Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-28 / 175. szám

VASÁRNAPI NAPLÓ — Ügyeletes orvos ma: Gom­bán — Úriban dr. Szilágyi Sándor, Úri; Gyomron — Mon­dén dr. Balogh Sándor, Gyöm- rő (Steinmetz kapitány u. Tel.: 26.); Monoron dr. Pálfy Fe­renc; Üllőn dr. Csizmadia György; Vecsésen dr. Pauchli Géza. — Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron a Vöröshadsereg úti, Vecsésen a Bajcsy Zsi­linszky úti. — Befejezték a gabona ara­tását és cséplését a kávai Ha­ladás Tsz-ben. Befejezéshez közeleg a borsó cséplése is. — Üjabb nyolc vemhes üszőt adott le a tsz az Állatforgalmi­nak 64 ezer forintos értékben. — Tűz Túzbereken. A mag- lódi Micsurin Tsz túzberki ho- dályába villám csapott csü­törtökön, két juh benneégett. — A varázsital és a fajankó című műsorával mutatkozik be ma este 7 órakor a helyi művelődési házban a mendei bábcsoport. — Mától újból kora reggel kaphatók a napilapok a süly- sápi állomáson. Ismeretes, hogy nem is olyan régen — négy község utazóközönségé­nek legnagyobb megelégedésé­re — már a hajnali órákban meg lehetett kapni a napila­pokat a sülysápi vasútállomá­son. Az új menetrend életbe­léptetése óta azonban oly ké­sői időpontban érkeztek az új­ságok, hogy azokat a kora reg­gel munkába induló dolgozók megvásárolni nem tudták. Természetesen ebbe a község nem nyugodott bele. Az illeté­kes helyekre egyre-másra küldték emiatt panaszos leve­leiket. Ezek most végre ered­ményre vezettek: vasárnaptól kezdve az összes napilapok reggel 4 óra 25 perckor ismét kaphatók lesznek a sülysápi állomás IBUSZ-pavilonjában. — A szegedi szabadtéri já­tékok augusztus 16-i Aida elő­adására autóbusz-kirándulást szervez a járási művelődési ház. A költség kb. 140—150 fo­rint. Jelentkezni — a szomszéd községekből is — augusztus 1-ig lehet. — Sátoros Anna-bált rendez ma este 7 órakor a pilisi Hu­nyadi Tsz kertészeti brigádja. — Száz hold somkóró aratá­sát és cséplését kezdik meg a csévharaszti Egyetértés Tsz- ben. Ezt a munkát kétmenetes aratással végzik: előbb géppel rendrevágják, majd kombájn­nal felszedik és úgy csépelik. Befejezték a lucerna harmadik kaszálását. A lucerna ebben az évben igen jól fizet a tsz-nek, számításuk szerint még továb­bi két kaszálás várható. MŰSOR Mozik Ecser: Az aranyember. Gomba: Éjféli mise. Gyömrő: Epekedő szerelmes. Matiné: Mackó széké, re. Maglód: A bűnös visszatér (szélesvásznú). Monor: Ütban Pá­rizs felé. Matiné: Hamupipőke. H: Nápoly négy napja (szélesvásznú). Nyáregyháza: Párbeszéd. Pilis: Nápoly négy napja. Matiné: Kris­tálycipellő. Tápiósáp: Mi ketten meg a ló. Tápiósüly: Űri muri. Űri: Hogyan lettem vezérigazgató? Üllő: Szerelmesek találkozása. Ma­tiné: Egy diktátor tündöklése. Vasad: Méhkirálynő. Ifjúsági elő adásra: Láp kutyája. Vecsés: A törvény balkeze (szélesvásznú). Matiné: Állami áruház. H: Lu- pény 1929. (szélesvásznú). VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Nyári Kupa Gyömrő—Ecser (Bokros Felsz- ner). Maglód—Mende (Felker Pintér). Tápiómenti Kupa Tápiósáp—Tápiósüly (Ripp. G16- zik). A mérkőzések 1? óra 30-kor kezdődnek. (Zárójelben a Játék­vezetők). Barátságos mérkőzések Monor: délelőtt 9 óra Vásártér- Kállai Éva úti Rákóczi”. Üllő: délután 17 óra. Üllő—Kő­olaj (Bp. n. oszt.) A vasárnap fotója NYÁRON EGYSZERŰ.. A Ff S T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN Kjl AD. ÁS A. VI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1984. JÜLIUS 26, VASÁRNAP Mérlegen: a leiárü Véradásra készül Gomba, Bénye, Káva népe Ma már mind több ember érzi és érti, hogy a baleseti veszély nemcsak az üzemben, a gépek mellett dolgozó, ha­nem falun, a földeken dolgozó embert is fenyegeti és napról napra nagyobb szükségünk van arra a gyógyszerre, mely­nek előállítását csak az embe­ri megértés és az emberi sze­retet tudja biztosítani: a vér­re. Ennek is köszönhetjük, hogy a szervezett térítésnél­küli véradás, ha nem is kielé­gítő, de 1960 óta mind ered­ményesebbé válik. Járásunk az 1964. év első felében már 89 liter vért adott az egészségügyi szakszolgálat­nak. Ez biztosan kevesebb, mint amennyit felhasználtak járásunk dolgozói életének megmentése vagy egészségé­nek visszaadása érdekében, de valamennyit törlesztettünk belőle. Ismételten törleszteni akar Gomba község népe, akik már negyedszer vesznek részt téri­tesnelkuli véradásban, és Bé- nye, Káva népe, akiket ez év­ben először kértünk fel: se­gítsenek, hogy minél több édesanya, gyermek kapja vissza életét, egészségét. Ezúton is kérjvSk e három község dolgozóit, hogy július 30-án a Gombán tartandó té­rítésnélküli véradónapon mi­nél nagyobb számban vegye­nek részt. A vérvételt alapos egészségügyi kivizsgálás előzi meg a helyszínen és csak a teljesen egészséges embertől vesznek vért. Kérünk azért mindenkit, de különösképpen azokat, akik már rászorultak erre az élet­mentő gyógyszerre, vagy ép­pen legkedvesebb hozzátarto­zójának életét mentették meg vele, legyen szószólója a vér­adásnak és legyen segítsé­günkre, hogy minél több vért tudjunk adni kórházainknak, szülőotthonainknak! Gál Jánosné járási vöröskereszt-titkár Gondatlanságból okozott emberölésért — 10 hónap Annak idején hírt adtunk arról, hogy ez év március Iá­én, vasárnap, a késő esti órák­ban robbanástól keletkezett tűz következtében Kővár., Eta monori lakos életét vesztet­te. A tűz keletkezésének — és ennek nyomán bekövetkezett halálesetnek — vádlottja: Csí­ki Zsigmond nyírgyulaji, va­lamint ifjú Dobrovitz Györgu gyáli lakos. Csíki — az első­rendű terhelt — büntetett elő­életű, iskolába nem járt, írni, olvasni nem tud. A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat monori munkahelyén felállítottak egy igen kis alapterületű mele­gedő deszkabódét, abban egy lemezből készült dobkály­ha szolgáltatta a meleget. Az említett márciusi vasár­napon a telep dolgozói nem tartózkodtak Monoron. A bri­gádvezető Dobrovitzot bízta meg a munkahely őrzésével. MAJOR JANOS A tanyák helyén... Mészáros Imrének Szegények börtöne, kimért keserűség, hozzátok láncol e föld s a konok hűség, nádfödeles házban rejtőzött életem: gyomverte udvarban remegő félelem. Mert innen kerültem én is... Csavarogtam sokszor ez elátkozott tájon egymagám: barátra sem tellett, semmire sem tellett nekünk. Kemények lettünk. Vasból kenyer dagasztott anyám; a könnyeivel sózta, lopott fával sütötte friss-ropogósra. Szegények börtöne, kimért keserűség, fáj búcsúzni tőled, hisz’ friss emlék ez még! Búzaföld zizeg, távol nyárfák suhognak bús dallamot. A gép csak morog. Aratnak .., Itt maradt Csiki is. Moziba mentek, majd hazatérve az udvaron levő benzineshor­dóból Csíki egy kőműveska­nál benzint vitt a megrakott kályhába, hogy a tüzelő ha­marább lángra kapjon. A kályháiban levő benzin és tü­zelő robbanásszerűen égni kezdett. A két ember közben kár­tyázott, beszélgetett. 