Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
2 HEGYEI '•^/tirltuß 1964. JÜL1US 5. VASÄRNAP HÉTFŐN nyereménybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár július 6-án, hétfőn Gyulán rendezi meg a nyeremény-betétkönyvek 1964. második negyedévi sorsolását. A húzáson az 1964. június 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő betétkönyvek vesznek részt. EGYENESEDIK A PISAI FERDETORONY A világhírű pisai ferdetorony . hattized milliméterrel egyenesebb lett. Ezt a meglepő és eddig még megmagyarázhatatlan fejleményt az olasz munkaügyi minisztérium által létesített bizottság állapította meg, amelynek az a feladata, hogy gondoskodjék ennek az egyedülálló építészeti alkotásnak a „biztonságáról”, A bizottság most nemzetközi pályázatot ír ki a ferdetorony alátámasztására. A legutóbbi vizsgálataik azt mutatták, hogy a torony teteje nappal körülbelül két milliméterrel elmozdul különböző irányban, éjszaka pedig visszatér eredeti állásába. Termelés? Felvásárlás? Szállítás? A megyében a tavalyihoz hasonló területen termelnek zöldséget. A termelési feltételek javultak: több a meleg- ágyi ablak, nagyobb területen öntözhetnek a termelőszövetkezetek. Ebinek ellenére a piacokon — de főként az üzletekben — kevesebb a zöldségféle és az újburgonya, mint tavaly. Mi ennek az oka? Ezt kérdeztük Dömötör Józseftől, a MEK igazgatójától és Egri Istvántól,' a felvásárlási osztály vezetőjétől. — Az idén háromezer hold újburgonyára szerződtünk és számításaink szerint további ezer holdon szerződés nélkül termelik azt. Július elsejéig négyszázhatvan vagon újburgonyát vásároltunk fel, száznyolcvan vagonnal kevesebbet, mint tavaly, hasonló időszakban. Igaz az is, hogy népgazdasági okokból nagy mennyiséget exportáltunk. Véleményünk szerint azonban nem ez a fő oka annak, hogy kevesebb a burgonya, hanem sokkal inkább az: a termelők halogatják a szedést. Biztosak vagyunk benne, hogy néhány ................................................................ 1 M IÉRT KÉVÉS A ZÖLDÁRU AZ ÜZLETEKBEN? t-------—--------------------------------| A FEL VÁSÁRLÁSI SZAKEMBEREK NYILA TKOZ A TA í--------------------------------------------------------------------------------------------1 A felvásárlási szakemberek j elmondották, hogy a szállttá- ^ sok lebonyolításánál nagy gon- ^ dot okoz a raktárhiány. — Szentendrén és Vácott % száz-száz vagonos hűtőtérrel ^ rendelkező értékesítő raktárt ^ építtetünk, mintegy huszonöt- ^ mill\c\ frtrin+rt«. IrrVl'fcczn,crcr1p.l A7. 6 AZ UBORKAFÖLDÖN Kézi erővel kezdték meg a nagymarosi camping építését A nagymarosi camping számára kijelölt területhez vezető út építését befejezték, már csak a legfelső finomburkolat hiányzik róla, de rövidesen annak elkészítésére is sor kerül. Az építési vállalat a napokban megkezdte a munkát, egyelőre azonban csak kézi erővel, mert az elektromos vállalat még nem készítette el a szükséges vezetéket és így a vil- listáknak. lanyerővel dolgozó gépeket nem alkalmazhatják az építkezésnél. Kézzel keverik tehát a betont, kézi erővel kezdték meg az alapozási munkákat. Ilyen lassú munkatempó mellett már nem is gondolnak arra, hogy az eredeti határidőre, szeptember végére elkészül a nagymarosi camping, amely legfeljebb a jövő évben nyithat kaput a sátorlakó tuJavult a tsz-ekben végzett jogi munka — de még sok a tennivaló munkáját, másutt viszont a jogászok kapcsolata hagy kívánnivalót maga után. Szóba került a járási szervek és a tsz-jogászok közötu kapcsolat