelét, a BHÉV vonalain közlekedő ko­csik kicsinyített mását, tablót, a 40 esztendőt szolgált dolgo­zók fényképeivel, régi egyen­ruhákat, valóban egy kis tör­ténelmet. A 75. jubileumi ünnepség nagy eseménye voh az „ősvonat” indítása. A szerelvényt azokból a ko­csikból állították össze, ame­lyek már 75 évvel ezelőtt is — s még ma is — közleked­nek. Az egykori kis gőzmoz­donyt a Láng Gépgyártól kér­ték kölcsön, ahol az 1887-ben gyártott gőzparipa még. most is szolgálatot teljesít. A BHÉV KlSZ-fiataljai- nak ötletességét dicséri, hogy korabeli jelmezben jelentek meg. Ugyancsak korabeli egyenru­hába öltöztetett kalauzok tel­jesítettek szolgálatot, szakállas forgalmista intézkedett az in­dulásról. Az ősvonat pénteken 11 óra 2 perckőr indult a Margit-hídi BHÉV állomásról, stílszerűen trombitával indítva. Az út mentén tíz- és tíz­ezrek fogadták tapssal ezt a látványosságot. Kissé lassan döcögött, 12 óra­kor érkezett a szerelvény Csillaghegy állomásra, ahol — sajnos — az öreg mozdony felmondta a szolgálatot. Az egybegyűltek nagy derültsége közepette korszerű villany­mozdony tolta be a szerel­vényt Békásmegyerre. Ez alkalommal Derivó Mik­lós, a HÉV főmémöike elmon­dotta, hogy a HÉV-et az elkö­vetkezendő esztendőkben kor­szerű gyorsvasúttá alakítják. 1965 végére 81 korszerű mo­torkocsi készül pótkocsival. A csepeli és gödöllői vo­nalakon 25, egyenként 600 személyt befogadó iker- szerelvény fog közlekedni. A második ötéves tervben korszerűsítik a pályatesteket, a harmadik ötéves tervben pe­dig az állomások és a jelző- berendezések korszerűsítésére kerül sor. ságban tást három SZ—100-as traktor végzi. Legfontosabb az ember Noha a gabonabetakarítás, tisztítás, szalmakaziázás és a tarlóhántás energiaigényei­nek több mint 99 százalékát a gépek adják, egy cseppet sem másodrendű az ember. Ö ter­vezi, szervezi, irányítja a • munkát, őt szolgálja a temér­dek gép. Fizikai munkát csak a szabadban dolgozó gépek irányítói, kezelői végeznek, de közel sem annyit, mint haj­dan a kaszás. Mindazonáltal az ő munkájuk egész férfit kí­ván és nem feledkezik meg erről a gazdaság vezetősége. Igyekeztek egyszerű, ösztön­ző bérezési formát kialakíta­ni és sikerült is. A kombájno- sok például elégedettek a csoportbérezési formával, ame­lyet érdemes külön is vázol­ni. Mivel egy táblában öt kombájnos dolgozik, a régi módszer szerint nehéz lenne mérni a területteljesítménye- ket. Ehelyett táblaátlagtermést vesznek alapul és a fizetést a teljesített mázsák szerint kapják a kombájnosok. A dolgozókról való gondos­kodás jegyében a gazdaság ve­zetősége utasította az üzemi konyha főszakácsát, hogy az aratás idején javított minősé­gű ebédet főzzenek. Minden nap húst kapnak a kombájno­sok, mégpedig a szokásosnál többet, jobbat és ízletesebbet. Ebédhez Bambi, Hűsí, vagy egyéb, tetszés szerinti üdítő­ital is jár, egy-egy üveggel mindenkinek. A hűsítőitalt jégbe hűtik és akinek több kell az előírtnál, vásárolhat is kedvére. Külön eszpresszó és élelmiszerbolt működik e cél­ból a gazdaság középpontjá­ban. A gördiilékenység „titka" Sok-sok tapasztalat int ar­ra, hogy nem minden a sok gép, sőt, önmagában még a sok szakember is kevés ahhoz, hogy simán, gördülékenyen haladjon a munka. Sajnos, van még olyan üzem, ahol a sok gép és szakember nem si­keres, eredményes munkát, hanem inkább anarchiát je­lent. Ha hiányzik a munka lelke, a szervezettség és a lele­ményesség, akkor se nem gyors, se nem hatékony a munka. A Cijrakerti Állami Gazdaságban mi a helyzet? Július kilencedikéig az idő­járás akadékoskodása ellené­re ötszáz hold őszi árpát — egy irányú aratással — 490 hold búzát — rendrearatás — és száz hold repcét — ezt már el is csépelték — arattak le. Ezen a területen elvégezték a szalmalehúzást és az őszi ár­Koszorúzás a mongol népi forradalom 43. évfordulója alkalmából A mongol népi forradalom 43. évfordulója alkalmából Zsambalin Banzar, a Mongol Népköztársaság budapesti nagy­követe, valamint a nagykövetség munkatársai pénteken meg­koszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzáson részt vett dr. Gyalmos János, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képvise­lői. Ott volt V. A. Guszev, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több mun­katársa. (MTI) pa cséplés nagy részét is. Az elcsépelt nyolcezer mázsa őszi árpából ezernyolcszáz mázsa fémzárolt zsákokban áll, míg a rendrearatott búzából 57 holdat csépeltek el. A leara­tott és elcsépelt terület szal­májának kilencvenöt százalé­ka kazlakban áll, a tarlóhán­tást ütemszerűen végzik éa háromszáz hold másodvetésű kukoricát már kapálnak is. A már ismertetett munka- szervezés eredményessége mellett a dolgozók munkalen­dülete és a leleményesség is biztosította a sikert. Nemcsak a kombájnosok, hanem az üaemanyagszállítók, szerelők munkájára is gondolunk ter­mészetesen. Emellett szólni kell a raktárosokról is, akik az aratás idején éppúgy két mű­szakot tartanak, mint a műhe­lyek szerelői. A gazdaság ve­zetői állandó aratási ügyele­tet tartanak, hogy soha se kés­sen a hatáskörükbe tartozó in­tézkedés. Mindezeken kívül sokat segít a csővázas rendszerű, csuklós szalmalehúzó — a gazdaság újítása —, vala­mint a kazalozás villamosí­tása és a szovjet gyártmá­nyú önjárós magtisztító. A kazlazásnál egy 15 kilowat- tos agregátor szolgáltatja a villamos energiát a négy ka- zaíozógéphez. Áz önjárós, OVP—20-as harácsológép tel­jesítménye óránként 15—20 tonna, s ez a magyarázata a tisztítás gyorsaságának. Em­lítésre méltó, hogy az egész gabonaszérűn egyszerre négy ember dolgozik, két műszak­ban pedig összesen nyolc. Azért panasz is van A gazdaság igazgatója, Sza­bó Elemér, valamint Halász Dezső főmérnök nem fukar­kodott a dicsérő szavakkal, amikor á „nagy futószalag­ról” volt szó. Aratás köz­ben korainak tartják még megállapítani, hogy ki ho­gyan állja meg a helyét, de az egész dolgoió kollektíva máris megérdemli az elis­merést. Úgy vélik, nem le­het olyan nagy hiba, amely megtörné az aratás lendüle­tét. Azért panasz is van. A Szolnoki Gépjavító Vállalat úgy javított ki egy SZ—100- as traktort, hogy már nyolc napja tart — az újra javí­tása. Az alkatrészellátás any- nyira akadozó, hogy veszélyt jelent a munka folyamatos­ságára. Leginkább ékszíjak, meghajtóláncok és a teher­autók gumiabroncsköpenyei hiányoznak és baj van a minőséggel is. így például az ékszíjak annyira rosszak, hogy naponta kell cserélni azokat. Szerencsére azért ezeket a nehézségeket is legyőzi a gazdaság vezetőinek és dol­gozóinak akaratereje és lele­ményessége. öröm hallani, látni azt az elszántságot, amellyel minden akadályt Ieküzdenek. Nem állhatom meg, hogy elhallgassam azt á kicsit derűs, kicsit komi­kus epizódot, amely azon­ban nagy igyekezetét tanú­sít: volt aki útlevelet kért, hogy egy golyóscsapágyat megvásárolhasson valamelyik moszkvai üzletben. Hát ez is kell ahhoz, hogy sikere­sen menjen a munka!... Nagymiklős István

Next

/
Thumbnails
Contents