Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-01 / 152. szám
4 ‘^ÚHap 1964. JÚLIUS 1, SZERDA Ha nem akarunk elmaradni Kapjon méltó helyet a gépesítés a mezőgazdaságban! Társadalmi mozgalommá kell fejleszteni a mezőgazdasági dolgozók technikai képzését Zászlóbontás ZAMÁRDIBAN Szabad foglalkozás, sakkoznak a Nádifarkasok (Foto: Bősz) Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta alapvető változások mentek végbe a mezőgazdasági munkafolyamatok gépesítésében. A mezőgazdaságnak jelenleg 55 ezer traktor áll rendelkezésre; ez a traktorpark mintegy 70 ezer 15 lóerős egységtraktornak felel meg. A gabonakombájnok száma eléri a 7 ezret. Mintegy 400 különféle munkagéptípust használnak a mezőgazdaságban, és több, mint 100 ezer gép segíti a mezőgazdasági üzemek termelését. Az a gyors fejlődés, ami a mezőgazdaság gépesítése terén az elmúlt öt évben végbement, mélyreható változásokat eredményezett a mező- gazdaság munkaerő- és vonóerőhelyzetében egyaránt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ebben az időszakban jelentősen csökkent; különösen a fiatal munkaerőket érintette az ipar és más népgazdasági ágak elszívó hatása. Ezzel egyidejűleg a múlt év végéig jelentősen csökkent — mintegy 380 ezerrel — a mezőgazdaság lóállománya. A kieső munkaerőt és állati erőt természetesen gépekkel kellett pótolni. Azt a nagy fejlődést, ami a mezőgazdaság gépesítésében végbe ment, igen jól szemlélteti a mezőgazdasági vonóerő összetételének gyökeres megváltozása. Amíg 1935-ben a mezőgazdaság összvonóerejéből több, mint 93 százalék volt az állati és nem egészen 7 a gépi vonóerő, addig jelenleg az állati, vonóerő részesedése 30 százalék alá esett, a gépi vonóerőé pedig 10 százalék fölé emelkedett, az összvonó- erőn belül. Ugyanakkor a felszabadumunkásképzés a mezőgazda- sági gépesítés gyors ütemével? Kétségtelen, hogy mind több fiatal, a gépesítéssel kapcsolatos feladatokat egyre jobban ismerő fiatal gépész és agrármérnök végez az egyetemeken és a főiskolákon, a felsőfokú és egyéb technikumokban. Ugyanakkor csupán az idén mintegy 17 ezer traktorost képeztek ki a mezőgazda- sági üzemekben, s az ipari tanulórendszer segítségével is évről évre szép számban kap a mezőgazdaság fiatal szakmunkásokat. Ennek ellenére — az előzőekben elmondott okok miatt — a mezőgazdasági üzemek egy része, különösen az ország ipari körzeteiben szakember és szakmunkáshiánnyal küzd. Mindebből világosan adódik a feladat. A termelőszövetkezeti tagság zömét — különösen az 50 éven aluli korosztályokhoz tartozókat — rövid néhány év alatt meg kell tanítani a traktorok vezetésére, illetve a gépek kezelésére. Ennek érdekében a mezőgazda- sági üzemek dolgozóinak technikai képzését társadalmi ügy- gyé, mozgalommá kell fejleszteni. Alapvető változás szükséges a mezőgazdasági üzemeket irányító szakemberek — mindenekelőtt az agronómu- sok jelentős részének — szemléletében. Nemcsak a gépek felhasználási területét, a gépekkel elérhető napi teljesítményeket és üzemeltetésük közgazdasági kihatását, összefüggéseiket kell ismerni, hanem műszaki szaktudásukat is jelentősen növelni kell. Azt minden agronómus természetesnek tartotta, hogy a lovakat a legnagyobb munkacsúcsban, reggel, délben este is etették, itatták; naponta rendszeresein ápolták. Ha ugyanilyen jól ismernék a gépeket, nem fordulna elő az a ma még elég gyakori eset, hogy nem adják meg a lehetőséget a gépek kezelőinek a csúcsmunkák ideje alatt a Gépek rendszeres napi karbantartására; jóllehet ennek megkövetelése és ellenőrzése volna a természetes. Az ilyen szemlélet azután alaposan megbosszulja magát; a gépek rendszerint akkor hibásodnak meg és esnek ká a termelésből, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, nem is szólva a súlyos géptörésekről, amelyek nagymértékben növelik az üzemeltetési költségeket is. A gépesítés körébe tartozó legfontosabb kérdések ismerete nélkül a mezőgazdasági üzemeket már ma seip, a jövőben pedig még kevésbé lehet eredményesen vezetni, irányítani. Ugyanakkor nemcsak a gépesítés fejlődik; az agrotechnika területén is hasonló gyors fejlődésnek vagyunk szemtanúi. Az agro- és zootechnika, valamint a gépesítés szoros kapcsolatban vannak, ma már elválaszthatatlanok egymástól. Sokszor a gépesítés idomul az agrotechnikához, más esetben pedig az agrotechnika alkalmazkodik a a gépesítés jelenlegi színvonalához, mint például a széles sortávú szőlők telepítésénél láthatjuk. Ezzel a kétirányú fejlődéssel egyszerre, egy időben kell az ismereteket illetően lépést tartani a mezőgazdasági szakembereknek és a mezőgazdaság valamennyi dolgozójának, ha nem akarunk elmaradni attól a viharos fejlődéstől, ami a mezőgazdaság területén világszerte végbemegy. Mészáros István, az FM Gépállomási és Gépesítési Főigazgatóság imegbízott vezetője ÜNNEPÉLYES PILLANATOK: százhuszonhárom kisdiák figyeli örömtől sugárzó arccal az árbocra felkúszó háromszínű zásrtót. A budai járás harmiimnyolc úttörőcsapatának leendő őrsvezetői nyitják meg ezzel Ba- latonzamárdiban a KISZ Pest megyei Bizottsága úttörőtáborát. Ezentúl az egyes járások legjobb úttörői váltják itt egymást tiznaponként, hogy a gyakorlatban is elsajátítsák az őrsvezetéshez szükséges ismereteket. Orbán Sándor táborvezető kicsit röstellkedve mutatja be a rendezés alatt levő tábort, hiszen az utolsó simításokat végzik a kőművesek, a festők és a gyömrői ifjúvezetők. Róluk — a gyömrőiekről — meleg szavakkal emlékezik meg Borbás Ottó gazdasági vezető is, hisz ők verték fel a múlt héten a sátrakat, ébresztették fel téli és tavaszi álmából a most már benépesedett és egyre zajosabb úttörőtábort. Óráról órára változik a kis birodalom képe. Éppen most került ki a faliújság, az Ultrahang. Kíváncsian veszik körül a pajtások, s olvassák róla Szávin János nevét, aki már az első percekben jelentkezett táborszépítő, munkára. „Igazi közösségi gyerekek a mi úttörőink’’ — mondja Gelencsér Katalin pedagógus, a táborvezető helyettese. És mutatja azt a három kis lurkót, aki — bár szabad idő van — önként vállalkozva, az utakat tisztogatja, gereblyézi. Szenicza Jancsi, Kiss Jóska és Csepregi Sándor érdi pajtások — gyöngyözik az izzadtság a tűző napban homlokukról — mégsem hagyják abba a munkát. Kapnak is érte jó pontot, aminek itt különösen nagy az értéke. Az őrsök versenyeznek egymással és természetesen á legtöbb jő pontot ösz- szegyűjtő lesz majd a győz- ' tes. A TÍZ NAP PROGRAMJA változatos elfoglaltságot, sok I szórakozást, vidámságot ígér. | Tábortűz, szellemi vetélkedő, karnevál, kirándulás tarkítja majd az őrsvezetőképző tanfolyamot. Emellett sok-sok játék, fürdés és persze, meglepetés is vár a gyerekekre. Benyitunk az egyik sátorba, ahol éppen a Nádifar kas-őrs tagjai, Farkas Ottó ifjúvezetővel arról tanácskoznak, milyen is volt az éjszakai őrség, mert elsőként ők vigyáztak az éjszaka a tábor nyugalmára. Érdemes bekukkantani a konyhára- is, ahol javában főzik a finom ebédet. Tuba Jánosné konyhavezető újságolja, hogy egyelőre bizony nem tudnak a pajtások megbirkózni az adagokkal, sokan meghagyják még az ételt. Erről egyébként az önkiszolgáló rendszerű étteremben ebéd idején mi is meggyőződünk. A menü: húsleves, bácskai, rizseshússal és savanyúság, ízlik a pajtásoknak, de bizony a legtöbbjük a felét, egyharmadát visszaviszi — nem tudja elfogyasztani. Majd három-négy nap múlva nagyobb lesz az étvágy! Különben a napi négyszeri étkezés bőséges táplálékot biztosít a hatodik általános osztályos gyermekeknek. Ebéd után Kisfalvi Zsuzsa pedagógus — ő ma a tábor ügyeletese — síppal jelzi a csendes foglalkozás idejét. A pajtások csendben, elfoglalják sátraikat, vannak, akir sakkoznak, mások levelet írnak. „Jól érezzük magunkat, nagyon szép a Balaton, bőséges az ellá,tás” — olvashatjuk a gyöngybetűs levelekből. Az IFJÜVEZETŐK — akik már KISZ-es korú, 17—18 éves fiúk és lányok, készítik elő a délutáni programot. Érdemes megjegyezni, hogy ők az úttörőmozgalom szerelmesei, akik közül legtöbbjük már dolgozik s a szabadságát tölti a táborban. Galambos István Pátyról, .például műszerész-segéd, Tárnoki József érdi esztergályos, vagy Radies Lenke, aki pedagógus akar lenni, a nyáron érettségizett, most szívesen foglalkozik a pajtásokkal. — sp — Erős fény hatására „elárulja magát“ a vírus Új, burgonyafertőzést kimutató eljárást dolgoztak ki lás óta eltelt időben jelentős változás történt a mezőgazdaság belterjesítésének irányában. Erősen csökkent a kalászos gabonafélék Vetésterülete, egyben nagymértékben növekedett a kapások. a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségféléké; ezek zömének betakarítása az őszi időszakra esik, ami még inkább elnyújtotta az esztendő mezőgazdasági szempontból legjobban leterhelt időszakát, az őszi munkacsúcsot. Mindezek miatt még több gépre van szükség. A mezőgazdasági nagyüzemekben adódó valamennyi munka időben, jó minőségben, az agrotechnikai határidők betartásával való elvégzése nem könnyű feladat. A gépesítés nagymérvű előretörése szükségszerűen előrelátóbb, körültekintőbb vezetést kíván a-mezőgazdasági nagyüzemek irányítóitól, mint a hagyományos kézi munkaerőre és állati vonóerőre alapuló munkaszervezés. A gépesítésnek méltó helyet kell kapnia a mezőgazdasági üzemekben. A gépesítés előretörése azonban nemcsak az, üzemek vezetőitől kíván nagyobb szaktudást, több ismeretet, hanem a mezőgazdaság minden dolgozójától. A gépi technika önmagában holt dolog, csak akkor válik az ember igazi segítőjévé, barátjává, ha olyan emberek kezelik, üzemeltetik őket, akik értenek hozzájuk, bánni tudnak velük, rendszeresen ápolják, karbantartják, javítják azokat. Viszonylag hamar el fogunk jutni oda, hogy alig lesz olyan munka a mezőgazdaságban, amely ne lenne kapcsolatban valamilyen géppel és a mezőgazdasági munka ismerete, illetve annak elvégzése csak a gépi technika ismeretében történhet meg. Felmerül a kérdés: rendelkezünk-e elegendő szakemberrel, szakmunkással, traktorossal és gépkezelővel, lépést tartott-e a , szakember- és szak^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\i\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\y Egész Európában egyre na- í gyobb területen pusztít a 2 burgonya vírusa, amely rö- 4 vid idő alatt a növény tel- 4 jes sorvadását idézi elő. Sze- 4 rológiai kimutatása eddig ko- 4 rülményes és hosszadalmas 4 volt, mire észrevették, már 4 nagy területen károsított. Sár- 4 vári István, a Keszthelyi 4 Agrártudományi Főiskola 4 munkatársa hosszasan vizs- — gálta a vírusok életmódját, s megállapította, hogy azok igen érzékenyek a fényre, nagy erősségű fény hatására „elárulják magukat”. Tapasztalatait felhasználva, a kutató új módszert dolgozott ki. Eszerint a virus jelenléte kétezer lux fényerősség mellett, 26 Celsius-fokon percek alatt kimutatható. (MTI) KIÁLLÍTÁSOK hete öt jelentős képzőművészeti '4 kiállítás nyílik a héten Bu- 4 dapesten, illetve Pest megyé- 4 ben. Pénteken délután fél hat- 4 kor Kisfaluéi Stróbl Zsigmond 4 kétszeres Kossuth-díjas szob- 4 rászművész nyitja meg az 4 Ernst Múzeumban (Budaipest, 4 VI., Nagymező u. 8.) a Gödöl- 4 lön élő idős mester, Remsey í Jenő festőművész kiállítását. 4 Ugyancsak a pénteki napon 4 kerül sor délután fél hatkor 4 a Fényes Adolf-teremben (Bu- 4 dapest, VII., Rákóczi u. 30.) 4 Escenbach Jenő keramikus- 4 művész gyűjteményes kiállí- ^tásának megnyitójára. Esccn- ^foach Jenő munkásságát Majo- 4 ros János Munkácsy-díjas 4 kerámikus ismerteti. Szombaton délben a Magyar Nemzeti Galériában Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitja meg a Vásárhelyi tárlatot. Ezen a napon délben az Ernst Múzeumban rendezik Tóvári Tóth István festőművész kiállítását. Megnyitó beszédet mond Vén Emil festőművész. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor nyílik meg Cegléden a Kossuth Múzeumban Dózsa György ceglédi toborzója elmondása négyszázötvenedik évfordulója alkalmából rendezett Dózsa a képzőművészetben című kiállítás, amelyet a Passuth Krisztina művészettörténész nyit meg. Megjelenik a hatályos jogszabályod gyűjteményének legújabb kiadása A szocialista törvényesség Versengés (Kútvölgyi Mihály felv.) £ a szocialista torvenyesseg i érvényesülésének fontos elő- 4 feltétele, hogy megismerhe- 4 tő, könnyebben áttekinthető 4 formában álljanak rendel- 4 kezésre a hatályban levő 4 jogszabályok. 4 Ezt a követelményt segí- 4 tette elő 1959-ben a hatá- 4 lyos jogszabályok gyűjtemé- 4 nyének kiadása, amely a 4 felszabadulástól 1958-ig meg- '4 jelent rendeleteket, jogsza- í bályokat foglalta össze. A 4 gyűjtemény lezárása óta el- 4 telt öt esztendőben a szo- 4 cialista jogrendszer további jelentős fejlődésen ment keresztül. Olyan fontos kérdések láttak napvilágot, mint a Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv; jelentős változások következtek be a többi között a munkajogban és a termelőszövetkezeti jogban is. Mindez szükségessé tette, hogy a jogalkalmazók és a lakosság részére a gyűjtemény újabb kiadásban jelenjék meg, feltüntetve a legutóbbi kiadás óta történt változásokat. (Közgazdasági és Jogi Kiadó)