problematikája is. A hiányosságokról szólva dr. Gazdag János a feladatokat sorolta, majd ismertetett né7 hány fontos rendelkezést, amely a tsz-ekre vonatkozik. A vitáiban többen felszólaltak, elmondották, mi akadályozza a még eredményesebb jogi tevékenységet, s hogyan lehet ezt a munkát tovább javítani. — sp — nap alatt mintegy ezer vagon burgonyát fel lehetne szedni — mondotta Dömötör József. A felvásárlási szakemberek véleménye szerint jó néhány termelőszövetkezet • és tszcs nem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit. A ceglédi járás szövetkezetei 111 vagon újburgonyára szerződtek, s egyrészt késlekednek a szedéssel, másrészt a felszedett burgonya egy részét a helyi piacon értékesítik. Az alsónémedi tszcs-gazdák is elmaradtak a szerződési kötelezettség teljesítésével. — Hasonló a helyzet a málnával is — folytatta Egri István. — Lassú a szedés, pedig az idő sürget. A málna ugyanis akkor ad nagy jövedelmet, ha idejében leszedik, amikor még jó ára van. A gurulós és az ipari málna felvásárlási ára közötti különbség például három forint kilónként. — Mi a helyzet a zöldségellátásban? — Itt is találkozunk termelési nehézségekkel. Az idén a melegágyi kultúrák a hosszú tél és a hideg tavasz következtében nem sikerültek úgy, mint az előző években. Sok helyen a palántákkal is baj volt. Az utóbbi hetek esőzései és a zivatarok is nehézséget okoztak — főként a szedésben — mondotta Dömötör elvtárs, majd így folytatta: — Mi most is viszünk piacra annyb zöldségfélét, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ez azonban kevés. Megnőtt az igény a zöldségfélék iránt, amit a felvásárlás napjainkban nem tud nyomon követni. Itt is nagy baj, hogy meglazult a szerződési fegyelem. A ráckevei járás termelőszövetkezetei például különböző okokra hivatkozva igyekeznek kibújni a szerződési kötelezettség alól. Az egyik tsz-ben például azt mondták, hogy a nagy meleg miatt nem tudnak zöldséget szedni, mert a tagok félnek a napszúrástól. Az igazság azonban az, hogy a melegben is szedték a zöldséget, csak a piacon értékesítették. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a hiány átmeneti. Főleg újburgonyából és vöröshagymából, fejeskáposztából és karfiolból van kevesebb a szükségesnél. Uborkából, paradicsomból, lökből és csomószöldségből minden igényt ki tudunk elégíteni. millió forintos költséggel. Az ^ építkezés azonban nehezen ^ kezdődik. Lassan készül a í terv, halogatják a helykijelö- ? lést. E raktárakra pedig na- ^ gyón szükségünk lenne ahhoz, ^ hogy zökkenőmentesen bonyo- (j lítsuk le a megyében a zöld- ^ ségfelvásárlást és ellátást — j hangsúlyozta végül Dömötör g József. (g. s.) 2 Az aratás nagy munkája mellett jut idő az egyéb feladatokra is az üllői Kossuth Termelőszövetkezetben. Képünkön: az uborkát kapálják az asszonybrigád tagjai (Kútvölgyi félv.) L_ _____, __ T ÖBB nuun kitéri júv etleleni „Családok“ dolgoznak a szigetbecsei í j Élet Tsz állattenyésztésében Az állattenyésztésben egész éven át kora hajnalban kezdődik és késő este fejeződik be a munka, s bár nem tölti be az egész napot, mégis állandó lekötöttséget jelent a dolgozók számára. A növény- termesztésben, s a kertészetben tavasztól őszig tart a munka zöme, de ez idő alatt is szabad a hétvége. Hogyan teremtenek olyan körülményeket a szigetbecsei Űj Elet Tsz-ben, hogy az állattenyésztésben is szívesen, állandóan dolgoznak a tsz-tagok? Az 1400 holdas mezőgazdasági üzem állatállománya jelenleg negyven tehénből, 110 növendék- és