Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-31 / 178. szám

VIDÉKÉ ÚTKARBANTARTÁS VI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1964. JÜLIUS 31, PÉNTEK PÉNTEKI NAPLÓ — Mártírok emlékezete. 1819. augusztusában a fehér- terror áldozatául esett 52 vö- röskatona a monori agyagbá­nyában. Legyilkolásuk 45. év­fordulója alkalmából szomba­ton délután fél 6-kor koszorú­zás! ünnepséget rendez a te­metőben a monori veteránok csoportja, melyre ezúton hív­ják meg a hozzátartozókat, a harcostársakat és az érdeklő­dőket. — Motoros jogosítványszer- zö tanfolyamot indít az MHS monori alapszervezete. Jelent­kezni lehet szombaton dél­után 17, vasárnap reggel 8, csütörtökön délután 18 órától a Kossuth Lajos utca 54/b szám alatti helyiségben, Feke­te Béla elnöknél. — MTZ az árokban. Pilis határában a 4-es műút men­tén árokba fordult a gépállo­más egyik MTZ-gépe. Vezető­je Juhász István, előző éjjel italozott, úgy' szállt fel a gépre, ezért történt a baleset. A ve­zetőnek semmi baja nem esett, a gép összetört. — Vándorcirkusz Gyomron! A tanácsháza mögötti téren csütörtök reggel ütött tanyát a „Donnert cirkusz”. A rikító transzparens szerint fellép: 12 artista, Európa legkisebb po- nilovai és egy idomított állat­sereglet. Előadásaikat már csütörtökön este megkezdték. Csak pár napig maradnak — valószínűleg vasárnap estig. A ritka látványosság bagatell 4—S—8—10 forintért megte­kinthető! — Újjászerveződött a KISZ- csúcsvezetöség Vecsésen. A titkár Bakó Gézáné lett. A reszortokon Nagy Gyula, Ne- dolai Etelka, Ledniczki Ká­roly, Tóth Sándor, Siván Éva és Einsziedler Gábor osztoz­kodik. A csúcsvezetőség elha­tározta, hogy minden szombat délután a vecsési fiatalok szá­mára vidám, zenés klubestet rendez a KIOSZ helyiségében. — újabb ötezer csirke bú­jik ki a tojásból a közeli na­pokban a Gombai tsz keltető­jében. Nyolcezer — továbbte- nyésztésre is alkalmas — el­adó csirkéje van a tsz-nek, súlyuk eléri a 80—100 dekát darabonként. I»5I i* i bravúr 2:2 Pilisi KSK—Jászberényi Vasas (0:1) Várakozáson felüli meglepetést okozott szerda délután Pilis, ami­kor a Népköztársasági Kupa ke_ rétében lejátszott mérkőzésen a már 2:0-ra vezető NB III-as jász­berényi csapat ellen döntetlent ért el. Ez a döntetlen azt is jelentet­te, hogy Jászberény elbúcsúzott a kupaküzdelmektöl. Pilis pedig jövő szerdán az MTK csapatát fogadhatja. A hazai csapat első gólját Kres- ják szerezte 11-esből a 2. félidő 20. percében; a továbbjutást jelentő, egyenlítő gólt Holánszki beadásából Bercczky fejelte 30 másodperccel a befejezés előtt. MAI MŰSOR Mozik Monor: Robin Hood új kaland­jai (szélesvásznú). Vecsés: Szereti az embereket professzor úr? Paradicsomdömping Vecsésen (Pcterffy András felv.) Válasz egy levélre: Gyömrő holnap és holnapután (III.) Gyömrő — kertváros Baj van-e a táppal ? A Monor és Vidékében jú­lius 25-én megjelent, „Baj van a táppal” című cikkre szeretnék egy pár szóval vá­laszolni. Először is szeretnék a cikk­író azon álláspontjával vitába szállani, miszerint abból is látszik, hogy a táp rossz, mert a baromfiak a kiszórt 20 kiló­ból csak 14-et fogyasztanak el, a többit otthagyják. Vélemé­nyem