22 óra körül bekopogott Kovács Etel monori lakos és kérte, hogy engedjék melegedni. Mintegy 10 percig volt a bódéban, amikor Csiki isimét benzint hozott be a fandliban, és a parázsló tűzre öntötte. Hir­telen, robbanásszerűen láng- rakapott a behozott benzin és lángtengerré vált az egész le­vegő. Először Csiki, majd Doforo- vitz menekült ki a bódéból. Ruhájuk izzott, s arcukon, kezükön súlyos égési sebeket szenvedtek. Kovács Etel, aki legköze­lebb volt a kályhához, nem tudott kimenekülni. A nagy erejű tűztől rosszul lett, eszmé­letét vesztette és a testén el­szenvedett égések következ­tében rövid idő alatt meg­halt. (3—4 hónapos terhes volt.) A járásbíróság Csíki Zsig­mond elsőrendű terheltet gondatlanságból okozott em­berölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért 10 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te. Ifjú Dobrovitz György másodrendű terheltet a gon­datlanságból okozott ember­ölés vádja alól felmentette. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész és a vádlott fellebbe­zett. (Péterffy András felvétele) .V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V^\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\V\\\\\V\\VW\^^W Gyömrő holnap és holnapután (I.) GYÖMRŐ - FÜRDŐVÁROS A napokban két fontos dokumentum született meg Gyom­ron: a pártszervezet és a községi tanács vb közös intézkedési terve felszabadulásunk 20. évfordulójának megünneplésére; valamint — az előbbi függelékeként — a község távlati fej­lesztéséhez kidolgozott irányelvek. Mindkét dokumentum széleskörű közvéleménykutatás, a pártszervezethez beérkezett 70 javaslattevő levél alapján szü­letett. Am, hogy a község közeli és távolabbi jövőjét minél reálisabban tervezzék meg: különböző fórumokon vitára bo­csátják az irányelveket. Egyik ilyen fórum kíván lenni a mi újságunk is. Az irányelvek az első részben (általános fejlesztési elvek cím alatt) leszögezik; „A község jelentősebb iparfejlesztést előrelátha­tólag nem kap. Éppen ezért a fejlesztésnek arra kell irányulni, hogy Gyömrő mindinkább fürdőváros, kertváros, iskolaváros, és alvóváros jelleget nyerjen.” Lehetne azon vitatkozni, hogy a „város“ titulus meny­nyire indokolt — még jövő­időben is — Gyömrőre vonat­koztatva. Annyi bizonyos: la­kóinak életmódját, kulturált­ságát tekintve, máris az. Hogy az egyéb feltételek mennyire, s mikorra teremtődnek meg, az éppen az irányelvek helyes (vagy helytelen) gyakorlati át­ültetésétől függ. Mi négyré­szes cikksorozatunkban min­denesetre a fenti meghatáro­zásból indulunk ki, s azt vizs­galatjuk: hogyan válhat Gyömrő fürdő-, kert-, iskola-, illetve alvóvárossá. Gyömrő jövőjét — vélemé­nyünk szerint is — a vízre kell építeni. Ritka adottságú, ragyogó természeti környezet­ben fekvő természetes tó­strandját olyanná kell tenni, hogy messziről is vonzza a vendégeket.' Ma nem ilyen — pedig valaha ilyen volt! Az intézkedési terv is fog­lalkozik a stranddal. Kimond­ja: (ha a jubileumi évben nem is sikerül megoldani az alap­vető, nagy anyagi erőfeszítést igénylő problémákat (az állan­dó vízcserét, a mederalj lebe- tonozását, a körülkerítést stb.), gondoskodni