Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-25 / 173. szám
PÉNTEKI NAPLÓ — Aratási hiradó. Hét végére befejezik az aratást Káván és Bényén. — Gáspár István kombájnja változatlanul jól dolgozik, kedden 234 mázsa gabona volt a teljesítménye. — Bényén 4 kombájn vágja a gabonát, szépen halad a szalmalehúzás is. hála a Vízügyi“’ brigád jó munkájának. — Gombán befejezték a búza aratását, csupán 160 hold rozs van hátra, hétfőre azzal is végeznek. — Túllépte a megengedett sebességet az általa vezetett tehergépkocsival Bretka János (Úri, Nefelejcs u. 7.) 300 forintra bírságolták. — Tizenöt vagon paradicsomot vásárolt fel a MÉK eddig, főként exportra. Élenjár a paradicsom szedésében a pilisi Uj Élet, a gyömrői és a nyáregyház! tsz. Kevés viszont a felvásárolt dinnye mennyisége, mert a tsz-ek (a monori Kossuth, a maglódi Micsurin) elsősorban a szabadpiacon értékesítik. — Kollektív hajókirándulást tervez vasárnap Esztergomba a csévharaszti KISZ- szervezet. — Jól jövedelmezett a tojás a monori Uj Élet Tsz-ben az idén: közel félmilliót hozott a „konyhára”. Tejből 126 ezer forint volt a bevételük. — Félévi közgyűlést tart vasárnap az ecseri tűzoltótestület. — Segédmotorvezetői jogosítvány nélkül kivilágítatlan járművel vett részt közúti forgalomban Burján Sándor (Monor, Acsádi u. 33.). 500 forintra bírságolták. MOHOMnm PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1964. JÜLIUS 24, PÉNTEK Ládagyárat építenek — bővítik a logarüzemet VONATRA VARVA Vonatra várva ülök egy pádon, előttem négy lépésre egy fiatalember könyököl — háttal nekem fordulva — a korláton. Tetőtől-tálpig végigmustrálom öltözékét: hegyesorrú, világos színű cipő a lábán, pasztellszínű csőnadrág rajta. Praktikus, legalább nem lötyög járás közben — morfondírozok magamban — ha sár van, nem piszkolódik, mert rövid. Rövidujjú mintás ingkabátban van. Ez is tetszik, mert nem melegít és sok legény hordja. Utána a haját nézem: hát az bizony elég hosszú, megvan vagy öt centiméter és borzas. Ilyen meleg időben ez nem hasznos, bár kalap nélkül védi a fejet a hőségtől. Azután felém fordul. Akkor látom, hogy egy fiatal lány. ■k Az állomástól még messze a vonat, melynek lépcsőjén állva egy 14 év körüli suttyó cigarettázik és nem fogódzkodik Ijedten tekintek feléje — 02 előző napi súlyos gázolásra gondolva — mikor egyik fülkéből egy asszony szalad a fiúhoz — édesanyja lehet — és két erős nyaklevessel parancsolja el a lépcsőről. Ellensége vagyok a veréssel nevelésnek, de ebben az esetben talán súlyos balesettől menekült még a fiú két nyakleves árán. Bár az is előfordulhatott volna, hogy éppen a pofonoktól veszíti el egyensúlyát és bukik le a vonatról. (Szűcs) Évek óta probléma az asszonyok foglalkoztatása a Pest- környéki községekben, így természetesen Monoron is. Mikor meghallottuk, hogy új üzemmel gazdagodik járási székhelyünk, azonnal felkerestük Imre Ádám elvtársat — a kefegyár igazgatóját — és a jövőre felépülő új létesítményről érdeklődtünk. — A tervek egy hónap leforgása alatt készültek el — hallottuk a tájékoztatást. — Óriási beruházást igényel az új üzem, 11 millió forintos költséggel készül. Az átadási határidő 1965. április 1. és augusztus 1. között van. — A kefegyár mellett működő ládagyárat az Új Elet Tsz központjánál levő 5 holdon építjük fel. Egy fűrészcsarnok és egy 20 asztalos szegezőcsarnok, korszerű női-fér- fiöltöző épül fel, ezenkívül természetesen a tárolószínek. 