Pest Megyei Hirlap, 1964. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-24 / 172. szám

PEST MEGYEI iMívlap 1984. JŰLIUS 23, CSÜTÖRTÖK Négyszázötvenezer négyzetméter szúnyogháló Az idén a tavalyinál csak­nem kilencvenezer négyzet- méterrel több, összesen 450 000 négyzetméter horganyzott és műanyag szúnyogháló kerül forgalomba. A múlt évben még hiánycikknek számító műanyagháló mennyisége is kétszeresére növekedett. (MTI) Tizenegy gépesített tehénistáiló A Pest megyei Mogyoródon, az Arany János Termelőszö­vetkezet tanyaközpontjában korszerű tehénistálló építését kezdték meg. A jobbára előre­gyártott elemekből készülő 100 férőhelyes épületben automati­zált itató és takarmány adagolót szerelnek fel. A tervek sze­rint az új létesítményt októ­berben adják át rendeltetésé­nek. A mogyoródi termelőszö­vetkezeten kívül az idén még tíz Pest megyei közös gazda­ság kap ehhez hasonló, kor­szerűen felszerelt száz férő­helyes tehénistállót. (MTI) UJ EMLEKBELYEG Ismét bővül az évfordulók- események elnevezésű bé­lyegsorozat. A posta a Sport­múzeum tenisztörténeti kiállí­tásának megrendezése alkal­mából július 23-án, csütörtö­kön három plusz 1.50 forint értékű — a BVSC tervezett teniszcsarncfeát ábrázoló — bélyeget hoz forgalomba. A műjégpálya épületében műkö­dő alkalmi postahivatal érde­kes keletbélyegzőt használ ebből az alkalomból. (MTI) Kövek nyomában Két tanfolyam Kegyetlen munka eolt — Okos gépek Innen fentről messzire el­látni. Köröskörül békésen zöl­dellő hegyek, bizalmasan ösz- szehajló magas fák dús koro­nájukkal, sebesen rohanó pata­kok, félénken búvó kis völgyek — mind a nyugalmat adó ter­mészet harmóniáját árasztják, ember nem járta vidék benyo­mását keltve. Hirtelen erős dörej rázkódtatja meg a leve­gőt, majd több apró robbanás zaját visszhangozzák sikoltva a környező bércek. Kisebb- nagyobb kövek görögnek ha­talmas porfelhőbe burkolózva a csupasz, meredek hegyoldal­ról, erről a fájdalmasan lükte­tő sebről, amelyet talán egy játékos óriás kése hasított. A robaj elhalkul, a por elül, s a pillanatnyi csendet gépek zúgása, emberi kiáltások vált­ják fel. A kőbányában hatalmas acélfogak marják, emelik ke­mény terhüket, s rakják a nyugtalanul berregő szállító­kocsikba. És a gépeknél ott áll parancsolójuk, a bonyolult műveletek irányítója, az em­ber. Biztonságot, erőt sugárzó termetes alakja szervesen il­leszkedik a környező képbe. Régi időkről beszél, amikor még apja is itt dolgozott, ar­ról, milyen emberölő, kegyet­len munka volt ez valamikor. S az egykori munkás, Molnár János főbányamester, most büszkén mutat a két hatalmas kotrógépre: a szovjet Voro­Együtt volt a család Eljöttek a családtagok: 217 nyugdíjas gyülekezett ked­den délután a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. Az ünnepi alkalomra szépen feldíszítették az ebédlőt, ott ültek a családtagok: a nyugdíjasok, hallgatták Kürti Ist­vánnak, a gyár tervosztályvezetőjének meleg szavait. Mint igazi családtagokkal úgy beszélt velük az osztály­vezető a gyár gondjait és eredményeit egyaránt megem­lítette. Ezután vacsora következett, ahol a tröszt képviselői, a gyár vezetői és az öreg szakik együtt idézték fel a régi napolcat. Radics Lajos a gyár népi együttesének közre­működésével csinált jó hangulatot az emlékezéshez. •Szerelem