Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-28 / 175. szám
10 ■KTM 1964. JÚLIUS 26. VASÄRNAP JAPAN, A XVIII. OLIMPIA ORSZÁGA A FELKELŐ NAP ORSZÁGÁNAK LANYAI Nemrégiben az egyik tokiói főiskolán kérdéseket intéztek á'tiallga tónőkhöz. Az ankét rendezői arra voltak kiváncsiak: az a változás, ami a második világháború után bekövetkezett a szigetország életében, milyen kihatással van a két nem kapcsolatára, s a fiatal, nemsokára diplomával rendelkező lányok gondolkodására. Hátul kullog az asszony... Ez a probléma ugyanis, amely Európa legtöbb országában már véglegesen megszűnt, Japánban még ma sem teljesen megoldott. Nemcsak árról van szó, hogy a fiatalok nem maguk választhatták, s gyakran, elsősorban falun, még ma sem maguk választhatnak élettársat, s így többnyire csak az esküvőn ismerik meg egymást. Japánban a nő másodrendű személynek számított, s előbb az apa, majd a férj zsarnokságát volt kénytelen elviselni. Ennek az alárendeltségi viszonynak egészen megalázó formái alakultak ki. Sok családban például az anya és a nvermekek sorfalat álltak, amikor a ház ura érkezett vagy elhagyta otthonukat. Ha pedig a házaspár valahová ment, akár egy üzletbe, vagy vendégségbe, mindig elől haladt a férfi, s csak mögötte pár lépéssel kullogott az asszony és ő vitte, Átlagban napi négy órát töltenek tükör előtt a gésák nélkül, amikor a germanisztika egyik leendő doktora elmesélte, hogyan ismerkedik a japán konyha rejtelmeivel: elvégzett egy főzőtanfolyamot és a feleségével együtt egy varrótanfolyamot is. Megkérdeztem: nem érezte-e magát Mai modern japán teenager ha éppen volt, a csomagokat is. A szigorú hagyományok felett természetesen nem múlt el nyomtalanul az idő. Hozzájárult elsősorban az, hogy a nagyszámú család eltartásához'gyakran nem volt elegendő a férj keresete, s az asz- szonyoknak is állást kellett vállalniok. Az önálló kereset — minden bizonnyal — nagy mértékben elősegítette a japán nők szellemi — és tegvük hozzá bátran — fizikai fel- szabadulását — még akkor is, ha a hivatalokban és az üzemekben jóval rosszabbul fizetik őket, mint a férfiakat, kevés a munkaalkalom, s elbocsátások idején elsősorban ők kerülnek az utcára. Mindenesetre a nők munkavállalása, aztán az a lehetőség, hogy kinyíltak előttük is a főiskolák, és egyetemek kapui, sokban hozzásegített a jég megtöréséhez. Nyelvtudós a főzőtanfolyamon „A fiatalabb generáció már új szokásokat vezet be — írja a Felkelő Nap országáról szóló könyvében Ulrich Ma- kosch. — Van például az al- só-Ginzán egy úgynevezett upstairs vendéglő, a Fudzsiya. Egy fiatal házaspár az étkezés befejeztével kimegy az ti teára. A férfi átveszi az asz- tzonytól a gyereket, s bár kis- lé ügyefogyottan, de ö vitel a karján. Nem egy ilyen fiatal apát látunk ma már. Vagy vegyünk egy másik példát! Nem álltam meg nevetés furcsán annyi nő között. Ártatlan arccal válaszolta: a tanfolyam résztvevőinek több mint a fele férfi...” Visszatérve arra a közvéleménykutatásra, ami a tokiói egyetemen zajlott le, a kérdésekre adott válaszokban egy közös alapvonás található: valamennyi lány szerelemből akar és hajlandó csak férjhez menni. Természetesen ez a már haladást jelentő vélemény ma még nem mondható általánosnak egész Japánban, mint ahogy azon a ponton már megoszlanak a főiskolai hallgatónők véleményei, hogy szüleik akarata ellenére is