hizómarhából, 400 juhból és 18 ezer csirkéből áll. A teheneket négy, a növendék- és hízómarhákat három, a juhokat két, a baromfiakat három ember gon- ‘dozza. A jelenlegi termelési adottságok mellett tehát a lehető legkevesebb ember dolgozik az állattenyésztési üzemágban. A tehenészetben a takarmányozás, ápolás és a fejés a legnehezebb munka, s a negyven tehén ellátása teljesen igénybe veszi a négy dolgozó munkaerejét. Ugyanezt mondhatjuk a növendék- és a hizó- marhák gondozóiról, valamint a baromfigondozókról is. A juhoknál az első pillanatra a két ember soknak tűnik, de ha az elletés, báránynevelés, nyáj gondozás mellé a fejés munkáját is számítjuk, akkor ott is indokolt. A tehenészetben leginkább a szabadnap okozott gondot, s hogy jelentősét, azt egy kis epizód bizonyítja a legjobban. Tavaly ugyanis az előző tehenészek megunták az állandó lekötöttséget és felmondták a munkát. Először gyorsan akadt helyettük jelentkező, mert sokakat csábított az állattenyésztésben elérhető évi jövedelem. Négy asszony vállalta el a tehenészetet, de csak egy hétig bírták a nehéz munkát. Akkor adódóit az a megoldás, amely NáUasi István fejőgulyás példája nyomán vált általánossá az egész állattenyésztésben. Nádasi István feleségével és két gyerekével elvállalta az egész tehenészetet. Régi, gyakorlott fejőgulyás ő, aki családjával — érthető okból — nemcsak szaktudását, hanem a munkát is megosztja. Minden családtag a neki legmegfelelőbb munkát végzi a tehenészetben és fenntartás nélkül segíti egymást. Ugyanígy „családi” gondozásban vannak a többi állatok is. A juhásznak például a felesége segít, ha szorít a munka. Ha teljesíti tervét, hétszázI I ötven munkaegységet kap és I nincs vita afelett, hogy a két I dolgozó közül melyik milyen arányban járult hozzá a jövedelmezőséghez, hiszen házastársak. Ez a módszer nyújt lehetőséget a szabadnap problémájának megoldására is, mert minden család nagyobb, mint ahány tagja rendszeresen dolgozik a tsz-ben. Családon belül oldják meg tehát a váltást, helyettesítést. Még így is több elfoglaltságot, munkát igényel azonban az állattenyésztő foglalkozás. Ez a munka- és eiiogialíság- töebiét azonban az állattenyésztők részére jól kiegyenlítődik az eredmenyessegt munkaegység jóvoltából. Míg a növénytermesztési dolgozók atiagos évi munkaegysége —3U0, az állattenyésztésben qí 'gozó tagok ötszáz munkaegységet is teljesítenek. A jövedelemtöbbletben egyrészt az állattenyésztési dolgozók több, lelkiismeretesebb munkája, másrészt családtagjaik segítsége jut kifejezésre. A valóságban ennél bonyolultabb a megoldás. mivel nemcsak hagyományos, illetve eredményességi munkaegység alapján osztják el az évi jövedelmet a tsz-ben. Van százalékos jövedelemrészesedés is. a munka jellegétől függően A növénytermesztők és az állattenyésztők jövedelemrészesedése között f tehát valamivel kisebb a különbség az eddigiekben vá- í zoltaknál. y Hogyan vált be ez a meg- í oldás az . állattenyésztésben? J Éppen látogatásunk napján {fejeződött be a féléves terv- ^ felmérés a tsz-ben tehát friss ^ adatok alapján kaphatunk ^ választ a kérdésre. Ismeretes, ^ hogy a féléves felmérés ered- ^ ményei csak tájékoztató jel- ^ legűek az egész gazdálkodás- ^ ra vonatkozóan, hiszen a nö- fj vénytermesztés hozamait és költségeit nagyrészt becslések- % kel lehet csak mérni. Nem ^ így azonban az állattenyész- ^ tésben ahol az eredményesség í folyamatosan mérhető. v ^ A felmérés szerint év végé- re 160 ezer forintos kiesés ^ várható a tsz tervezett jöve- ^ delméből. A bank a. kötelező ^ pesszimista szemüveggel mér- fj te fel a tsz-gazdálkodás kilá- ^ tásait. de ha igaza lesz is. ^ akkor sem fenyeget komo- ^ lyabb veszély mert a tsz-nek { félmillió forint tartaléka van f tavalyról. Meglesz tehát a ter- £ vezett munkaegységérték még- í pedig elsősorban az állatte- { nyésztés jövedelmének 10 szá- | zalékos növekedéséből. Az idén negyven forintos ^ munkaegységet terveztek a ^ tsz-ben. ami azt jelenti, hogy ^ húszezer forint körül lesz az állattenyésztési dolgozók át- ^ lagos jövedelme havonta | tehát több. mint 1650 forint. ^ Több ez. mint a növényter- ^ mesztési dolgozók átlagos jö- ^ vedelme. Meg is érdemlik az ^ állattenyésztők. * Nagymiklós István Manapság a kárhozatos „lakkozás”, meg „ködösítés” kimegy a divatból. Tehát senki se haragudjon meg, ha kimondjuk a kétségbevonhatatlan tényt: Perőcsény- ben nem éppen rózsás a helyzet. Nemcsak jobb, de sokkal jobb is lehetne! Különösen az Április 4 Tsz- ben, amely egyébként az egész falut jelenti, hiszen annak idején mindenki belépett és eleinte elég szorgalmasan is dolgozott benne. Önmaguk ellenségei Ez idén viszont ezt kell hallanunk Szabó Árpádtól, a tsz elnökétől: — Harminc hold cukorrépát kiadtunk családi művelésre, ebből három holdat nem saraboltak, nem egyeltek, az egyik hald annyira elgazosodott, hogy levelét lekaszáltuk, a répát még kiszántjuk. Kilencvenhat hold részes művelésbe kiadott kukorica egyharmadát még egyszer sem kapálták meg ... És sorolja az ugyancsak részes művelésbe adott 47 hold burgonya, meg a napraforgó, a kertészet, meg egyéb kapások hasonló szomorú sorsát, s még a 250 holdas * kaszáló sorsára is van panaszolni valója. Csak 200 hald füvét vágták le a l tagok, harmadába egy részét, amíg üde, zöld volt, kétötödébe, amikor már kissé öregebb lett. Most meg a még fennmaradt 30 hold rétet is odaadja a tsz, mégis alig van rá jelentkező. Pedig szép számmal vannak jószágtartó tagjai az Április 4- nek, elkelne akármelyiknél a szálas takarmány, mégha tápértékre nézve már nem is éppen elsőrendű. — Érthetetlen! — csodálkozunk jogosan, hiszen aki a részbe kapott földet jól műveli, szép jövedelemre tehet szert. önmaguk ellenségei ezek az emberek? — Egyesek túl sokat vállaltak — válaszol az elnök. — Meg aztán majd mindenkinek málnája is van. annak bevételéből 65 százalék illeti meg, most hát ezekben a napokban nagyon szorgalmasan szüretelgetik a málnát. Ez csak helyeselhető. Hiszen a málna jelentős exportcikk, nem maradhat egy szem sem a bokron. — Van néhány málnás azonban, ahol senki sem szed. Akié, az nem bírja egyedül, a hetvenforintos napszámot sokallja, segítséget tehát nem fogad, inkább veszni hagyja a termést. Hát ez aztán épületes dolog! Munkavállalás fenyegetéssel ? Hallhatunk azonban az elnöktől még épületesebbet! — Aki a kapások művelését elhanyagolja, nem mind lustaságból teszi. Több tsz- nyugdíjas, öreg, meg beteg tag is vállalt kisebb-nagyobb területet és nem tudja megművelni. — Amikor a vállalást aláíratták velük, a nyugdíjasok már nyugdíjasok voltak, az öregek legfeljebb hónapokkal lehettek fiatalabbak. Gondolhatták volna, hogy nem képesek teljesíteni, amit vállalnak. És ezek az emberek vajon miért vállalkoztak erejüket meghaladó munkára? — Azt hitték, hogyha nem vállalnak, elvész a háztájijuk. Ki hitette el velük? Ki fenyegetődzött? Én akkor iskolán voltam. A tsz elnöke, amikor hazajött az iskolából, kész helyzetet talált. A jelentés is