65-ben még elég „kis” kapacitással dolgozunk, hiszen alkalmazottaink száma mindössze 167 lesz, a termelési érték pedig évi 10 millió forint. A következő lépcsőben aztán fokozottabb tempóban fejlődik majd az új gyár- A termelési Öt holdas terület, II millió* költ«ég viim ül t-süs latlük kit Iliül ti re Exportképes lesz a i'alogar érték a négyszeresére emelkedik, természetesen az alkalmazottak száma Is egyenes arányban nő, 2—3 éven belül 600 ember végzi majd a munkát, jelentős részében nők. A kefegyár dolgozóinak létszáma ekkor 1000—1100 lesz. Kielégítő lgpz a szakirányítás is: bár jó a jelenlegi műszaki gárdánk is, de még egy rutinos főmérnököt kapunk, — Az új üzem készítményeit használják majd Naigy- kőröstől Vecsésig az összes mezőgazdasági üzemek. Megépülése nagyon szükséges, mert a népgazdaság növeli a következő években a gyümölcsexportot, és mi exportládákat — hollandi rekeszeket, pévé- cé fenekű lapos rekeszeket, bolgár almás és bi- zon fonott ládákat készítünk. Ez jelentős valutaértéket is jelent, mert a mi ládáink külföldön maradó göngyölegek lesznek. — A felépülő új telepen 6 hónapos előkészítő munkával 15—20 millió forint értékű ládát tudnak felhalmozni, ami azt jelenti, hogy göngyöleghiány miatt nem hiúsul meg exportszállítmány. — Nagy fejlődés előtt áll a logarüzem is. Az elhangzott szakvélemények szerint a fa- logar eléri azt a szintet, hogy nyugodtan lehet exportálni. A legyártott lécek közül 90 százalék első osztályú, 4—5 százalék másodosztályú. A harmadosztályt is hozzávéve, a selejt minimális mennyiségű. — De beszéljenek talán a számok. 63-ban 1 millió 200 ezer volt a tervezett termelési, 65-re ez 3 millió 500 ezer forintra emelkedik. Ha hozzászámítjuk a KGST által tervezett 3 milliós csehszlovák rendelést, a termelés közel 7 millió forintra emelkedik. Ez az óriási növekedés természetesen csak nagy arányú fejlesztéssel érhető el. Értem az építkezéseket és a munkásfelvételeket ezalatt. Két, esetleg három műszakban kell dolgozni, hogy a feladatoknak eleget tudjunk tenni. S, — Gy. Négy kombájn dolgozik egyezerre Mi újság az úri Isi-ben ? 540, kazalozásból 420, nyári mélyszántásból 50, tarlóhántásból 300 hold van készen. A gabona tisztítását két gép végzi két műszakban, a napi teljesítmény 5 vagon — egy hét alatt érnék utol a kombájnt. A szállításban fennakadás nincs, a traktorosok, gépkocsivezetők egyaránt kiveszik részüket a munkából. A gépkocsik eddig 11 vagon árpát szállítottak be a terményforgalmi magtárába, valamint 18 vagon búzát a kókai malomba. MAI MŰSOR Mozik Monor: Ülban Párizs is esés. A törvény balkeze. Az elviselhetetlen kánikula ellenére is nagyüzem van az úri Béke Tsz-ben. A földeken serényen dolgozik 4 kombájn, szorgalmasak a kom- bájnbúza tisztítói, szelektálói is. Jámbor János elnökhelyettessel és Bakos Ferenc párttitkárral beszélgetünk a munkák állásáról. A tsz-nek ezen a nyáron igen komoly feladattal kellett megbirkózni. 740 hold búza, 300 hold őszi árpa, 96 hold tavaszi árpa várt aratásra június végén. A jelenlegi helyzet szerint 250 hold intenzív búza, 95 hold tavaszi árpa áll még lábon. A Szentmártonkátától kölcsön kapott 4 kombájn hétfő óta hatalmas területekről takarította be a termést. A munka üteme arra enged következtetni, hogy a héten befejeződik a búza aratása, cséplése és röviddel utána a tavaszi árpáé is. A lemaradás így is jelentős. Okát abban látják, hogy a Monori Gépállomás két kombájnja közül egyik állandóan rossz volt, ez az elmaradáson kívül őszi árpából 3—4 mázsa termés- kiesést jelentett holdanként. A búza betervezett 11 mázsás átlagtermése — a számítások szerint — meglesz. A járulékos munkák követik a kombájnt — szalmalehúzásból (Bognár) HAL Botjai mögött ülő horgászismerősöm feszülten figyeli a zsinórokat. Ám a ráesni hosszú ideig néma maradt, még egy keszegkapás sem akadt. — Szívesen ennék egy halászlét vagy rántotthalat — sóhajtotta. — Na és mi az akadálya? — kérdeztem. — Nem lehet a hentesnél halat kapni — válaszolta. Mi lesz a gyorsbüfé jövője ? Képzeletbeli interjú a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat vezetőjével MATOL VECSESEN játsszák A törvény melynek egyik jelenetét mutatja balkeze című be képünk. filmet, Nem ismerem a Ceglédi Vendéglátóipart Vállalat vezetőjét, de elképzelem magamnak, hogyan folyna le közöttünk egy kis beszélgetés, ha véletlenül Monoron összetalálkoznánk. A monori vasútállomás melletti gyorsbüfével kapcsolatban tennék fel néhány kérdést: — Ismeri-e a büfé problémáit? — kezdeném a beszélgetést. — Hogyne ismerném — hangoznék a válasz. — hiszen vállalatunk egyik legnagyobb forgalmú üzeme, nemrég korszerűsítettük és mindent megteszünk, hogy a büfé a rendeltetésének megfeleljen. — Gondolja, hogy ez sikerül? — kérdem én. — Van egy helyiség, abban a fogyasztók részére 2 asztal körül 8 szék és két ivópult. Naponta ezer és ezer ember fordul meg a büfében, ki inni, ki enni, ki feketézni vagy fagylaltozni akar. Ebéd- és va- csoiaidőben nincs hova leülni, az ivók is egymás hátán tolonganak, nem is szólva az egy pénztárról, ahol forgalmi időben az utcán állnak sorba az emberek. — Ez sajnos igaz — hangoznék a válasz — de helyszűke miatt nem tudunk több asztalt beállítani, pénztárgépet sem tudunk adni, küiön italpénztárt állítani pedig költséges lenne. — Pedig úgy gondolom, hogy ez az üzem hoz olyan jövedelmet a vállalatnak, hogy érdemes volna a hibákkal alaposabban foglalkozni. Az üzem 23 dolgozója számára nincs öltöző. Egy átjáró helyiségben vannak a férfi és női dolgozók ruhái, szögre lógatva. Sem iroda, sem raktárhelyiség nincs, a néhány négyzetméternyi mosogató szolgál irodahelyiségül. — Elismerem — hangoznék a válasz —, hogy mindez igaz, de ismét csak azt kell mondanom, hogy nincs nagyobb férőhelyünk. — Adva van egy kerthelyiség — folytatnám a beszélgetést —, melyhez a természet minden szépséget és kellemetességet megadott, csak ki kellene használni. Rendes vendéglői kiszolgálás mellett sokan elszórakoznának esténként is a kertben, ha az üzem 8 órakor nem zárna be. Szombaton és vasárnap egy kis jó zenét is szívesen hallgatnának az emberek. — Át kellene az egész konstrukciót alakítani — hallanám a választ — mert mindez büfé keretében nem oldható meg. — Bizony, át is kellene a büfét kisvendéglővé alakítani. A bővítésre, sőt a terjeszkedésre is volna hely. Néhány terített asztallal, étkező és egy kis cukrászda is létesíthető lenne és a dolgozók szociálisabb munkakörülményeiről is lehetne gondoskodni, ha a vállalat egy kis áldozatkész megértéssel fogna a kérdéshez. Hogy erre a propozíciómra milyen választ kapnék, azt nagyon szeretném tudni, sőt örömmel olvasnám itt ezen a helyen. Rajtam kívül olvasóink monori táborát is érdekelné. Dr, Huszty Károly BALATON! KÉPESLAP i Üdvözletem küldöm a fonyódi táborból a Monor és Vi- ' déke Szerkesztőségének és kedves olvasóinak. Drabek Károly járási KISZ-titkár Villanófényben A párttitkár Alig egy hónapja még, hogy Ho- rinka István elvtárs került a tá- piósápi Petőfi Tsz pártszervezetének élére, de máris érződik tevékenységének kedvező hatása: pezs- dülés, megélénkülés tapasztalható a kommunisták körében, s ennek kihatásaként az egész termelőszövetkezetben. Annál is dicsé- rendőbb ez a fiatalos lendület, mert bizony Ho- rinka elvtárs nem a legfiatalabb évjáratokból való: L U. tta y I / toy 0.wt6 f 6b tűk a mi kékszalagos polgári őreinket: nyugalmunk, biztonságunk önkéntes önzőit. Elismeréssel adózunk nekik e hasznos társadalmi tevékenységükért. Még nagyobb a megbecsülésünk olyan esetben, ha valaki közülük — a napi munka és az túljegyezte már a hatodik X-et. Sok állványt összeácsolt életében — neki is, mint any- nyi embernek Tá- piósápon: állványozó volt a sza kmája —, s most, a dolgos évek utáni pihenőben sem tétlenkedik: erejét, tudását, energiáját a közösség javára hasznosítja. Jó érzékkel választotta ki a „döntő láncszemet” a pártmunkában: tudja, érzi, hogy most a nyári betakarítás segítése a legfonönkéntes rendőri feladatkör ellátása mellett — még külön is jelentkezik valamilyen fontos társadalmi ügy segítésére. Ilyen napjainkban az aratás, amelyben szép számmal részt vesznek nem a mezőgazdaságban dolgozó önkéntes rendőrök is. Daruka Bertalan, az önkéntes tosabb feladat. Már kora reggel a határi járja, szervez, segít, irányít; intézkedik is ha kell. Itt pedig kell, mert a tsz■ elnök és főmezőgazdász nélkül van jelenleg s a rájuk háruló fehérből is át kell olykor-olykor egy keveset vállalni. Hogy tevékenysége hasznos és máris eredményes, az azon mérhető le, hogy megszerették, s nagy rab ecsülik öt az emberek, a tsz- tagok. (P. f.) rendőrök monori csoportjának parancsnoka például a helyi Kossuth Tsz-ben segített az aratás meggyorsításában: másodmagával, 7 nap alatt 53 kataszteri holdon vágta le a gabonát, aratógéppel. Méltán kijár neki a társadalom megbecsülése! (k. gy.) Az önkéntes rendőr Már megszokA szakember fóruma Minden községben legyen növényvédelmi brigád Az év elején már írtam annak a rendeletnek a fontosságáról, amely szerint a házi- kertek és szórványgyümölcsösökben kötelezően védekezni kell a kártevők és a gombabetegségek ellen. Járásunkban a maglód!, pilisi, üllői, tápiósülyi körzeti ; fmsz növényvédelmi brigádjaira hárul az a feladat, a fenti rendelet értelmében, hogy a lakosság kertjeiben szakszerű védekezést folytassanak. Az elmúlt év hasonló időszakához mérten az fmsz növényvédelmi brigádjai sokkal I jobb és több munkát végeztek el az elmúlt félév alatt. Az eddigi teljesítményük kb. 3500 —4000 termőfaegység. E teljesítményen belül kb. 1000 termőfaegység közérdekű védekezés volt, melyet a tápiósülyi illetve az üllői községi tanácsok rendeltek el azon lakosok ellen, akik a felszólítás ellenére sem védekeztek'jáz amerikai fehér szövőlepke ellen. Ha globálisan nézzük a járásunkban működő fmsz növényvédelmi brigádok munkáját: azt kell megállapítanunk, hogy teljesítményük emelkedik. Azonban meg kell látni azt is, hogy a védekezési körzetük 90 százalékban azokban a községekben van. ahol a körzeti fmsz központja található. így nagyobbarányú védekezés volt: Maglód, Üllő, Tápiósüly és Pilis községekben. Minimális védekezés volt azonban Mendén, Gyomron, Tápiósáp és Űri községekben is. Egyáltalán nem tettek semmit a védekezés érdekében: Vecsés, Monor, Csévharaszt, Vasad. Nyáregyháza, Bénye. Gomba községekben annak ellenére, hogy az illetékes fmsz körzetéhez tartoznak a védekezésből kimaradt községek is. Ennek okát abban látom, hogy nem volt elegendő munkaerő ahhoz, hogy a védekezés alól, kimaradt községekben is növényvédelmi brigádot felállítsanak. Pedig ahhoz, hogy járásunkban a rendelet által előírt védekezés tökéletes legyen. szükséges, hogy a következő időben járásunk összes községében fmsz növényvédelmi brigád működjön. A brigádok felállításához az illetékes községi tanácsok segítség- nyújtása is szükséges, a munkaerő toborzása révén. Az eddig elért szép eredményben nagy része van Bébi Pál és Solti János, az üllői, illetve a maglódi fmsz növényvédelmi felelőseinek, akik igen komoly munkát végeztek a szervezés terén. Az utóbbi időben a tápiósülyi növényvédelmi brigád is kezd életre kapni, amit a szövőlepke elleni nagyarányú védekezésük és teljesítményük is mutat. A pilisi fmsz növényvédelmi brigádja sajnos, későn alakult meg, mivel az átszervezések miatt növényvédelmi felelős beállítására központjukból későn kaptak engedélyt. így ez a növényvédelmi brigád csak májusban kezdhette el munkáját. A késői kezdés ellenére igen jó eredményt értek el. Sajnos, az eddigi szép eredmények veszendőbe mennek, ha az illetékesek nem intézkednek sürgősen azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi növény- védelmi felelős szerződését szeptemberben meghosszabbítsák, illetve állandósítsák. Czövek Rudolf mezőgazdasági mérnök