kel] a szolgálta­tások bővítéséről, a környezet kultúráltabbá tételéről. Rend» be kell hozatni a kabinokat (újakat is építeni esetleg), bü­fét kell nyitni, asztalokat, pa­dokat, játékokat elhelyezni; parkosítani, virágosítani kell; rendezni keli a szabadtéri színpadot és környékét. A tanács — előzetes ter­vek és számítások szerint — községfejlesztési alapból 1965-ben mintegy százezer forintot tudna költeni a strandra. Ez az összeg, bár jelentős és felhasználása a fenti célokra feltétlenül szükséges, csak tol- dozásra-foldozásra elég: meg­oldatlanul maradnak a na­gyobb gondok. Mi lesz, mi le­gyen a strand jövője? Az említett 70 levélíró csak­nem kivétel nélkül foglalko­zik a problémával. Abban mindannyian egyetértenek: meg kell menteni ezt a szép fürdőt, míg nem késő. Sokan javasolják: adják bérbe né­hány évre. Kinek? A SZOT, az IBUSZ, a vízügyi igazgató­ság szerepel a javasoltak kö­zött. Ám a tapasztalat az, hogy ilyen elhanyagolt álla­potban senki sem szívesen venné bérbe. Ha előbb a köz­ség rendbehozatná, akkor igen. De akkor már nem kell bér­lő... Azok igyekezete látszik te­hát reálisabbnak, akik a ne­hezebb utat választják, s azt javasolják: saját erőből — nagy társadalmi összefogás­sal — négy-öt év alatt hozzák rendbe a strandjukat a gyöm- rőiek. Bódis János községi tanács­tag már ki is dolgozott, s le­tett az illetékes szervek aszta­lára egy tervezetet erre vo­natkozóan. Ez a vázlat alkal­masnak mutatkozik arra, hogy megfelelő tartalommal kitöltve, a legalkalmasabb sze­mélyeket megkeresve alapul szolgáljon egy létre­hozandó strandintéző bi­zottság munkájához. ötleteket, javaslatokat bőg­vén meríthet ez a testület a javaslattevők leveleiből. Íme, ízelítőül: „A KISZ- és az úttöröszer- vek bevonásával ifjúsági par­kot kellene kialakítani a strandon ... Kezdetben tábori kuglival, halászjátékkal, s más hasonlókkal felszerelni, íjászsarkot berendezni. A fe­dett részen sakk-, dominó-, zenesarkot lehetne létesíteni. A hétvégi napokon a lángos- sütést is be lehetne vezetni... Majd idővel nádból úgyneve­zett halászkunyhót lehetne építeni; bogrács, tűzimitáció, egy-két kifeszített háló emel­né a képet; körötte fiatalos zene szólna...” — írja Ba- góczky Sándor. Strandpresszó nyitását és campingtábor létesítését ja­vasolja Győrffy László. A dél­keleti oldalon lévő kiserdő parcellázását, víkendházak építésére való kiosztását veti fel Szewczyk Ede. Mélyfúrású kutak segítségével gondolná megoldani a vízcserét Kohuth József és Pataki Gyula. Cam­pingtábor létesítését szorgal­mazzák Kovács István, Uáyi Győző és mások is. Forgácsok ezek, csak egy gazdag, színes ötlettárból, ta­lálomra összeválogatva. S hány hasznos, jó ötlet és gon­dolat megszületik még, ha si­kerül az emberek alkotóked­vét felszítani. Igaz, az ötlet­adás egymagában kevés. De nem egy levél végződik úgy, mint a Bagóczky Sándoré: „Igyekszem terveim esetle­ges megvalósításában is ak­tívan fészt venni.” És ezt komolyan kell venni mindenki részéről; elfogadni, felhasználni a felkínált segít­séget! Nemcsak a strandfürdő, de egy tisztasági fürdő létesítése is sűrűn felvetődő közkívána­lom. Ezzel együtt említi szin­te minden levél a Patyolat­fiók létesítését. Ez utóbbi már az intézkedési tervbe is beke­rült, mint 1965. végéig feltét­lenül megoldandó feladat. A tisztasági fürdő létesítésével sem lehet soká várni, ez az irányelvekben is a sürgős ten­nivalók közt szerepel. Ide kapcsolódva kell né­hány szóban szólni az irány­elvek egyéb egészségügyi és szociálpolitikai vonatkozásai­ról. A húszéves program fel­öleli a bölcsőde 1965, az egész­ségház 1966. évi bővítését, az öregek napközi otthoná­nak létesítését és állandó bő­vítését; tartalmazza az isko­laorvosi szolgálat létesítésére, a körzeti orvosok számának megemelésére, á szociális ott­hon bővítésére, még egy böl­csőde megépítésére irányuló távlati elképzeléseket. Radványi Barna Édes anyanyelvűnk A napokban hivatalos ér­tesítést kaptam egy járási szervtől, amelyben Attillá- nak tituláltak és a Bethlen uca nevét Betlehem-re ja­vították. Mit számít nekik, mi különbség van Bethlen és Betlehem között. No de ez méi7 mind semmi. Az egyik TÜZÉP-telepiinkön a kö­zelmúltban „szovjett bri­ket” volt kapható. Ami ki­maradt az egyik szóból, be­került a másikba. A „nyelvújítók” egyik legértékesebb írását az egyik piactéren olvashat­juk. íme: „Kerékpártt a piactéré bevlni hatóságilag tilos.” Hoggy mikik vanak? íi-sza— ii különösen példamutató mó­don. A zöldbab átadása terén 60 százalékos teljesítéssel Pé­teri jár az élen. Vasad azon­ban, a 120 mázsás vállalása mellett, még egyetlen kilót sem adott át. A íőzőtökellátás kielégítő, különösen Üllő szál­lít nagy mennyiségben. — Általában a terméskilátások bizta­tók, a közel egy hónapig tartó eső6, hűvös idő azonban az uborká­nál, dinnyénél — amelynek átadását szintén megkezdték, a babnál, paradicsomnál, papri­kánál erősen befolyásolta a kötést, ennek következtében a tömeges szállítás néhány hetet késik. A termés mennyisége előreláthatóan eléri a tavalyi szintet, úgy, hogy hamarosan megtelnek a boltok friss zöld­áruval; befőzés, el tevés idején pedig ez a mennyiség még emelkedni fog. Kiss Sándor — A zöldhagyma átadása 100 százalékos volt, a monori Uj Élet még néhány százalék­kal meg is toldotta. A zöld­borsó szedését és szállítását a sok eső akadályozta, gátolta. A leszerződött 676 mázsa he­lyett kb. 450-et adtak át. A nyári érésű burgonya szedését megkezdték és a szállítása fo­lyamatosan történik. 5405 má­zsa megtermelését vállalták termelőszövetkezeteink. A jól előkészített és trágyázott ta­laj, a sok csapadék lényegesen emelte a termés mennyiségét, a szükségletek kielégítése nem okoz majd különösebb gondot. — Pilisen már folyik a paradicsom sze­dése, a helyi igények kielégítése mellett, külföldre is indult a múlt héten egy megrakott vagon. Az uborka szedését és átadását Nyáregyháza eszköz­A mélyen tavaszba nyák téli hideg, s a hirtelen bekö­szöntő forróság rövidre szabii a salátaidényt, a fejek szárba- szöktek, felmagzottak. Enne! ellenére ebben az időben í zöldségesboltokat, üzleteke mégis bőven elláthattuk salá­tával. A szerződésben vállal' kötelezettségüknek mintegy 8( százalékban tettek eleget £ tsz-ek — válaszolja Tóth Ká­roly, a MÉK mezőgazdásza amikor a felvásárlással kap­csolatos kérdésekről érdeklő­dünk. — Általában a minő­séggel voltak ugyan némi differenciák, a tsz-tagok azon­ban már kezdik megérteni, hogy a szedésnél kell elvégez­ni a válogatást, osztályozást, ezzel pluszmunkától szabadul­nak rreg; a szép és hibátlan áru könnyebben és magasabb áron értékesíthető.

Next

/
Thumbnails
Contents