hozzámennének-e a kiválasztott férfihez. Az ankénton feltettek egy számunkra talán kissé furcsán hangzó kérdést: „Féltékeny-e?” Ez a kérdés nem minden célzatosság nélkül hangzott el. S hogy elértették, mire kíváncsiak az ankét szervezői, az kiderül a 18 esztendős Nakamura Kazue válaszából is: „Féltékeny vagyok-e? Igen, minden bizonnyal az vagyok. De azt hiszem, meg tudnám akadályozni, hogy férjem később egy gésát vegyen magának, ahogy \ ey eddig mi naiv. ni: — sajnos — olyan elterjedt’' szokás volt. Egy modern japán -nő számára elviselhetetlen sértés az ilyesmi és a mi generációnk lenne hivatott arrra, hogy végleg felszámolja a régi idők e maradványát”. A macskaisten párlfogoltjai És ezzel tulajdonképpen elérkeztünk azokhoz a kivétel nélkül rendkívül kultúrált, több nyelvet beszélő, pompásan társalgó és nagyszerűen táncoló fiatal japán lányokhoz, akik európai szemmel nézve egészen szokatlan szerepet játszanak a férfiak mellett, ugyanakkor olyan elevenen kapcsolódnak a két nem életéhez, hogy a japán nőkről szólva nem lehet nem beszélni róluk. Európában általában köny- nyúvórú lányoknak képzelik a gésákat — cseresznyevirág illatú prostituáltaknak. Pedig ez az évszázadokkal ezelőtt született intézmény egészen más célokat szolgál. A gésák általában azokon a lakomákon vesznek részt, amelyeket a politikai vagy gazdasági élet valamelyik hatalmassága ad vendégei tiszteletére. A lakomákon a gésák végzik a felszolgálást. Szinte láthatatlanul vannak jelen, halk, finom léptekkel, szertartásos mozdulatokkal szorgos- kodnak és sok figyelmességgel halmozzák el a vendégeket. Ök gondoskodnak arról is, hogy az étkezés közben egy pillanatra se szakadjon meg a társalgás, s ugyancsak ők biztosítják a szórakoztatást is — énekkel, tánccal, balladák előadásával. A háború előtt Japánban elképzelhetetlen volt egy ünnepi lakoma, társas összejövetel, vagy üzleti tárgyalás gésák nélkül. Ebben az időben a gésákat teljes mértékben a társadalom köztiszteletben álló tagjainak tekintették. Császárok, hercegek, ismert államférfiak, nagyiparosok vették feleségül őket és állandóan béreltek gésákat külföldi látogatóik, vagy barátaik szórakoztatására. Nem is csoda, hogy a japán fővárosban a második világháború előtt több mint ötvenezer gésa élt. Ma azonban mar lényegesen lecsökkent a számuk, a híres Simbasi negyed egyik előkelő épületében, ahol a gésák központi hivatala és szakszervezeti központja székel, ma már csak 20 ezer kis táblácskát őriznek, mindegyiken egy-egy gésa nevével, lakcímével és (a XX. században élünk) telefonszámával. Macskaisten pártfogoltjainak száma egyre csökken. Kevesebben vannak, mert egyre kevesebb alkalommal veszik igénybe, szolgálataikat. Mint ,,hivatás nem olyan népszerű már a lányok körében, mint hajdanán. De a gésák számának csökkenéséhez minden bizonnyal hozzájárul az is, hogy a mai fiatal japán nők, mint Nakamura Kazue ki is fejtette, éppen úgy mint a világ minden táján, ragaszkodnak férjükhöz és vigyáznak I arra. hogy ne legyen szüksége r*** ;)úóg’ -:í®óí'ákDz!atő .náreier- ! ként. seifi th» -egy másik móré. 1 O. Gy. ,...vtf.r--. ».!•;?.ygy■:«^ ü .............