Tegnap délben, amikor Marikával ebédeltünk az üzemi étkezdében, megéreztem, hogy valami rendkívüli dolog történt ve­lem. Ügy dobogott a szívem, mint egy körmöstrak- tor. Nem akartam semmit sem előre elrontani, azért szemérmesen hallgattam: majd az értekezlet után kirukkolok. Hivatali fió­komból elővettem a „Szerelem” fel­iratú dossziét, s lapozgattam az „irodalomban”. Tudniillik, itt tar­tom a verseimet. A levelekre nem vagyok kényes, de ha valamelyik múzsámhoz ver­set írok, azt meg­őrzőm magamnak is, pontosabban nemcsak magam­nak, mert én elő­relátó ember va­gyok. Tehát a kö­vetkező múzsára is gondolok: nem akarok zavarba jönni, ha az ese­mények olyan gyorsan követik egymást, hogy még versekre sincs időm. Ilyen­kor szemérmesen lesütöm lelki sze­meimet, s kivá­lasztom azt a köl­teményt, amelyi­ket előző mú­zsámnak írtam. Megnézem, hogy minden pontosan illik-e szívem új választottjára, ha nem, egy-két jel­ző, szócsere, és simán megy min­den. A hatás ele­mi erejű, hiszen minden kis angyal be akar kerülni a világirodalomba, a Júliák, Lédák, Lukréciák és egyebek társasá­gába. Azt pedig úgysem gyanítja mindegyikük, hogy rossz pega­zussal akar be­jutni a halhatat­lanság feliratú ka­pun. Nos, hát Mari­ka olyan szép, hogy nincs időm külön verset írni. Ismét lesütöm azokat a lelki sze­meket: gyorsan kiválasztom, amit Verának írtam: „Csábító a sze­med, mint lábos­ban a lecsó Nincs a te tel­kedben egy sze­mernyi olcsó sem.” Na, ez pompás lesz, az sem derül ki belőle, hogy Ve­ra frissen hidro­génezett hajú öz­vegyasszony volt, Marika pedig egy ébenfekete jelen­ség. Az értekezleten, amikor az osztály- vezető rátért a sátorlapgyártás profilirozására, megéreztem, hogy elérkezett a dön­tő pillanat. Don Juan-i mosoly- lyal üdvöz­löm, s megkér­dezem, mit álmo­dott. Válaszolt, nyertem. Megkez­dődött a szembir­kózás, ami ha minden jól megy, könnyen kézszo­rongatássá nőhe­ti ki magát. De itt jön az én finom lelkem, s azt mondja: las­san, lassan a test­tel. S végső adu­ként előhúzom a zsebemből a nagy­szerű verset — ilyen rímeket még Fazola Henrik sem kovácsolt! , — Vers! Hoz­zám? — hízik nyomban öt kilót a drága, s szét­hajtja a perga­ment, mert annyi időm azért volt, hogy külön az ö számára átmásol­jam. Két pillanat múlva furcsa za­jokat hallok, mint amikor egy papírt ezer darabra tép­nek. Ez is történt. Összetépte a lel­kem. Felállt. Csak az a két pofon, amely az én arcomon csattant, zavarta meg a hozzászó­lások előtti vész­jósló csendet — és elvonult. Másnap azt üzente, hogy ne nézzem őt hülyé­nek, ne akarjak takarékoskodni rajta: — ezt a verset már olvas­ta Vera emlék­könyvében. Hiába, nem le­het mechaniku­san alkalmazni mindig a jól be­vált módszereket, elemezni kell a konkrét viszonyo­kat is... Krajczár Imre Öregsaih a szakma ? nyezs és a cseh E—25-ös, mindkettő körülbelül 120 em­ber munkáját végzi el műsza­konként. — A bánya nagyfo­kú gépesítése 1959-ben kezdő­dött meg, a megnövekedett igényeknek megfelelően. A kő „jövesztése” fúrással és nagy­kamrás robbantással történik. Az imént csak a szokásos, na­pi robbantás volt — hangzik a szakszerű felvilágosítás. — Ezenkívül havonta van egy nagy robbantás, amikor hosz- szú, 15 mételyre fúrt kereszt­folyosóban négy ponton helye­zünk el nagy