Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-31 / 178. szám
i M FM ^Miriap 1964. JÜLITJS 31. PÉNTEK A szovjet és a német nép egyetértése kedvezően hatna a béke megszilárdítására Atlasubvj nyilaíhoaaia u nyugatncmat ioícríatóbat» Alekszej Adzsube], az Izvesztyija főszerkesztője a nyugatnémet televízióban összegezte utazásának eredményeit. Bevezetőben közölte, hogy szombaton Lengyelországon át hazautazik, de jelezte, hogy esetleg közben rövidebb időre megszakítja útját az NDK- ban. Adzsubej nyilatkozatában nyomatékosan síkraszállt a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak megjavításáért, rámutatott, hogy a szovjet és a német nép egyetértése kedvezően hatna a béke megszilárdítására. Ma délután 14,25-kor csapódik a Holdra a Ranger 1 Négyezer felvételt sugároz a Földre A Ranger 7. a kiterjesztett napelem-felületeivel óriás rovarhoz hasonló amerikai űrhajó a jelentések szerint pontosan a Hold felületén kijelölt célpontja felé halad. A Ranger 7. jelenleg már fokozódó sebességgel közeledik a Hold felé előreláthatólag mintegy 8500 kilométeres sebességgel csapódik be ma, pénteken, magyar idő szerint 14.25 órakor a „felhők tengere” néven ismert Holdsíkságba. A becsapódás előtt 14 perccel a televíziós kamerákat a Hold felé irányítják és a tervek szerint 4000 felvételt sugároznak a Földre. Fellebbezésnek helye nincs... Rendkívüli katonai bíróságot állítanak fel Algériában Az algériai hivatalos közlönyben elnöki rendelet jelent meg, amely rendkívüli katonai bíróság megszervezéséről intézkedik. Az új bíróság azok fölött a katonai és polgári személyek, valamint cinkosaik fölött ítélkezik, akik bűncselekményeket követtek el az állam biztonsága és a hadsereg fegyelme ellen. Az új katonai bíróság ítéleteivel szemben nincs helye fellebbezésnek, a büntetést azonnal végrehajtják. Az AFP értesülése szerint ez a katonai bíróság fog ítélkezni Saabani volt ezredes és bűntársai lázadási ügyében. Mint ismeretes, Saabanit július elején letartóztatták. „Maratoni“ ülés a; angol képviselöházban A televíziós interjú során az újságírók megkérdezték tőle: látogatása mennyiben függ össze azokkal a hírekkel, hogy Hruscsov miniszterelnök esetleg ellátogat Nyugat-Németor- szágba. Adzsubej válaszában közölte, nem tudja, hogy ilyen látogatás lesz-e. Annyi bizonyos — mondotta —, hogy a szovjet kormány mindig is fontos politikai célnak tekintette a világ vezető államférfiai találkozóinak előmozdítását. Erharddal tartott eszmecseré- j jére kitérve kijelentette, hogy j megbeszélései szívélyesek voltak és hasznosnak bizonyultak. Végezetül köszönetét mondott a nyugatnémet lakosságnak a meleg fogadtatásért. Felbocsáfollák a Kazsnosz 36-ot Csütörtökön a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz 36. nevű mesterséges égitestet. A Kozimosz 36. kijutott pályájára. A szputnyik készülékei kifogástalanul működnek, a földre érkező jelzések feldolgozása folyik. Gambia is független lesz A Londonban megkötött elvi megállapodás értelmében Gambia, Nagy-Britannia utolsó nyugat-afrikai gvarmatbir- teka februárban függetlenné válik — közlik tájékozott afrikai forrásból. Mexikó Pusztító szárazság Az Észak-Mexikóban pusztító nagy szárazság és vízhiány miatt június óta több mint hetven személy, főként gyermek és öreg halt meg. Az új olasz kormány külpolitikája változatlan Moro programbeszéde a parlamentben Moro olasz miniszterelnök csütörtökön ismertette a parlamentben új kormányának programját. Hangsúlyozta, hogy kormányának külpolitikája változatlan marad. a „NATO-hoz való hűség” és az „európai szolidaritás” jegyében áll. Moro emlékeztetett arra, hogy Olaszország csatlakozott a moszkvai szerződéshez, s ellenzi az atomfegyverek elterjedését, ugyanakkor azonban megismételte, hogy kormánya támogatja a multilaterális NATO-atomerő gondolatát. Az új középbal kormány többséggel rendelkezik a parlament mindkét házában. A szenátusban csütörtökön délután megkezdődött a bizalmi vita a Moro-kormány