elment mára felsőbb szervekhez: az Április 4 Tsz teljesíti a tervet, a kapásokat kiadta részesművelésre, vállalták a tagok, minden rendben van. Most aztán kiderült, távolról sincs rendben minden. Pedig igazán lehetne. Végtére a perőcsényi tsz a múlt esztendőt is jól végezte, mérleghiány nélkül, sőt, nyereséggel. Még nem késő! Nem tesszük, nem is tehetjük teljes mértékben csak a tsz vezetőségét. felelőssé azért a helyzetért, ami ma az Április 4-ben kialakult. Legalább ugyanolyan mértékben felelősek abban a tagok is. Jelentős többségük távolmaradt a közös munkától, sokan még az egyénileg vállalt munkát sem végzik el. Ezzel is, azzal is ártanak a közösségnek, de önmaguknak sem kevésbé. Hiszen minden meg nem tett kapavágás végeredményben az egyén, a tag jövedelmét csökkenti, erről feledkeznek meg. Rövidlátóak és ha megmaradnak annak, tönk szélére juttathatják szövetkezetüket, az egész falut, meg saját családjukat is, mégpedig nem utolsósorban. De ha kinyitják hamarosan a szemüket, még nem késő, helyrehozhatják, legalábbis egy részét annak, amit eddig mulasztottak. Esténként most erről beszélget a járási tanács egy-egy vezetője Perőcsényben áz Április 4 tagjaival. Külön-külön gyűléseken, a községi tanácsba választott tsz-tagokkal, a fo- gatosokkal, az állattenyésztő, meg a növénytermesztő brigádokhoz tartozókkal és a tsz- asszonyokkal, lányokkal. Bár csak sikerülne az Április 4 valamennyi tagját 'jobb belátásra bírni ezeken a gyűléseken. Talán akkor termelőszövetkezetük a sok mulasztás ellenére az idei évet sem végezné rossz eredménnyel. Szokoly Endre Perőcsényi pafopálok Négy közös gazdaságot kivéve, megyéink valamennyi termelőszövetkezete rendelkezik már jogi képviselettel. Az utóbbi időben nemcsak szervezettebb lett a tsz-ek- ben végzett jogi munka, de minőségileg is javult. Tegnap, a Termelőszövetkezeti Tanács Pest mrgyei irodája, a tenmelőszöve kezeti jogászokkal a soron levő feladatokat és a további teendőket beszélté meg. Kákái Jánosné országgyűlési képviselő, megyei megbízott a jogi munka gyakorlati módszereiről, az időközben ; megjelent, termelőszövetke- \ zetekkel kapcsolatos jogsza-1 bályokról, rendelkezésekről i beszélt. Kiemelte, milyen fon- ! tos szerep hárul ezekben a : napokban a termelőszövetke- ! zeti jogászokra is, a sikeres \ gabonabetakarítás érdekében, j Sokat tehetnek a jogi ! szakemberek azért, hogy í szerződésben vállalt köte- ! lezettségeiknek mind a tér- ! melőszövetkezetek, mind : pedig a vállalatok eleget : tegyenek. í Úgyszintén azért is, hogy az \ árutermelés, de különösen az \ áruértékesítéssel kapcsolatos j viták, zavarok minél gyorsab- \ ban megszűnjenek. Dr. Gazdag János jogügyi J főelőadó megállapította, hogy j örvendetesen javult a terme- ^ lőszövetkezetekben végzett jogi munka, de még sok a i tennivaló. Általános tapaszta- ; lat, hogy a szerződéses vi-; szonyban álló jogi szakembe- í rek laza kapcsolatot tartanak J termelőszövetkezeteikkel. Sok í helyütt nem vesznek részt a í tsz-jogászok, vagy jogtanácso- ; sok a vezetőségi üléseken,; hiányoznak a fegyelmi tár- \ gyalásokról. Emiatt sűrűn j megtörténik, hogy a fennálló \ jogszabályokkal ellentétes, ! törvénysértő határozat szüle- í tik. ' ! t Hiba az is, hogy a leg- \ több termelőszövetkezet- ! ben nem vezetnek megfe- ! lelő nyilvántartást a szer- í ződésekről. Kifogásolható a tsz-jogászok- j nál, hogy a peres ügyeket \ nem készítik elő megfelelően.; Vannak termelőszövetkezetek, j ahol lebecsülik a jogászok!