szerint — s azt hiszem, ebben a szakemberek is egyet­értenek velem — az etetésre kiszórt tápot 100 százalékban egyetlen állat sem fogyasztja él. Kb. 5—8 százalék az a mennyiség, amit az állat evés közben szétszór, széttapos. Ez a 20 kilós súlyra vonatkoztat­va 1 kiló 20—1 kiló 60 deka. Tehát ami a pilisi Hunyadi Tsz-nél kárba megy termé­szetellenesen: 20 kilónként a fentiek alapján 4 kiló 40— 4 kiló 80 deka. Megítélésem szerint, ha az állatok a 20 ki­lóból 14 kilót megesznek, s a még megehetö négy és fél, ót kilót otthagyják, akkor nem a tápban van a hiba, hanem az etetés módszerében és rendszerében. A cikkíró is el­ismeri, hogy a megyei főállat­orvos erősen kifogásolta a tsz baromfinevelőjét. Tapasztalatom, hogy a tsz- ek többségében az a nézet alakult ki, hogy ha az állatok megbetegszenek, annak feltét­lenül egyedül és kizárólago­san a táp az oka. Több eset­ben igazolódott be az OMMf döntése alapján, hogy az álta­lunk gyártott tápok takarmá­nyozásra alkalmasak, a beteg­ség oka más eredetű volt. A takarmánykeverékek ma- gasabbrendűsége, gazdaságo­sabb volta, a hagyományos ta­karmányozással szemben, ma már eldöntött tény. Az azon­ban csak akkor mutatkozik meg, ha az összes többi körül­mények is megfelelnek a kö­vetelményeknek. A takar­mánykeverékek csak akkor fejtik ki hatásukat, ha a többi feltételek is biztosítva van­nak. Szeretném a figyelmet fel­hívni még egy döntő körül­ményre is. Ha az állatorvos a táp etetését letiltja, ez egyma­gában még nem jelenti azt, hogy a táp rossz. Ha az em­ber valamilyen betegségben szenved, akkor az orvos el­tiltja a zsíros töltött káposz­tától és a sertéspörkölttől, ha­bár jóllehet, hogy annax a sertéspörköltnek és töltött .ká­posztának semmi baja nincs. Egy betegségben legyöngült szervezetet a koncentrált táp­lálék még jobban megvisel. S ebben a tekintetben a takar­mánykeverékek is ilyen szere­pet töltenek be, mivel ezek is koncentrált tápanyagok. Végezetül meg kívánom említeni azt is, hogy a monori takarmánykeverő üzem az or­szág közel harminc állami gazdaságának gyárt és szállít különféle keveréket. Ez ideig még egyetlen állami gazdaság sem reklamált a minőséget illetően. S mivel az állami gazdaságok is ugyanolyan ösz- szetételű és fajtájú keveréket kaptak és kapnak, mint a pi­lisi Hunyadi Tsz, ezért foga­dom kétkedéssel a levélíró azon állítását, hogy az álta­lunk gyártott keverékektől néznek ki a nyolchetes ba­romfiak úgy, mintha öthete- sek lennének. Tisztelettel: Schlett Frigyes, a takarmánykeverő üzem vezetője Gyomron sok a fa — és mégis kevés. Parkosabb, lige- tesebb, mint a környék bár­mely községe, sok a zöld folt a térképén. A virágokat is sze­retik Gyömrőn — tessék csak végigsétálni az árnyas utcá­kon és belesni az udvarokra: tele vannak gladiólussal, dá­liával, rózsával. Ki kellene „csalogatni” ezeket a virágo­kat az utcára: útszegélyekre, parkokba, közterekre. Fákat kellene ültetni egyes közfor­galmú, kopár utcákra. Par­kokat, játszótereket kellene létesíteni, „Virágos Gyöm- rőért” mozgalmat indítani. Ilyen és hasonló kérdések, kí­vánságok merülnek fel nagy számban a javaslattevő leve­lekben Blaskó Mihály, Csi­szár Ferenc, Gondos István, Hankó István, Kakucska Jó­zsef, ifjú Klein István, Kop­pány Ferencné, Szabó László- né, Tunyogi György és mások részéről. Tartsunk rendet, s vegyük sorba a dolgokat: 1. FÁK. Évről évre — fő­ként a tavaszi kampányok idején — sok fát ültetnek Gyömrőn, rendszer és szakér­telem nélkül, szó szerint ér­telmezve a kampányszerűsé­get. Gondozásukkal, ápolásuk­kal, megvédésükkel azonban keveset törődnek, s nagyobb- részük kivész. Célszerűbben kell ezt a munkát végezni a jövőben: a telepítés helyét, a fa fajtáját gondosan megválo­gatva; időben és szakszerűen; előre elkészített tervek szerint. Igen hasznos e célból — ame­lyet többek között Varga Im­re hozott javaslatba: egy saját faiskola létesí­tése, állami tartalékterüle­ten. 2. BOKROK, SÖVÉNYEK. Törpebokrok, élősövények ül­tetése is szóba került, több ol­dalról. Meg kell vizsgálni, hogy hol lenne alkalmazásuk célszerű. 3. VIRÁGOK. Meg kellene honosítani a „Virágos ház, virágzó ház eleje” mozgalmat — javasolja az úttörőház igaz­Olvasó falvak Bényén minden negyedik ember könyvtári tag MATOL VECSESEN játsszák a Szereti az embereket professzor úr? című filmet, amelynek egy jelenetét mutatja be képünk. Maglód olvasóközönségének hő vágya teljesült, amikor Szeili Mihály községi tanács­elnök ünnepélyes keretek kö­zött átadta rendeltetésének az újjáépített községi könyvtár- helyiséget. A községi tanács és a lakosság társadalmi ösz- szefogása együttes erővel te­remtette meg azt a kultúrhe- lyiséget, amely nemcsak a könyvtárnak adott méltó ott­hont, hanem a társadalmi ün­nepségek lebonyolítására is alkalmas helyet teremtett. A községi tanács és a lelkes ol­vasótábor eredményes társa­dalmi összefogását elismerés illeti! ★ Az 1400 lelket számláló Bé- nye község könyvtárában 1150 kötet könyv áll az olvasótá­bor rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy ebben a kis köz­ségben majdnem minden la­kosra egy kötet könyv jut. Ilyen eredménnyel egyelőre még kevés község dicseked­het! Ha emellett figyelembe vesszük, hogy a könyvtárnak 345 beiratkozott rendszeres olvasója van, kitűnik, hogy a község lakosságának 25 szá­zaléka, tehát egynegyede rendszeres olvasó, a 10,3 szá­zalékos járási átlaggal szem­ben. Az elismerésre méltó eredmény nagy részben Racs- kó Pálné tiszteletdíjas könyv­táros lelkes szervező mun­kájának gyümölcse. ★ Úriban a lakosság 16 szá­zaléka (313 személy) rendsze­res olvasója a községi könyv­tárnak. A könyvtár ez idő sze­rint a művelődési otthon KISZ-irodának is használt he­lyiségében működik. A nyug­díjas nyomdász: Kellner La­jos bácsi, tiszteletdíjas könyv­táros, lelkes propagandájának eredményeképp, a párt és a társadalmi szervezetek össze­fogásával a könyvtár rövide­sen a pártszékházban fog méltó helyet kapni. gatója. A maga és intézménye nevében konkrét felajánláso­kat is tesz a mozgalom érde­kében, s ez igen jelentős té­nyező, mert az úttörőház ko­moly virágkertészettel rendel­kezik. Meg kell ragadni a fel­kínált lehetőséget, s el kell in­dítani a mozgalmat, legfőkép­pen a főútvonalakon (Táncsics, Széchenyi, Steinmetz), a beton­járdák mentén, de minden olyan utcában, ahol a lakosság ezt kívánja, s ezért összefogni hajlandó. 4. FÁK, BOKROK, VIRÁ­GOK EGYÜTT: PARKOK. Először is: rendbe kell ten­ni a község már meglevő, köz­ponti parkját, megnyesni a fá­kat, bokrokat, rendbehozatni a csonka padokat, újakat felállí­tani (de lehetőleg ne a napra, ahol most is vannak, hanem az árnyas részekre). Rendezni kell az új ál­lomás környékét, a Mária- telepi oldalon már a jubi­leumi évben, az Erzsébet- telepen pedig a következő időszakban kisebb parkot kell létesíteni mellette. A művelődési ház vezetői Ol­vasóparkot kívánnak létesíte­ni a ház udvarán. Ezzel a gondolattal rokon Pál Mihály szobrászművész igen érdekes „irodalom-park” javaslata. „Költőinkről, íróinkról jelölve ültetnénk egy-egy fát az ifjú­ság részvételével. E park dí­szítésére díszpadokat és egy­két kisebb — ismert költőket ábrázoló — szobrot helyeznénk el” — írja levelében. A strandkertben létrehozan­dó ifjúsági parkról már írtunk, s e gondolat gyakorlati meg­valósítása már el is kezdő­dött. Javaslat érkezett az egészségház melletti telken is — amíg be nem építik — egy park létesítésére; a Klotild-te­lepi és Erzsébet-telepi piacok parkosítására. Ezeket is fon­tolóra kell venni. Feltétlenül ki kell elégíteni a Petőfi-tele- piek régi játszótérigényét is, kultúráltan, parkszerű kör­nyezetben. Rendezni kell a falusi rész centrumát, a Kossuth teret, az artézi kút környé­két, a két templom körüli terepet. Itt is kell bizonyos mérvű parkosítást végezni, - a terep- rendezés mellett. E résznek és az új állomás környékének rendezésén, valamint a Dó­zsa György út régóta esedé­kes korrekcióján kívül jelen­tősebb községrendezés nem szükséges, hiszen a telepi rész meglehetősen szabályos, kor­szerű település. Némi belső’át­rendezés szükséges: a MÉH- telepet el kell tüntetni a fő­útvonal mellől; ki kell tele­píteni a lakott területbe ékelő­dő temetőt. (Az egykori vá­sártér jött számításba az új temető megnyitásához.) Az általános rendezés leg­fontosabb feladatai közé tar­tozik a foghíjak eltüntetése, a belterületen levő üres telkek beépítése. Rendezni kell a legközelebbi években a község vízjáratait, véglegesen meg kell olda­ni a belvizek elvezetését, az árvízveszély elhárítását, Ha már a víz szóba jött: a parkosításnál, virágosításnál az ültetésig, telepítésig még csak el-eljutunk, de a gondo­zással, az öntözéssel van sok probléma. Az öntözés kapcsán rátér­hetünk a tsz problémáira is, hiszen Gyömrőnek egy kissé „konyhakert-várossá” is kell válnia. A tsz-nek egyik legfőbb feladata a kertészet (ezen belül: az öntözéses ker­tészet) fejlesztése, területének és hozamának növelése. Ezt érzik és értik a tsz vezetői is, ezért már a jövő évben 10 holddal megemelik a kertészet területét. Emellett a másik fejlesztendő fő üzemég az ál­lat (főként a szarvasmarha és baromfi) tenyésztés. . Érdekes és hasznos terv a tőzeg helyén létesítendő halastó. A jubileumi évben fontos feladatok megoldását vállal­ták magukra a tsz vezetői és tagjai. Szerepel a vállalásban a terméshozamok növelése (búzából 12, kukoricából 17 mázsás átlagtermés elérése); 70 hold legelő újratelepítése; az itatásos borjúnevelés beve­zetése; a baromfi törzsállo­mány