program-nyilatkozatáról. Előzetes értesülések szerint a szavazásra a szenátusban szombaton, a parlamentben pedig a jövő hét folyamán kerül sor. Ciprusi helyzetkép POLITIKAI DERŰLÁTÁS LÖVÖLDÖZÉSSEL Szórványos lövöldözésre került sor a Ciprus északnyugati részén fekvő Hamid Menderesz török és Palka- jammosz görög falu között. J TfccrxB Moszkvában látogatás az ENSE mszkvai tájékoztatási központjában és a Lomonoszov Egyetemen A z ENSZ főtitkárát a Lomonoszov Egyetem díszdoktorává avatták Az angol képviselőház szerdáról csütörtökre virradóra szünet nélkül ülésezett — nem a szőnyegen forgó kérdés drámai sürgőssége miatt, hanem azért, mert a honatyák kedvük szerint beszélhettek. A maratoni ülés reggel háromnegyed nyolc előtt öt perccel ért véget, 8 órás vita után, mert a végig kitartó tizenkét képviselő már nagyon megéhezett. Az éjszaka során a legkülönbözőbb témákról vitatkozSíockholm ÚJABB BEATLES-BOTRÁNY A Beatlesek stockholmi vendégszereplése alatt verekedés tört ki a mintegy ezer főnyi fanatikus néző között a sportcsarnokban. A rendőri felszólítás ellenére a „hosz- szú hajúak.” előbb befejezték számukat, majd csak aztán távoztak el. A kvartett csütörtök reggel repült haza Londonba. „Ne lőjön, mert ez zavart kelt!“ A nigériai Harcourt kikötőjében udvarias gengszterek lebeleznek néhány napja az üzlettulajdonosokkal. A betörők előre figyelmeztetik áldozataikat, ilyesfajta cédulákkal: „Készüljön fel, tartsa házának ajtaját nyitva és ne lőjön, mert ez zavart kelt!” vagy „Csak a részünket alkarjuk a gazdagok vagyonából. Élni és élni hagyni.” A céduláikon a gengszterek ■vezetőjének félelmes aláírása áll, röviden ennyi: MBO. Mint a Daily Times című nigériai lap írja, a rendőrség igen komolyan veszi az udvarias gengsztert és a címzettek üzletei elé állandó őrt vezényelt. tak: az utcák halszagától a ginárusítás szabályáig és a lóversenyekig mindenről szó esett. A vita keretét a III. György király által 1787-ben létrehozott közpénzek elköltésének módja adta. A hagyomány szerint e kérdés vitájánál a képviselők arról beszélnek, amiről csak akarnak. A szovjet kormány vendégeként Moszkvában tartózkodó U Thant ENSZ-főtitkár csütörtökön délelőtt látogatást tett a világszervezet moszkvai tájékoztatási központjában. U Thant kíséretében volt Vlagyimir Szuszlov, az ENSZ főtitkárhelyettese. Pavel Asztahov, a tájékoztatási központ igazgatója bemutatta a főtitkárnak a központ munkatársait. U Thant baráti hangú beszélgetést folytatott velük. U Thant ezután találkozott a szovjet és külföldi sajtó képviselőivel. Kijelentette, hogy Hruscsovval és Gromikó- val folytatott megbeszélései őszinte hangúak és hasznosak voltak. E beszélgetések során megtárgyalták a nemzetközi helyzetet és az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységét. A sajtóértekezlet végén | U Thant kijelentette, véleménye szerint Hruscsov őszintén altarja, hogy a világszervezet a béke fenntartásának hatékony eszköze legyen. Az ENSZ főtitkára csütörtökön látogatást tett a mos*k- | vai Lomonoszov Egyetemen j is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát az egyetem díszdoktorává avatták és átnyújtották neki a jogtu- j dományok doktora oklevelét, j Az ENSZ főtitkára elbeszél- j getett az egyetemen tanuló i burmai diákokkal, majd meg- tekintette a földművelési mú- | zeumot. Az egyetem vendégkönyvébe a következőket írta: „örökre megőrzőm ennek a nagyszerű egyetemnek az emlékét”. Ivan Petrovszkij akadémikus, a Lomonoszov Egyetem rektora villásrergelit adott U Thant tiszteletére. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön vacsorát adott U Thant tiszteletére. A vacsorán Gromiko és U Thant mondott beszédet. Sebesülésekről nem érkezett jelentés. A ciprusi helyzet katonai vonatkozásait vitatták meg Athénban azon az értekezleten, amelyen Kosztopulosz görög külügyminiszter, Garu- faliasz hadügyminiszter, valamint Georgadzsisz ciprusi bel- és hadügyminiszter vett részt. Az athéni értekezlet után Kosztopulosz görög külügyminiszter kijelentette, esetleg nem lesz szükség az ENSZ közgyűléséhez Ciprus érdekében teendő felhívás elküldésére, amennyiben Touomioja finn diplomata az ENSZ ciprusi közvetítőjének tárgyalásai sikerrel végződnek. A derülátó nyilatkozatok ellenére a török—görög feszültség változatlanul fennáll. BUTLER LENINGRÁDBAN Richard A. Butler angol külügyminiszter feleségével csütörtökön Lenin.grádba érkezett. Butler a fogadtatáskor kijelentette, nagy«m örül, hogy Lenin- grádba érkezhetett, mert ennek a történelmi vá- I rosnak megpróbáltatásáról, küzdelméről és győzelméről sokat hallott. Az angol külügyminiszter a csütörtöki napot Lenin- grádban töltötte és péntek Moszkvába. reggel visszatért Péter János fogadta R. K. A. Gardinert Péter János külügyminiszter csütörtökön fogadta R. K. A. Gardinert, az ENSZ afrikai gazdasági bizottságának főtitkárát és kíséretét. Ennek során megbeszéléseket folytattak hazánk és az afrikai gazdasági bizottság közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. KIS AFRIKÁK e Szavahihető Afrika-szakértők szerint a gyarmati rendszer elpusztítása önmagában nem oldja meg a kontinens nagy problémáit. Elégtelennek bizonyul ehhez a korunkban lezajló nagysodrású tudományos és technikai forradalom is. Hiszen amikor Afrika népeit, országait, törzseit leigáztálc a gyarmatosítók, a kolonialisták évezredek óta megmeredt társadalmakat, népeket és civilizációkat találtak. Nyilvánvaló, hogy valamilyen eddig ismeretlen ok bénította meg az afrikai fejlődést. S amíg ezt az okot nem derítik ki, nem számolják fel, nehéz alapvető változást elérni ott, ahol — az UNESCO becslései szerint — húsz év múlva is importálják majd a szakembereket. Azt hiszem, a magyar vidék elmaradottságát, vidékiességét sem szüntetik meg egycsapásra azok a decentralizációs intézkedések, amelyektől talán az illetékesek sem várnak csodát. A vidék és a főváros között levő különbség, — és az oka sem! — nem olyan titokzatos, mint az afrikai elmaradottságé. De bizonyos; nem csupán technikai, civilizatorikus tényezők eredménye, hogy Szeged, Ke- lebia és Inárcskakucs vidé- kibb, mint Budapest, az neim magyarázható szimplán azzal, hogy az adottságok egyértelműen Pestnek kedveznek, illetve magyarázatnak ez kevés. Tehát: a civilizációs különbségen kívül kell olyan „idegméregnek" lennie, amely ellen védtelen a vidék, ezzel szemben többé-kevésbé immunis a főváros. Nem lenne érdektelen megismerni ezt az idegmérget. A következőkben a méreg néhány alapanyagával, hatásával foglalkoznék és egy-két javaslatot tennék a megoldásra. Nagyon időszerűnek tartom azt a vitát, amely nemrég az Élet és Iro- dalom-ban kezdődött ezekről H a gondokról „Vidéken élni” címmel. Tetszett a vitaindító cikk. Itt az ideje, hogy a nagyobb befolyású, közérdekű irodalom is feszegesse a vidéki élet problémáit. Igaz, tette ezt előbb is — Kristó Nagy István hivatkozik Juhász Géza, E. Fehér Pál írásaira. Többet is említhetett volna. Másfél évvel ezelőtt a miskolci Nap- jaink-ban jelent meg egy cikk „Decentralizálás és kultúra” címmel,‘amely élénk vitát váltott ki — helyben. Beleszólt a megyei lap is, a folyóirat hasábjain pedig többen reflektáltak az írásra. Egy évvel ezelőtt a szegedi Tiszatáj-ban Cserhalmi Imre cikkével kezdődött hosszabb vita ezekről a problémákról, vagyis: vidéken is vannak, akik észreveszik a problémát, akik hangot adnak neki. Jellemzőnek találom, hogy a vidék felemelésével foglalkozó vitaindító írás az Élet és Irodalom-ban még csak nem is hivatkozik az általa aposztrofált cikkeknél jelentősebb — nem a fővárosból kiindult — kezdeményezésekre, amelyek hibáik, elvetéltségük ellenére is, kínálnak bizonyos tanulságokat. De ezeket számba sem kívánják venni. A „bátortalan decent- ralizálás”-ról már írtak az Elet és Irodalomban. Egy példa: Hatvan nem messze van Budapesttől, s mint az ismeretes, a város déli részén ipartelep épül. De mielőtt egyetlen gyár letelepedhetne, másfél tucatnyi szerv hozzájárulását kell