erejű töltetet. Egy ilyen járatot közelebb­ről is megszemléltünk. A nedvességtől csöpögő, erős gázszagot árasztó aknában egy munkás tartózkodott. — Az egészségre ártalmas, szilikózis veszélyes munkán­kon úgy könnyítenek, hogy állandóan váltanak bennün­ket. Minden aknában új ember dolgozik. Ismét a szabadban. Ka­lauzom egy kis hídra ve­zet Alattunk éhesen morgó gép feneketlen gyomrába önti dömperek sora az „eledelt”. — Ez a tizenötös törő. A mangánpofa lapja 15—30 cen­timéteres nagyságúra zúzza a köveket, amelyek innen, tár­lón keresztül már közvetle­nül a gazdasági vagonokba kerültek. A mellékterméket futószalag szállítja a meddő­hányóra. Ez a tekintélyes domb ötvenkilenc óta emel­kedett és mintegy 25 szá­zalék hasznos követ rejt magában. Ennek kivonására egyelőre nem gondolunk, mert a földet sajnos nincs hova átmozgatni — tér át kísé­rőm szinte észrevétlenül a különböző nehézségekre, ame­lyek munkájukban átmeneti fennakadást okoznak. — öt rossz dömperünk kö­zül három lassan már egy éve dolgozik. A gyártó vál­lalat különböző okokra hi­vatkozva még a garanciális javításokat sem hajlandó el­végezni. Az éjszakai mű­szakban világítási problé­máink is vannak: a robban­tás rendszeresen szétszakítja a vezetékeket, így dolgozóink csak a munkagépek világí­tására számíthatnak. Saját kezelésű erőműtelepünk egye­lőre nem tudja biztosítani a gépek üzemeltetéséhez szük­séges energiát. De őszre megoldódik ez a problémánk — teszi hozzá bizakodva. — A tervezett magasfeszültség bevezetése már ebben a hó­napban megkezdődik. A Váci Siketnémák Intézetének központi épületében szo- \ katlan zaj uralkodik. Kórusban éneklik a népdalokat, zongo- % raszó ütemére hangos „bal-jobb, taps” vezényszavakat hall a í gyanútlanul odatévedt. A Pest megyei művészeti oktatók nyári tanfolyamát tart­ják itt. Népi tánc- és báboktatók vesznek részt rajta + + a\ munka, el- y 3 javítani £ nem- 2 Ugyanitt van az országos színjátszóképző tanfolyam is. A hallgatók a Színművészeti Főiskola tanárainak vezeté­sével mozgás- és beszédtechnikai előadásokat hallgatnak, valamint gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt (Gábor felv.) A hegyek között kígyóként tekergő keskeny vágányon ví­gan pöfög a kis „kávéda­ráló”, fürge kerekei továb­bítják az anyagot a fejtés helyétől a feldolgozó üzem­részbe, a zúzótelepre. Itt, az okos vagonokból emberi kéz érintése nélkül hullanak a kövek a mór ismert szerke­zetbe, utántörésre. Két em­ber áll a porfelhőben, hosz- szú kampóval segítenek a gépnek „lenyelni a rágó­said) falatokat”. Az utántö- rőből kikerült zúzalék táro­lóba, majd szalagrendszer segítségével osztályozóba ke­rül. A rostán kiválasztott anyag egy része tartályok­ba, más része újabb törőbe jut, ahonnan már az úgy­nevezett nemeszúzalék indul tovább. Ennek az NZ-anyag- nak az összterméshez vi­szonyított mennyiségét a meg­növekedett népgazdasági igé­nyeknek megfelelően 20 szá­zalékról 30 százalékra sze­retnénk növelni. Ezért került sor az új Seimons-törő be­állítására is. A hatalmas tartályokból hosszú szalagon továbbítják a főleg útépítésre felhasz­nálandó anyagot utolsó ál­lomáshelyére, a MÁV-kocsik- ba. A vörös vagonok alázato­san sorakoznak a rakodósza­lagok alatt, majd terhűktől telten szinte önmaguktól gör­dülnek tova, s csak tüzete­sebb vizsgálódás után fede­A jó munkásakadémia Hat tagozat — Kívánságok teljesítése — Csepel-autógyári tapasztalatok Néhány esztendővel ez­előtt még országszerte heves viták folytak arról: milyen is legyen a munkásakadémia? Olyan ismeretterjesztő fórum, amelynek célja az általános is­meretadás avagy tematikájá­ban szorosan kapcsolódjon az adott üzem profiljához? A Csepel Autógyárban már az elmúlt évadban megszüle­tett a döntés, amely o mun­kásakadémia és az üzem szo­ros, egymásra ható kapcsolata mellett foglalt, állást. Ennek értelmében a megindított öt tagozat — műszaki, természet- és társadalomtudományi, filmművészeti, esztétikai és if­júsági — közül a műszaki ta­gozat hallgatói részére első­sorban a gépkocsigyártással kapcsolatos, tíz előadásra osz­ló tematikát dolgoztak ki. Sikerét mi sem bizonyítja job­ban: a műszaki tagozatot lá­togatta a legtöbb hallgató. Az üzem profiljához kapcso­lódó előadások sikere arra ösztönözte a Csepel Autógyár művelődési otthonának veze­tőit, hogy a szeptember köze­pén kezdődő új népművelési évadban a gyár életéhez szo­rosan kapcsolódó műszaki ta­gozat mellett még egy másik, a termelés közgazdasági ré­széhez kapcsolódó előadás- sorozatot is indítson. Ezzel szeptembertől kezdve már hatra növekedik a munkás- akadémia szaktagozatainak száma — s ez elsősorban a munkásakadémia életképes­ségét bizonyítja! — ugyanak­kor bizonyos változtatásokat is terveznek az elmúlt esz­tendőhöz viszonyítva. A változások: megszűnik az esztétikai és az ifjúsági ta­gozat, s helyettük közgazdasá­gi, jogügyi és művészeti ta­gozatot szerveznek. Az ok: az esztétikai és az ifjúsági tago­zat az elmúlt évadban betöl- töJtte hivatását. Az esztétikai tagozat munkájában azok vet­tek részt, akik az előző két esztendőben a pártoktatás ke­rétében filozófiát tanultak. így az elmúlt esztendő lényegében folytatása, illetve befejezése volt megkezdett tanulmá­nyaiknak. Az ifjúsági tagozat hallgatói pedig azon a négy­hat órát dolgozó fiatalok kö­zül kerültek ki, akik még nem döntöttek további életük, pályaválasztásukat illetően. Ezeknek a fiataloknak sokol­dalú tájékoztatással és gazdag ismeretanyaggal igyekeztek se­gíteni a művelődési otthon ve­zetői, amikor életre hívták az ifjúsági tagozatot. Az új tagozatok szervezése mellett elsősorban a gyár munkásai döntöttek, akik a széles körű közvéleménykuta­tás során elmondották kíván­ságaikat, elképzeléseiket, amelynek alapján, valamint a gyár vezetőivel folytatott megbeszélések után állították össze a művelődési ház veze­tői az új művelődési évad programját. » Az új közgazdasági tagozat programtervében többek kö­zött olyan érdekes és sokakat érintő előadások szerepelnek, mint például: A Csepel Autó­gyár fejlődése és feladatai a következő években, A Csepel Autógyár gyártmányai és a világszínvonal, Az 1965. január elsejével életbe lépő új ipari árrendszer sajátosságai és an­nak kihatásai a vállalatra. A jogügyi tagozat tervezett tíz előadása szintén nagy ér­deklődésre tarthat számot. Olyan, sokak előtt nem tisz­tázott kérdésekre kaphatnak majd részletes felvilágosítást, gazdag ismeretanyagot a hall­gatók, mint például a gyer­mektartás, a felmondás. . f: talkorúak védelme, a házas­sági vagyonjog, lakásfelmon­dás, örökösödés' ;og, inf> ''an- átírás — hogy csak néhányat ragadjunk ki a változatos te­matikából. A művészeti tagozat részt­vevői a zene-, a képző-, a tánc-, a színház-, a film- és az iparművészet kérdéseivel ismerkedhetnek és nyernek betekintést a gyakran vita­tott művészeti alkotások mű­helytitkaiba. A filmművésze­ti tagozat előadásait ezúttal úgy állították össze, hogy a filmművészet különböző mű­fajaival — életrajz-, történel­mi-, bűnügyi-, vadnyugati-, fantasztikus-, revű- és doku­mentumfilm — ismerkedhet­nek meg a hallgatók. Az elő­adásokat ebben az évadban is filmvetítéssel kötik össze. A természet- és társadalom- tudományi tagozat hallgatói részére az új évadban törté­nelmi sorozatot indítanak. A tíz előadás a második világhá­ború történetét dolgozza fel, filmvetítéssel egybekötve. A műszaki tagozat előadásai pe­dig változatlanul a gépkocsi gyártás legfontosabb és leg­aktuálisabb kérdéseiről szól­nak majd. A terv elkészült és meg­kezdődött a hallgatók jelent­kezése is. A jelek szerint í tavalyi háromszázhatvan hall­gatóval szemben az idén fél ezernél is több résztvevőn számítanak a művelődési ott­hon vezetői. Ez biztató. Nem csak a Csepel Autógyárbal végzett mind tartalmasabt kulturális —nkát bizonyítja hanem azt is, hogy a mun kásakadémiák egyre nagyobi szerepet kapnak a munkáso) művelődésében. Tavaly a megyében har­minc munkásakadémia mű­ködött, összesen ezernégyszá: hallgatóval. Remélhetőlei másfél hónap múlva nemcsak i hallgatók számában tapasztal hatunk majd örvendetes fej­lődést, hanem abban is, hogj a többi munkásakadémiák ve zetői követendő példának te kintik a Csepel Autógyái munkásakadémiájának gaz dag, változatos és tartalma: programját — csak így lép­hetünk tovább és csak ez « biztosítéka annak, hogy mine többen vegyenek részt a mun­kásakadémiák előadásain. (P. P-) iát bizonyítja, zem fel az embert, aki csörlc segítségével mozdítja el a jóllakott kocsit. A tartály/ körül 4—5 mun­kás tartózkodik, ök is, akár csak az itt dolgozók többsége a környező községekből vta- lók. Két autóbusz hozza-visz; őket, különjáratokon, műszak kezdése előtt és után. A gé­pesítés idején belőlük, a voll bunkósokból, kőfejtőkből ké­pezték ki a szakmunkásgár­dát: kotrómestereket, gépé székét, szerelőket. Ez erőser éreztette hatását a tervteljesí­tésben. — Nagy tandíjat fizettünk ia gépesítésért — mondja Ku nya Mihály üzemvezető, alt 1933 óta dolgozik a szakmá­ban és nemrég még maga i: fizikai munkás volt. — Át meneti visszaesések utál most kezdünk egyenesbe jön ni, féléves tervünket globá lisan 99.7 százalékra teljesítet tűk. A gépi állás ez évben j( öt százalékkal kisebb a tava lyinál. A faragottkő termelés tervteljesítés kedvezőtlensé gét a rossz időjárás és a szak munkáshiány magyarázza. / kőfaragás kényes munka, el s® játításához 4—5 év kell A fiatalok pedig türelmetle ne'k, inkább gépre mennek, t magasabb átlagéletkort azon ban > jól egyensúlyozza a dől gozólk lelkesedése. Minder módon igyekszünk javítan munkakörülményeiken, nem rég új fürdőt létesítettünl számukra. — Mlajd nevetv« hozzáteszi: — Csak egy pá: embert műszak után még va lósággal tuszkolni kell a zu hány alá. •k Az ÉM Pestvidéki Kőbá nya Vállalat szobi telepéi jártunk.- -------------- Kopreda Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents