Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI B I Z OTTSÁGA É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1984. JÚLIUS 10, PÉNTEK Minden erővel meg kell gyorsítani az aratást! 4 Dr. Dajka Balázs beszámolója — Tájékoztató az országos eredményekről Miért nem kielégítelek a lakosságnak nyújtott szolgáltatások? Anyagkiutalás január helyett májusban Kiöregedő szakmák - A népi ellenőrzés vizsgálata a kisipari szövetkezetekben Dr. Dajka Balázs, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese a járási és a városi tanácsok vb-elnökeinek Vácrátóton tartott értekezletén — ahogy arról már röviden beszámoltunk — részletesen ismertette , az aratás és a talajművelés jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy megyénkben eddig ötvenkilencezer katasztrá- lis hold őszi kalászost arattak le, ami számszerűleg jobb eredmény a tervezettnél. A jó eredmény azonban csak látszólagos: a kedvezőtlen időjárás, valamint a szokatlan júniusi hőség miatt ugyanis az aratás két héttel korábban kezdődött meg, a valóságban tehát elmaradás észlelhető. Különösen az őszi árpával vannak bajok. Egyes járásokban még mindig sok a le nem aratott őszi árpa, az egész megyében mintegy 3100 kataszteri hold őszi árpa vár learatásra. A késedelem miatt igen nagy a szemveszteség, a nagyarányú kalásztörés és kalászhullás is károkat okoz. Az aratási munka majd minden fázisában késlekedés tapasztalható — állapította meg dr. Dajka Balázs. — Súlyos hiba volt, hogy sok helyen a gépeket előzetes kipróbálás nélkül állították munkába és sok gép a legkritikusabb időpontban mondta fel a szolgálatot. Súlyosbította a helyzetet; hogy kevés volt a kézi erő és felhasználását sem tervezték meg elég ésszerűen. A rendkívüli időjárás következtében nagy gondossággal és körültekintéssel kell megszervezni a további munkálatokat. Az előadó elmondotta: az eddig learatott terület hetvenegy százalékát takarították le gépi erővel és huszonkilenc százalékát kézi erővel. Az igénybevett kézi erő aránya nagyobb volt, mint amennyit az ütemterv előírt. Az arányt a munJca hátralevő idejében feltétlenül javítani kell, még a megdőlt gabonatáblákon is aratógépeket kell munkába állítani kalászemelő szerkezetek alkalmazásával. Dr. Dajka Balázs foglalkozott beszámolójában a bérezés kérdésével is. A megye nem szabja meg ezen a téren a normát, mert a bérezés módját helyileg, úgyszólván üzemenként, sőt táblánként kell meghatározni. A géppel dolgozók premizálását szintén üzemenként kell meghatározni. Az a hivatalos álláspont, hogy a termésnek azt a részét, ami különben elpusztulna, inkább premizálásra kell fordítani. Megállapította az elnökhelyettes, hogy az úgynevezett osztott, kétmenetes aratás nem kapott polgárjogot Pest megyében. Feltétlenül szükség van, a kombájnok teljesítményeinek növelésére. Jelenleg a megyében 161 kombájnra nincs segédvezető, pedig a gépek teljesítőképességét segédvezetők beállításával fokozni lehetne. A kombájnok átcsoportosítását észszerűen elkészített tervek alapján kell végrehajtani, mindig a helyi körülmények alapján. Az esős időjárás miatt az idén szükség van a kombájnnal való cséplés engedélyezésére: kazalból is, keresztből is csépelni kell. Á cséplés előkészítésével nem várhatunk augusztusig, azt meg kell kezdeni már ebben a hónapban, ha a szükség megköveteli. Sok a tennivaló a cséplőcsapatok megszervezésében is, mert tizenöt cséplőgéphez még mindig nem szervezték meg a munkáscsapatokat. Megállapította dr. Dajka Balázs, hogy a talajmunkákkal A legutóbbi napokban országosan észrevehetően meggyorsult a gabonabetakarítás irama: a gépesített brigádok, kaszás munkacsapatok teljes erővel vágják az őszi kalászosokat, sőt, vidékenként már a tavaszi árpa aratását is megkezdték. Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának helyettes vezetője tájékoztatásul közölte, hogy július 5-ig országosan 841 000 hold termését vágták le, vagyis a teljes őszi és tavaszi — vetésterületnek 24.3 százalékát. is elmaradt Pest megye. Ennek nem a géphiány az oka, hanem a munka helytelen megszervezése, a helytelen szemlélet. A szalmát sok helyen még mindig nem húzták le a tarlókról. Több hetes elmaradás mutatkozik ezen a téren. A munkatervet a rendelkezésre álló szántókapacitás alapján kell elkészíteni, hogy minden tarlón idejében elvégezhessék a fordítást. Ami idő marad, azt a mélyszántásra lehet fordítani. Föltétlenül szükség van a talajmunkák meggyorsítására. Munkát kell adni minden traktornak. Szükség esetén a kombájntpr ütjön az erőgépre és vegyen részt a szántási munkában, ami tekintélyes keresethez juttatja. Az legyen a vezérelv, hogy ami termett, azt a helyi erők mozgósításával okvetlenül meg kell menteni. <«n. 1.) tőséget adott a gabonák normális érésére, a szemtermés minőségének javulására, ugyanakkor a kapásokat átsegítette a legkritikusabb fejlődési időszakon. Viszont a gyomosodás fokozódott. S ezért az aratásnál nélkülözhető munkaerőt most mindenütt összpontosítsák a gazolókap ál ásókra. A gyorsan elburjánzó gyom ugyanis a jónak ígérkező termés nagy részét még elviheti. A megyei népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban tárgyalta azt a jelentést, amely a szövetkezeti ipar 1963. évi és idei első negyedévi szolgáltató tevékenységének vizsgálata alapján készült. Eszerint a szövetkezeti ipar a múlt évben jelentős fejlődést ért el a lakosság szolgáltatási és javítási igényeinek kielégítésében.' A kisipari termelőszövetkezetek ténylegesen növelték ezt a tevékenységüket, annak ellenére, hogy megoldották a termelést előmozdító beruházásaikat és rendelkeztek a szükséges műszaki feltételekkel is, nem teljesítették azokat a terveket, amelyek közvetlenül a lakosság számára végzendő szóig altatásokat írták elő. Ilyen szempontból az 1962. évet véve alapul, a tavalyi és idei adatok még kedvezőtlenebb képet adnak. Két éve 109,4 százalékra teljesítették a szolgáltatás tervét, a közületi szolgáltatásét pedig 92,7 százalékra. 1963-ban és idén megfordult az arány: előbbit 83, illetve 86 százalékban, utóbbit pedig 125, illetve l2o százalékban hajtották végre. A népi ellenőrök feltárták azokat az okokat, amelyek miatt a lakosság részére végzett szolgáltatások mértéke a ktsz-ekben még mindig nem nevezhető kielégítőnek. Megállapították, hogy a szükséges alap- és segédanyagok hiánya, azok nehéz megszerzése, a termelésben igen sók esetben okozott fennakadást és zavart. Nincs biztosítva még az sem, hogy a kiutált anyagokat a ktsz-ek megkapják. Ezért a kiutalás alapján gyakran hiába terveznek. A túrái Építőipari Ktsz-nek az idei első negyedévre 100 ezer téglára volt kiutalása, de ebből'’ csak 10 ezret kapott meg. A monorí építőszövetkezet pedig idei első kiutalását csak májusban vette kézhez! A péceli ktsz-nek hiába volt talpra és felsőbőrre kiutalása, a nagykereskedelmi vállalat az anyagot nem adta ki, így a cipő- részleg anélkül maradt. Sok a panasz az átvett anyagok minőségére is; a kifogások különösen a fűrészáru, parketta és bőráru ellen gyakoriak. Külön gond a televízióik, rádióik és a háztartási kisgépek alkatrészellátása. A javítórészlegek igényelt csak tapasztalati sz.'.msk alapján lehet hozzávetőlegesem felmérni, emiatt a javítások sok esetben késnek, elmaradnak. A szövetkezetek anyag- és | alkatrészhiány miatt nem I tudnak versenyezni az iparengedély nélkül működő szakmunkásokkal, akik a szükséges alkatrészeket — sokszor nem megengedett úton — gyorsabban szerzik be. Persze, ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy több szövetkezet — így a túrái, gödöllői és aszódi is — a felmerülő igényeket nem tudja kielégíteni. Előfordul az is, hogy a vezetők hibájából nem: á szigetszentmilc- lósi Vegyesipari Ktsz vezetői például nem gondoskodtak az alapvetően fontos hegesztő, fúró, csiszoló, eszterga, gyalú- gépak és szalagfűrész beszerzéséről, emiatt nem vállalhattak sokféle javítást. A szolgáltatási tevékenység kiterjesztését az is gátolja, hogy a ktsz-ek hálózatfejlesztési tervüket csak részben teljesítik, mégpedig azért, mert a helyi tanácsok részükre nem tudnak megfelelő helyiségeket kiutalni. Emiatt a péceli ktsz nem állította fel a vízvezetékszerelő, a kerékpár- és motorszerelő részlegeit. A gyömröiek Vecsésen. tervezett szakipari fiókja, Aszódon a kerékpár- és motorjavító műhely, Bagón és Hévízgyörkön a fodrászüzletek létesítése emiatt maradt el. Egyes szakmákat a kiöregedés veszélye fenyegeti. Elsősorban áll ez a cipészekre: a ráckevei járási és a nagykőrösi szövetkezeteknél kevés, a gödöllői járásban pedig egyetlen cipésztanuló aims. A szakmunkások utánpótlása ipari tanulóképzés útján, a jelentkezők hiánya miatt megoldatlan még különösen a kőműves és ács szakmákban. Kiterjedt a vizsgálat a költségek alakulására és az árkérdésekre is. Általában megállapítható, hogy a ktsz-ek szolgáltató A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán^ tájékoztatásul közölték: pénteken az ország nagy részén valószínűleg tovább tart a derült, meleg idő, viszont a nyugatról közeledő hideghullám a nap folyamán előreláthatólag átnyomul az Alpokon, illetve a Kárpátok nyugati láncain és tevékenysége, mind egészében, mindpedig ágazatonként kifizetődő, nyereséges. Kivételt csak ott tapasztaltak, ahol a meglevő kapacitást nem használták ki. Ennek ellenére még mindig nagy az idegenkedés a kisipari szövetkezetekben a lakosság részére végzendő javítások, szolgáltatások iránt. A ktsz-ek szívesebben vállalnak nagyobb összegű beruházást kitevő munkákat a közül etek számárat Ennek ellensúlyozására a lakosság részére végzett szolgáltatások után külön célprémiumot, magasabb munkadíjazást vagy többletnyereséget biztosítanak az e területen dolgozóknak. A megfelelő anyagi ösztönzésre mindeddig azonban nem dolgozták -ki a szükséges egységes módokat, eljárásokat. Hiányosság az is, hogy a szövetkezeteknek működési szabályzata a legtöbb helyen és a legtöbb tevékenységben egyáltalán nincs. Erre pedig majd minden ágazatban feltétlenül szükség van. A népi ellenőrzési bizottság a vizsgálat megállapításai alapján javaslatokkal fordult a kisipari szövetkezetek felsőbb szervéhez, a Pest megyei KISZÖV-höz, a lakosság részére végzett szolgáltatási tevékenység színvonalának emelése és további növelése érdekében. Többek között javasolta: készítsenek programtervezetet a szakmunkás-utánpótlásra, a kidolgozásra váró működési szabályzatok lakosságot érintő pontjait függesszék ki az átvevőhelyiségekben. Egyik legfontosabb javaslat: eredményes, lenne, ha a javítási és szolgáltatási tevékenységek ellátásához központi anyag- és alkatrészellátó egy| séget hoznának létre. I (h. f. p.) ; — főleg az északnyugati megyékben — megkezdődik a lehűlés, sőt, már esőkre és ?iva- tarokra is számítanunk kell. A nappali maximumok nyu- | gáton 26, az ország más vidékein 30 fok körül tetőznek, egyes délkeleti vidékeken a 30 fokot is túlhaladják. A múlt év hasonló időszaké- 6 ban 572 000 holdnál — 18.7 szá- g zaléknál — tartották. A hétg végén az ősziárpa-termésnek g 78.6, a rozsnak, 28.9, a búzá- ^ nak 12.2, s a tavaszi árpának ^ 2.3 százaléka már zsákokban, ^ illetve — a kévekötő aratógé- ^ pék, és a kaszás csapatok után ^ — keresztekben volt. Azóta to- g vább gyorsult az iram, s csü- g törtökig a learatott terület va- $ lószínűleg elérte az egymillió $ holdat. Ezen belül az őszi ár- ^ pa betakarítása befejezéshez jj közeledik. ^ A betakarításban eddig 78.2 | százalék jutott a kombájnok- ^ ra és aratógépékre,, ezen be- ^ lül a kombájnok teljesítménye ^ kereken 60 százalék. Az álla- £ mi gazdaságok gabonatábláin ^ a gépi aratás aránya 94.8 szá- ^ zalékos volt, s a kombájnok 2 részesedése ebből 85.4 száza- g lék. 2 y A múlt évihez képest ja- g vult a szalmaletakaritás g üteme is, főleg az állami g gazdaságokban üzembe helyezett bálázógépek révén. 2 . 2 A tarlóhántásban dolgozo < traktorosok, fogatok teljesítése g július 5-ig elérte a 160 000 holdat, ami csaknem hétszere- g se a múlt év hasonló időszakáig elért eredményeknek. j; A csapadékos időjárás lehe- 4 >\\YV'KV\\\\\\\\\\\VCS\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\^^^ I EBÉD - ÁRNYÉKBAN v, (Foto: Kotroczó) Esők, zivatarok /önnek Észak-nyugatról hűvös léghuüám közeleg