megszerezni. Mikor a Fűtő- berendezések Gyára kért telephelyet, a KPM — egyike a másféltucat szervnek — még szándékairól sem volt hajlandó vallani. Még azt sem mondta meg, hogy beleegyezik vagy sem. Az akkori miniszter is általánosságokkal válaszolt a tanács vezetőinek, akik mindenképpen megakarták szerezni a gyárat, s néhány hónap alatt csak napidíjakra ötezer forintot költöttek. (Ennyit utaztak tárgyalásokra, vitákra, bejárásokra, jegyzőkönyvezésekre.) A minisztérium egyideig azt sem közölte, hogy a varost érintő vasutak felújítása és korszerűsítése, bővítése hányadik helyet foglalja el az országos sorrendben, mikor karül rá sor. Itt nem arról volt szó. hogy a minisztériumból. a főhivatalból nem akar' \ alaki vidékre nvn- ni — egyszerűen közömbösségtől. A Napjaink májusi számában Székelyhídi Ágoston („Mérték és alkalmazása”) beszél egy fiatal költő ismerősével, akinek a pesti kiadó kurta-furcsa levél kíséretében küldte vissza verseit. A költőjelölt a barátjától is kapott levelet, aki megmagyarázta neki, hogy „Vidékről, postán nem lehet kötetet összehozni!” Vidékről még decentralizálást sem nagyon lehet engedélyezni úgy, hogy felfigyeljenek rá, hogy komolyan vegyék. Nemcsak a főváros nem veszi komolyan, maga a vidék sem, amelyet a decentralizáció, az „elvidé- kietlenítés” meg akar váltani. A Tiszatáj szerkesztő bizottsága értékelte a „Ki a vidéki?” vitát, s a referens különös következtetésre jutott. Mint mondta: „Felesleges volt Cserhalmi Imre — egyébként nagyon jó — cikke alapján vitát indítani „Ki a vidéki?” címmel. Egy ilyen vita maga a provincializmus”. A cikk nem tartalmazott túl sok eredeti ötletet, a nyomában kibontakozó vitát is inkább az óvatosság jellemezte, mint a kezdeményezőkészség. A szerkesztőségi zárócikk is igyekezett kihúzni a „méregfogakat”. És ezután megjelent és elhangzott a folyóirat munkáját taglaló beszámoló, amely magát a vitát Is provincializmusnak tartotta! A miskolci Napjaink cikkírója sem járt jobban. A helyi napilap háromhasábos replikában akarta elvenni a szerző kedvét, jóllehet egyetlen egy állítást érdemlegesen meg nem cáfolt... O A provinciális elégedettség egyik alapja: ki-ki kényelmesen áttekinti azt a fejlődést, amelyet saját városa, megyéje, faluja elért 1945 óta, s megállapítja: nincs semmi baj. Igaza van. A kiegyezés óta is fejlődtek az egyes falvak és városok, de a köztük lévő jelentőségbeli különbség talán soha nem nö- vékedett meg olyan mértékben, mint a legutolsó években, évtizedekben. Ezt nem lehet meg nem történtté tenni, túlkompenzálni — még az érdekeltek elégedettségével sem. © Mennyiben segítene a decentralizálás következetesebb megvalósulása? Kristó Nagy István javaslatait — például, hogy „telepítsék szét” a kormányhivatalokat — túlzottnak tartom. Amit lehetne: határozottabban, erőteljesebben, konzekvensebben kellene elvégezni az ipar decentralizálását. Egy ipari üzem letelepedése vidéken, befolyásolja a táj technikai kultúráját is, ha mással nem: a gyár betelepszik a „mezőgazdaság közepébe”, egészen durván: a patronáló, segítő üzem közvetlen a termelőszövetkezet szomszédságába kerül. A segítség is könnyebb lesz. A falu és a város érintkezése közvetlenebbé válik. A munkalehetőségeken kívül ez azzal az előnnyel is jár, hogy korunk „divatos értelmiségije”, a műszaki szakember is tehet valamit — a vidékiesség ellen. Decentralizálásról főleg még ma is értelmiségiek, írók, újságírók, kulturális, művészeti vezetők vitatkoznak. Érthető, hogy az ő gondjaik hangot kapnak ezekben az eszmecserékben. Miért nem lehet lazítani valamit a kulturális koncentráltságon? Miért nem jelennek meg vidéken országos érdeklődésre számottartó lapok? Miért szab minden kulturális szellemi produktumnak határt vidéken a szakközigazgatási mesgye? Miért nem jelennek meg olyan újságok, amelyeket el lehetne — érdemes lenne — olvasni százötven kilométerrel odébb is? Talán azért, mert a lap any- nyira tükrözi a megyei jelleget? Évek óta rendszeresen olO