ÍHIIIIlülllllllll S A RO Kj A MOTÍVUMG YŰJT A motívumgyűjtés szépségei sajátos tulajdonságában, természetében, lényegében rejlenek. A régebbi gyűjtési forma, az úgynevezett „országgyűjtés'’, egy-egy gyűjteni kiválasztott ország valamennyi bélyegét magába foglalja. A „motívumgyűjtés” viszont tág teret ad a gyűjtő ízlésének, ismereteinek, érdeklődési körének, vagy hajlamainak: csak egy bizonyos kiválasztott motívum, vagy téma körébe tartozó, azt ábrázoló, vagy eszifieileg tartalmazó, de nemcsak egy országból, hanem valamennyiből származó bélyeg gyűjtését jelenti. Elég felsorolni néhány ismertebb motívum területet, például állatok (s ezen belül halak, madarak, rovarok, stb.), növények (fák, bokrok, virágok), zene (zeneszerzők, hangszerek), képzőművészet (festészet, szobrászat, építészet), néprajz (népviselet, háziipar, népi táncok), sport (sportágak), s máris kitűnik menny! szépség, érdekesség lehet egy-egy témakör bélyegeinek ösz- szegyűjtésében. Az esztétikai szépségi szempontokon túl, ideológiai tartalom (munkásmozgalmak, Lenin, Októberi Szocialista Forradalom, felszabadulás, stb) és ismeretbővítési lehetőség) űrhajózás, technika, tudomány, közlekedés stb.) is van a mo- tívumgy ű j lésben. Rádiópropaganda A különleges lebélyegzések társaság számára pedig — hisaen gyűjtése egyik speciális ága a a bélyegzőn a New York-i rádiő- iilatéliának s a ritkaságoknak itt társaság adótornya látszik — a is nagy értékük van. Most azon- különlegesség körül csapott próbán egy egészen különleges rlt- paganda nyilván még ennél is kaság bukkant fel: egy sokkal többet. olyan lebélyegzés, amelyet mindössze egyetlen levélen használtak. Hondurastól 95 mérföldre két kis korall sziget terül el, a Kis Haty- tyú és* a Nagy Hattyú, mindkettő amerikai birtok. A két sziget közül csak a nagyobbikön élnek, összesen negyvenhatan. zömükben a nagy hatósugarú és nagy üzleti hasznot hozó New York-i rádiótársaság, a Radio Swan adótornyánál dolgoznak. Levelezni a külvilággal csak a rádiótársaság repülőgépein keresztül szoktak. a posta megkerülésével. Most azonban a szigetlakók közül néhány bélyeggyűjtő engedélyt kért, hogy a New York-i világkiállításnak címezve elküldhessenek egyetlen levelet, különleges pos- tai lebélyegzéssel. V A posta hozzájárult a téréshez, így érkezett meg a levél Great Swan hivatalos lebélyegzéssel New Yorkba. Hogy meknyit.:ér .ez az egyetlen , példány? Xv: amerikai posta számára az engedélyért kapott illeték mindenesetre sokat. A rádjóBenzin mellé bélyeg Ausztráliában az egyik olaj- vállalat bevezette, hogy a benzinkutaknál minden vevő ingyen kap egy kis bélyegeso- magot. A csomag 3—10 bélyeget tartalmaz tetszetős cello- ían-borítékban, vannak köztük: madarak, állatok, lepkék, hajók, űrhajók, stb. Ezenfelül a vállalat vevey. jogosultak egy kis album, valamint további csomag bélyeg és bélyegragasztó vásárlására mérsékelt áron. Hasonló kampányt bonyolított le több évvel ezelőtt egy másik vállalat is Ausztráliában. arnikorjs állítólag 25 millió béljégét osztottak ki ilyen módon. j\VN\\\A\\\\WV\\\\\\V\VC)\\\\\Vv\\W\V\\\\>\\\\\\\\\\\\^^^ v * t s 4 5 & 78 9 V f! 12 15 14 151Í ■ fB 19 1 20 21 Zz 23 r ÍA 1 26 2» 28 19 Mi 51 ■ 11 55 54 35" 36 3? ■ * 59 40 41 42 *5 UÍ 45 4f 49 l 50 51 9 52 S3 ■ I SS gjW56 1 ü 58 ■ 59 “ Macskaisten e bájos pártfogolt ja európai vendégét tanítja az evőpálcikák használatára ötven éve, 1914. július 28-án kezdődött az első világháború, amelynek megakadályozásáért, majd kiterjesztése ellen a világ haladó erői felemelték szavukat. Karl Liebknecht a Birodalmi Gyűlésen, 1914. december 2-án elutasította a hadihiteleket és többek között ezeket mondotta: Ez a háború, amelyet a benne részt vevő népek közül egyik sem akart... folytatása a vízsz. 18. és függ. 24. sorokban. Liebknecht határozottan leszögezte: Imperialista háborúról van itt szó! VÍZSZINTES X 1. Nagy kedvelője az írói alkotásoknak. 12. Hideg közönyös ember jelzője. 20. Angol fizikus és kémikus az elektrotechnika úttörője (Michael 1791—1867). 21. Vén, öreg ember. 22. Francia király. 23. Ilonka becézve. 24. Holott, pedig. 25. Indiáncsónak neve fordítva. 27. Téli-nyári gyümölcs. 29. A szerbek népi tánca névelővel. 31. Korszak közhasználatú idegen szóval. 33. Vízi átkelőhely. 36. Ilyen rövidebben. 38. Borítóüveg. 39. Föld. amelyet a bauxit- ból állítanak elő. 41. Fővárosi pályaudvar. 44. Gyerekes búcsúszó. 46. Világtáj. 48. Dél-amerikai teveféle állat, az indiánok háziállata. 49. Káposztás étel disznóölések idején 52. Á. M. E. 53. Közönséges durvaság. 54. Pajkosan, huncutul jó kedélyű fiú. 55. Lármá- zik. 56. Pénzétől megfoszt. 57. Átkarol szeretettel. 58. Számjegy. 59. ízesítő anyagokkal kevert hús- vagdalék. többesszámban. 60. A nyelvészetnek a nyelvjárások kérdéseivel foglalkozó ága, ma* gyárul: nyelvjárástan. Kétbetűs szavak: RÉ — ÖK — BR— TA — PM — OK. FÜGGŐLEGES: 2. Reform útján történő átszervezése. 3. Város az USA Nebraska államában. 4. Durvább malomipari termék. 5. A kanapé belsejében van??? 6. Egyszeri hirtelen lövéssel leteríti (a 2. betűn fölös ékezet). 7. Szultánság Délnyugat- Azsiában. 8. Kémikus Mengyeje- lev kortársa (Lothar. 1830—1895). 9. Mint a függ. 5 sor. 10. Mező- gazdasági növény. 11. Kórházi ellátásban részesülő személy. 12. Én latinul. 13. Lóbíztatás. 14. Gönci református esperes, aki lefordította a teljes bibliát (Gáspár. 1529—91). 15. Határozottság. 16. Váradi Elek Hona. 17. Község a monori járásban. 19. Mátka. 26. Nagyfokú bizonytalanság. 28. Toktermést hozó gazdasági növény. 30. Minden hájjal megkent agyafúrt. 32. a nemes bor különleges finom illata, zamata. 34. Két szó: a2 egyik: folyadék. a másik vízi állat. 33. Karikaláb. 37. Politikai szervezet. 38. A bolgárok legnagyobb költője. 40. Európai főváros. 42. Beéri valamivel. 43. Felfelé mozgatok. 44. Takarítási eszköz. 43. Szinte elviselhetetlenül bántó. 45. Rémületbe ejt. 46. Elektrokardiográfia. 47. ,,Duna”-menti község a megyében. 49. Ez meg a ráckevei járás egyik községe. 50. Szerelemisten a görög mitológiában. 51. Egyszerű étel. Kétbetűs szavak: IN — BT — TV — YB — DM — TR — ZH — AH — BE — EG. Az idézett mondás megfejtését kérjük 1964. augusztus 3-ig beküldeni a szerkesztőségbe. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. Az 1964. július 12-i rejtvényünk helyes megfejtése: Csehov. Szalay László. Petrarca. Szamosi Elza. Stephenson. Edgar Degas. Párizs. Alpári. Colt. Könyvet nyertek: Ivády Gézá- n-é. Budapest. XXn.. Budatétény, Kossuth Lajos u. 21—27. — Szekrényes Janka. Gyál, Körösi út 5. — Göti Jánosné. Alsógöd. Petőfi S. u. 45. — Kelemen Endre, Gyömrő. Tiszti lakások. — Oláh István Szigetszentmiklós. József Attila A. telep. II/3. III. em, 20. — Csaba János, Tápiósüly. Szil- vafasoi. — Potoczky Jenő Budapest H.. Mártírok útja 48. — Fejős Kálmánné Nagykáta. Járás- bíróság. — Borbély Margit Vác. Március 15 tér 25. I. — Savolász Károly. Felsőgöd Széchenyi u. 56. A könyveket postán küldjük el.