megháromszorozása, stb. Az ilyen és hasonló részfel­adatok megoldása szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon a legfőbb célkitűzés: 1965 végére a gyömrői Petőfi is a jól gazdálkodó tsz-ek szintjére emelkedjen. Hogy ehhez a feltételek adottak, azt az üdéi szép mun­kasikerek és gazdasági ered­mények is mutatják. Radványi Barna Mindenki örömére Kíváncsian kerestük fel a monori strandot egy forró hétköznapon, szerettük volna megtudni, milyen a víz, a for­galom, egyszóval azt, hogy a monori strandon felüdülést találhatnak-e a látogatók? — A medence jóval kisebb, mint a monori-erdei strandé, a környezet tizedannyira sem szép, mint a gyömrői tó kör­nyéke, mégis sok a vendég itt. Igaz, hogy hétköznapokon főként a gyerekek paradicso­ma, de a hétvége a felnőtteké. Nem ritka az a vasárnap, mi­kor négy-ötszázan vannak a vendégek — mondta Kugel Vilmosáé pénztáros. A medencében és környé­kén valóban a gyerekek vol­tak többségben. Felnőtt csak elvétve akadt. Az ifjabb nem­zedék azonban vígan élvezte a szabadságot. Labdáztak, fü- rödtek, hancuroztak. A strandbüfénél is láttunk né­hány gyereket: itták a liüsit. A melegtől bepárásodott üve­gen látszott, hogy csak per­cekkel ezelőtt vették le a jég­ről. Mindenki vidám volt, még az a kisfiú is, aki akkor má­szott át a kerítésen, örült, hogy nem kellett jegyet vál­tani. Később a pénztáros örö­mének voltunk tanúi, aki el­kapta a kis lógóst. Mi annak örültünk, hogy mindenki örül. Reméljük, a községi ta­nács is örömmel fogadja ja­vaslatunkat. miszerint sürgő­sen ki kell javítani a — he­lyenként nagyon rossz álla­potban levő — kerítést! (—is—) A tsz-nek igen jelentős üzemága a kertészet, ahol már folyamatos a „szüret”. Jelen­leg a paprika, káposzta, para­dicsom, burgonya és a zöld­ségfélék vannak napirendem Káposztából 60 mázsát ér­tékesítettek, paprikából 15—20 mázsa a ho­zam egy szedésre. Megkezdő­dött a paradicsomdömping — naponta több tonna paradi­csomot szállítanak el. A tsz állami kötelezettségein kívül jelentős tétel zöldárut bocsát a szabadpiac rendelkezésére is Budapestre, Vecsésre. A nagy nyári munkák si­keres végrehajtásának embe­rek a hősei, minden dolgozó dicsérhető és néhányat név szerint is kiemelhetnénk, így: Kátai János traktorost, Len­kei János fogatost, Stromajer Istvánná és Stark Istvánná kertészeket. (Bognár) Augusztus közeledtével a vecsési Ezüstkalász Tsz veze­tői is fellélegeznek egy pil­lanatra. Mint már jelentettük: az aratást befejezték, de a hátralevő munkák szintén na­gyon sürgősek; pihenésre, la­zításra nincs idő. A minap, amikor kint jártunk, Szabó Pál, a tsz ifjú üzemgazdásza tájékoztatott bennünket az ak­tuális problémákról. — Az aratást már 28-án dél­re befejeztük. Küzdelmes munka volt, mert kombájn­nal 500 hold helyett csak 200-at lehetett learatni, a töb­bi 300-at aratógéppel, 213-at pedig kézzel arattuk. Jelenleg tehát 513 hold termése cséplés- re, a kombájnbúza tisztí­tásra vár. A szalmalehúzás közvetlenül a kombájn után megtörtént. A tarlószántás folyamatosan ha­lad, a szántandó területeket 100 kiló szuperfoszfáttal alap­trágyázzuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents