Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-08 / 158. szám
mai MEGYEI UCíriap 1964. JÚLIUS 8, SZERDA BECS Ki szerezte a zenéjét?... Mint ismeretes, Ausztria fel- szabadulása után a Haydn- szerzette „Deutschlandlied” helyett egy Mozartnak tulajdonított dal lett az Osztrák Köztársaság himnusza. Most azonban egy tudományos kutató kétségbe vonja, hogy Ausztria himnusza legnagyobb zeneszerzőjétől származna. Nem történt semmi különös — Mi újság? — adják visz- sza a kérdést a Váci Járási Tanácson — semmi különös. Aratunk. Dehát ez nem újság, így van ez minden évben, mindenütt az országban. — Valami csak ‘ történik az aratáson kívül is? — Ami történik, az nem olyan érdekes, mint a harc a kenyérért. Mindennapos dolgok, nincs bennük semmi különös. Hacsak..; c áomo a zóe b benőit on Ülök a presszóban, előttem gőzölgő fekete — a pincér szerint dupla —, és elszántan nézem a zsebkendőmet. Pontosabban a zsebkendőmön levő három tekintélyes csomót, amelyeket azért kötöttem, hogy el ne felejtsek valamit. S mégis elfelejtettem. No, mindegy. Kötök rá egy negyedik csomót abból a célból, hogy majd eszembe jusson az előbbi három rejtélyes csomónak a megfejtése; hogy el ne felejtsem megfejteni azt, amit elfelejtettem. Ez egy kissé bonyolult, de vessek magamra, hogy ilyen feledékeny vagyok. Megnyugodva mint aki jól végezte dolgát, teszem vissza helyére a zsebkendőt, s hozzálátok a kávé elfogyasztásához. Jaj, ez az átkozott influenza! Hol a zsebkendőm? Gyorsan előveszem, és aztán megállapítom, hogy már használhatatlan. Pedig tiszta, hiszen nemrég vettem magamhoz, de a rajta levő négy görcs nem hagy any- nyi helyet, hogy rendeltetésszerűen használjam. Ezután két zsebkendőt hordok magamnál — hogy ei ne felejtsem, jó lenne csomót kötni, de nincs hová —, az egyiket használom, a másikról pedig valamire emlékszem. Csomó) csomó... De hiszen megvan! Telefonálni akartam az egyik kislánynak! A győzelem biztos tudatában veszem elő, a zsebkendőmet, de aztán elkomorodik az előbb még oly derűs arcom: A négy görcs közül vajon melyik jelenti a telefonálást? ... Tóth István Milliók — osztva kettővel Miért olcsóbb az útépítés Gödöllőn? Idén a belterületen elkészül a csatornahálózat Az útépítés elég drága mulatság. A községfejiesztési keret pedig nincs gumiból. A gödöllőieknek nyilván ez adhatta az ötletet, hogy a tanács műszaki csoportját felfejlesz- szék. Így olcsóbb az útépítés. Mennyivel? A gödöllőiek, hosszú évek adatai alapján állítják: legalább o felével. Vagyis képletben kifejezve: milliók — osztva kettővel. A valóságban azonban még ennél is olcsóbb, hiszen az önkéntes munkát vállalók újabb tíz százalékot lecsíphetnek a keretből. A társadalmi munka gyakorlatának Gödöllőn érdekes változatai vannak. Az egyik: a munkavállalók besegítenek az építőknek; a másik: az út tervei készülnek társadalmi munkában. A két változat természetesen keveredik, és végül létrejön a harmadik, speciális forma. Az, amikor a lakosság — természetesen utcánként — elvállalja az útépítést és a tanácstól csak anyagot és néhány szakembert kap. Idén félmillió forint az útépítésnél vállalt társadalmi munka értéke. Jóval több is Másfél millió értékű társadalmi munka Külföldön nyaralnak a. vári járásbeli gyerekek « Tv-készülék a legjobb állatgondozónak Józsa Kálmán, a járási tanács vb-elnökhelyel'tese tűnődve nyúl a határidő napiló, a „kisokos” után. — Hacsak az nem, hogy... Alsógödön hármas ünnepet ülnek augusztus húszadikán: a tizenöt éves alkotmány, az új kenyér és a korszerű egészségház avatási ünnepét. Ha már erről van szó és megírja, szeretném elismerésünket tolmácsolni a község áldozatkész lakosainak, akik kilencvenkétezer forint értékű társadalmi munkával segítették a* építkezést. Nekik is köszönhető, hogy a szakorvosi rendelővel, fogászattal és védőnői szolgálati lakással ellátott egészségház határidőre elkészül. A „kisokosban” most kétszer aláhúzott bejegyzés következik: Magyar kút—Krakkó. Ez vajon mit jelent? — Nem éppen világszenzáció, de nekünk nagy öröm: első ízben küldjük a tanácsi dolgozók gyermekeit külföldi üdülésre. A járási tanács magyarkúti üdülőjében július végétől lengyel gyermekeket látunk vendégül, a mieink pedig cserében Krakkó környékén töltenek két hetet. A nyár folyamán egyébként kéthetes turnusokban a községi és a járási tanácsi dolgozók gyermekei pihennek az üdülőben. Most már egymásután bukkannak elő — látszólag ösz- szefüggéstelenül — a tervek, feladatok. Pedig az összefüggés megvan közöttük: valamennyi a járási tanács gondja, feladata! A legnagyobb gondot kétségkívül az ivóvíz- ellátás okozza. A járás területén levő 218 közkútból csupán 17 ad? egészséges, jó ivóvizet. Harminchárom kút vize javítható, a többi nagyon rossz minőségű, illetve egészségre ártalmas, ihatatlan. Az érdekelt állandó bizottságok és szakosztályok bevonásával nemrégiben elkészült távlati tervben kidolgozták a regionális vízmű, s a területi törpe vízmű építésének és a közkúthálózat fejlesztésének irányvonalát. A tervek megvalósítására járási víztársulatot szerveznek. — Feltétlenül érdemes beszélni a községfejlesztési állandó bizottság munkájáról — mondja Józsa Kálmán. — Járásunk idei tervében 542 ezer forint értékű társadalmi munka felajánlás és saját anyag felihasználás szerepelt. Az állandó bizottság a közelmúltban^ gondos felmérést végzett a községekben, s értékelte a felszabadulásunk húszadik évfordulójának tiszteletére indított községfejlesztési verseny helyzetét. Az eredmény az lett, hogy községeink újabb felajánlásokkal, összesen 931 ezer forinttal megemelték tervüket. Ezek szerint tehát a váci járás lakosai ez évben 1 473 000 forint értékű társadalmi munkával és saját anyag felhasználásával segítik elő szűkebb hazájuk fejlődését. Ennek a mozgalomnak nálunk tcbb éves hagyományai vannak. A múlt évi községfejlesztési versenyben járásunk a második helyet szerezte meg Pest megyében. Az egy felnőttre jutó társadalmi munka értékének 17 forintos megyei átlagát a mi járásunk duplájára, 34 forintra teljesítette. Nos, az újabb felajánlások azt mutatják, hogy ennél alább az idén sem adjuk! Szóval, nincs semmi újság, legalábbis semmi különös. „Mindössze” a községi könyvtárak lettek gazdagabbak 290 ezer forint értékű lkönyvvel, s a járás úttörői találtak gyönyörű otthonra az alsógödi Duna-part csaknem hatholdas ősparkjában. „Mindössze” annyi újság van, hogy az idei tanévben végzett 1090 általános iskolás közül 967 tanul tovább szakmai vagy középiskolában. Nem történt semmi különös;-csupán-a csővári Virágzó Tsz-ben született olyan közgyűlési határozat, hogy a legjobban dolgozó állat- gondozót a gazdasági év végén tv-készülék kel ajándékozzák meg, nyolc-tíz tsz-tagot pedig jutalomüdülésre küldenek a szociális-kulturális alapból. Ha jól meggondoljuk, csakugyan nem történt semmi különös a váci járásban. Az emberek aratnak, egészségházat építenek, málnát szüretelpek, tanulnak, kimutatásokat készítenek — teszik a dolgukat. Hogy közben gyermekeik külföldön nyaralnak, hogy a felnőttek egyre több hasznos, szép könyv között válogathatnak a községi könyvtárakban — ebben nincs semmi különös. Hozzátartozik változó, szépülő életünkhöz. (ny. é.) KUTYAPORTRE M (Kútvölgyi felv.) BUDAPEST, BALATON, SOPRON Hova látogatnak el legszívesebben a hazánkba érkező külföldiek? A statisztikusok részletesen feldolgozták az elmúlt év idegenforgalmának adatait, s egyebek között számba- vették azt is, hol, milyen helységekben volt a legnagyobb vendégj árás. A kimutatások szerint az idegen- forgalmi ranglista első helyén Budapest szerepel, ahol egy év alatt összesen csaknem 340 000 külföldi fordult meg. A magyar főváros történelmi emlékeivel, nevezetességeivel és látványosságaival mintegy 75 000 szovjet, 43 000 román, 86 000 csehszlovák, 32 000 NDK-beli, 27 000 osztrák és sok más nemzetiségű vendég ismerkedett meg. A rangsorban ezután a Ba- laton-part következik, amely az elmúlt esztendőben több mint százezer külföldi látogatónak nyújtott hosszabb- rövidebb ideig pihenést, felüdülést és szórakozást. A magyar tengerpart leglátogatottabb helysége Siófok volt. de nagy idegenforgalmat bonyolított le Tihany, Hévíz, Keszthely, Balatonfüred, Balatonlalle és a többi népszerű üdülőhely is. A vidéki városok közül Sopronban járt a legtöbb külföldi vendég — számuk meghaladta a negyvenezret — különösen sok Ausztriából érkező látogató fordult meg a nagy múltú városban. Az idegenforgalmi ranglista negyedik helyére a tavalyi „eredmények” alapján Debrecen került — több mint 32 000 külföldi látogató — az ötödik helyre pedig a Dunakanyar — 22 000 határainkon túlról érkezett vendéggel. Érdekes, hogy a hegyvidékek között népszerűségben a Mátra vitte el tavaly a pálmát, de szorosan nyomában volt a Bükk és a Mecsek is. (MTI) Disszidálás — fél sikerrel Galambos József 20 éves postakézbesítő, tiszajenői lakos és Sz. B. 18 éves ipari tanuló, abonyi lakos elhatáArammal akarta elpusztítani haragosát Paulovics Istvánná, 60 éves háztartásbeli hosszabb idő óta haragos viszonyban állt Sebők Mihálynéval. Mivel a két asszonynak közös kútja van Pomázon, a Füleki út 6. szám alatti ház udvarában, Paulovicsné erre alapozta bosszútervéi. Áramot vezetett a kút kézi fogantyújára, arra számítva, hogy Sebőknét majd agyoncsapja az áram. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Hűtlen kezelés miatt bűnvádi eljárás indult őrizetbevétellel, Ganz Gábor 5CÍ éves budapesti lakos ellen, aki a váci sörlerakat vezetőjeként nagyvonalúan vendégül látta barátait — természetesen az állam terhére. Gaval lércskodá- sával tízezer forint kárt okozott. rozta, hogy Jugoszláviába szökik. Június 17-én tervüket sikeresen végrehajtották, ám „turistaútjukból” alig élvezhettek valamit, mert a jugoszláv határőrök elfogták őket. A két fiatalembert rövidesen átadták a magyar határőrségnek, ahonnan a Ceglédi Rendőrkapitányság fogdájába kerültek. Hasonló félsikert értek el az alábbi ? eset szereplői is. Hartauer János, 20 éves foglalkozás nélküli fiatalember és Balogh Lajosné 28 éves, büntetett előéletű asszony egy házban lakott Érden, a Lőcsei utcában, Közel voltak egymáshoz, így részletesen meg tudták beszélni disz- szidálási tervüket. Miután mindent előkészítettek, elutaztak Érdről és hosszú napokig tartó helyezkedés után június 28-án végre csónakba szálltak és Komárom közelében át akartak evezni Csehszlovákiába. Ütjük sikerrel járt, mindössze egy váratlan apróság jött közbe: a túlsó parton a határőrök fogadták őket. Mindkettőjüket visszaszállították Magyarországra. Kevesebb siker kísgrte útján Belánszki Ferenc 23 éves váci segédmunkást, aki Ausztria természeti szépségeire volt kíváncsi. Még magyar területen, Mosonszent- jánosnál fogták el a határőrök. y hogy a vízvezetékcsö- $ veket összecserélték $ a Bergmann-csövek- % kel. Minek követkéz- % tében a csapok he- 4 lyett a konnektorok- f bál folyt a víz. A $ rossz nyelvek szerint ^ sikeresen összehoztak $ szakembereink olyan % lakóépületet is, ahon- ^ nan a lépcsőház ma- ^ radt ki. De ez az > utóbbi kettő bizonyá- $ ra csak tréfa volt. ^ Hát ez az, ami en- f gém nyugtalanít. Mű- ^ emlékeink jövője, í utánpótlása aggaszt. Azon tűnődöm éjsza- $ kákon át, lesz-e ezek- % bői az épületekből % majdan műemlék. % Méltónak tartják-e £ utódaink, hogy száz, f kétszáz vagy ötszáz $ év múlva annak $ nyilvánítsák, s gyö- $ nyörködjenek ben- <: nük. És egyáltalán: % megérik-e azt az 4 időt ? ^ Mert ha nem, mi- % bői tudja meg az utókor: hogyan épí- tettünk mi? 4 y Kővári József 4 penesz a földszinti lakások falát. Kifelejtették belőle a szigetelő anyagot. Láttam iskolát, amely két évvel ezelőtt készült el és ma már használhatatlan. Megrepedeztek a falai, életveszélyesnek nyilvánították. Láttam művelődési házat, amelyet nem lehet szellőztetni és olyant is, amelyiknek csapnivaló a világítása. Hallottam igazán nagyvonalú vendéglátóipari kombinátról, ahonnan a tervezők éppen a konyhát felejtették ki. Kórházról, ahol nem lehetett fűteni, mert nem működött a kazán. Beszélik, hogy állítólag valamelyik korszerű, új bölcsődénkben a vízzel volt probléma. Utólag derült ki, az átadás-átvétel után, akár ötszáz esztendővel ezelőtt. És hogy milyem tartósan, milyen iaőtállóan építettek. Persze, nem ez aggaszt engem. Nem a műemlékek múltja miatt aggódom. Nem is a jelen miatt. A jövő nyugtalanít. Igaz, olvasom, hallom, látom azt 'is, hogy mi is építkezünk. Nem is keveset. És nem is holmi ósdi, mondhatnám azt is, primitív technikával, mint őseink. Nekünk modern gépeink vannak, új módszereink és újfajta, korszerű építőanyagaink. De olvas, lát, hall az ember mást is. Olvastam például olyan új lakóházról, amelynek fél év után lehullott a vakolata. A másik az első télen beázott. Aztán olyanról, ahol azon frissiben kiverte a Mostanában nyugtalanul alszom. Éjszakákon át tűnődöm. A műemlékprobléma foglalkoztat. Elmondom, miért. Olvasom az újságokban, hallom a rádióban, látom a televízióban, mennyi csodálatosan szép' műemlék-épületünk van nekünk. Várak, kastélyok, paloták, középületek és lakóházak. Különböző korokból. különböző építészeti stílusokat képviselve. És mindig több lesz, hiszen évente jelentős ösz- szegeket költünk a helyreállításukra, megóvásukra. Jó dolog ez, nagyon jó dolog. Mert nemcsak gyönyörködhet az ember e nagyszerű alkotásokban. Nemcsak a múltat, történelmünk egy darabját őrizték meg számunkra. Megtudhatjuk belőlük azt is, hogyan, miként építkeztek eleink száz, kétszáz vagy Megszúrta feleségét. Vasár- ; nap hajnalban családi vészé- \ kedés robbant ki Kollár Pál i 41 éves segédmunkás^ Gyón, ! Kórház utca 3. szám alatti la- j kásán. Ennek során Kollár ; zsebkésével megszúrta felesé- j gét. Az asszonyt súlyos sérü- • léssel a fővárosba, a baleseti j kórházba szállították. Kollár í ellen eljárás indult. A terv azonban nem vált be. Sebőkné helyett, Paulo- vicsné albérlője, Alattyán József HÉV-alkalmazott ment ki először a kútra. Jó lélekjelenlétének köszönheti, hogy amikor az árammal telített fogantyúhoz ért, azonnal hátraugrott, s így az áram nem okozhatott kárt benne. Paulovicsnét emberölés bűntettének kísérlete miatt őrizetbe vette a rendőrség. lehetne, de néhány utcát ki kell hagyni, mert nem elég a tanács pénz- és anyagkerete. Hiszen a belterületen is sokat kell építeni, a jó utakat elsősorban itt kell biztosítani, a nagyobb közúti- és idegen- forgalom miatt. A tanács műszaki csoportja az idén, július végéig 1600 méter hosszú utat épített meg. Most már bárki megnézheti a Táncsics Mihály és az Erdő utcát. A 28 emberből álló csoport jelenleg a Bethlen Gábor utcában dolgozik, s ha minden jól megy, a 700 méteres szakaszt az alkotmány ünnepére befejezik. Ezzel 21- re nő a csoport által bitumenes makadámmal burkolt utak száma, hosszuk pedig megközelíti a 13 kilométert. Az utak korszerűsítésén kívül a község csatornahálózatának építése is megfelelő ütemű: a Humán Oltóanyaggyár épülő telepétől a Dózsa György útig elkészül a 800 méteres szakasz. A munka már a Kazjnczy utcában és a Rákos-patak partján tart — a tervek szerint ez évben elkészül a belterületi csatornahálózat.
